2024.04.09.

94 éves korában meghalt Peter Higgs, a Higgs-bozont felfedező brit elméleti fizikus. A hírt az Edinburghi Egyetem jelentette be.

Peter Higgs Nobel-díjas brit elméleti fizikus évtizedekkel az „isteni részecskeként” is emlegetett Higgs-bozon létének tudományos igazolása előtt megjósolta e közvetítő részecske létezését.

Peter Higgs a később róla elnevezett részecske létezéséről szóló elmélet alapjait 1964-ben, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Physics Letters című fizikai folyóiratában közölt rövid kvantumtérelméleti tanulmányában ismertette.

Az olasz részecskefizikus, Guido Tonelli második magyarul megjelent könyve Kronosz hatalmáról szól, és persze nem hagyhatja figyelmen kívül a kvantumfizikát, a fekete lyukakat és Borgest sem.

Sok mindennel vádolhatjuk a mai világot, de azzal nem, hogy ne lenne több hozzáférésünk a tudáshoz, mint elődeinknek. Jól példázza ezt a Guido Tonelli könyvét indító történet, amit a szerző saját nagyapjáról, egy alpesi kőfejtőről mesél: a férfi a durva tömböket kalapálva hirtelen arra lett figyelmes, hogy minden elsötétül.

2022.04.11.

Olasz és dél-koreai elméleti fizikusok akkor bukkantak a masszív gravitonok nyomára, amikor az ismert három térdimenzió és az idő mellett régóta feltételezett további dimenziók bizonyítékai után kutattak.

A sötét anyag a modern csillagászat egyik nagy rejtélye: gravitációs hatásai alapján tudjuk, hogy ez adja a világegyetem tömegének nagy részét, közvetlenül megfigyelni viszont egyelőre nem lehet. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a sötét anyag hátterében az ősrobbanással megszülető gravitonok állnak.

2021.12.06.

A Corvina kiadó adta ki Balázs István fordításában Guido Tonelli: Genezis, - A Világegyetem születése hét napban elbeszélve c. könyvét.

„Ha […] megemeljük a tekintetünket, és kissé távolabbra nézünk, mintha valamiféle leheletvékony habot látnánk. Ez apró rezgések végtelen sokaságából áll, és a mitológiai elbeszélések ősfluidumát idézi fel bennünk: azt a habot, görögül αφρóς (aphrosz), amelyből Aphrodité istennő neve is ered („a habokból kiemelkedő”), aki Uranosz isten véréből és spermájából jött világra”. 

Ez nem egy görög mitológiával foglalkozó kötetben olvasható, hanem Guido Tonelli olasz kísérleti fizikus magyarul frissen megjelent könyvében.

2021.05.13.
Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.

Az Alfvén-hullámok napfelszínen történő közvetlen észleléséről a Nature Astronomy című folyóiratban számoltak be a kutatók hétfőn – írta az ELTE kedden.

A sötét anyag alkotja a világegyetem 85 százalékát, de egyelőre csak az elméleti fizika bizonyította a létezését. Most egy föld alatti, olaszországi laboratóriumban lehet, hogy észlelték azt a részecskét, az axiont, amely a sötét anyagot alkotja.

Magát a sötét anyagot még egyetlen laboratóriumban sem sikerült észlelni, de az elméleten, a matematikai számításokon túl, több közvetett látható jele is van a sötét anyag létezésének – mondta az InfoRádióban Horváth Dezső részecskefizikus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa.

2017.05.16.

Tudományos tanácskozással ünneplték az ősrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az ősrobbanás-kozmológia területén.

Gravitációs hullámok és tér-idő szingularitások a Vatikánban

Vezető tudósokat és kozmológusokat hívtak meg a Vatikáni Csillagvizsgálóban ma kezdődő négynapos tanácskozásra, amelyet az ősrobbanás elméletének egyik atyjaként számon tartott belga katolikus pap és fizikus, George Lemaitre (1894–1966) halálának fél évszázados évfordulója alkalmából hirdettek meg „Fekete lyukak, gravitációs hullámok és tér-idő szingularitások” címmel.

2015.09.19.

Ferenc pápa szeptember 18-án délelőtt az apostoli palotában találkozott a Vatikáni Csillagvizsgáló nemzetközi szimpóziumának résztvevőivel, akik az intézmény fennállásának 80. évfordulóját ünneplik négynapos találkozó keretében – adta hírül a Vatikáni Rádió.

A Szentatya egyúttal Guy Joseph Consolmagno jezsuita testvért nevezte ki az obszervatórium igazgatójának, aki eddig az intézet tagja, illetve a Vatikáni Csillagvizsgáló Alapítvány (Vatican Observatory Foundation) elnöke volt.

A világ teremtésére adott tudományos válaszok is visszavezethetők egy felsőbb vezérlő elvre – véli az egyházfő.

Az ősrobbanás elmélete és az a felfogás, ami szerint a földi élet az evolúció révén alakult ki, nem összeegyeztethetetlen a teremtésről szóló katolikus tanításokkal – mondta kedden a Vatikánban Ferenc pápa.

A világ keletkezésére adott tudományos magyarázatok nem zárják ki Istennek a teremtésben játszott szerepét, a világ teremtése nem a káosz műve, közvetlenül egy felsőbb vezérlő elvből származtatható, amely a szeretet segítségével alkot – fejtette ki.

2012.10.14.

A pápa a hit éve megnyitásának alkalmából a Szent Péter téren közéleti szereplőknek, tudósoknak, művészeknek, munkásoknak, szegényeknek, betegeknek, szenvedőknek, valamint fiataloknak és hitoktatóknak nyújtotta át ugyanezt az üzenetet.

 2012.07.07.

Tavaly decemberben a Cern és a Vatikán c. hírben foglalkoztam a Vatikán új felfedezésekhez történő rugalmasnak mondható hozzáállásával.

A csillagászok felfedezései is megváltoztathatják alapjaiban jelenlegi elképzeléseinket a világról, ezért nem mindegy, hogy ezekhez az eredményekhez milyen a Vatikán viszonyulása.

Nézzük tehát a híreket:

 A Csillagászat Hete – Dal Covolo püspök beszéde a Pápai Lateráni Egyetemen

„A világegyetem, mint az intelligens és szeretetre méltó Isten cselekményének gyümölcse.” E címmel tartott előadást július 2-án Enrico Dal Covolo püspök az idei európai csillagászati és űrtudományi hét során.

 Vatikáni nyilatkozatokból illetve magának XVI. Benedek pápának a nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy a mai római katolikus egyház rugalmasabban kezeli az új tudományos eredményeket, mint tették azt évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt. Míg Galileo Galilei idejében azt is tagadták, hogy a Föld gömbölyű, hogy a Nap körül kering és forog a tengelye körül, most az ősrobbanás elméletét is elfogadták. Ez év elején XVI. Benedek kinyilatkozta, hogy az ősrobbanás is Isten műve volt.

Az Isten elméje áll az olyan összetett tudományos jelenségek mögött is, mint az ősrobbanás, és a katolikusoknak vissza kell utasítaniuk azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a világegyetem pusztán egy kozmikus baleset műve – mondta XVI. Benedek csütörtökön.

Tudósoknak Genfben a CERN nagy hadronütköztetőjében (LHC) a Nap középpontjában uralkodónál egymilliószor magasabb, tízbillió fokos hőmérsékletet sikerült elérniük, ezen a hőmérsékleten bármely anyag az univerzum születése előtti „őslevessé" bomlik néhány mikroszekundum alatt.