Szent Ignác szobái:

https://www.facebook.com/reel/1401099634024754

Alla scoperta di Roma
Anna Orsini

Válasz

2. Innen költöztették át Margitot néhány társával együtt a IV. Béla és felesége által 1253 körül a Boldogasszony tiszteletére alapított újabb kolostorba a Nyulak szigetére (ma: Margit-sziget), ahol aztán élete végéig élt. Noha a rendből többször is alkalma lett volna kilépni, elhivatottsága miatt ezt nem tette meg. Névadó szentjét követve – korabeli visszaemlékezések szerint – maga is példás alázatosságával, erőteljes vezeklésével, ezen felül – rendje kívánalmainak megfelelően –

a betegek ápolásában mutatott kitartó igyekezetével, valamint a származásából eredő előjogok visszautasításával igyekezett kitűnni, amivel már életében kivívta társai megbecsülését.
A szent életű királylányt elhunyta után a kolostor templomának szentélyében temették el. Miként arról szentté avatási eljárása során a kortársak beszámoltak, még temetetlen testénél, majd sírjánál csodás jelek mutatkoztak meg, ennélfogva nyughelye azonnal zarándokhellyé vált.
Elsőként bátyja, V. István király (1270–1272) igyekezett elérni oltárra emeltetését. Az akkor felvett tanúkihallgatások jegyzőkönyvei ugyan nem maradt ránk, az eljárás eredményeit azonban Margit legrégebbi legendája megőrizte. A következő, 1276-ban lefolytatott újabb procedúrának, amit V. István leánya, Erzsébet kezdeményezett, már a jegyzőkönyvei is megvannak, Margit szentté avatása azonban ekkor sem történt meg. Mindkét vizsgálat lefolytatását az abban részt vevő vezető eljárók halála szakította meg.

A későbbiekben Margit szentté avatási perének felújítását kérte többek között I. (Anjou) Károly király (1301–1342) 1306-ban, és özvegye, Mária királyné 1380-ban, majd Hunyadi Mátyás király (1458–1490) 1460-ban, azután Ferrarai Zsigmond domonkos rendi nagymester 1641-ben, és I. Lipót magyar király (1567–1705) is.
Igazi áttörést a kérdésben – a század eleji további próbálkozások után – az 1930-as évek hoztak. Az 1931-ben megtartott Szent Imre-, majd az 1938-ban megrendezett Szent István-emlékév segítette az ügy fókuszba kerülését. 1937-ben a margitszigeti ásatások során feltárták többek között Margit sírját is. Rott Nándor veszprémi püspök (1917–1939) Árpád-házi Boldog Margit tiszteletére a Szent Imréről elnevezett városrész hitéleti szolgálatára neobarokk stílusban megépíttette a város akkori legnagyobb méretű templomát, amely 1938 óta folyamatosan szolgálja a terület hitéletét. A magyar katolikus egyház közben Margit születésének 700. évfordulójára készült. Az Árpád-ház régóta boldogként tisztelt tagját hosszú évszázadok után végül XII. Pius pápa (1939–1958) avatta szentté 1943. november 19-én.
2022.01.18.
https://magyarnemzet.hu/mozaik/2022/01/1271-januar-18-an-hunyt-el-arpad-hazi-szent-margit

Előzmény

Válasz

1271. január 18-án hunyt el Árpád-házi Szent Margit 2022
2022.01.18.
https://magyarnemzet.hu/mozaik/2022/01/1271-januar-18-an-hunyt-el-arpad-hazi-szent-margit

