2026.07.12.

Július 10

Indulok Rómába, ahol részt veszek a Nyugat-Balkán Barátai külügyminiszteri ülésen. Első alkalommal hívták meg erre Magyarországot, és ennek azért van jelentősége, mert Magyarország számára a térség stabilitása és európai integrációja közvetlen biztonsági és gazdasági érdek.

Ennek margóján fogok találkozni Marko Đurić szerb külügyminiszterrel, akivel eddig csak telefonon egyeztettem, ez lesz az első hivatalos megbeszélésünk.

Délután Antonio Tajani olasz külügyminiszterrel lesz kétoldalú megbeszélés, majd utána, ahogy mindig is, a kint dolgozó magyar diplomatákkal találkozom, ami ebben az esetben érinti a római nagykövetséget, a szentszéki, tehát a vatikáni nagykövetséget és a Római Magyar Akadémián dolgozó kollégákat.

 

https://www.facebook.com/reel/1634681850939567

 

Megérkeztünk Rómába, a Római Magyar Akadémián kezdjük a napot. Ez a reggeli WizzAir járat nagyon megérte, most 9 óra sincs, s már itt vagyunk Rómában. Ez az épület 1927-ben került magyar tulajdonba, úgyhogy jövőre lesz 100 éve annak, hogy ezt az épületet Magyarország tulajdonolja, és ezen a csigalépcsőn itt, mögöttem, amin feljöttünk a tetőteraszra, ezen Pilinszky János, Weöres Sándor, Bethlen István is feljött ennek a kulturális intézetnek a tetőteraszára.

Most is zajlanak kiállítások az intézetben, például MOME hallgatók, vagy pedig ösztöndíjas hallgatók kiállításai, és rendszeresen tartunk itt koncerteket is.

Egy ősi olasz család tulajdonában volt, ez az épület, a Falconieri család tulajdonában, és a 19. század végén ebből az épületből indult el a konklávéra a későbbi XIII. Leó pápa. Mögöttünk látszik egyébként a Vatikán, jobbra pedig Garibaldi szobra, amely mellett Türr István szobra is található.

És miért érkeztem ma Rómába? Mert ma van a Nyugat-Balkán Barátai csoport ülése, amelyre először kapott Magyarország meghívást.

 

https://www.facebook.com/reel/1634681850939567

 

Július 10én 17 h-kor

Kevés ország van, amelyhez a magyarokat annyi személyes, történelmi és kulturális szál köti, mint Olaszország. Sokan választják úti célként, jól ismerjük a kultúráját és a gasztronómiáját. Még a világhírű Illy kávé története is a magyar–olasz kapcsolat ékes bizonyítéka: a márkát a Temesváron született Illy Ferenc alapította Triesztben. Éppen ezért is fontos, hogy Magyarország és Olaszország politikai és gazdasági kapcsolatai is tükrözzék ezt a közelséget.

Rómában Antonio Tajani olasz miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel a két kormány és a szakminiszterek közötti párbeszéd intenzívebbé tételéről beszéltünk. A gazdaság, az energetika, a védelempolitika, az oktatás és a kultúra területén egyaránt vannak még kihasználatlan lehetőségeink.

Fontos téma volt a trieszti magyar kikötőberuházás, az európai versenyképesség erősítése és a Nyugat-Balkán érdemeken alapuló uniós integrációja is.

Meghívtam olasz kollégámat, hogy ősszel Budapesten folytassuk a közös munkát.

 

2026 július 10-én 20 h-kor

Ma Rómában részt vettem a Nyugat-Balkán Barátai csoport külügyminiszteri ülésén. De miért fontos egyáltalán a Nyugat-Balkán Magyarországnak?

Ha dél felé indulunk Magyarországról, közvetlenül ebbe a térségbe érkezünk. Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Koszovó és Észak-Macedónia földrajzilag közel vannak hozzánk, és gazdasági, közlekedési, energetikai és emberi kapcsolatok sokasága köt össze bennünket. A vajdasági magyar közösség miatt a térség nemzetpolitikai szempontból is kiemelt jelentőségű.

A Nyugat-Balkán fontos összeköttetés Magyarország, Délkelet-Európa és a mediterrán térség között. A jobb vasúti és közúti kapcsolatok, a biztonságosabb energiaellátás és az erősebb gazdasági együttműködés közvetlenül szolgálja Magyarország érdekeit, és új lehetőségeket teremthet a magyar vállalatok számára is.

