Pantheonban újra temetés kérés 2025
2025.03.22.

A londoni Times újságban Emanuele Filiberto savoyai herceg (52) azt írja, hogy megszerezte az olasz kormány és a Vatikán beleegyezését ahhoz, hogy nagyszüleit, II. Umberto királyt és Mária José királynét újratemessék a római Pantheonban. Most Sergio Mattarella elnök beleegyezését kéri a tervek megvalósításához.
II. Umberto 1946-ban egy hónapig uralkodott Olaszország utolsó királyaként, apja, III. Vittorio Emanuele lemondásától - akinek együttműködése Mussolini fasiszta rezsimjével lejáratta a monarchiát - a monarchia népszavazást követő eltörléséig. 1983-ban halt meg Genfben, és a franciaországi Savoie-ban lévő Hautecombe apátságban temették el, ahonnan a Savoyai-ház származott. Mária José királynét, aki születése alapján belga hercegnő volt, 2001-ben bekövetkezett halála után szintén itt temették el.
II. Vittorio Emanuele és I. Umberto királyt, az egyesült Olaszország első két uralkodóját, valamint az utóbbi feleségét, Margherita királynét a Pantheonban temették el. A száműzetésben elhunyt III. Vittorio Emanuele király és felesége, Elena földi maradványait 2017-ben hazaszállították Olaszországba, és a piemonti Vicoforte-szentélyben helyezték nyugalomra - vélhetően a Mussolini-rezsimmel való együttműködésük kizárja, hogy a Pantheonba kerüljenek.
Emanuele Filiberto herceg, akinek néhai apja, Vittorio Emanuele II. Umberto király és Mária José királyné egyetlen fia volt, a Savoyai-ház feje pozícióra pályázó két rivális egyike.
Olaszországban leginkább televíziós személyiségként ismert. 2003-ban feleségül vette Clotilde Courau francia színésznőt, de mostanra már különváltak.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1105459368052252&set=pcb.1105459578052231

Válasz

https://www.funweek.it/roma-news-curiosita-eventi/roma-sampietrino-forma-di-cuore-di-nerone/
"NERONE SZÍVE" A Szent Péter tér burkolatát alkotó több mint 2 millió macskakő között van egy a rómaiak által "Néró szíve" néven ismert. Ez egy nagyon kicsi, szív alakú dombormű, amelyet néhány Borgo kerületi gyerek fedezett fel, és így nevezték el, de „Bernini szíve” és „Michelangelo szíve” néven is ismert.
Számos legenda övezi ezt a kis műalkotást: egyesek szerint a térkő Bernini alkotása, egy soha meg nem talált szerelem jeleként; mások számára azonban a kis kő Michelangelo munkája lehet, mint a megtört szerelem szimbóluma.
Egy másik legenda szerint egy nő alkotta ezt a kedves szívet, hogy emlékezzen igazságtalanul halálra ítélt férjére.
A délnyugati sarokban, az obeliszk körül található.

Néró szíve2.jpg

Néró szíve 3.jpg

Előzmény

Válasz

https://esploraromablog.com/2016/06/06/il-cuore-di-nerone-e-la-sua-leggenda/
https://www.romatoday.it/eventi/cultura/sanpietrino-forma-cuore-roma-dove.html
https://www.roma.com/lo-strano-caso-del-sanpietrino-a-forma-di-cuore-al-centro-di-roma/

https://www.vistanet.it/roma/2021/02/27/lo-sapevate-a-roma-ce-er-core-de-nerone-un-curioso-sampietrino-a-forma-di-cuore/
https://www.romeanditaly.com/one-of-romes-hidden-secrets-er-core-de-nerone/
https://bloggingart.it/il-cuore-di-nerone/

https://www.youtube.com/watch?v=AX5BQSDioUo

454507249_8022688431129758_8712173485014414026_n.jpg

Előzmény

Válasz

A Roma c'è un sanpietrino a forma di cuore.
"Er core de Nerone"
Parliamo di un bassorilievo di piccole dimensioni, a forma di cuore, trovato in passato da alcuni bambini. I romani lo hanno ribattezzato il "Cuore di Nerone", o meglio: "Er core de Nerone". Le leggende narrate nei secoli lo definiscono anche "Cuore di Bernini" o "Cuore di Michelangelo" e tante sono le storie e le tradizioni che avvolgono il sanpietrino tanto caro a Roma.
2024.08.12.

Rómában van egy szív alakú macskakő.
"Er core de Nero"
Egy kis, szív alakú domborműről beszélünk, amelyet néhány gyerek talált a múltban. A rómaiak átnevezték "Nero szívének", vagy inkább: "Er core de Nero". Az évszázadok során mesélt legendák Bernini szíveként vagy Michelangelo szíveként is definiálják, és számos történet és hagyomány övezi a Róma számára oly kedves macskakövet.