Árpád-házi Szent Margit 1242. január 27-én látta meg a napvilágot a dalmáciai Klissza (ma Klis, Horvátország) várában, ahol édesapja, a tatárok üldözése elől menekülő IV. Béla király (1235–1270) és családja akkor éppen meghúzódott. Mivel a királyi pár nem sokkal korábban veszítette el Margit és Katalin nevű gyermekeit, akiket két olyan szentről neveztek el, akiknek tisztelete hazánkban éppen akkor volt felívelőben, s akikről éppen ők nevezték el elsőként a családban leányaikat, az újszülöttet elhunyt Margit nevű gyermeküket követően megint Antiochiai Szent Margitról nevezték el. A tizennégy segítőszent és a négy fő szűz közé sorolt névadó szent elsősorban a keresztény leányok, a gyermeket váró és vajúdó asszonyok védelmezője, de kísértés idején vagy különösen nehéz helyzetben is segítségét kérték, kérik. A középkori Magyar Királyságban Antiochiai Szent Margitot patrona regniként is tisztelték.
Nem volt tehát véletlen IV. Béla és felesége, Laszkarisz Mária névválasztása. Születendő gyermeküket ugyanis arra az esetre, ha ők és országuk a tatároktól megmenekülnek, Isten szolgálatára ajánlották fel.
A kislányt szülei fogadalmuknak megfelelően már igen korán, három és fél évesen zárdába adták a Szent Katalinról elnevezett veszprémi domonkos apácakolostorba. A dominikánus rend ekkor még csak néhány évtizede létezett (alapítása: 1215, pápai jóváhagyása: 1216), így az az épület sem volt régi, amelyben Margit kora gyermekkorát töltötte: a Séd-patak közelében álló kolostort, amelynek helyén a ma már csak Margit-romnak „becézett” falmaradványok állnak, 1239-ben alapította Bertalan veszprémi püspök.

Válasz

https://www.facebook.com/stefano.venturino.1/videos/456876995872635
2021.11.24.

Előzmény

Válasz

https://www.basilicasanclemente.com/eng/index.php/tour/iv-century-basilica

Előzmény

Válasz

https://www.facebook.com/AngelicumOP/posts/6313414515396362
https://www.facebook.com/SanClemente

2021.11.23.
https://www.facebook.com/photo?fbid=4849977951700115&set=pcb.4849978085033435

https://www.facebook.com/dominikjurczakop

November 23-án ünneplik a San Clemente bazilika névadóját és védőszentjét; néhány fotó a ma esti körmenet előtti mise előkészületeiről

https://www.facebook.com/photo?fbid=663973804764178&set=pcb.2896284047337444

259795341_663973801430845_3358844203051566453_n.jpg

260399273_663973838097508_6855612767092928988_n.jpg

260163066_663973898097502_4732214048088323544_n.jpg

Előzmény

Válasz

2.
A Kelemen-regény azzal végződik, hogy Szent Péter utódává teszi Kelement, és így beszél híveihez: „Mivel közel van már az én halálom napja, Kelement teszem meg püspökötöknek. Rábízom a hivatalomat, átadom neki a kötés és oldás hatalmát, hiszen ismeritek az Egyház rendjét. Reá hallgassatok, és legyetek benne biztosak, hogy aki megszomorítja az Igazság Tanítóját, Krisztus ellen vét, és megharagítja Mindenek Atyját. (...) A püspöknek orvosnak kell lennie, azaz nem viselkedhet vadállat módjára.”

A legenda szerint Kelemen életének utolsó szakaszát száműzöttként a Krímben töltötte egy márványbányában. Kétezer keresztényt talált ott, akik hozzá hasonlóan kényszermunkára lettek ítélve. Panaszkodtak, hogy nagyon messzire kell vízért járniuk. Ekkor Kelemen a többiekkel együtt imádkozni kezdett vízért. S íme, meglátott egy Bárányt, a lábával kapart egy helyen. Kelemen odament, és a megjelölt helyen szerszámát belevágta a földbe. Olyan bővízű forrás fakadt, hogy patakként folyt tovább. A környék lakói úgy megrendültek az eseménytől, hogy megkeresztelkedtek. Amikor ez a császár tudomására jutott, elrendelte, hogy kössenek követ Kelemen nyakába, és fojtsák a tengerbe.

