Róma: mártírok, szentek (fórum)

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1331 fő
  • Képek - 4854 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3363 db
  • Fórumtémák - 183 db
  • Linkek - 1249 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1331 fő
  • Képek - 4854 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3363 db
  • Fórumtémák - 183 db
  • Linkek - 1249 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1331 fő
  • Képek - 4854 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3363 db
  • Fórumtémák - 183 db
  • Linkek - 1249 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1331 fő
  • Képek - 4854 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3363 db
  • Fórumtémák - 183 db
  • Linkek - 1249 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

mártírok, szentek

Ezt a témát Huszákné Vigh Gabriella indította 7 éve

A Rómához köthető illetve a római származású szenteket gyűjtsük erre a fórumra

Hozzászólások eddig: 193

Új hozzászólás

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Ez egy válasz üzenetére. mégsem

Hozzászólások

Huszákné Vigh Gabriella üzente 4 napja

2. Alig tíz év missziós munka után Xavéri Ferenc elnyerte az „Ázsia apostola” nevet. Méltán hívták így, ugyanis nemcsak Indiába jutott el, hanem Ceylonba, a Moluki-szigetekre, Japánba és számtalan helyre, ahol korábban egyáltalán nem járt misszionárius. Mindenütt Krisztust hirdette, mindenütt ezrek tértek meg hatására. Japánban ismerte föl, hogy a nyelv és a helyi szokások megtanulása után érhet el igazi eredményeket. A kereszténység ma őt tartja az inkulturáció úttörőjének. (Az inkulturáció a hithirdetés olyan módja, amely az evangéliumot beépíti a helyi szokásokba és kultúrába.)

Ferenc álma az volt, hogy bejusson Kínába. Hiába keresett azonban vezetőt, nem volt, aki bevitte volna őt, Kína határának átlépése ugyanis halálbüntetéssel járt. Az állandó utazás és munka, valamint a helyi klíma meggyengítették egészségét. 1552. december 3-án, negyvenhat éves korában halt meg a Szancsán-szigeten, Kína partjainál.
Teste csodálatos módon – a szigeten uralkodó hőség és magas páratartalom ellenére is – épségben maradt. Néhány hónappal később átvitték őt az indiai Goába, ahol a mai napig nyugszik. Rómában, a jezsuiták Il Gesù-templomában, az egyik mellékoltár alatt található Xavéri Szent Ferenc karereklyéje. Azé a karé, amely egyes elbeszélések szerint több mint tízezer embert keresztelt meg.
Xavéri Szent Ferencet V. Pál pápa avatta boldoggá 1619. október 25-én, majd 1622. március 12-én, Loyolai Ignáccal, Avilai Terézzel és Néri Fülöppel együtt, XV. Gergely pápa avatta szentté. 1748 óta India és a Távol-Kelet, 1927 óta Lisieux-i Szent Terézzel együtt a missziók védősztje. Liturgikus ünnepét már a szentté avatást követő évben felvették a római naptárba december 3-ára.
2018.12.05.
http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-missziok-vedoszentje-azsia-apostola-xaveri-szent-ferenc-aldozopap

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 4 napja

A missziók védőszentje, Ázsia apostola – Xavéri Szent Ferenc áldozópap
2018.12.05.
Egyházunk egyik legnagyobb misszionáriusának, Ázsia apostolának életútját idézzük fel liturgikus emléknapján, december 3-án.
Francisco de Jassu y Javier 1506. április 7-én született a baszkföldi Javier várában. Kora egyik legbefolyásosabb embere volt. Párizsi tanulmányai alatt ismerkedett meg Fáber Szent Péterrel és Loyolai Szent Ignáccal. E találkozások döntően meghatározták élete alakulását. Nem sokkal azt követően, hogy Németországban színre lépett Luther Márton, a három barát megalapította a Jézus Társaságát, ismertebb nevén a jezsuita rendet.

