Róma: Félreismertük a köztársaság kori Rómát

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1581 fő
  • Képek - 5002 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 6050 db
  • Fórumtémák - 217 db
  • Linkek - 1281 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1581 fő
  • Képek - 5002 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 6050 db
  • Fórumtémák - 217 db
  • Linkek - 1281 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1581 fő
  • Képek - 5002 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 6050 db
  • Fórumtémák - 217 db
  • Linkek - 1281 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1581 fő
  • Képek - 5002 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 6050 db
  • Fórumtémák - 217 db
  • Linkek - 1281 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

network.hu

network.hu

network.hu

2013.08.26.

 

 

A Rómától 20 km-re fekvő Gabii eltemetett városában a régészek egy hatalmas épületet találtak, amely mintegy 300 évvel előzi meg a Colosseumot.


Ami ennél is érdekesebb, száz évvel hamarabb épült, mint ahogy a habarcsot feltalálták volna. Mindez pedig arra utal, hogy a rómaiak gigantikus építészeti ambíciói jóval korábban "beértek", mint azt eddig gondoltuk.


Az ókori városban feltárt épület hatalmas kőtömbökből, a legós építőkockák technikáján alapulva épült. A fél futballpálya területű építményt i. e. 350-250 körül húzhatták fel. "Valószínűleg ez a legkorábbi középület, amelyet valaha találtunk" – mondta el Nicola Terrenato ásatásvezető, a Michigani Egyetem munkatársa.

 

A régészeti projekt az utóbbi 50 év legnagyobb amerikai ásatássorozata Olaszországban.

 

A hatalmas komplexumot, amely akár egy kivételesen pazar magánlakás is lehetett, kő támfal tart, geometriai mintás padló díszíti, s két teraszát egy gyönyörűen kivitelezett díszlépcső köti össze. Ez az épületegyüttes semmihez sem hasonlítható a maga idejéből, így Terrenato szerint kénytelenek vagyunk megváltoztatni a köztársaság kori rómaiakról kialakult képünket, a közvélekedés szerint ugyanis az ősi latinok konzervatív és szerény emberek voltak.

 

„Néhány épületszerkezeti megoldás egészen elképesztő és sokat elmond a korabeli építkezési lehetőségekről” – magyarázta a kutató. „Megtudtuk, hogy már 2300 évvel ezelőtt – mintegy negyed évezreddel hamarabb, mint az eddig gondoltuk – is kísérletezgettek a rómaiak az épületek természeti környezetbe való illesztésével, a természetes lejtők felhasználásával vagy például a támfalrendszerrel” – egészítette ki a régész.

A támfalakban lévő több tonnás kőóriások mérete az egész kutatócsapatot meglepte, ugyanis a korszakban ezek igencsak ritkák és szokatlanok voltak. Ám mivel a habarcsot akkor még nem találták fel, ez volt a szerkezetstabilitás egyetlen záloga. „Úgy illeszkedtek a kőtömbök egymásba, mint a legók, több mint egy évszázaddal később valószínűleg ez a fajta monumentalitás utáni vágy hívhatta életre a habarcsot” – magyarázta Terrenato.

 

Ciceró szerint Róma népe józan és konzervatív gondolkodású volt mindaddig, amíg hódítóik el nem értek a görög honig, ahol rákaptak a fényűzés ízére, s Itáliába „importálták” azt. Ám a most feltárt épület még Cicerót is megcáfolja, s azt bizonyítja, hogy a rómaiak az i. e. 140-es években történő görög hódítás előtt sem voltak minimalisták.

Gabii egykoron prosperáló városa a birodalom területének az i. e. 3-2. századra tehető növekedésével párhuzamosan meggyengült. Az amerikai kutatók egyik fő feladatuknak tekintik, hogy bemutassák, miként is nézhetett ki az egykor szebb napokat látott ókori város.

Mivel a mai Lazio régió kevésbé beépített területén található a település, a régészek – reményük szerint – a legmélyebb rétegekig le tudnak majd hatolni. Andrew Johnston, a Yale Egyetem munkatársa szerint felfedezésük hosszú távon alapjaiban változtathatja meg a köztársaság kori Rómáról alkotott képünket.

