2016.12.01.

A cikkhez nagyon köszönjük VÁRHELYI KLÁRÁNAK a fényképeket!!!

A magyar állam legértékesebb külföldi épületét, a római Falconieri-palotát bemutató kötet jelent meg. A könyvet a benne működő két intézmény vezetői, Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazgatója és Tóth Tamás, a Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora írták.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a könyv szerda esti bemutatóján felidézte, hogy amikor 1927-ben a magyar állam megvásárolta a Róma központjában álló palotát, hozzányúlt a vallási alap pénzéhez. Ennek fejében viszont otthont biztosított az épületben a magyar egyházi képzésnek, kutatómunkának.

Később sok minden történt, ami "nem vált sem hasznára, sem becsületére az épületnek és a benne működő intézményeknek". Volt háború, kommunizmus, voltak feszültségek, de mára "visszatértünk" egy a kezdetitől eltérő, de "békés és pozitív együttműködéshez" - mondta a bíboros, aki az 1970-es években ösztöndíjasa, 1987-ben pedig vezetője volt a PMI-nek.

A bíboros elmondta: Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímásnak 1940-re sikerült elérnie, hogy a Római Magyar Akadémián kezdetben működő papi osztály önállósult, és pápai egyházi intézetként működhetett tovább. Ez később létfontosságú döntésnek bizonyult - mutatott rá, hiszen az intézmény az 1940 és 1948 közötti időszakban először a háború alatt, aztán a háború utáni megváltozott környezetben is önállóan működött.

Az intézet történetének következő szakasza az 1948-tól (a rövid 1956-os periódust leszámítva) 1964-ig tartó időszak. Ekkor a PMI-t az emigráns magyar papaság vezette, miközben az épület többi részét a kommunista magyar állam működtette. Ebből adódtak feszültségek - fűzte hozzá Erdő Péter -, megtörtént, hogy kikapcsolták az áramot vagy elzárták a vizet, sőt, új kaput is kellett nyitnia az egyházi intézménynek ahhoz, hogy az ott lakó papok bejuthassanak az épületbe.

A fordulópontot az 1964-es esztendő jelentette, amikor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irányítása alá került a PMI, ekkortól kezdve ugyanis Magyarországról érkezhettek ösztöndíjas papok az intézménybe - ismertette Erdő Péter. Az 1964-től 1989-ig tartó időszak a fejlődés ideje volt, egyre több fiatal pap tanulhatott Rómában. A rendszerváltozás pedig minőségi változást hozott a PMI életében.

Farbaky Péter művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója azt emelte ki, hogy a palota történetével együtt az épületet birtokló családok, a Ceci, az Odescalchi, a Farnese és Falconieri család története, de a római történelem és a pápai udvar eseményei is megelevenednek a könyv lapjain.

Az építészettörténeti fejezet bemutatja az épület változásait is, például, amikor a 19. század végén a Medici család birtokába került és erősen historizáló átépítésen esett át. Amikor a magyar állam megvette, szintén végeztek kisebb átalakításokat a palotán, ezek azonban nem voltak olyan drasztikusak, mint a korábbiak - mondta Farbaky Péter.

Szörényi László irodalomtörténész, volt római nagykövet felidézte: a többi nagykövet nem is titkolta a magyarokkal szembeni irigységét, amiért "nekünk van egy ilyen épületünk". Irigységük jogos volt - tette hozzá -, hiszen a Falconieri-palota nemzeti kincs, a története pedig példázza a magyar tudomány, a magyar művészet és a magyar kultúrpolitika viharos történetét.

A Balassi Intézet gondozásában megjelent színes, 212 oldalas album első fejezete a via Giulián álló, az itáliai barokk építészet egyik legnagyobb alakjának, Francesco Borromininak (1599-1667) a tervei alapján épült Falconieri-palotát mutatja be, a második fejezet a Római Magyar Akadémia, a harmadik pedig a PMI történetét. A könyvhöz mellékelt DVD-n egy 48 perces film látható a palotáról.

(MTI)
-----------------------------------------------------------------------------------------------
http://www.museum.hu/hir/6405/A_Falconieri-palota_Roma
----------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------

Bővebben a Magyar Kurír ír erről:

A Falconieri-palota – Könyvet mutattak be az egyház és az állam közös kincséről

2016.12.01.

