https://sovraintendenzaroma.it/content/scavi-comune-lo-scavo-di-largo-corrado-ricci-un-cantiere-aperto?fbclid=IwAR13-Fwup6xq2BBY9HYtP3UMA3iODSCmS8WirC31DKC4V62hON-KggMDbtA

2022.08.03.

Válasz

Reperti archeologici sulle sponde del lago, sono risalenti all'età imperiale dell'antica Roma
2021.12.30.
https://www.romatoday.it/cronaca/reperti-archeologici-antica-roma-lago-castel-gandolfo.html?fbclid=IwAR0hU_s28FsoRTNFYhARFotDTWgGMy0jA00a0ZJPppvAAlBTBQ23BINx1nM

Quattro gli oggetti marmorei rinvenuti dai carabinieri sulle rive del lago di Castel Gandolfo
Reperti archeologici dell'antica Roma sulle sponde del lago. Sono stati i carabinieri della compagnia di Castel Gandolfo a rinvenire, sulle rive del lago Albano del comune dei Castelli Romani, reperti scultorei di interesse archeologico molto rilevante, risalenti ad epoca romana di prima età imperiale.

Il sequestro ha riguardato quattro oggetti marmorei, tutti databili al I secolo d.C., periziati da personale del ministero della vultura – Soprintendenza archeologia, belle arti e paesaggio per l’area metropolitana di Roma, consistenti in copie romane da originali ellenistici di un torso maschile nudo di Apollo Sauroctono, due frammenti di statue raffiguranti uomini togati ed una lastra decorativa.

Gli oggetti risultano in linea con le produzioni delle botteghe scultoree operanti nel territorio di rinvenimento che, nella prima età imperiale, era ricco di domus di proprietari facoltosi e ricche di pregevoli arredi scultorei. I reperti saranno assunti dal Ministero della Cultura.

Reperti archeologici lago di Castel Gandolfo 1-2.jpg

Válasz

Ritka ókori határkövet találtak Rómában 2021
2021.07.17.
Az ókori Róma ritka határkövére bukkantak régészek egy új csatornarendszer építésének előzetes régészeti feltárása során, utoljára száz éve találtak hasonló leletet az olasz fővárosban.
A határkövön lévő felirata alapján a szakemberek úgy vélik, hogy Claudius császár idejéből, i.sz. 49-ből való a lelet.
Pénteken mutatták be a megtalálás színhelye közelében, az Ara Pacis múzeumban. A kemény mészkőből készült határkő, a szent katonai és politikai területet, a pomeriumot - városhatárt - jelölte ki. Június 17-án bukkantak rá, amikor feltárásokat végeztek az Augustus császár közelmúltban helyreállított mauzóleuma alatt futó szennyvízcsatorna áttelepítésének munkálatai előtt Róma történelmi központjában.
Claudio Parisi Presicce, a Római Régészeti Múzeum igazgatója elmondta, hogy a határkőnek polgári és szimbolikus jelentősége van: Róma városának alapítása a pomerium kijelölésével kezdődött.

Ez szent földterület volt a városfal mentén, ahol tilos volt mezőgazdálkodást folytatni, építkezni, ott élni, és tilos volt átmenni rajta fegyverrel. (Ezt a tilalmat szegte meg egyébként Caesar, amikor átlépte a Rubicont.)

A határkövet akkor fektették le, amikor kiterjesztették a római pomerium területét 49-ben, új városhatárokat jelölve ki. Eddig csupán tíz ilyen követ találtak Rómában, az utolsót, mint korábban említettem, száz éve. A követ az Ara Pacis múzeumban állítják ki addig, amíg nem nyílik meg Augustus császár múzeuma.

Ilyen határkövet Rómában még két helyen lehet látni, az egyiket a Vatikáni múzeumokban restaurált állapotban, a másikat pedig Róma belvárosában, a via dei Banchi Vecchi 145. számú ház falába beépítve.
A Vatikáni múzeumokban levő határkövet 1738-ban találták meg.