 

-------------------------------------------------------------------------------------

-

 

network.hu

 

 ------------------------------------------------------------------------------------

-

 

network.hu

 

 -

https://www.facebook.com/gabii.project?ref=stream&group_id=0

-

-------------------------------------------------------------------------------------

http://www.mult-kor.hu/20130826_felreismertuk_a_koztarsasag_kori_romat

 

http://roma.repubblica.it/cronaca/2013/07/06/news/il_tesoro_di_gabii_sulla_via_prenestina_torna_alla_luce_una_magnifica_villa_patrizia-62477259/

 

http://ns.umich.edu/new/releases/21645-newly-unearthed-ruins-challenge-views-of-early-romans

 

http://www.archaeological.org/fieldwork/afob/10647

 

http://sitemaker.umich.edu/gabiiproject/home

 

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=10885

 

-------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------

 

network.hu

 

 -----------------------------------------------------------------------------------

 

network.hu

 

 ------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

 

Gabii városhoz köthető Róma 7. utolsó királya :

TARQUINIUS SUPERBUS

 

2005.09.24.

 

Tarquinius, teljes nevén LUCIUS TARQUINIUS SUPERBUS (szül. Kr. e. VI. sz. Itália [ma Olaszország] - megh. 509. Róma), a hagyomány szerint Róma 7., egyszersmind utolsó királya Kr. e. 534-től; sok kutató hiteles történelmi alaknak tekinti.
A monda szerint az 5. király, Lucius Tarquinius Priscus unokája és a 6. király, Servius Tullius veje - utóbbinak a gyilkosa is - volt. Trónra kerülése után zsarnokként uralkodott, ezért is kapta a Superbus (latin: `gőgös`) melléknevet. Több senatort megöletett. Lucius Iunius Brutus senator lázadást szervezett; erre az adta a közvetlen okot, hogy Tarquinius fia, Sextus megerőszakolta egy nemesember feleségét, Lucretitát. A Tarquiniusok családját a lázadók elűzték Rómából, és (a hagyomány szerint Kr. e. 509-ben) kikiáltották a köztársaságot.
Tarquinius létezését bizonyítja, hogy a Kr. u. I. században a római Semo Sancus-templomban még őrizték egy szerződés szövegét, amelyet egy Tarquinius nevű király (feltehetően Superbus) kötött a Rómától mintegy 20 km-re fekvő Gabii városával.

 

------------------------------------------------------------------------------------

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=10885

 

http://www.thehistoryblog.com/archives/4955

 

------------------------------------------------------------------------------------

-

 

network.hu

 

-

------------------------------------------------------------------------------------


2010-es felfedezés:

 

 

Felfedezték az utolsó római királyok palotáját

 

2010.03.01.

 

A régészek az olasz fővárostól alig 20 kilométerre találták meg a Róma utolsó uralkodói által épített, és Sextus Tarquinius által lakott palotát.

 

A palota Sextus Tarquinius, Tarquinius Superbus fia nevéhez köthető, ám a szakemberek egyben azt a feltételezést sem zárják ki, hogy ott az uralkodói család több nemzedéke is élhetett. Az építményt Gabii ókori akropoliszának helyszínén azonosították, ahol a legenda szerint Romulus és Remus is tanult. A kutatók szerint már biztos: a legrégibb érintetlen, közel két méteres álló falakat fedezték fel Itáliában.

Marco Fabbri, a római Tor Vergata Egyetem kutatója szerint ez annak köszönhető az épület pusztulásakor a tető beomlott, és az épület szép lassan megtelt hulladékkal. A szakember a római régészeti főfelügyelőség szakembereivel együtt úgy véli, hogy minderre i.e. 510-ben kerülhetett sor, amikor az építményt a királyok elűzésekor felgyújtották.

Az ásatás során egyelőre három, egymáshoz nem kapcsolódó szobát, és egy oszlopos udvart fedeztek fel. Az építmény alatt öt halvaszületett gyerek maradványai kerültek elő, amelyek talán egy építkezés előtti rítus során kerültek oda. Az ásatás bejárásakor Angelo Bottini, Róma régészeti főfelügyelője azonban kiemelte: nem emberáldozatról van szó.

A szakemberek reményei szerint az épületet tavasszal teljesen feltárhatják majd, és talán a tetőt is sikerülhet rekonstruálni, amelynek egyik terrakotta, Minótauroszt ábrázoló töredékét már megtalálták. Mivel a lény a Tarquiniusok jelképe volt, ezért ez is azt a hipotézist támasztja alá, hogy az ő palotájuk kerülhetett elő.

