2023.11.04.

A Vatikán területén található Campo Santo Teutonico épületegyüttesében konferenciát rendeztek október 28-án Augustin Theinerről, a Vatikáni Titkos Levéltár egykori prefektusáról A Theiner-hagyaték – A 19. századi Római Kúria képe a kelet-európai országok kereszténységéről politikai és egyháztörténeti kontextusban címmel.

Szervezői a Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség, a Römisches Institut der Görres-Gesellschaft és a Vatikáni Apostoli Levéltár (az egykori titkos levéltárnak ma ez az elnevezése) voltak.

2023.04.04.

Interjú Kruppa Tamás történésszel a „Pápai csapatok Magyarországon” címmel frissen megjelent monográfiájáról

A szerző főként a Vatikáni Levéltár dokumentumai alapján bemutatja VIII. Kelemen pápa kiterjedt koalíciós törekvéseit, mellyel Magyarországot akarta felszabadítani az oszmán uralom alól a 16. század végén.

 

A Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, Kruppa Tamás gondozásában megjelent a Pápai csapatok Magyarországon 1595–1597, 1601 című forráskiadvány.

2023.01.29.

A magyar háborús kiugrási kísérletének volt egy 2019-ig szinte ismeretlen résztvevője, Dr. Magyary Gyula professzor. Az 1988-ban meghalt Dr. Magyary Gyula visszaemlékezéseinek gondozását unokahúga, Lantos Erzsébet Rómában és Budapesten élő régész-restaurátor végezte, s munkásságának köszönhetően fény derült nagybátyja Magyary – alias Francis Moly – 1944 őszén az angol–amerikai szövetséges hatalmak megbízásából végrehajtott diplomáciai-politikai missziójára.

2022.10.23.

A bárók rendjéhez tartozó Zala megyei Kanizsai család sarja, Kanizsai László miért indult 1525-ben római zarándokútra, amikor ezt királya, II. Lajos is tiltotta? Ez az első történet, amelynek bogos szálait Kanász Viktor kanizsai születésű, surdi érintettségű történész bontotta ki a közelmúltban megjelent munkájában.

A fiatal történész, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, valamint az MKI  (Magyarságkutató Intézet) keretében végzi munkáját, s a Kanizsai László történetén túl a 16. századi kanizsai protestánsok és katolikusok történetét, továbbá az 1600-as és az 1601-es kanizsai ostromok megítélését is felelevenítjük, amelyek később látnak napvilágot lapunk hasábjain.

2022.02.19.

 

 Történetírók, történészek, de gondolkodók és publicisták is évszázadok óta találgatják a Római Birodalom bukásának az okait. Már a középkori keresztény szerzők fantáziáját is megragadta a több száz évig fennálló, majd elhulló birodalom hanyatlása, amelyre számtalan magyarázat született az azóta eltelt évszázadok folyamán. Hibáztatták már Róma erkölcsi hanyatlását, de szóba kerültek a keresztények is, mint a baj okozói.

 

2021.12.06.

 

 

Európát a nacionalista önzés tépázza, ha a migrációról van szó – ezt mondta szombaton Ferenc pápa Görögországban a Margaritisz Schinas uniós alelnökkel, Katerina Szakellaropoulou görög elnökkel és Kyriakosz Mitsotakisz miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén.

 

A pápa szerint a migrációval kapcsolatban az európai közösségnek a „szolidaritás motorjának” kellene lennie, ehelyett azonban tétovázik, megrekedtnek és szervezetlennek tűnik.

2021.11.08.

 

Spartacus, az ókor egyik legismertebb történelmi személyisége a 19 – 20. század folyamán a baloldali radikális mozgalmaknak köszönhetően az igazságtalan elnyomatással szembeni lázadás szimbólumává vált. Története a világirodalom és a filmművészet számos alkotását ihlette meg, Hacsaturján pedig még balettet is írt róla. De vajon ki is volt valójában Spartacus?

 

Öntudatos rabszolgák

Róma gazdasága a Kr. e. 2. századra teljesen átalakult; az újonnan meghódított területekről olcsó munkaerőt jelentő rabszolgák tömegei özönlöttek a birodalomba.

2021.09.04.