454507249_8022688431129758_8712173485014414026_n.jpg

Válasz

https://roma-szenvedely.eu/latnivalok/oszlopok/obeliscus-domitiani/
2024.08.04.

Obeliscus agonalis, Obelisco di Domiziano

A Piazza Navona közepén áll. Obeliscus agonalis elnevezését onnan kapta, hogy egy ideig Maxentius circusában állt, s a görög elnevezés a küzdőtérre utal. Magassága 16, 53 m, assuáni vörös gránitból készült.

Az obeliszk, bár megszólalásig olyan, mint a fáraók egyik obe-liszkje, nem eredeti. Domitianus rendelte Kr. u. 81-ben Assuánból. A vörös gránit oszlopon olvasható feliraton ott szerepel az ő neve is hieroglifikus változatban, de maguk az egyiptomi írásjelek nem igazi hieroglifák, csak dekorációs célból készültek, és a Serapis-Isis kultusz szent jeleivel állnak kapcsolatban.
A Piazza Navona közepén áll. Obeliscus agonalis elnevezését onnan kapta, hogy egy ideig Maxentius circusában állt, s a görög elnevezés a küzdőtérre utal. Magassága 16, 53 m, assuáni vörös gránitból készült.

Az obeliszk, bár megszólalásig olyan, mint a fáraók egyik obe-liszkje, nem eredeti. Domitianus rendelte Kr. u. 81-ben Assuánból. A vörös gránit oszlopon olvasható feliraton ott szerepel az ő neve is hieroglifikus változatban, de maguk az egyiptomi írásjelek nem igazi hieroglifák, csak dekorációs célból készültek, és a Serapis-Isis kultusz szent jeleivel állnak kapcsolatban.

Előzmény

Válasz

https://bencsik.rs3.hu/a-foeniciaiak-es-hajoik-toertenete-i-e-1100-ig/431-egyiptomi-obeliszkek-az-okori-romaban.html?layout=blog

2024.08.04.
EGYIPTOMI OBELISZKEK AZ ÓKORI RÓMÁBAN

Róma városában tizenhárom ókori obeliszk található, a legtöbb a világon. Rómában hét ókori egyiptomi és öt ókori római obeliszk található (melyeket a római korban gazdag római polgárok állítottak), valamint számos modern obeliszk. Volt egy további etiópiai obeliszk is 2005-ig.

Budácsik Lajos face bejegyzés: Rómában 13 obeliszk van.
A Piazza Navonán található ugyanakkor nem egyiptomi,1650-ben Athanasius Kircher jezsuita tudós alkotta.

Tóth Boglárka megjegyzése: A Spanyol lepcso tetejen levo sem eredeti

https://www.facebook.com/groups/377018032333592?hoisted_section_header_type=recently_seen&multi_permalinks=7931714340197219

Válasz

Roma. Aperti per la prima volta al pubblico i camminamenti nei tratti delle Mura Aureliane di via Campania e di viale Pretoriano. Fino al 26 settembre visite guidate gratuite il sabato e la domenica con prenotazione obbligatoria
2021.09.29.
https://archeologiavocidalpassato.com/2021/07/17/roma-aperti-per-la-prima-volta-al-pubblico-i-camminamenti-nei-tratti-delle-mura-aureliane-di-via-campania-e-di-viale-pretoriano-fino-al-26-settembre-visite-guidate-gratuite-il-sabato-e-la-domenica-c/

Válasz

MECENATE 2021
2021.09.27.
Nel quartiere Esquilino in via Merulana, all'interno del giardino pubblico in Largo Leopardi, semisotterraneo c'è un monumento conosciuto come Auditorium di Mecenate ma in realtà è un antico ninfeo.
L’edificio coperto da una moderna tettoia in origine aveva una copertura a volta. La sala in origine era seminterrata e molto probabilmente doveva far parte di un più vasto e lussuoso complesso residenziale fatto costruire da Mecenate.
La gradinata sulla parete di fondo, è sicuramente una fontana monumentale e non era adibita ad un pubblico teatrale, ma destinata a “triclinio estivo”, cioè a luogo di riunioni conviviali e culturali

Az Esquilino kerületben, a Merulana útján, a Largo Leopardi nyilvános kertjében, félig a föld alatt található egy Auditorium di Mecenate néven ismert emlékmű, de valójában egy ősi nimfa.
A modern lombkorona borította épület eredetileg boltíves tetővel rendelkezett. A szoba eredetileg alagsor volt, és valószínűleg egy nagyobb és fényűzőbb lakóépület része volt, amelyet Maecenas épített.
A hátsó falon lévő lépcső minden bizonnyal monumentális szökőkút, és nem színházi közönség számára használták, hanem "nyári trikliniumnak" szánták, vagyis szórakoztató és kulturális találkozók helyszínéül.
https://www.facebook.com/StefanoneDiM/photos/pcb.10159500767658745/282845577008909

