2023.10.27.

A római, „falakon kívüli” Szent Sebestyén templomhoz a legkönnyebben a Circo Maximo metróállomástól, a 118-as busszal juthatunk el.

Az aurelianusi városfal Szt. Sebestyén-kapujától 2,5 km-re, a Via Appia Antica út mentén álló épület (No. 136) a „hét római zarándoktemplom” egyike, plébániatemplom, újabban bíborosi címtemplom, rangja: kisebb bazilika (Basilica Minor). Régen a bencések, majd 1826-ig a ciszterciek gondozták, ez után a ferenceseké lett.

2023.07.28.

Az i. e. 450-ben írt római törvények tiltották a városban történő temetkezést, illetve elhamvasztást. Ezért a temetők a városfalakon kívül, többnyire a forgalmasabb utak (pl. a Via Appia) mentén keletkeztek, hogy ily módon fennmaradjon a holtaknak az élők világával való kapcsolata. Itt családi sírboltok is épültek. A szegényeket és a gyermekeket téglákkal bélelt földsírokba temették, a tehetősebbek holttestét többnyire máglyán elhamvasztották.

2023.05.03.

A nagyvárosok emblematikus épületei (pl. a londoni Tower, a párizsi Eiffel-torony, a kölni dóm) mellé méltán sorolhatjuk Róma egyik jelképét, az Angyalvárat (Castel Sant’Angelo, 1. ábra).

Ez a Tevere jobb partján, Aelius Hadrianus császár mauzóleumának épült 133–134-ben. Az V. század elején erőddé építették át. Egyes főúri családok kezébe került, majd a pápák tulajdona lett, akik maguknak fényűző lakosztályt alakítottak ki benne.

2021.07.24.
A római Borgo-városrész a Tevere jobb partján, a Vatikántól keletre terül el. Nevéről eszünkbe juthat „A Borgo égése” című Raffaello-freskó a Vatikáni Palota Stanza dell’Incendiójában (A tűzvész terme). Ezen a művész a 874-ben itt keletkezett és IV. Leó pápa imádságának hatására megszűnt tűzvészt örökítette meg. A Borgót egy kb. 700 m hosszú, kelet-nyugati irányú fal (Passetto [Corridoio] del Borgo, 1. ábra) osztja két részre.

2021.06.13.

Európa első kórházai a szerzetesrendek által fenntartott ispotályok (hospicium, xenodochium) voltak, amelyek a szegények számára menhelyként is szolgáltak. A párizsi Hotel Dieu-t 651-ben, a londoni St. Bartholomew-t 1123-ban alapították. Rómában, ahol a rászorultak számát a városba tóduló zarándokok jelentősen növelték, az egyes nemzetiségek is építettek ispotályokat honfitársaik ellátására. A magyarok egykori zarándokháza és temploma (a S.

2021.05.19.
A Trasteverében, a hajdani Borgo városrészben áll Európa legrégebbi és mindmáig működő kórháza, a Szentlélek Kórház, amelynek szabálytalan háromszög alakú területét a Lungotevere in Sassia, a Borgo Santo Spirito és a Via dei Penitenzieri határolja.

A kórház eredete az angolszászok 8. században alapított borgói zarándokházáig (hospicium) nyúlik vissza. III. Ince 1198-ban újjáépítette, és gondozását a hozzá tartozó templommal együtt 1204-ben a Szentlélekrendi szerzetesekre bízta.

2021.05.08.

A városi fürdőkultúra régen is a civilizáció egyik mutatója volt, mert a fürdők, vízvezetékek és csatornák létesítése a geodézia és az építészet területén magas szintű ismereteket igényelt. A milliós lakosságú antik Rómában bőven állt rendelkezésre vezetékes víz a város környéki forrásokból, folyókból és tavakból, és ez lehetővé tette több mint 800 közfürdő létesítését. Ezeket többnyire magánvállalkozók működtették csekély belépődíj ellenében.

Rómában a XII–XIII. sz.-ban több, görög eredetű márványfaragó és mozaikművész család élt (pl. a Vassal-lettusok). Gyakori volt közöttük a Cosma keresztnév, ezért nevezték el ezeket a mestereket cosmatáknak.

Mozaikjaikat ornamentikus, nonfiguratív jellegük alapján a művészettörténetben járatlanok is könnyen felismerhetik.

A templomokban főként padozatot, liturgikus berendezési tárgyakat (püspöki trónokat, oltárokat, szószékeket, húsvéti gyertyatartókat) és síremlékeket készítettek, mozaikberakással díszítve (1., 2.