A Budapesti Olasz Kultúrintézetben mutatták be november 30-án azt a könyvet, mely hazánk legértékesebb külföldi ingatlanáról, a római Falconieri-palotáról szól. A Via Giulián álló épület ad otthont a Római Magyar Akadémiának és a Pápai Magyar Intézetnek (PMI).

-

-

A képekkel illusztrált kötetet az akadémia augusztusban hazatért egykori igazgatója, Molnár Antal és Tóth Tamás, a PMI jelenlegi rektora írta. A kötetet Erdő Péter bíboros, Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatója, művészettörténész és Szörényi László irodalomtörténész, hazánk egykori olaszországi nagykövete mutatta be.

A bemutató elején Molnár Antal, aki 2011 szeptemberétől volt a Római Magyar Akadémia igazgatója, arról beszélt, hogy az ugyanakkor érkező Tóth Tamás rektorral azért vállalkoztak a könyv megírására, mert átfogó történelmi, művészettörténeti és egyháztörténeti tanulmány ez idáig nem született e méltán híres épületről. Hozzátette, eleinte egy kisebb füzet elkészítését tervezték, mely röviden bemutatta volna a palotát és a benne működő két intézményt, de a szövegek és a képek mennyisége végül gazdagon illusztrált könyv kiadását tette lehetővé. Tóth Tamás egyháztörténész a könyvbemutatón elmondta, a történelmi helyszín, valamint az épület kiemelkedő szerepe a magyar egyház történetében óhatatlanul felébresztette benne az igényt, hogy feltárja a múltját, s kutatási eredményeit közzétegye a palota egykori lakói, jelenlegi ösztöndíjasai, illetve minden érdeklődő számára. Kiemelte, külön öröm volt számára, hogy egykori rektorok, növendékek a könyv készítésének hallatán számtalan fotót, dokumentumot küldtek el neki.

Farbaky Péter művészettörténészként is nagyra értékelte a kötet képi anyagát. A BTM főigazgatója a három fő egységre tagolt könyv első, az épületet bemutató részét elemezte. Mint mondta, ez is két részre oszlik: a palota építésének történetére, illetve az épület belső és külső bemutatására. Hozzátette: bár járt ösztöndíjasként, utóbb pedig több konferencia résztvevőjeként is a palotában, a könyv elolvasása után ismét szeretne visszatérni Rómába, hogy a megszerzett új tudás birtokában járja be a termeket.

Szörényi László irodalomtörténész is gyakran járt a Római Magyar Akadémia épületében, már nagyköveti megbízatása előtt is. Személyes élményeit, a szocializmusban leginkább lehallgató központként, a megbízható elvtársak lakásaként működő intézetben szerzett tapasztalatait mondta el, illetve kiemelte az akadémia háború előtti, a közvetlenül utána következő, illetve az 1956-os időszak eseményeit. Beszélt tudósok, hazánk leghíresebb költői, írói, festőművészei római tartózkodásáról, és arról, hogy nagykövettársai nem is titkoltan irigyelték őt, hogy Rómában a magyar államnak ilyen szép, híres és értékes ingatlan van a birtokában.

Erdő Péter bíboros, aki egykor maga is növendéke volt a Pápai Magyar Intézetnek, annak egyházban, egyháztörténelemben betöltött szerepéről tartott előadást. Mint mondta, nagy örömmel vette kézbe a most megjelent reprezentatív kötetet, amely felidézte benne az első alkalmat, amikor a Pápai Magyar Egyházi Intézetnek helyet adó második emeltre ment föl. Felérve azonnal azt az emléktáblát látta meg, amely arra emlékezteti a látogatót, hogy XIII. Leo a megválasztása előtti napokban itt szállt meg: a palota egyháztörténeti kapcsolatai tehát nem az intézet megalapításával kezdődtek el. A bíboros is megemlítette, hogy bárki, akinek megmutatja az épületet, az csodálkozik azon, hogy a magyar állam és az egyház ilyen gyönyörű épület tulajdonosa lehet Rómában. Kiemelte, hogy az állam és az egyház közösen vett részt az intézmény megalapításában, hiszen 1927-ben a vallásalap pénzét is fölhasználták a palota megvásárlásakor, így kapott helyet benne a papi osztály. Az azóta eltelt időszakok hullámzó együttműködése, illetve a szocializmus idején, az 1964-es megegyezésig tartó ellenséges időszakban az állam ellenállása, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban pedig a kapcsolat pozitív alakulása e könyvben nyomon követhető, a kötet megjelenése pedig az együttműködés megvalósulásának tekinthető.

