2021.05.13.
Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.

Az Alfvén-hullámok napfelszínen történő közvetlen észleléséről a Nature Astronomy című folyóiratban számoltak be a kutatók hétfőn – írta az ELTE kedden.

A sötét anyag alkotja a világegyetem 85 százalékát, de egyelőre csak az elméleti fizika bizonyította a létezését. Most egy föld alatti, olaszországi laboratóriumban lehet, hogy észlelték azt a részecskét, az axiont, amely a sötét anyagot alkotja.

Magát a sötét anyagot még egyetlen laboratóriumban sem sikerült észlelni, de az elméleten, a matematikai számításokon túl, több közvetett látható jele is van a sötét anyag létezésének – mondta az InfoRádióban Horváth Dezső részecskefizikus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa.

2018.11.28.
A világ egyik legjelentősebb tudományos elismerésének számító Balzan-díjjal ismerik el tudományos munkásságát, a díj rangja a Nobeléval vetekszik.
Idén Kondorosi Éva, a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutató professzora, a Szimbiózis és Funkcionális Genomikai Egység vezetője, a Szegedért Alapítvány fődíjasa kapta a világ egyik legjelentősebb tudományos elismerésének számító Balzan-díjat, amelyet Eugenio Francesco Balzan olasz újságíró lánya, Lina Balzan alapított 1957-ben édesapja emlékére.

2018.01.08.

Egy tapintást is érzékelő bionikus kezet kapott Almerina Mascarello Rómában, a Policlinico Gemelli di Roma klinikán. A tesztalany huszonöt éve autóbalesetben vesztette el a bal kezét.

Visszaadták a tapintás érzését a balesetet szenvedett nőnek

Almerina Mascarello volt az a szerencsés, aki egy fél éven keresztül tesztelte a nemzetközi tudóscsoport által kifejlesztett bionikus kezet, az első olyan, laboratóriumon kívül is viselhető művégtagot, amely érezni képes.

2017.10.28.

Kicsi üvegpalota vagytok, melynek a teljessége több, mint a részek összessége” – állapította meg Ferenc pápa abban a 25 perces beszélgetésben, melyet a jelenleg is földkörüli pályán keringő nemzetközi űrállomás tagjaival folytatott. Ferenc pápa közvetlen kapcsolatban, kép és hang összeköttetésben beszélgetett a hat űrhajóssal, akiknek most ő tett fel kérdéseket. Tolmácsa az űrállomás olasz asztronautája, Paolo Nespoli volt.

2017.05.16.

Tudományos tanácskozással ünneplték az ősrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az ősrobbanás-kozmológia területén.

Gravitációs hullámok és tér-idő szingularitások a Vatikánban

Vezető tudósokat és kozmológusokat hívtak meg a Vatikáni Csillagvizsgálóban ma kezdődő négynapos tanácskozásra, amelyet az ősrobbanás elméletének egyik atyjaként számon tartott belga katolikus pap és fizikus, George Lemaitre (1894–1966) halálának fél évszázados évfordulója alkalmából hirdettek meg „Fekete lyukak, gravitációs hullámok és tér-idő szingularitások” címmel.

2014.11.27.

Az első olasz űrhajósnővel,  Samantha Cristoforetti -vel az igazi, kellemes illatú olasz kávé is megérkezett az űrbe.

Nagy szükség volt rá, mert a legutolsó olasz űrhajós, Luca Parmitano a Nemzetközi Űrállomásról hazatérve azt mondta: „a legjobban a jó kávék hiányoztak odafent!”

Mint az közismert, a súlytalanságban a folyadékok nagyon „érdekesen”, esetenként kifejezetten veszélyesen tudnak viselkedni. (Sajnos Parmitano életveszélybe is került e miatt.) Ezért a személyzetes űrrepülések több mint 50 éves története úgy telt, hogy az űrhajósok kávéja egy zárt tasakban lévő por volt, amihez egy – a tasakon lévő – szelepen keresztül kellett forró vizet adni.

2013.05.31.

Hat hónapot tölt az űrben Luca Parmitano, a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szerdán megérkezett olasz űrhajós, aki a Földtől távol sem feledkezik meg hazájáról.

Nem olyan, mintha a mamám készítette volna, de az űrben megteszi - mondta a szicíliai Parmitano arról a fagyasztva szárított lasagne-szállítmányról, amely vele együtt érkezett az űrállomásra.

A 36 éves olasz űrhajós paradicsomos-sajtos rakott tésztát vitt magával, hogy legalább a mindennapi étkezés során ne kelljen teljesen elszakadnia hazájától.

 2012.07.07.

Tavaly decemberben a Cern és a Vatikán c. hírben foglalkoztam a Vatikán új felfedezésekhez történő rugalmasnak mondható hozzáállásával.

A csillagászok felfedezései is megváltoztathatják alapjaiban jelenlegi elképzeléseinket a világról, ezért nem mindegy, hogy ezekhez az eredményekhez milyen a Vatikán viszonyulása.

Nézzük tehát a híreket:

 A Csillagászat Hete – Dal Covolo püspök beszéde a Pápai Lateráni Egyetemen

„A világegyetem, mint az intelligens és szeretetre méltó Isten cselekményének gyümölcse.” E címmel tartott előadást július 2-án Enrico Dal Covolo püspök az idei európai csillagászati és űrtudományi hét során.

 Az olaszok Vega fejlesztése 1998-ban indult, a 3 méter átmérőjű, 30 méter magas űreszköz másfél tonna hasznos terhet tud gazdaságosan szuborbitális pályára állítani.

Fontos újítás a Vega esetében, hogy eltérően a legtöbb kis hordozóeszköztől, alkalmas több különböző rakományt is pályára állítani. Első bevetésén a magyar Masat–1 pikoműhold mellett még nyolc másik eszköz is helyet foglal az orrkúpban, a rakomány legnagyobb darabja az olasz LARES műhold.

 Vatikáni nyilatkozatokból illetve magának XVI. Benedek pápának a nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy a mai római katolikus egyház rugalmasabban kezeli az új tudományos eredményeket, mint tették azt évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt. Míg Galileo Galilei idejében azt is tagadták, hogy a Föld gömbölyű, hogy a Nap körül kering és forog a tengelye körül, most az ősrobbanás elméletét is elfogadták. Ez év elején XVI. Benedek kinyilatkozta, hogy az ősrobbanás is Isten műve volt.

 2011-ben Barabási Albert-László fizikusprofesszor, hálózatkutató kapta a Lagrange-díjat a komplex rendszerek kutatásában elért eredményeiért. A Joseph-Louis Lagrange matematikusról elnevezett díjat az olasz CRT Alapítvány és az ISI Alapítvány hívták életre 2007-ben és minden évben olyan 50 év alatti tudós kaphatja meg, aki jelentős eredményeket ért el a komplex rendszerek kutatásában. A díjat az alapítvány tudományos bizottsága ítéli oda, és 50 ezer euró pénzjutalommal jár.

 A Szentszék az Olasz Űrügynökséggel együttműködve saját tudományos portált indít.

A Vatikán ígérete szerint az oldalon a Világegyetem fontos kérdéseit körüljáró kutatások eredményeit fogják közölni. Kiemelt figyelmet szentelnek a kozmológiai ismereteknek, és az űrszondák által gyűjtött adatok publikálásának.