A Nyugat-Balkán Barátai csoport azért dolgozik, hogy a hat ország közelebb kerülhessen az Európai Unióhoz. A cél az, hogy amelyik ország teljesíti a csatlakozás feltételeit, az érdemei alapján valóban előre tudjon lépni, és az Európai Unió tagjává válhasson.

A térség stabilitása Magyarország és egész Európa biztonságát, az uniós csatlakozás pedig Európa versenyképességét is erősíti.

 

https://www.facebook.com/reel/1573553544299511

 

Magyarország teljes jogú tagja lett a Nyugat-Balkán Barátai csoportnak.

 

Magyarország újra ott van az európai döntéshozatal asztalánál.

Antonio Tajani olasz, Johann Wadephul német, Radek Sikorski lengyel, Tom Berendsen holland, Gordan Grlić-Radman horvát és Tone Kajzer szlovén, EPP-s külügyminiszterekkel Rómában egyeztettünk Európa aktuális külpolitikai kihívásairól.

 

https://www.facebook.com/photo?fbid=122131438041205555&set=a.122107089777205555

 

 

2026 július 12

Orbán Anita: Római külpolitikai mérleg 2026

Római külpolitikai mérleg.

Rómában Marko Đurić szerb külügyminiszterrel egyeztettem. Kapcsolataink egyik legfontosabb alapja a Vajdaságban élő magyar, valamint a Magyarországon élő szerb közösség. Közös felelősségünk, hogy identitásukat, jogaikat és intézményeiket a jövőben is megőrizhessék és erősíthessék. Megegyeztünk abban, hogy az észak-dél infrastruktúrákat, legyen szó közlekedésről vagy energetikáról, előremozdítjuk. Együtt fogunk küzdeni az illegális migráció visszaszorításáért. Magyarország számára fontos az is, hogy Szerbia folytassa előrelépését az integrációs folyamatban.

A Nyugat-Balkán Barátai csoport ülésén Magyarország először vett részt ebben a formátumban. A Nyugat-Balkán stabilitása, közlekedési és energetikai összeköttetése, valamint gazdasági fejlődése közvetlenül hat Magyarország biztonságára és versenyképességére.

Antonio Tajani olasz külügyminiszterrel megállapodtunk abban, hogy erősítjük a szakminiszteri kapcsolatokat, amiket konkrét együttműködési lehetőségekké fordítunk a gazdaság, az energetika, a védelempolitika, az oktatás és a kultúra területén.

A nap végén a római és szentszéki külképviseletek, valamint a Római Magyar Akadémia munkatársaival is találkoztam. A külpolitikai döntések mögött mindig ott áll a kollégák elemző munkája, helyismerete, kapcsolatépítése és mindennapi országképviselete. Az ő munkájuk formálja a Budapesten meghozott külpolitikai döntéseket.

A római látogatásból világos feladatokkal térünk haza. Folytatni kell a magyar–olasz szakpolitikai párbeszédet, aktív szerepet kell vállalnunk a Nyugat-Balkán európai jövőjének alakításában, és a megkezdett egyeztetéseket konkrét, Magyarország számára is kézzelfogható eredményekké kell formálnunk.

 

--------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

Orbán Anita egy olasz lapnak: Az előző hatalom a bábjait helyezte az állami intézmények élére

 

 

2026.07.12.

Orbán Anita Rómában adott egy interjút, amiben a köztársasági elnök eltávolításáról, Ukrajnáról és Oroszországról is kérdezték.

Orbán Anita pénteken Antonio Tajani olasz miniszterelnök-helyettes meghívására a Nyugat-Balkán Barátai csoport ülésén vett részt Rómában.

A külügyminiszter interjút adott a Corriere della Sera című napilapnak a római Palazzo Falconeriben, amelyben kérdezték arról is, hogy szerinte melyek a kormány fő eredményei és kihívásai „az új Magyarországon”. Azt mondta, hogy az országban nagy változás zajlik a gondolkodásmód terén, ugyanis a magyar nemzet hagyományosan eléggé pesszimista, de nemrég egy közvélemény-kutatás is arra jutott, hogy az emberek optimisták a jövővel és a gazdasággal kapcsolatban.

A külügyminiszter szerint az interjú elkészítésének napja is szimbolizálja, hogy Magyarország visszatért Európába: az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsán (ECOFIN) pénteken átment az ország uniós helyreállítási terve, és az Európai Ügyészséghez való csatlakozásunkat is elfogadták.