Bakócz Tamásnak az egyházi pálya jelentette a jobbágyi sorból való kitörést, tehetségének köszönhetően itthon a csúcsra jutott. Karrierje Mátyás király személyes szolgálatával kezdődött, majd nemzetközi porondon bizonyított, és valóban az esélyesebbek közé tartozott az 1513-as pápaválasztáson. Az viszont túlzás, hogy győzelme csupán egy hajszálon múlt.

A nemzeti nagyság hangsúlyozása érdekében a XIX. századi magyar romantika könnyen feláldozta a részletkérdéseket, talán ennek köszönhetően vert gyökeret a köztudatban, hogy Bakócz Tamást 1513-ban egyetlen hajszál választotta el a pápai trón megszerzésétől.

2021.08.30.

A XX. század derekáig nyomós ok kellett, hogy a Szentatya elhagyja Rómát, a mai értelemben vett pápai utazások VI. Pállal kezdődtek. Magyarországon először 1052-ben járt egyházfő, aki békét közvetített a császárral.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárónapján, szeptember 12-én Budapestre látogat Ferenc pápa. Délelőtt szentmisét celebrál a Hősök terén, délután pedig indul tovább Pozsonyba – ezt megelőzően II. János Pál utazott Magyarországra először 1991-ben, majd 1996-ban.

2021.08.03.

Főpapok és a „Wesselényi-összeesküvés” - Szelepchény püspök-kancellár titkos tárgyalása a bécsi nunciussal

 

Szelepchény György (1604/1605–1685) négy évtizedet töltött, küzdött végig a magyar állam- és egyházszervezet csúcsain. 1644-től bécsi udvari kancellár, mellette 1648-tól nyitrai püspök és 1657-től királyi kinevezéssel kalocsa-bácsi érsek. Végül 1666. januártól esztergomi érsek, primas Regni Hungariae és főkancellár volt haláláig.

2021.08.01.

Hiába panaszolta be megerőszakolóit a színésznő, a tárgyaláson mindössze néhány mondatot pazaroltak az ügyre, és végül nem is ítéltek el senkit.

 

I.e. 54-ben bíróság elég került Róma egyik gazdag és befolyásos politikusa, bizonyos Gnaeus (vagy Cnaeus) Plancius. A vádak meglehetősen súlyosak voltak: vesztegetés és korrupció. Ha mindez bebizonyosodik, Plancius bizonyosan megbukik. Ráadásul időközben még egy másik sötét és nyomasztó titok is felszínre került a múltjából, amiért szintén felelnie kellett: néhány barátjával együtt megerőszakolt egy fiatal atinai színésznőt, vagy ahogy Rómában nevezték, mimae-t.

 

 

2021.04.20.

 

A Bethlen 100 online tudományos konferencián április 14 -én előadást tartott Hamerli Petra, A bethleni külpolitika első sikere: Az olasz-magyar barátsági szerződés témakörben.

Videó:

https://www.facebook.com/watch/?v=485658469287968

 

A Horthy-korszak Magyarországának egyik legfontosabb politikai partnere Olaszország volt. Noha a kezdeti bizonytalan helyzetben, az 1920-as évek elején a két állam még a szomszédaival is igyekezett jó viszonyt ápolni, ami ingadozást eredményezett az egymással való szövetkezés és a jugoszláv orientáció között, 1927.

2020.05.11.

A Marcus Aurelius császár idején kitört, antoninusi járvány néven ismert ragályos betegség dúlása olyannyira megtépázta a Római Birodalmat, hogy számos történész szerint közvetlenül hozzájárult annak leromlásához, majd végül megszűnéséhez. A pusztítás csúcsán naponta 3000-en haltak meg.

A fénykor vége

Az antoninusi járvány (egyes források a „pestis” szót használják rá, ez azonban nem értendő szó szerint – a kórokozó máig ismeretlen) a későbbi évszázadokban nosztalgiával emlegetett „öt jó császár” közül az utolsó, Marcus Aurelius (teljes nevén Marcus Aurelius Antoninus Augustus, uralkodott 161-180) idején állította meg a birodalom gyarapodását.

 

2020.01.11.

 

A Római Birodalom uralkodóinak élete nem csak fényűzésből állt.

Borús kép tárul elénk

Tudvalevő, hogy a római császárok élete mindennek volt mondható, csak éppen veszélyektől mentesnek nem. Semmi sem garantálta a császárkor uralkodói számára, hogy természetes halállal távoznak majd a földi létből: többségüknek egyébként nem is adatott meg ez, a korban amúgy is szinte kivételesnek számító kegy. Ha a statisztikák felől közelítünk, akkor is meglehetősen borús kép tárul elénk: Kr.