Érdemes megnézni a római diákok által készített filmet:

https://www.youtube.com/watch?v=6gC1Foybhzc

https://www.origo.hu/tudomany/20210716-claudius-csaszar-idejebol-valo-regeszeti-leletet-talaltak-romaban.html
https://www.facebook.com/SovrintendenzaCapitolina/photos/pcb.5894180603988286/5894170027322677/
https://www.wantedinrome.com/news/rome-digs-up-ancient-border-stone-near-site-of-citys-first-emperor.html
https://www.museivaticani.va/content/museivaticani/en/collezioni/musei/galleria-lapidaria/sezione-i--religione-e-forme-di-devozione/cippo-del-pomerio-dellimperatore-claudio.html
https://www.facebook.com/photo?fbid=10159754497869515&set=pcb.10159362058913745
https://www.facebook.com/photo?fbid=10227174597053318&set=gm.10159361975598745

Válasz

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Cippus_of_the_pomerium_Claudius_Musei_Vaticani_inv.9268.jpg

Válasz

Claudius császár idejéből való régészeti leletet találtak Rómában 2021
2021.07.17.
Az ókori Róma ritka határkövére bukkantak régészek egy új csatornarendszer építésének előzetes régészeti feltárása során, utoljára száz éve találtak hasonló leletet az olasz fővárosban.
A határkövön lévő felirata alapján a szakemberek úgy vélik, hogy Claudius császár idejéből, i.sz. 49-ből való a lelet.

Virginia Raggi, Róma polgármestere pénteken mutatta be a sajtónak a kemény mészkőből készült határkövet, amely a szent katonai és politikai területet, a pomeriumot - városhatárt - jelölte ki. Június 17-án bukkantak rá, amikor feltárásokat végeztek az Augustus császár közelmúltban helyreállított mauzóleuma alatt futó szennyvízcsatorna áttelepítésének munkálatai előtt Róma történelmi központjában.

Claudio Parisi Presicce, a Római Régészeti Múzeum igazgatója elmondta, hogy a határkőnek polgári és szimbolikus jelentősége van. Róma városának alapítása a pomerium kijelölésével kezdődött - mondta. Ez a terület egy szent földterület volt a városfal mentén, ahol tilos volt mezőgazdálkodást folytatni, építkezni, ott élni, és tilos volt átmenni rajta fegyverrel. A határkövet akkor fektették le, amikor kiterjesztették a római pomerium területét 49-ben, új városhatárokat jelölve ki.
Raggi hozzátette, hogy eddig csupán tíz ilyen követ találtak Rómában, az utolsót száz éve. A követ az Ara Pacis múzeumban fogják kiállítani addig, amíg nem nyílik meg Augustus császár múzeuma.

https://www.origo.hu/tudomany/20210716-claudius-csaszar-idejebol-valo-regeszeti-leletet-talaltak-romaban.html

Válasz

Cippus of the pomerium of emperor Claudius

Following the conquest of Britain, with this and other terminal stones (such as 41.5 and 41.9), marked with a serial number, the emperor Claudius – with the titles and political and religious offices to which he was entitled by Constitution (pontiff of State religions, defender of the plebs, supreme military commander, consul, censor, and father of the country) – claims and celebrates the expansion of the boundaries of the Roman nation (auctis populi Romani finibus), extending and defining the line of the pomerium of Rome. This is the sacred boundary, determined in relation to the city perimeter walls, intended to separate the city from the external territory (ager), establishing two distinct areas on a religious, civil and military basis. The historical and topographical implications of the gradual extension of this limit are extremely complex on account of the difficulty of reconciling data from the written sources.

2021,07.17.
https://www.museivaticani.va/content/museivaticani/en/collezioni/musei/galleria-lapidaria/sezione-i--religione-e-forme-di-devozione/cippo-del-pomerio-dellimperatore-claudio.html

Előzmény

Válasz

Cippus Claudius császár pomeriusából
Nagy-Britannia meghódítása után ezzel és más sorszámmal jelölt végkövekkel (például 41,5 és 41,9) Claudius császár címmel, politikai és vallási álláspontokkal emlékezett meg az alkotmány szerint állami kultuszok, a plebs védelmezője, legfőbb katonai parancsnok, konzul, cenzor, az ország atyja) azt állítja és ünnepli a római nép (auctis populi Romani finibus) határainak kiterjesztését, meghosszabbítva és körülhatárolva a pomerium vonalát. Róma. Ez a szent határ, amelyet a falakkal kapcsolatban is megállapítottak, és amelynek célja a város és a külterület közötti elválasztás (ager), vallási, polgári és katonai szinten két különálló terület előkészítése. E sor progresszív kiterjesztésének történeti és topográfiai vonzatai nagyon összetettek, mivel az írott forrásokból származó adatok egyeztetése nehéz.
https://www.museivaticani.va/content/museivaticani/it/collezioni/musei/galleria-lapidaria/sezione-i--religione-e-forme-di-devozione/cippo-del-pomerio-dellimperatore-claudio.html#&gid=1&pid=1

vatmúzeumok.jpeg

fuziu.jpeg

Előzmény

Válasz

Cippo del pomerio dell’imperatore Claudio

Dopo la conquista della Britannia, con questa e altre pietre terminali (come 41,5 e 41,9) contrassegnate da un numero seriale l’imperatore Claudio, ricordato con i titoli e le cariche politiche e religiose che gli spettavano secondo la costituzione (pontefice dei culti di Stato, difensore della plebe, comandante militare supremo, console, censore, padre della patria), rivendica e celebra l’ampliamento dei confini del popolo romano (auctis populi Romani finibus), estendendo e delimitando la linea del pomerium di Roma. Si tratta del limite sacro, stabilito anche in relazione alla cinta muraria, destinato a separare la città dal territorio esterno (ager), prefigurando due aree distinte sul piano religioso, civile, militare. Le implicazioni storiche e topografiche della progressiva estensione di questa linea sono assai complesse per la difficoltà di conciliare i dati che emergono dalle fonti scritte.

2021.07.17.
https://www.museivaticani.va/content/museivaticani/it/collezioni/musei/galleria-lapidaria/sezione-i--religione-e-forme-di-devozione/cippo-del-pomerio-dellimperatore-claudio.html

Válasz

mind történelmi, mind régészeti szempontból kivételes lelet, ugyanakkor érzelmi is, mert egészében pontosan az eredetijén találták meg hely. Tíz kő található Claudius pomeriumából, amelyeket ismerünk, amelyek többségét más emlékművek hajtják össze, ezért nem az eredeti helyen. És akkor teljes egészében megőrződik, míg javarészt csak a felirattal ellátott tábla marad meg. Történelmi szempontból azért fontos, mert fontos elemeket ad a város történelmének még jobb rekonstruálásához. " "A cippus - magyarázta Porro - arról mesél nekünk, hogy a császár ki akarja terjeszteni annak a városnak a határait, amelybe fegyveres emberek nem léphetnek be, de amelyeken kívül akkor temetkezési helyek és mauzóleumok voltak, mint maga Augustus mauzóleuma. Abban az időben, amikor a város kibővült, nagyobb népességet is felkarolt. Sajnos nem sikerült a helyszínen tartani azt a leletet, amelyet az Augustus mauzóleuma belsejében állítanak ki, és amely most itt található az Ara Pacis Múzeumban, ahol meg lehet csodálni. "
2021.07.17.
https://www.artemagazine.it/attualita/item/13374-torna-alla-luce-a-piazza-augusto-imperatore-un-cippo-pomeriale-dell-epoca-di-claudio-le-foto

Válasz

1997 nyarán az egykori Köztársaság téri (ma Fő tér) tömbbelső és a hozzá csatlakozó területek régészeti kutatása során egy kisméretű,meglehetősen furcsa kinézetű és szerkezetű építmény látott napvilágot
. A Kossuth Lajos utca északi oldalán, a mai modern házsor alatt egy mindössze 146 x 87 cm méretű, a földből egykor alig egy méterre kiálló,kápolna alakú falazott fülkét (
aedicula
) tártunk fel, amely hozzávető-legesen kelet-nyugati tájolásban állt, és a Savaria déli városfalát belül-ről megtámasztó földsáncba
(agger)
volt lemélyítve. Az építményközepébe egy közel egy méter magas, enyhén keskenyedő csonka gúlaalakú mészkő faragványt ( meta vagy
cippus
) állítottak, amelynek mint-egy fele állt az egykori földfelszín felett. A követ négy oldalról elnyújtott téglalap formában, bontott római tetőfedő cserepekből és falazótéglák töredékeiből rakott vékony fallal vették körül. Az építettkeret két rövid oldalára támaszkodva a kőhasáb fölé félköríves bolto-zatot emeltek, amelyet kifejezetten erre a célra gyártott, ék alakú tég-lákból falaztak meg. Az épített emlék keleti oldalát egy durvánmegmunkált, téglatest alakú homokkő kváder alkotta, amelybe nemigazán nagy műgonddal elkészített F, D és C betűkből álló rövid fel-iratot véstek. A boltozata ugyan beomlott, de ettől eltekintve a ká-polna viszonylag jó állapotban maradt fenn az utókor számára. Mivela régészeti lelet helyben történő megőrzésére semmilyen módon nemvolt lehetőség, ezért annak fontosságára való tekintettel az eredeti for-mában való (
in situ
) felvétele és múzeumba szállítása mellett döntöt-tünk, amit a Savaria Múzeum szakemberei végeztek el Kiss Ernő Csaba

hová az istennyila lecsapott

https://www.academia.edu/36917957/Ahov%C3%A1_az_istennyila_lecsapott_Egyed%C3%BCl%C3%A1ll%C3%B3_Jupiter_eml%C3%A9k_Savari%C3%A1b%C3%B3l_in_M%C5%B1t%C3%A1rgyesetek_I_Szombathely_2015_81_87

Válasz