Római Magyar Akadémián március 5-én a a „A Falconieri‑palota titkai: mit mesélnek a történelmi nyílászárók? című előadásra került sor Tárkányi Sándor a Soproni Egyetem docense bemutatójában, az eseményt Berényi László, a Római Magyar Akadémia megbízott igazgatója nyitotta meg.

Róma egyik legkülönösebb géniusza, Francesco Borromini az 1640-es években egy különleges látomást álmodott a Via Giuliára. A Tevere folyóra néző, háromíves loggiája és a bonyolult, szimbolikus stukkókkal díszített mennyezetei ma is a barokk építészet legféltettebb kincsei közé tartoznak.
Később Bonaparte Napoleon édesanyja lakta a palotát, s bár a 19. század végén Giacomo Medici del Vascello gróf jelentősen átépítette a palotát, a falak között ma is ott rejtőzik a mester keze nyoma. De vajon mi maradt meg az eredeti barokk világból a nagyszabású átalakítások után?

A Római Magyar Akadémia otthonául szolgáló Falconieri palota falai évszázados építészeti titkokat őriznek, amelyeket a Soproni Egyetem kutatói legújabb vizsgálataik során tártak a nyilvánosság elé. Tárkányi Sándor, az egyetem docense 2026. március 5-én tartott előadásában számolt be arról az „építészeti nyomozásról”, amely a palota nyílászáróinak és asztalos szerkezeteinek történetét vette górcső alá. Tárkányi Sándor izgalmas építészeti nyomozásnak nevezte a Róma legnagyobb épületei között számon tartott palota nyílászáróinak a tanulmányozását.

A kutatás rávilágított, hogy a tizenhatodik században emelt épület sorsát az 1640-es évek határozták meg, amikor a Falconieri család tulajdonába került. Az új tulajdonosok a korszak egyik legzseniálisabb barokk mesterét, Francesco Borrominit bízták meg a palota bővítésével és átalakításával. Borromini munkássága nyomán a Tevere-parti épület nemcsak lenyűgöző stukkós mennyezetekkel és látványos loggiával gazdagodott, hanem a belső terek finom részletei is az ő keze nyomát viselik.

Tárkányi Sándor, valamint kutatótársai, Szendi Dorina és Jakab Attila PhD hallgatók olyan, eddig publikálatlan eredményeket mutattak be, amelyek bizonyítják: a történelem viharai és a későbbi átépítések ellenére számos eredeti barokk elem maradt fenn. A vizsgálatok fókuszában a Borromini-korabeli kőkeretek és asztalosmunkák álltak. A kutatók aprólékos munkával azonosították a mester stílusjegyeit, amelyek ma is díszítik az ajtókereteket és faragványokat.

A kutatók szerint Borromini számára a palota átépítése kísérleti időszaknak számított: a Via Giulia utcában magasodó Falconieri palotában Borromini kipróbált sok mindent, amit az ugyanazokban az években a Róma más pontjain is általa vezetett munkák során alkalmazott, például a nem messzi Néri Szent Fülöpről elnevezett templom melletti Oratóriumban.

Az estről készült kitűnő fotókat nagyon köszönjük Várhelyi Klárának.

---------------------------------------------------------------------------------------- 

https://fmk.uni-sopron.hu/a-falconieri-palota-evszazados-epiteszeti-titkai-utan-nyomoztak-a-soproni-egyetem-kutatoi

https://www.facebook.com/photo?fbid=1343821041110300&set=pcb.1343823827776688

https://culture.hu/hu/roma/esemenyek/a-falconieri%E2%80%91palota-titkai:-mit-meselnek-a-tortenelmi-nyilaszarok-2

https://ma7.sk/kavezo/a-romai-magyar-akademia-ajtoi-megoriztek-a-palota-tortenelmi-titkait

https://www.hetedhetorszag.hu/olaszorszag/palazzo-falconieri-romai-magyar-akademia

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------