Gettóba zárásnak nevezzük valamely vallási, faji vagy nemzeti közösségnek kényszerlakhelyre való telepítését. Itáliában a zsidók számára az első gettót (ol.: ghetto) Velencében létesítették 1516-ban. A római gettó kialakítását 1555-ben IV. Pál pápa rendelte el a Cumnimisabsurdumc. bullával.

A keresztények ugyanis a zsidókat Jézus gyilkosainak tartották (csak a II. Vatikáni Zsinat mentette fel őket ezen vád alól).

2021.05.08.

A római S. Andrea delle Fratte (bozótbeli Szt. András) templomot Francesco Borromini (1.ábra) építette 1653 és 1667 között, a minimita szerzetesek számára, egy XII. századi templom helyére. (Neve arra utal, hogy ez a terület a középkorban a város szélén volt.)

A minimiták koldulórendjét (Ordo Minimorum, O. M.) Paolai Szt. Ferenc, kalábriai remete alapította 1435-ben. A szerzetesek örökös böjtöt fogadnak: csak halat és növényi ieredetû élelmiszereket fogyasztanak (tejtermékeket, tojást sem).

2017.06.02.

Krutsay Miklós dr.: Kirándulás a Janiculusra cikke megjelent az OSTEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK 2017/1-2 számában.

Az olaszul Gianicolónak nevezett 88 m magas domb a Tevere jobb partján fekvő Trastevere városrészben húzódik, Észak-Dél irányban. (Nem tartozik a bal parton épült ókori Róma hét dombja közé.) Gerincén, a Passeggiata del Gianicolon a 870-es és a 115-ös autóbusz közlekedik. Az előbbi a Corso Vittorio Emanuele II nyugati végét keresztező Via Paoláról indul.

2017.05.29.

Krutsay Miklós dr.: A római Pantheon cikke megjelent a Magyar Reumatológia, 2017, 58, 45–46. számban.

Pantheonnak hívjuk nevezetes személyiségek mauzóleumát, sírkertjét, szoborparkját. A római Pantheon, a város legjobban megtartott antik épülete, egykor pogány templom volt (1. ábra), nevét a benne tisztelt összes ókori istenről kapta (πάν=minden, összes, ϑεός=isten).

Megcsodálhatjuk rajta, hogy mire volt képes a korabeli római építészet.

Krutsay Miklós dr.: Egy francia szobrász Rómában cikke megjelent az Immunológiai Szemle/Immunology Quarterly • 2016. VIII. évfolyam, 3. számában.

Az ifjabb Pierre Le Gros (nevét Legros-nak is írják) 1666-ban született Párizsban. Apja XIV. Lajos udvari szobrásza volt, nagyapja rézmetsző, testvérei is szobrászok. 1686-ban ösztöndíjat
nyert, és 1690-ben érkezett a római Francia Akadémiára. Itt készített másolatot egy ókori görög szoborról, amely később Párizsba, a Tuileriák kertjébe került.

 2017.05.28.

Krutsay Miklós dr.: François Duquesnoy cikke megjelent megjelent a Magyar Reumatológia, 2016, 57, 250–251. számában.

Ismerünk művészeket, akik távoli országokból kerültek Itáliába, és végül életművük az Örök Városban teljesedett ki. François Duquesnoy (ejtsd: dükenoa) (1. ábra) németalföldi szobrász Brüsszelben született, 1597- ben. Flandriai származása miatt az olaszok Il Fiammingónak nevezték. Apja, Jérôme is szobrász volt, ő készítette a Manneken-Pis (pisilő kisfiú)-ként ismert brüsszeli kútszobrot.

2017.05.28.

Krutsay Miklós dr.: Magyar emlékek Rómában cikke megjelent az

Immunológiai Szemle/Immunology Quarterly • 2016. VIII. évfolyam, 4. számában.

Az Örök Város és Magyaroszág kapcsolatai Szent István király korára nyúlnak vissza.
XIX. János pápa a királynak adta gondozásba a vatikáni Szent Péter bazilika déli oldalán álló, Szt. István vértanúról nevezett templomot, amelyet ezután Santo Stefano [Minore] degli Ungarinak neveztek.

2017.05.28.

Krutsay Miklós dr.: Kirándulás a Caeliusra cikke megjelent az Immunológiai Szemle/Immunology Quarterly • 2016. VIII. évfolyam, 2. számában.

Róma hét dombjának egyike, a Caelius (olaszul: Celio) a Colosseumtól délre fekszik, csaknem egy négyzetkilométernyi területen, a Via San Gregorio, a Via dei Santi Quattro, a Via dell’Amba Aradam és a Viale delle Terme di Caracalla által határolva.