Erdő Péter bíboros az elődök bölcsességéről is beszélt. Mint mondta, a papi osztály tagjai más életritmusban éltek, mint a művész ösztöndíjasok. Ezért volt fontos, hogy 1940-re Serédi Jusztinián bíboros elérte, hogy a papi osztályt pápai egyházi intézménnyé nyilvánítsák. Később ez a döntés életfontosságúnak bizonyult. A II. világháború alatt és az utána következő esztendőkben a PMI immár az államtól függetlenül, önállóan működhetett. Az akadémia életében fontos volt az 1956-os forradalom időszaka, ám a Pápai Magyar Intézetnek az 1948 és 1964 közötti élete sok szempontból még fontosabbá vált. Ekkor az emigráns magyar papság vezette tovább az intézetet, miközben a kommunista magyar állam működtette a palota többi részét. Ez gyakorlati nehézségeket okozott. Kikapcsolták az áramot a második emeleten, elzárták a vizet, külön ajtót kellett nyitni a papok részére, mert máshol nem engedték be őket. Ennek valamilyen formában 1964-ben a Szentszék és a magyar állam közötti megállapodás vetett véget. Az egyház ismét küldhetett Magyarországról papokat Rómába, a püspöki kar irányította ismét az intézményt, közben az emigráns magyarság létrehozta a Szent István Házat, így bár sok szenvedés árán, de eggyel több magyar intézmény működött Rómában.

Ettől kezdve a Pápai Magyar Intézetbe ismét Magyarországról érkeztek ösztöndíjas papok. Minden, már említett nehézség ellenére, ha végigtekintünk a listán, hogy kik tanultak az intézetben és mennyi mindent tudott tenni a magyar és a világegyház a tudomány és a lelkipásztori munka javára, akkor azt mondhatjuk, hogy ez az intézmény áldás volt a magyar egyház számára – folytatta Erdő Péter. 1989 újabb, minőségi változást hozott a Pápai Magyar Intézet életében. Az is igaz, hogy különleges helyzet állt elő: a PMI nem annyira kiváltságos hely, mint hajdanában. Ma más helyekre is szabadon mehetnek tanulni papjaink, ezért néha létszámhiánnyal küzd az intézet. Komoly erőfeszítésébe kerül a püspöki karnak, hogy megfelelő embereket válasszon ki növendéknek – hangsúlyozta.

Erdő Péter bíboros a könyvet méltatva két fotóra hívta fel a jelenlévők figyelmét. Az egyiken az 1928/29-es évfolyam, a másikon a 2015/16-os év tagjai láthatóak. A két felvétel ugyanazon a helyszínen készült, az utóbbin az elődök testtartását is utánozzák a szereplők. Mindkét fotón kilenc növendék és rektoruk látható. Erdő Péter ebben üzenetet is lát: a ’28/29-es év növendékei közül sokan a magyar egyház vagy a kulturális élet kiemelkedő személyiségei lettek. Mint mondta: reméli, a mostani fénykép szereplői közül is többen lesznek, akik ugyancsak maradandó, pozitív emléket hagynak maguk után.

A könyvbemutatón részt vett Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius mellett a PMI számos egykori növendéke is. Sokan voltak az akadémia egykori ösztöndíjasai közül is, de jelen volt az egykori rektor, Keresztes Szilárd nyugalmazott püspök, valamint egykori dolgozók, vendégek, Rómát és a magyar kultúrát szerető olaszok is. Sokaknak csak a terem előterében, a kivetítő előtt jutott hely.

Az est moderátora, Soóky Andrea, a kötetet megjelentető Balassi Kiadó igazgatója bejelentette, hogy január elejére a könyvet olasz és angol nyelven is kiadják.

Fotó: Lambert Attila

Bókay László/Magyar Kurír

-------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-falconieri-palota-konyvet-mutattak-be-az-egyhaz-es-az-allam-kozos-kincserol#lightbox[%27g73936%27]/11/

--------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------