Ferenc 1534. augusztus 15-én Ignáccal és öt társával szegénységi és tisztasági fogadalmat tett. Azt is megfogadták, hogy elzarándokolnak a Szentföldre. 1536 telén indultak útnak. Ferenc Velencében a Szentföldre induló hajóra várva betegeket ápolt egy kórházban. Majd társaival arról értesültek, hogy a törökök a Szentföldre vezető összes utat lezárták, így nem folytathatták útjukat. 1537. június 27-én szentelték őket pappá Velencében.

III. Pál pápa 1540-ben megadott jóváhagyásával és a mindenkori pápának tett külön engedelmességi fogadalmukkal a jezsuita rend rövid időn belül elkápráztatta a világot missziós lendületével.

Ferenc mint a rend egyik alapítója és Szent Ignác egyik legközelebbi munkatársa kezdetben Bolognában és Rómában tevékenykedett, majd 1541-ben elérkezettnek látta az időt, hogy a világ távolabbi tájaira is elvigye az evangéliumot. Lisszabonból indult útnak apostoli nunciusként és a portugál patronátus papjaként. Majd egy évig tartó utazás után 1542. május 6-án érkezett Indiába, ahol első jezsuita misszionáriusként a Jóreménység fokától egészen a Kínáig terjedő területek pápai legátusaként hirdette Isten Igéjét.
Részlet Xavéri Szent Ferenc Szent Ignáchoz írt egyik leveléből: „Amióta Ázsiában vagyok, egyáltalán nem pihentem; szorgalmasan körüljártam a falvakat, és megkereszteltem minden gyermeket, aki még nem volt megkeresztelve. Köztük rengeteg olyan csecsemőt is, akik – mint ahogy mondani szokás – még azt sem tudják, miben különbözik jobb kezük a baltól. A nagyobbacska gyermekek pedig a zsolozsmát elmondani vagy enni és pihenni sem hagytak, csakhogy valamilyen imádságra tanítsam meg őket.
http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-missziok-vedoszentje-azsia-apostola-xaveri-szent-ferenc-aldozopap

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 3 hete

2. P. Vértesaljai László : Szent Márton nyara
2018.11.16.
De még hozzá kell tennem valamit! Ezt is úgy hallottam, személyesen, alig pár napja, az etruszkok földjén, akik vázáik tanúsága szerint egészségesen szerették és becsülték a bort. A pápák 13. századi Viterbo városának környékéről való etruszk emberem így mesélte. Szent Márton napján tör ki a nyár, az első palackbontásra: Quando il mosto diviene vino! Amikor a mustból bor lesz. Mert akkor, a pincék mélyén, a sajtolt szőlőszemek leve megőrizte nap-heve, az említett palackbontásra kiszabadul. Pukkan egyet a dugó és kiszökken a nyár. Szent Márton napján.
Kinézek az ablakomon a Vatikáni Rádióban, szemben napfényben fürdik az Angyalvár óriási tömbje. Kinyitom az ablakom. Bizony, kint melegebb van, mint a szerkesztőségben. Igazat beszél Lello és az etruszk emberem. Nyár van, Szent Márton nyara.