Miután vértanú lett, a legenda szerint a tenger több mérföldre visszahúzódott, hogy a hívek a holttestét kivihessék a szárazra. A hullámok mint márványmauzóleum vették körül a szent testét.

2021.11.23.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-puspoknek-orvosnak-kell-lennie-szent-i-kelemen-papa-es-vertanu

Előzmény

Válasz

2. Kelemen minden bizonnyal előkelő római családból származott. Szülei elszakadtak egymástól, s a család, amelyben még egy ikerpár született, teljesen szétszóródott. Kelemen már felnőtt, amikor elindult, hogy megkeresse övéit, de közben a bölcsességet kereste, mert kora gyermekkorától fogva foglalkoztatták az élet értelmének kérdései. Végül elérkezett a keresztényekhez, találkozott Szent Péterrel, és csatlakozott hozzá missziós útjain. A történet azzal végződik, hogy Kelemen Péter utódja lett.

Passiója szerint, amelyet a 4. században írtak, Traianus császár a Krím-félszigetre száműzte, ahol sok kereszténnyel együtt márványbányában dolgozott, végül a tengerbe fojtották.

Rómában hamarosan kialakult a tiszteletét őrző hely is. Egy ősi háztemplomnak a tulajdonosát Kelemennek hívták. A 4. században a két név viselőit azonosították, s az egykori háztulajdonos eltűnt a szent pápa mögött. Kelemen nevét a szentmise római kánonjába is fölvették. Ettől kezdve az irodalom, az egyházi művészet és a liturgia együtt magasztalta a vértanú pápát.

A középkor elején hazatértek ereklyéi is: Cirill és Metód, akiket a bizánci császár 860-ban a Krím-félszigetre küldött misszióba, Kerszonban megtalálták Kelemen maradványait, és később magukkal vitték Rómába. A már meglévő bazilika fogadta be ereklyéit, melynek mai altemplomában a középkori freskók beszélik el a szent pápa történetét, ahogy a hagyományban megformálódott.
A korintusiakhoz írt leveléből (amelyet az Ókeresztény írók második kötetében magyarul is olvashatunk) kitűnik a szent római püspök apostoli tanítása.

2021.11.23.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-puspoknek-orvosnak-kell-lennie-szent-i-kelemen-papa-es-vertanu

Előzmény

Válasz

A püspöknek orvosnak kell lennie – Szent I. Kelemen pápa és vértanú 2021
2021.11.23.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-puspoknek-orvosnak-kell-lennie-szent-i-kelemen-papa-es-vertanu

Római Szent Kelemen alakját valóságos Kelemen-irodalom fonta körül az ókeresztény korban, de a neve alatt fennmaradt írások közül csak egy tekinthető hitelesnek: a Levél a korintusiakhoz. Ez abból az alkalomból íródott, hogy 96 körül a korintusiak egy része föllázadt a presbiterek ellen, néhányat elmozdítottak tisztségükből, és újakat iktattak be helyettük.
A levél írója nem nevezi meg magát, de olyan valaki, aki a római egyház nevében fordul a korintusi egyházhoz: „Isten Rómában lakó egyháza Isten Korintusban lakó egyházának...”

Kelemen szerzőségét nemcsak a 4. században író Euszébiosz tanúsítja, hanem már a 2. században is az ő levelének tartották. A korintusi püspök, Dionüsziosz 170 körül ezt írta Szótér pápának: „Ma ültük meg az Úr szent napját, ezen fölolvastuk leveledet, amelyet időnként továbbra is föl fogunk olvasni épülésünkre, ahogyan Kelemen hozzánk írt levelét is fölolvastuk.” A korintusiak tehát a szentmise keretében olvasták föl mind Kelemen, mind Szótér pápa levelét, ahogyan az apostolok leveleit volt szokás. A Kelemen által írt levél így került be az apostoli levélgyűjteménybe, s később innen másolták át a szentírási kéziratokba. Ezért hosszú időn át sugalmazott írásnak tekintették.