 

2019.10.05.
Szakmai történész konferenciát tartottak szeptember 27-én Rómában a Római Kutatások Nemzeti Intézetében az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportjával közös rendezésben „A külföldi közösségek és európai-amerikai államok római ágensei a 19–20. században” címmel.

 

 

A konferencia szervezője, Tusor Péter történész, a Fraknói Kutatócsoport vezetője volt.
Tusor Péter történész, a Fraknói Kutatócsoport vezetője összegezte az eredményeket, rámutatva a téma hiánypótló voltára.

 

2019.06.17.
https://www.vaticannews.va/hu/vilag/news/2019-06/uj-kutatas-pazmany1632-evi-romai-kovetjarasarol.html?fbclid=IwAR0Q_petkEowkDQKI7RAYixP_BAP7V3Yab5c5qXy0IajL2Wc7Knv4KbM1Hg

Stúdióbeszélgetés Tusor Péter történésszel, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetőjével a magyar történelem, az egyház- és diplomáciatörténet fontos fejezetét bemutató könyvről.

A nemzetközi kooperációban folytatott kutatás eredményeit tartalmazó kötet az egyetemes és magyar historiográfia régi adósságának tesz eleget.

 

2017.06.11.

Tusor Péter arról is nevezetes, hogy egyháztörténeti irányú kutatásait nemcsak egyeteme, de az Akadémia is támogatja. Neki sikerült először Magyarországra hívnia a Vatikáni Titkos Levéltár prefektusát.

 

Tusor Péter a vatikáni Apostoli Könyvtárban Pázmány 1632-es római követségének jegyzőkönyveit készíti elő publikálásra. A Lorenzo Azzolini államtitkárral folytatott szóbeli tárgyalások olasz nyelvű leiratai szinte gyorsírásszerűen készültek, igazi paleográfiai kihívást jelentenek.

2015.04.24. Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen mutatták be április 21-én az „Il Papato e le chiese locali” (A pápaság és a helyi egyházak) című kötetet, melyet Tusor Péter és Matteo Sanfilippo szerkesztettek – Tóth Krisztina, az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport tagja tájékoztatott az eseményről.

A 2013 májusában Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoportjának együtműködésével The Papacy and the local churches (XVIth – XXth centuries) címmel rendezett konferencia előadásainak tanulmánnyá formált változatát tartalmazza a kötet, amely az előző év végén látott napvilágot Viterbóban a Sette Città kiadó gondozásában.

2015.01.25.

Tusor Péter, a PPKE BTK egyetemi docense szerint nem véletlenül mozgatja meg a regényírók fantáziáját is a Vatikáni Titkos Levéltár.

Ő maga már két évtizede kutat az archívumban, ahol számos, nemzetünk számára értékes iratot is őriznek. Ki gondolta volna például, hogy ha nincs a pápai levéltár, sosem ismerhettük volna meg Julianus barátot sem? Még Mátyás király sem hallhatott róla. Az MTA-PPKE „Lendület”

 

Egyháztörténeti Kutatócsoport vezetőjével egy urbánus legendának is utána járunk a SZEMbeszédben.

 

2013.05.24.

 

 

A katolikus egyház május 24-én ünnepli Mária, a keresztények segítsége ünnepét.

Kevesen tudják azonban, hogy ennek az ünnepnek magyar vonatkozása is van: május 24-e azoknak a magyar huszároknak állít emléket, akik kiszabadították Napóleon fogságából VII. Piusz pápát, és hazakísérték őt Róma városába.

 

A francia forradalom nemcsak Franciaország határain belül intézett összehangolt támadást a katolikus egyház ellen, 1798-ban Berthier tábornok csapatai azzal a céllal érkeztek Rómába, hogy véget vessenek a pápaság hatalmának.

A Galéria-hadművelet c. regényem kiadótól megszerzett példányaiból igen olcsón (500.-Ft/db + postaktsg.) tudok küldeni az érdeklődőknek. A regényről bővebben ITT olvashatsz.

Könyvesboltban már nem kapható!

 

Érdeklődni email-címemen: artcopy@freemail.hu

 

Elnézéseteket kérem az off-bejegyzésért!