Orbán a legnagyobb kihívásnak a gazdaság állapotát tartja, ugyanis hatalmas, közel 8 százalékos költségvetési hiányt örököltek az előző kormánytól.

Az újságíró felvetette, hogy nemcsak politikai ellenfeleik, hanem jogvédő szervezetek is aggodalmukat fejezték ki a Tisza Párt által sietve elfogadni tervezett alkotmánymódosítás miatt, amely a köztársasági elnök eltávolításáról is rendelkezik. Mi a válasza azoknak, akik attól tartanak, hogy a „rezsimváltás” érdekében ugyanazokat a kiskapukat használják, mint az előző kormány?

„Mi a jogállamiságon keresztül építünk fel egy jogállamiságon alapuló társadalmat. Jogi eszközöket használunk a rendszer megváltoztatására” – válaszolta a miniszter. Arról beszélt, hogy az előző hatalom elfoglalta az államot, Magyar Péter szavaival élve a saját bábjait helyezte számos állami intézmény élére, és sokuk mandátuma csak a 2030-as években járt volna le. Példaként megemlítette a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is, amelyet a civil társadalom és az újságírók ellen hoztak létre, de felszámolták.

A riporter ezután azt hozta fel, hogy sokan meglepődtek azon, hogy miért nem megfosztási eljárással távolítják el az államfőt.

Orbán Anita azt mondta, azért nem ezt az utat választották, mert az Alkotmánybíróság sem független, a bíráit az előző miniszterelnök nevezte ki. Hozzátette, hogy most azon dolgoznak, hogy helyreállítsák a bíróság tekintélyét. „Gyorsan szeretnénk haladni, mert rengeteg dolgunk van. Magunkkal kezdtük: bevezettük a miniszterelnök és a parlamenti képviselők mandátumának korlátozását” – folytatta.

Számos európai ország beleegyezett abba, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnába, de a Tisza nem. A kérdés arra vonatkozott, hogy ebben az ügyben miért Orbán Viktor vonalát követik.

Ebben a kérdésben politikánk változatlan. A magyar választók azzal bíztak meg, hogy ne küldjünk fegyvereket, hanem más eszközökkel segítsünk: humanitárius segélyekkel és szankciókkal – hangzott a válasz.

Mennyire befolyásolja a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdése azt, hogy elutasítják Kijev gyorsított EU-csatlakozási folyamatát, firtatta a riporter.

A külügyminiszter azt mondta, hogy mindig is nagyon egyértelműen kifejezték, hogy az EU csatlakozási módszertanának megfelelően a teljesítményen alapuló csatlakozást támogatják. Úgy vélik, hogy minden országnak ugyanazt az utat kell bejárnia, és ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelnie. Szerinte ez a kérdés az EU hitelességéről is szól. A kisebbségek tekintetében sikerült kétoldalú megállapodást kötniük Kijevvel, ami elengedhetetlen feltétele volt a kapcsolatok újraindításának, tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy szükség van a párbeszédre Moszkvával, Orbán Anita azt mondta:

Oroszország földrajzi elhelyezkedése, mérete, hatalma és történelme miatt továbbra is fontos ország marad Európában. Nagyon pragmatikus kapcsolatot keresünk Moszkvával, [ami] szuverén nemzetek között [áll fenn].

Orbán Anita azt is elmondta, hogy a 6 EU-s és 6 nyugat-balkáni tagország által alkotott csoportosulásba először hívták meg kvázi megfigyelőként Magyarországot. Az ülés közepén felkérték az országot, hogy legyünk teljes jogú tagok, amit a külügyminiszter el is fogadott. Szerinte azért fontos, hogy csatlakoztunk a csoporthoz, mert közvetlenül szomszédai vagyunk a Nyugat-Balkánnak, a kormány fontosnak tartja ezeknek az országoknak az EU-integrációját, az uniónak pedig érdeke a régió stabilitása. A tárgyaláson részt vett több külügyminisztertársa is, szerb kollégájával pedig megragadták az alkalmat, hogy először tartsanak kétoldalú egyeztetést a Római Magyar Akadémia épületében, tette hozzá.

 

 

 

https://24.hu/kulfold/2026/07/11/orban-anita-tisza-oroszorszag/

 

 

------------------------------------------------------------------------------------