242996198_282845640342236_4362390070794722000_n.jpg

243155472_282845583675575_9127878093883896627_n.jpg

243119329_282845680342232_3841649500681292277_n.jpg

Válasz

2. A mélyedéseket feltöltötték, a vízmosások és szakadékok felett hidakat építettek. Az úttest magassága mindkét oldalán egyenlő volt, s így az egész mű egyenletes és szép látvány volt. Minden utat mérföldek szerint méretett fel (egy római mérföld kevés híján nyolc sztadionnak felel meg), és minden mérföldnyi távolságban egy-egy mérföldkövet állított. Kisebb távolságban más köveket is elhelyeztetett az út két oldalán, hogy a lovasok ezekről könnyen és segítség nélkül ülhessenek nyeregbe." (Plut.C. Gracchus, 7. ford.: Máthé Elek)
forrás: Maróti Egon - A Római Birodalom útjai
Ürögdi György - Hogyan utaztak a régi Rómaiak?
fotó: Jim Paton - Fuenterroble városában látható római út keresztmetszete

2021.09.25.


https://www.facebook.com/photo/?fbid=343529897370629&set=a.343258444064441

Előzmény

Válasz

A RÓMAI UTAK SZERKEZETE
A rómaiak közútjaik egyes szakaszait a terepviszonyoktól függetlenül lehetőleg minél egyenesebb vonalban igyekeztek vezetni a következő célállomásig. Ez magától értetődően tetemes külön munkát okozott: dombokat kellett elegyengetni, mélyen fekvő, nem egyszer mocsaras területeket feltölteni, hidakat építeni, alagutat fúrni.
Maguk az utak több rétegből álltak. Az utak ágyát legalább 1 m mélyre ásták meg, ám ha a talajviszonyok úgy kívánták, e feltöltés meghaladta a 3 métert is. Az út alapját (pavimentum) homok és mész keveréke alkotta; erre került egy agyaggal vagy "cementtel" (caementum = kőzúzalékkal kevert mészhabarcs) megkötött darabos kőréteg (statumen); efölött helyezkedett el a rudus, egy összesajtolt kavics- és mészréteg; ezután következett a legerősebb réteg, az ún. nucleus, amely föld, homok, tégla és mész összesajtolt keverékéből állt; az egészet legfelül nagy méretű, egymás mellé illesztett kőlapokkal borították be, amelyek hézagait ledöngölt kavics törmelékkel, murvával egyengették el: ez volt az út felszíne, háta (sutnmum dorsum).
Az így megépített út neve via strata (szó szerint letakart, beborított, burkolt út) volt; ebből származik az olasz strada, a német Strasse, az angol street és a mi sztráda szavunk is.
Az úttest enyhén domború volt, hogy az esővíz lefolyhasson róla a kétoldalt húzódó, gondosan karbantartott vízlevezető árkokba. Az utak szélessége általában 4-7 méter között ingadozott, de mindig legalább olyan széles volt, hogy két ellentétes irányban haladó kocsi elférhessen egymás mellett.
Az utak építéséből és karbantartásából derekasan kivette részét a római hadsereg, s hozzájárultak a környék birtokosai is, akiknek feltétlenül hasznuk volt az úthálózat - a viae publicae és a bekötőutak - megépítéséből, hiszen ez növelte földjeik értékét, megkönnyítette mezőgazdasági termékeik gyors értékesítését.
Az utak mellé nagy méretű, olykor több mint 2 m magas mérföldköveket állítottak, amelyek feltüntették az építtető nevét s a Rómától mért, illetve a következő településig hátralevő távolságot. Ennek a távolságmérésnek a mértékegysége volt a milia passus, ami másfél kilométernek (pontosan 1479 m) felelt meg.
Gaius és Tiberius Sempronius Gracchus, a néppárti politikus testvérpár, Kr.e. 133-122-ig nagyszabású útépítési programot hirdettek. Így ír erről Plutarkhosz:
"Különösen nagy buzgalmat fejtett ki az útépítésben; figyelmet fordított a hasznosságra, a tetszetősségre és a szépségre egyaránt. Az általa épített utak nyílegyenes vonalban szelték át a vidéket, az útburkolatot faragott kövekből készítették, alatta keményre döngölt agyag alépítménnyel.

2021.09.25.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=343529897370629&set=a.343258444064441

római út szerkezete.jpg

Válasz