Ha utunkat a Circo Maximo metróállomásnál kezdjük, a közelben a Santi Andrea e Gregorio (Szt.

Krutsay Miklós dr.: Beatrice Cenci története cikke megjelent az Immunológiai Szemle/Immunology Quarterly • 2017. IX. évfolyam, 1. számában.

A Cenci-család nevét egy XVI. századbeli bűnügy tartja fenn mindmáig az emlékezetben. Római palotájuk (Palazzo Cenci) lakóházként még ma is áll a római Sant’Angelo városnegyedben, a volt gettó mellett. Családi templomuk, a San Tommaso ai Cenci (Szt. Tamás templom, 1. ábra) ennek közelében található (Piazza delle Cinque Scole, 3).

2017.05.27.

Krutsay Miklós dr.: Séta a Tevere szigetén cikke megjelent az Immunológiai Szemle/Immunology Quarterly • 2016. VIII. évfolyam, 1. számában.

A római Tevere-sziget (Isola Tiberina) már az i. e. III. sz.-ban Aesculapiusnak szentelt gyógyhely volt, és az azóta eltelt több, mint 2000 év számos emlékét megőrizte. A 270 x 67 m területü szigetre a „pesti oldalról” a Ponte Fabrición, a „budai oldalról” (a Trasteveréből) a Ponte Cestión át juthatunk.

2017.02.26.

Krutsay Miklós dr.: Séta az Aventinuson c. cikke megjelent az Immunológiai Szemle/Immunology Quarterly • 2015. VII. évfolyam, 3. számban.

 A 40 m magas Aventinus (ejtsd: Aventino), Róma hét dombjának egyike a Tevere bal partján terül el. Ha északi oldaláról, a Piazza della Bocca della Verita felôl, a Clivo di Rocca Savella lejtôjén sétálunk fel rá, a Savelliek XII. sz.-i vára helyén elterülő Narancsok Kertje (Giardino degli Aranci) mellett haladunk el.

2017.02.23.

Krutsay Miklós dr.: Gian Lorenzo Bernini (1598–1680) a barokk egyetemes művésze

A cikk megjelent: OSTEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK_ 2016/3-4

A reneszánsz univerzális lángelméi: Michelangelo és Leonardo után a barokk kor is felmutatott Itáliában egy nagy művészt, akiben a szobrász, az építész és a festő ötvöződött. Gian Lorenzo Bernini Nápolyban született, 1598-ban. Apja, Pietro Bernini szobrász és festő volt. 1605-ben a család Rómába költözött, ahol Scipione Borghese bíborosban találtak támogatóra.

2017.02.21.

Francesco Borromini (1599–1667), a barokk nagy építőművésze
Krutsay Miklós dr. cikke
2017.02.21.
OSTEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK_ 2016/1-2

-

 A barokk kor egyik világhírű építőművésze, Francesco Borromini (eredeti nevén Francesco Castelli) a svájci Bissone községben született 1599. szept. 25-én (1. kép). Apja Giovanni Domenico Castelli kőfaragó volt (†1623), anyja: Anastasia Garovo (†1636). 1619-ig Milánóban dolgozott, majd Rómába költözött, és mindvégig ott élt.

2017.02.13.

Köszönjük Dr.Krutsay Miklósnak a sok segítséget, amit kaptunk tőle. A Római templomokról írt könyvével támogatta cikkeink színvonalát, s most egy olyan kiegészítést közölhetek, ami hiánypótló.

Krutsay főorvos nemcsak kiváló patológus, de művészettörténészként a római templomok szakavatott ismerője is.

Erről írt nagysikerű monográfiáját (Dr. Krutsay Miklós. Római templomok, pápák, szerzetesek. Timp Kiadó. Budapest, 2009.)

Az itt közölt tanulmány ennek mintegy folytatása, kiegészítése.

2014.08.30.

Rómában a Tiberis-szigeten dolgozott Fra Orsegino szerzetes fogorvos 1868 és 1903 között. Híres volt erős kezéről, és arról, hogy szerszámok nélkül, csupán ujjait használva rántotta ki a fájdalmas fogakat. Gyorsan dolgozott, így fájdalom nélkül, vagy csak kis fájdalmat okozva szabadította meg pácienseit a sajgó fogaktól. A kezelésre bárki mehetett, a szegényeknek nem kellett fizetniük, egy dobozt helyezett ki, abba lehetett tenni az adományokat.