2025.12.29.

A Spanyol lépcső betleheme 60 éves lett, eredetileg a Spanyol lépcsőn állították fel 1965-ben, ami az utóbbi években annyiban változott, hogy a térre került, a Piazza di Spagnára.

A betlehemet a rómaiak PINELLIANO-nak nevezik, mivel az alkotás ihletője Bartolomeo Pinellinek a korabeli Trasteveréről készült festményei. Egészen pontosan először 1965-ben készíttette Róma városa.

A leccei szobrász, Antonio Mazzeo szobrászművész alkotta, Angelo Urbani del Fabbretto római festő és Vincenzo Confidati díszlettervező által tervezett díszletben helyezték el. A díszletet és az alakokat Bartolomeo Pinelli jellegzetes 19. századi római népi jelenetei ihlették. A jelenlegi betlehem egy újabb keletű rekonstrukció (1986-88), de hűen tükrözi az eredetit.

A 19. századi Róma sikátorait idézi fel, feltűnik benne a fogadós, a gesztenyésütő, a pap, a zenész és az utazó. A Szent Családot egy lombkorona alatt helyezték el. Az épületen, amelyen a barlang áll, a "Locanda" felirat látható. A bal oldalon a "Dar turco" kocsma, míg a jobb oldalon egy római "Friggitoria" (fánkbolt) található a korabeli időkből. Egy sikátor falán pedig a jól ismert tábla látható, amely szerint "a polgároknak tilos szemetet dobni, vinni vagy küldeni ebbe a sikátorba, illetve szemétlerakót létrehozni".

A Pinelli betlehem december 17-i felavatása a Piazza di Spagnán igazán emlékezetes pillanatot szerzett a városnak, amelyen jelen volt Róma polgármestere, Roberto Gualtieri is. A Via Margutta Egyesület is részt vett az ünnepségen elnökével, a hangulatot pedig még különlegesebbé tette a római középiskolák diákjainak részvétele, akik megható karácsonyi énekekkel kísérték az eseményt, lelkesedést, hagyományt és közösségi szellemet hozva magukkal. A 14 középiskola kórusa életre keltette a karácsony varázsát egy tematikus koncerttel.

1781. november 20-án született Bartolomeo Pinelli egy szerény épületben a Via San Gallicano utcán, Róma Trastevere negyedében, „a Trastevere festőjeként”, ahogy Róma legnagyobb költője, Gioacchino Belli nevezte. Fiatalon kifejlesztette a rajztehetséget, amelyet a San Luca Akadémiájában, majd a bolognai Képzőművészeti Akadémián tökéletesített.

Valójában soha nem volt festő, mivel vásznai csekély értékűek voltak, de briliáns rajzoló volt, aki megörökítette a római nép szokásait, és jellemét. Pinelli idejét kocsmákban töltötte, ivott és rajzolt, megörökítve az általa ábrázolt emberek mozgását, még a város utcáin is.

Mindössze 54 éves korában halt meg. Több mint négyezer metszet és tízezer rajz tulajdonítanak neki, ahol a központi téma Róma városa és szereplői. Neki köszönhetünk néhány képet, amely visszaadja a régi Róma megjelenítését, például a Piazza San Cosimato Trastevere-ben a nyílt vidéken.

Pinelli a túlzott ivás miatt halt meg, miközben az „Il Gabbione” kocsmában bulizott (a kocsma a Via del Lavatore-n, a Piazza di Trevi közelében volt). Itt költötte el Pinelli minden keresetét evésre, ivásra, és mindenkinek ételt és italt adott, aztán három krajcárral a zsebében halt meg.

Már kiközösítették (egy évvel korábban, 1834-ben, mert nem teljesítette a húsvéti kötelezettséget), gyónás nélkül lehunyta a szemét... A temetést néhány barát és tisztelő spontán adományaival a trevi Vincenzo e Atanasio templomban tartották, és ott temették el emlékmű vagy sírkő nélkül. A nagy művész haláláról Don Agostino Chigi herceg számolt be 1835. április 4-én, szombaton keltezett naplójában: „A jól ismert rézmetsző Pinelli, némi tehetséggel rendelkező, de több mint cinikus nyerseségű és tétlen ember, miután meghalt, és semmit sem hagyott hátra a temetkezési költségek fedezésére; Egy fiatal művészekből és képzőművészeti hallgatókból álló egyesület gyűjtést szervezett, és ma este elkísérték a temetési menetét, néhányan a koporsót vitték, a trevi San Vincenzo e Anastasio templomba. Valóban, napnyugtakor Pinelli holttestét, a koporsóba zárva, amelyre az „Isteni Vígjáték” metszeteit helyezték, két sűrű sor között vitték be a templomba, akik ünnepélyes tiszteletüket akarták leróni neki. Iacopini plébános egy rövid megemlékezés után elkészítette a halotti anyakönyvi kivonatot. De egy évszázaddal később, amikor egy egyesület tagjai elindultak a sírjának keresésére, hogy megtörjék az emlékére telepedett csendet, mind a sírja, mind a holtteste eltűnt.

Ráadásul későbbiekben a szülőháza is lebontásra került, így sok nehézség után, 1958-ban úgy döntöttek, hogy végre méltóságteljesebben és kevésbé eseménydús módon ünneplik meg Bartolomeo Pinellit, a római és trastevere identitás egyik őrzőjét: ezért egy új emléktáblát helyeztek a szülőháza környékére, amelyet a művész bronz mellszobra díszít, s ami a Trasteverei szobrász, Gabriele Vangelli munkája.

Éppen 190 éve, 1835-ben szegénységben halt meg szeretett Rómájában, - a Trastevere-ben egy emlékszobor található azon a helyen, ahol egykor élt, de a háza sem, és sírja sem létezik.

------------------------------------------------------------------------------------

https://www.comune.roma.it/web/it/notizia/piazza-del-campidoglio-e-piazza-di-spagna-presepi-2025.page

https://www.facebook.com/photo/?fbid=3726087100855366&set=pcb.25373444422264274

https://www.facebook.com/photo?fbid=1274846964687446&set=pcb.1274846994687443

https://www.facebook.com/reel/1244382467508637

https://www.leggo.it/italia/roma/17_dicembre_2025_roma_presepi_campidoglio_comune_nativita_visita_quando_inaugurazione-9251094.html

https://www.rerumromanarum.com/2014/05/busto-e-targa-in-memoria-di-bartolomeo.html

https://www.vistanet.it/roma/2024/11/05/personaggi-romani-bartolomeo-pinelli-er-pittore-de-trastevere/

-------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------