De ki volt tulajdonképpen a levél szerzője, Római Szent Kelemen? A történeti források személyére vonatkozóan nem egyeznek minden tekintetben. Iréneusz szerint Kelemen Szent Péter harmadik utóda volt Rómában. Jeromos szerint Péter rendelte utódjául. A 4. században Epiphaniosz a következőképpen próbálta összhangba hozni az egymástól eltérő adatokat: Kelement valóban Péter rendelte utódjául, de ő a békesség kedvéért Linus javára lemondott. A Kelemen-regény, amelynek utolsó változata szintén a 4. századra tehető, azonosítja Római Szent Kelement Domitianus császár unokaöccsével, Flavius Titus Clemensszel, aki konzuli méltóságot is viselt. A Kelemen vértanúságára vonatkozó adatok szintén a 4. századból valók. Origenész azonosnak tartotta a Fil 4,3-ban szereplő Kelemennel, s így nemcsak Szent Péter utóda, hanem Szent Pál tanítványa és munkatársa is lett volna. Egyébként Origenész az egyetlen őskeresztény szerző, aki Kelement zsidókereszténynek mondta. A korintusiakhoz írt levél elárulja, hogy Kelemen kitűnően ismerte az Ószövetséget, sokszor idézi is. Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy ismerhette Szent Pétert és Szent Pált; valószínűleg 92 és 101 között volt Róma püspöke.

Válasz

https://www.facebook.com/photo?fbid=2895706160666316&set=pcb.10159072080208745
L'altare "a manovella" che si trasforma in uno spettacolare reliquiario Piazza San Francesco d'Assisi.
San Francesco d'Assisi e i suoi compagni furono ospitati in una cella attigua alla chiesa di San Francesco d'Assisi a Ripa Grande, e in pochi sanno che questa cella, divenuta successivamente una cappella, accoglie un curioso capolavoro barocco:
un altare in radica di noce scolpito fra il 1698 e il 1708 dal frate Francescano Bernardino da Jesi e successivamente arricchito da dipinti antichi.
Al centro del tramezzo in legno, una magnifica tavola del XIII secolo raffigurante San Francesco, affiancata da due dipinti del XIV secolo raffiguranti Sant'Antonio da Padova e San Ludovico da Tolosa. Il cardinale Ranuccio Pallavicini fece eseguire questo mobile raro per donarlo alla chiesa insieme alla sua collezione di reliquie.
Ma l'oggetto nasconde un ingegnoso meccanismo:
le reliquie sono conservate all'interno dell'altare, in preziose teche d'argento.
Quando si fa scattare, tutti gli elementi apparenti del mobile ruotano per mostrare i tesori che contiene, trasformando l'altare in un sontuoso reliquiario.
Le principali reliquie di San Francesco d’Assisi presenti nella Chiesa di San Francesco a Ripa Grande sono tre:
un pezzo della benda insanguinata,
un pezzo del cilicio
e
la roccia sulla quale poggiava il capo per riposare.
San Francesco dimorò nella cella dell’ospizio di San Biagio almeno sei volte, occasioni durante le quali si recava ad incontrare il Papa per discutere l’approvazione della regola francescana.
Per problemi respiratori, che lo portavano a dormire in posizione obliqua, il suo unico cuscino era sempre stato una grossa roccia nera, tutt’ora custodita, dietro una grata, all’interno del Santuario. All’interno di due teche, esposte nella saletta accanto alla Sacrestia, sono poi custoditi un pezzo del cilicio che Francesco portava intorno alla vita e un pezzetto della sua benda intrisa di sangue.
San Francesco ricevette le stigmate il 14 o 15 Settembre del 1224 sul Monte Verna.
L'altare "a manovella" che si trasforma in uno spettacolare reliquiario Piazza San Francesco d'Assisi
2021.10.06.

Előzmény

Válasz