https://www.facebook.com/vaticannews.hu/posts/2208967115781563?__tn__=K-R

146051_2ac66ffe7c07_s

46449477_2208965452448396_2373810295442243584_n.jpg

146052_3cd7d88f2188_s

46370043_2208965882448353_2010155680777895936_n.jpg

146053_231dcabf9e35_s

46389707_2208965955781679_417692647642103808_n.jpg

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 3 hete

P. Vértesaljai László : Szent Márton nyara
2018.11.16.
Szent Márton november 11-i ünnepe ötödnapján kék az ég Rómában, süt a nap, egy szál pulóverben lehet sétálni, miként Umbriában Szent Ferenc földjén, miként a franciaországi Toursban és az egykoron volt pannóniai Sabaria mai törzsökén, Szombathely városában. Na és akkor? Igen, erre válaszolok, mert ez korántsem magától értetődő.
Mert van, létezik Szent Márton nyara! Itt úgy mondják „Estate di San Martino”. A köpönyeg-kettévágó Szent napján tör ki és tart úgy egy hétig. Itt Rómában most ötödnapja tart. Pedig előtte emberemlékezet óta nem látott esős időszakot éltünk meg egész Olaszország-szerte: áradások, földcsuszamlások, kidőlt fák, letarolt erdők, összedőlt házak, beomlott utak…és tizenkét halott, köztük egy palermói orvos, aki sürgősségi hívásra elindult vidéki betegéhez és amikor egy megáradt patak eltorlaszolta az útját, kocsiját hagyva, vízbe gázolva folytatta az útját. De nem érkezett meg, mert elragadta az áradat… Bezárt iskolák, nemzeti gyász!
És szombatra, a Márton-nap vigíliájára megjött a nyár. Szent Márton nyara!
Itt úgy tartják, hogy ez nem véletlen. Évszázadok óta figyelik, nézik, vizsgálják, egyszerű parasztemberek, kézművesek, borászok… Meg is magyarázzák és ezzel bezárul a kör. Engem is bevontak ebbe a körbe, hát továbbadom. A nápolyi Lello barátom lelkesen mesélte, bár azért rosszallólag megjegyezte, hogy-hogy én nem tudom. Történt volt hajdanán, majd 1700 éve, hogy a római császár zsoldjában álló Martinus centurio katonatiszt, amikor meglátta a didergő koldust, kardjával levágta köntöse felét és odanyújtotta neki. Azért csak a felét, mert a római légiók szokása szerint a szolgálatba lépő katonák az imperátor nevében egy köntöst kaptak, melynek fele a császár tulajdonában maradt, a másik pedig a katonáé lett. Mártonunk az övét, azt a felet, ami fölött rendelkezhetett, mind odaadta a szegénynek… Látá pedig mindezt a Jóisten és örömtől fényes szemmel tekintett mindkét teremtményére. Látá pedig azt is, hogy novemberben rendesen didergető köd kél Provence-ben úgy, mint a római Lazio tartományban és Umbriában is, ezért lángolóbbra fogta a tüzes napkorongot és ezzel pótolta ki embereink egyik és másik hiányzó fél köntösét. Csakhogy meg ne fázzanak! Mert hiszen az Isten ügyelget és gondot visel. Ősz farkán, tél orrán, nyarat csinál. Mondják, Mindenható. Ennyi! Hogy meddig fog tartani most, nem tudjuk, de jólesik a cirógató napsugár. Azt azonban bizton tudjuk, hogy egészen meleg van egy fél köpeny alatt is!
https://www.facebook.com/vaticannews.hu/posts/2208967115781563?__tn__=K-R

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 hónapja

San Giuseppe Calasanzio (Scolopi), ingresso: dalla chiesa di S. Pantaleo e S. Giuseppe Calasanzio in piazza San Pantaleo
Giuseppe Calasanzio (1557-1648) nato in Spagna (Peralta de la Sal- Aragona), arrivò a Roma nel 1592. Si dedicò in particolare all’educazione dei bambini e dei giovani più poveri. La casa, situata in Piazza de’ Massimi (presso P.za Navona), accanto alla Chiesa di San Pantaleo, venne acquistata dal Santo nel 1612. All’interno si trovano:
- la camera del Santo, dove visse trentasei anni (1612-1648) e vi morì. Rimasta intatta, conserva le strutture, gli arredi e molti oggetti appartenuti al Santo.
- la cappella delle Reliquie, conserva un grande numero di oggetti appartenuti al Santo insieme al prezioso reliquiario dove sono custoditi il cuore, la lingua, il fegato, la milza ed il cranio.
2018.11.03.
http://www.060608.it/it/print/eventi-e-spettacoli/manifestazioni/le-case-dei-santi-un-percorso-nella-roma-cristiana-dal-500-al-700.html

http://saladelleasse.it/attivita/storico-conferenze/le-case-dei-santi-a-roma-le-stanze-di-san-giuseppe-calasanzio-al-convento-dei-padri-scolopi/