 

Titus Livius szerint Sextus Tarquinius nevéhez Tarquinius Collatinus feleségének, Lucretiának megerőszakolása fűződik, aki ezután - a szégyent nem tudva elviselni - szíven szúrta magát. Halála feltüzelte a rómaiakat, és mindez véget vetett a római királyok korszakának. Tarquinius Gabiiba menekült, ám az ottaniak nem sokkal később meggyilkolták, és a régészek szerint a palotát is ekkor gyújthatták fel.

-

 

network.hu

 

 -

-

------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------

http://www.mult-kor.hu/20100301_felfedeztek_az_utolso_romai_kiralyok_palotajat

 

-------------------------------------------------------------------------------------

2010-es felfedezés:


Rejtélyes ókori ólomkoporsót tártak fel Róma közelében

 

2010.04.02.

 

Amerikai régészek Róma közelében egy ókori város feltárása közben 1700 éves majd fél tonna súlyú ólomkoporsót találtak.

 

Tavaly nyáron kezdődtek a Rómától 18 kilométerre keletre fekvő ókori Gabii feltárásai. Az ásatás, amelyben 75 egyesült államokbeli archeológus vesz részt, 2013-ban fejeződnek be, ez az utóbbi félévszázad legnagyobb amerikai régészeti projektje Itáliában.

 

"Rendkívül izgalmas leletről van szó" - vélekedett az ásatásokat irányító Nicola Terrenato, a Michigani Egyetem professzora. Magyarázata szerint a rómaiaknál igen ritka volt a koporsós temetés, de akkor is fából készítették az elhunytak végső "lakhelyét". Alig néhány, az i.sz. 2-4. századból származó temetkezés ismert Olaszországban, ahol ólomkoporsóban helyezték örök nyugovóra a halottakat.

 

"Ami különleges ebben az esetben, az a koporsó súlya. A szarkofágot 2,5 centiméteres ólomlemezből készítették. Abban az időben 453 kilogramm fém óriási vagyont jelentett, s meglehetősen szokatlan dolog volt, hogy ekkora értéket eltemessenek" - hangsúlyozta Nicola Terrenato. A professzor szerint nehéz megjósolni, hogy ki alussza örök álmát a koporsóban: egy veterán katona vagy gladiátor, esetleg egy keresztény püspök. A választ a vizsgálatok adják majd meg.

 

Mint kifejtette, az ólomkoporsók általában jó állapotban őrzik meg az elhunytak földi maradványait. A tudósok nem akarják felnyitni a koporsót, mivel így esetleg megsérülhet a tartalma, helyette a termográfia és az endoszkópia módszerét alkalmazzák. Előbbi eljárás során a koporsót lassan néhány fokkal felmelegítik, s vizsgálják az így nyert hőtérképet, ugyanis a csontok vagy a sírmellékletek más "választ" adnak, mint az ólom. Az endoszkópia során parányi kamerát vezetnek a koporsóba, az eljárás eredményessége azonban attól függ, hogy mennyi piszok került be az évszázadok során.

 

Amennyiben a tudósok kudarcot vallanak, nem marad más hátra, mint a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI), ez az eljárás azonban meglehetősen drága, s a majd fél tonnás koporsót valamelyik kórházba kell szállítani.

Gabii a római kort megelőzően fontos város volt Latium (mai Lazio) térségében, ám a birodalom felemelkedésével párhuzamosan jelentősége csökkent, az i.sz. 3. század után pedig a település neve gyakorlatilag nem szerepel a feljegyzésekben.

 

Nicola Terrenato szerint Gabii tanulmányozása betekintést enged a Róma előtti idők életébe, egyúttal adatokkal szolgál arra nézve, hogy miként fejlődtek a korai itáliai városok. Ráadásul az ásatások során olyan rétegeket tárnak fel, amelyeben Rómában, ahol az egyik civilizáció a másikra épült lehetetlen ásatásokat végezni.

 

------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------

 

http://www.mult-kor.hu/20100402_rejtelyes_okori_olomkoporsot_tartak_fel_roma_kozeleben

 

-----------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------

 

 

network.hu

 

 -------------------------------------------------------------------------------------

-

http://goddesschess.blogspot.hu/2010/03/mysterious-lead-coffin-uncovered-in.html

-

http://www.thehistoryblog.com/archives/5308

-

---------------------------------------------------------------------------------------

-

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

m

 

 

 

 

Címkék: colosseum régészet ásatás

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu