Rendkívüli hír Rómából: 2026. május 29-én a vulcii François-sír hivatalosan is az olasz állam örökségének részévé válik. Ez az etruszk festészet egyik legnagyobb remekművének végleges megszerzését jelenti. A képi ciklust véglegesen a római Villa Giulia Nemzeti Etruszk Múzeumába rendelik. Az állami vásárlás egy több mint egy évszázaddal ezelőtt kezdődött folyamat lezárása, mert az olasz állam már 1921-ben érdeklődést mutatott az etruszk sír megszerzése iránt, amit 1857 áprilisában Alessandro Francois, a toszkánai nagyhercegség régésze fedezett fel, s a díszítést alkotó freskói ciklust Alessandro Torlonia herceg parancsára választották el a falakról, és panelekre osztották, majd 1863-ban szállították a Villa Albaniba Rómába, ahol a mostani szerződéskötésig megtalálható volt.  

A beszerzés a mű tulajdonosai, a Torlonia, a Sforza Cesarini és a Gaetani családok örököseinek, valamint a Massimo Osanna vezette Museitaliani Főigazgatóság és a Luana Toniolo vezette Villa Giulia Nemzeti Etruszk Múzeum közös erőfeszítéseinek köszönhetően valósulhatott meg.

Az etruszk festészet remekműve, amelyet a Kulturális Minisztérium vásárolt meg, június 25-től állandó kiállításon lesz látható a Villa Giulia Múzeumban. A François sír felbecsülhetetlen értékű etruszk ereklye, amely a Torlonia hercegek magántulajdonában volt, a sír falairól eltávolított freskós részt abban a villában őrzizték, amely egykor Albani bíborosé volt. Nyilvánvaló, hogy annak ellenére, hogy magántulajdon, állami védelem alatt állt.

A régész, akinek a nevét viseli, 1857-ben fedezte fel. A vulci Saties család birtokolta, és nekik köszönhetően ma nemcsak az etruszk falfestmények nagyszerű példáját csodálhatjuk, hanem egy történelmi történetet is. A trójai háború történetét és a trójai foglyok feláldozását, amelyet Akhilleusz rendelt el barátja és szeretője, Patroklosz haláláért.

Keveset tudunk az etruszkokról, összehasonlítva azzal, amit a rómaiak által meghódított más népekről tudunk. Nyomot hagytak azonban ránk Francois sírjában! Hagytak ránk egy epizódot, amely Róma hatodik királyához, Servius Tulliushoz kapcsolódik. Egy Caelius Vibenna nevű etruszkot, akit később latinosítottak Servius Tulliusra, társa, Mastarna szabadít ki, Caelius testvérével, Aulusszal együtt. Látjuk az ellenségek megölését, és kettejük, Caelius és Aulus kiszabadulását! Ennek kivételes krónikása Claudius, az etruszkok kiváló tudósa volt, aki ezt a beszámolót egy Galliában talált bronztáblán hagyta ránk.

A háborúk nemcsak a rómaiak, hanem más etruszkok ellen is folytak, az ősi elv nevében: Barátok csak azok, akik közel állnak hozzád; mások ellenségek. Így a vulcénok a volsiniek, a sapinátusok és a suanesiek ellen harcoltak. A legyőzött etruszk hercegek sorozatos gyilkosságai ebbe a kontextusba illeszkednek. A háború megnyerése után Celio és emberei letelepedtek a Celian-dombon, amelyet róla nevezett el.

A mű Carlo Ruspi festő 1862 körül készített reprodukciója, amelyre azért volt szükség, mert az eredeti freskók állaga romlott.

https://cultura.gov.it/comunicato/29058?fbclid=IwY2xjawSHpJdleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBRRklFVnZjaDc5Q09DekFuc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHl4ta0e8g4JG3EVAQfwVFrreILKkCW5xkbUImMwtUcc3nI61d0lsHDworDyA_aem_ygAs5b9kdpKF1lhMz6CHBQ

https://it.wikipedia.org/wiki/Tomba_Fran%C3%A7ois

https://www.facebook.com/100063735842590/posts/1606457408155439/?rdid=1eGGZVu1NOCewaHg

https://www.facebook.com/reel/1561340902273530

----------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------

 -

A képen az etruszk nemes, Vel Saties látható, amint egy madár repülését figyeli, egy jósló cselekedetet, amelyet jóslásnak neveznek. Mellette szolgája, Arnza áll, aki a madarat tartja. Ez az elhunyt portréja.

--------------------------------------------------------------------------------------

 --

A jelenet Akhilleusz trójai foglyokat áldoz fel Patroklosz halálának tiszteletére. Charun, az etruszk alvilági pszichopompa istensége, és Vanth, az alvilág szárnyas női istensége is jelen van.

---------------------------------------------------------------------------------------

 A freskó a görög mitológiai szereplőket Sziszüphoszt (aki egy nagy sziklát emel) és Amphiaraoszt (aki jobb oldalon ül) ábrázolja.

---------------------------------------------------------------------------------------

 A kép a bal oldalon Főnixet (phoinis), jobb oldalon pedig Nesztórt (nestur) ábrázolja. A két alak az Iliász egyik kulcsfontosságú pillanatát idézi fel, amikor Nesztór az akháj fejedelmek gyülekezetéhez szól.

---------------------------------------------------------------------------------------

 A festmény az etruszk és római történelem egyes epizódjait ábrázolja, beleértve Caelius Vibenna felszabadítását is. Mivel az eredeti freskók felfedezésük után röviddel súlyosan leromlottak, Carlo Ruspi 19. századi másolatai kulcsfontosságúak a történelmi dokumentáció szempontjából.

--------------------------------------------------------------------------------------

 A festmény a görög mitológiában leírt epizódot ábrázolja, amelyben Ajax Oileus megerőszakolja Kasszandrát Athéné oltáránál Trója elfoglalása során.

-----------------------------------------------------------------------------------------