Accanto a Palazzo Massimo alle Colonne, si trova la sede delle Scuole Pie fondate da Giuseppe Calasanzio (1557-1648) nel 1597. Si trattava della prima scuola popolare gratuita di Roma. L’edificio, appartenuto ai Torres e acquistato dal Calasanzio nel 1612, ospita una piccola Pinacoteca (si segnala il ritratto del religioso di Giovanni Morandi (1622-1717)), l’oratorio della comunità, la cappella delle Reliquie e la stanza dove il Fondatore morì nel 1648. Oltre agli ambienti strettamente legati alla vicende delle Scuole Pie, la visita proseguirà nella Chiesa di San Pantaleo, completata con un interessante intervento di Giuseppe Valadier (1762-1839) nell’altare maggiore e nella facciata.

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 hónapja

Dalla Spagna a Roma le reliquie di S. Giuseppe Calasanzio
2018.11.03.
https://www.youtube.com/watch?v=brqxicO2Ulc

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 hónapja

Sunday Mass at Palazzo Altemps in Rome (Tip of the Fedora to Fr. Z)
2018.11.03.
https://www.youtube.com/watch?v=gjCAue0-Qvc

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 hónapja

5. A mostoha körülmények között 1922 márciusában súlyosan megbetegedett a király. A fájdalmakat és a szenvedést elfogadta, és engesztelésül felajánlotta népeiért. Halálos ágyán mindenkinek megbocsátott, aki elárulta őt. Életeszméjét az utolsó napon így fogalmazta meg a király: „Igyekezetem mindig és mindenben az Isten akaratának lehető legtisztább felismerése és követése volt, az emberileg elérhető legtökéletesebb módon.” 1922. április 1-jén hunyt el. Temetésén Antonio Manuel Pereira Ribeiro püspök így beszélt: „Madeirának a mai napig kellett várnia a maga szentjére és most megtalálta azt. Egy mártírt adunk vissza az anyaföldnek.” Sírja azonnal zarándokhellyé vált, szent remeteként, családapaként, vezeklő uralkodóként tisztelték a madeiraiak.

Zita Károly halála napjától fogva csak gyászruhát viselt. Hitre és emberségre nevelte nyolc gyermeküket. Élete 97. évében halt meg, 1989. március 14-én. Halála után térhetett csak haza, a Habsburgok temetkezési helyén, a bécsi kapucinus templom kriptájában nyugszik.

1972. április 1-jén, IV. Károly égi születésnapjának 50. évfordulóján az illetékes egyházi bizottság és a család képviselőinek jelenlétében Madeirán sor került a király koporsójának fölnyitására; testét romlatlan állapotban találták.

2003. április 12-én II. János Pál pápa jelenlétében kihirdették a dekrétumot, amely elismerte Károly király hősies erénygyakorlatát, életszentségét. Ugyanebben az évben december 20-án pápai dekrétum hitelesítette a Károly király közbenjárására Brazíliában, 1960-ban történt csodás gyógyulást.
Szent II. János Pál pápa 2004. október 3-án avatta boldoggá az utolsó apostoli magyar királyt. Liturgikus emléknapját pedig október 21-ére helyezte. A boldog király ünnepét így nem halálának, hanem házasságkötésének évfordulóján üli meg az Egyház, ezzel is példás házaséletére irányítva a figyelmet, valamint arra, hogy a házasság a szentté válás egyik kitüntetett útja.

http://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-iv-karoly-kiraly

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 hónapja

4. A háború végén IV. Károly magatartása tette lehetővé, hogy Ausztriában további vérontás és polgárháború nélkül, békésen valósuljon meg az átmenet egy újabb társadalmi rendbe. Ennek ellenére elűzték hazájából.

Hazánkba kétszer próbált visszatérni mint apostoli király, aki esküt tett a szolgálatra, melyet Istentől kapott. XV. Benedek pápa is a Magyarországra való hazatérésre biztatta őt, azt kérte, legyen az Egyház védelmére, mert keletről veszedelem fenyegeti Európát, ami könnyen katakombákba kényszerítheti ismét az Egyházat, és önkényuralomba sodorhatja a népeket.

„Ha valaha visszatérek Magyarországra, úgy azt bizonyára nem uralkodási vágyból teszem. Töviskoronát viseltem eddig, és töviskorona az, amit Magyarország visszaadhat nekem. A koronázási eskü mindig azt jelentette számomra, hogy a király és a nemzet virágzásban és romlásban egyaránt össze kell, hogy kapcsolódjék.”
A második visszatérés alkalmával, 1921. október végén a vérontás megelőzése érdekében végleg letette kardját. Zitával együtt Tihanyba vitték, a bencés apátságban töltötték utolsó magyarországi napjaikat.

* * *

„Legutoljára aggódva léptem be szobájába [Tihanyban]. Azt hittem, megtört, a kegyetlen sors iszonyú csapásai alatt levert és vergődő királyt találok, akinek vigasztalására alig lehet szavakat, annál kevésbé helytálló érveket találni. […] A király fölött nem vonult el nyomtalanul a nagy vihar. Haja megfehéredett. Arcán gondok mély vágásai. Ünnepélyesen komoly a megjelenése, amilyen az önérzetes szenvedőké. Helyzetével teljesen tisztában van. Nem vár magyarázatot vagy vigasztalást. […] De azért rendületlenül bízik és hisz: »Bármit is kell szenvednem, Krisztus Urunk többet szenvedett.« Ilyen léleknek fölösleges a vigasztalás. Kikényszeríti csodás erejével a bámulatot. Áldozatos élete végén egészen méltó volt az utolsó szó: »Fölajánlom életemet váltságul népemért.«” (Csernoch János bíboros, hercegprímás visszaemlékezése)

„Elkeserít, ami történt. Magyarország keservesen fog bűnhődni azért, amiért felkent apostoli királyára lőtt, aki nemcsak koronás király, de egy valódi szent!” (Batthyány-Strattmann László a második hazatérési kísérlet után)
Bajánál hagyta el a királyi pár örökre hazánk területét. Az antant dunai hajója innen vitte őket száműzetésük helye, Madeira szigete felé. Az Atlanti-óceán szigetén egy nyirkos házban, szegénységben élt a királyi család. Károly azonban itt sem veszítette el hitét, derűjét. Élete végleg állandó, folytonos imádsággá vált.

Válasz

Ugrás a(z) oldalra

Ez történt a közösségben:

Huszákné Vigh Gabriella írta 20 perce a(z) Rómában játszódó filmek fórumtémában:

2. Gian­ni Zanasi Lucia látomásai című filmje 2018.12...

Huszákné Vigh Gabriella írta 21 perce a(z) Rómában játszódó filmek fórumtémában:

Gian­ni Zanasi Lucia látomásai című filmje 2018.12...

Huszákné Vigh Gabriella írta 29 perce a(z) menekültek, migránsok fórumtémában:

Az összes olasz templomot megnyitják a kormányuk által ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 13 órája a(z) December fórumtémában:

Ted Neeley Tour dates még mindig megy: december 9-11-...

Huszákné Vigh Gabriella írta 13 órája a(z) Karácsony Rómában fórumtémában:

Rendhagyó Mikulás Rómában: Francesco Totti meglátogatta...

Huszákné Vigh Gabriella írta 13 órája a(z) Svájci gárdisták fórumtémában:

2. A Vatikáni Csillagvizsgálót mint tudományos szervet ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 13 órája a(z) Svájci gárdisták fórumtémában:

A pápa új törvénykezést vezet be Vatikánváros ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 13 órája a(z) Svájci gárdisták fórumtémában:

A szeretet színei – Megzenésítik Szent II. János Pál imáit 2018....

Huszákné Vigh Gabriella írta 13 órája a(z) Karácsony Rómában fórumtémában:

December 8-án délután a Szentatya elment a Santa...

Huszákné Vigh Gabriella írta 13 órája a(z) Karácsony Rómában fórumtémában:

Szűz Mária, a Szeplőtelen Fogantatás 2018.12.10. Mária ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu