Hazamennek a kínai bevándorlók az egyik legnagyobb olasz Chinatownból 2021
2021.05.30.
https://hu.euronews.com/2021/05/28/hazamennek-a-kinai-bevandorlok-az-egyik-legnagyobb-olasz-chinatownbol

A Firenze melletti Pratóban él Olaszország második legnagyobb kínai közössége. Az utóbbi időben azonban egyre több bezárt üzletet és lelakatolt kaput látni a városban. A nemrég még 25 ezres kínai kommuna sok tagja hazaköltözött a járvány miatt.

Hivatalos statisztikák egyelőre nincsenek a jelenségről, de a változás szemmel látható. A Reuters úgy tudja, eddig nagyjából 2500-am költözhettek haza. A kínaiakat eredetileg a virágzó ruházati ipar vonzotta a nagyjából kétszázezres városba, de a különbség mára csökkent az évtizedek óta botladozó Olaszország és a szárnyaló gazdaságú szülőhaza között.

„Kína sokat változott a nyolcvanas-kilencvenes évek óta. Vonzóvá vált a külföldön élő kínaiaknak. Az a tény, hogy hatékonyan sikerült kezelniük a járványhelyzetet, sok embert arra biztatott, hogy elgondolkozzon a Kínába költözés lehetőségén" - magyarázta Marco Wong, aki tanácsadóként dolgozik a városházán.

Tavaly óta az iskolákban is folyamatosan csökken a kínai gyerekek száma. Egyes szülők azért küldik ideiglenesen haza a gyerekeiket, mert elegük van a távoktatás nehézségeiből Olaszországban. Az új beiratkozók gyakorlatilag eltűntek - 2019-ig évi 200 kínai gyerek kezdett a pratói iskolákban, az aktuális tanévben viszont szinte senki.
Kérdés, hogy visszajönnek-e

A városközpontban található buddhista templom szinte kiürült az utóbbi időben.

„A vallási szertartásainkon már csak páran vagyunk, nem úgy, mint régen. 2019-ben például a kínai újév napján háromezren hallgattuk a harangszót. Idén húszan voltunk" - mesélte a templom titkára.

A nagy kérdés az, hogy a hazatért kínaiak közül hányan fognak visszajönni, miután elcsitul a koronavírus-járvány Olaszországban. Pratóban nagyjából hatezer kínai tulajdonú vállalkozás volt 2019 végén, jelenlétük nagyon fontos a város gazdasága szempontjából.

Sok Pratóban élő kínai egyébként feketén dolgozott, ezért az olaszoknál is jobban érintette őket a járvány okozta válság. Tavaly közel ötszáz, élelmiszerjegyekre vagy lakhatási támogatásra vonatkozó kérés érkezett a városházára a kínai közösség tagjaitól.

Válasz

2. Le comunità più numerose sono proprio quelle sei, con quella che viene da Romania (91mila), Filippine (42mila), Bangladesh (31mila), Cina (19mila), Ucraina (15mila) e Perù (13mila), che in totale rappresentano il 56% della popolazione straniera a Roma. Numeri sugli stranieri regolari che diventano ancora più interessanti se rapportati alle presenze ‘di genere’: qui si nota come, ad esempio, l’81% di ucraini siano donne, percentuali che passano dalla perfetta parità dei cinesi allo squilibrio nella comunità bengalese: solo 23% di presenza femminile.

2020.07.11.

https://www.radiocolonna.it/gioie-e-dolori/2017/06/19/dove-vivono-le-varie-comunita-di-stranieri-a-roma/

peruviani 4 m.jpg

ucraini 5 m.jpg

Előzmény

Válasz

Dove vivono le varie comunità di stranieri a Roma?
2020.07.11.
https://www.radiocolonna.it/gioie-e-dolori/2017/06/19/dove-vivono-le-varie-comunita-di-stranieri-a-roma/

di Giacomo Di Stefano | 19/06/2017

bengalesi 1 m.jpg

filippine 2 m.jpg

cinesi 3 m.jpg

Válasz

2. Több ezer román nőt erőszakoltak meg és dolgoztattak rabszolgaként Szicíliában
2019.12.30.
Milea mellett két román nőt is elítéltek kiskorúak prostitúciójának segítéséért és felbujtásáért. Az emberkereskedelemmel vádolt további három román állampolgár tárgyalása folyamatban van.

A nőket tisztességes munka ígéretével vették rá arra, hogy költözzenek Olaszországba. Amikor viszont megérkeztek Szicíliába, és rájöttek, hogy becsapták őket, már késő volt.

– A szó szoros értelmében rabszolgává tették őket

– mondta az áldozatok ügyvédje, Liliana Battaglia.

A Guardian újságírói azt is felderítették, hogy drámai módon megnőtt a Szicíliában abortuszt igénylő román nők száma. Annak ellenére, hogy Ragusában a nők mindössze 4 százaléka román állampolgár, az abortuszok 20 százalékát ők igényelték.

A nyomozás közzététele után több román miniszter is Szicíliába utazott, hogy találkozzon helyi politikusokkal, a román kormány együttműködésbe kezdett az olasz hatóságokkal a visszaélés megakadályozása érdekében. A rendőrségi razziákon több száz bevándorlót, köztük román nőket találtak, akiket a farmokon kihasználtak. Egy évvel később a sorozatos letartóztatásokat követően a rendőrség bejelentette, hogy Románia és Szicília között működő emberkereskedő hálózatra bukkantak.

Lina Trovato ügyész azt nyilatkozta a lapnak, hogy őt leginkább az döbbentette meg, hogy a nők azzal sem voltak tisztában, milyen borzalmas körülmények között kellett élniük. Elmondása szerint ez tipikus az ilyen bűncselekmények esetében, mivel az áldozatok nincsenek tisztában jogaikkal, és azt sem ismerik fel, hogy igazságtalanság érte őket.

A nyomozás megállapította, hogy 5 ezer román nőt zsákmányoltak ki a ragusai farmokon. Ragusa Olaszország egyik legjelentősebb zöldség- és gyümölcstermesztő vidéke.

https://168ora.hu/kulfold/romania-olaszorszag-szexualis-eroszak-rabszolgatartas-emberkereskedelem-szicilia-kenyszermunka-kenyszerites-179643
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/roman-nok-ezreit-eroszakoltak-meg-es-kenyszeritettek-rabszolgasorsba-sziciliaban/
https://index.hu/kulfold/2019/12/30/emberkereskedelem_kenyszermunka_nemi_eroszak_kizsakmanyolas_olaszorszag_roman_ferfi/

Előzmény

Válasz

Több ezer román nőt erőszakoltak meg és dolgoztattak rabszolgaként Szicíliában
2019.12.30.
Egy olasz bíróság húsz év börtönre ítélt egy román férfit emberkereskedelem és más súlyos bűncselekmények vádjával. Az ítéletről az a brit Guardian újság számolt be, amely felderítette a bűncselekményeket 2017-ben.

A lap írta meg, hogy román nők ezreit erőszakolják meg és kényszerítik munkára szicíliai gazdaságokban.

A cikkeket követően a hatóságok is nyomozni kezdtek. Így derült ki, hogy a 41 éves Lucian Milea Romániában toborozta azokat a nőket, akiket később Szicíliában kényszerítettek prostitúcióra. A nőket gyakorlatilag rabszolgaként tartották, és ragusai gyümölcs- és zöldségtermelő gazdaságokban dolgoztatták őket embertelen körülmények között, emellett rendszeresen megerőszakolták őket. Az újságnak számos nő azt nyilatkozta, hogy napi 12 órában kellett dolgozniuk a földeken, víz nélkül a forróságban, és fegyverrel is fenyegették őket.

A román férfi irányította azt az emberkereskedő hálózatot, amely a nőket mezőgazdasági üzemek melléképületeiben tartotta fogva. A szállásukon fűtés sem volt, fizetésüket teljes egészében elvették tőlük, rohadt ételeket kaptak, rendszeresen verték és erőszakolták őket munkáltatóik, illetve más férfiak is.
A nyomozók később kiderítették, hogy a most elítélt 41 éves Lucian Milea Romániában toborozta azokat a nőket, akiket később Szicíliában kényszerítettek prostitúcióra. De nemcsak ilyen módon zsákmányolták ki őket, hanem gyümölcs- és zöldségtermelő gazdaságokban tulajdonképpen rabszolgaként dolgoztatták őket.

A román férfi vezette emberkereskedő-hálózat által fogvatartott nőknek szörnyű körülmények között kellett élniük a mezőgazdasági üzemek melléképületeiben, ahol nem volt fűtés sem. Fizetést nem kaptak az elvégzett munkáért, rothadt ételeket kaptak, rendszeresen verték őket, és a „munkáltatóik", valamint más férfiak is rendszeresen megerőszakolták őket.

Milea mellett két román nőt is elítéltek kiskorúak prostitúciójának segítéséért és felbujtásáért. Az emberkereskedelemmel vádolt további három román állampolgár tárgyalása folyamatban van.

Arra buzdították őket, hogy költözzenek Olaszországba, tisztességes munkát ígéretek nekik. Azonban amikor megérkeztek Ragusába, és megtudták, hogy becsapták őket, már túl késő volt. (...) A szó szoros értelmében rabszolgává tették őket - mondta a kizsákmányoltak ügyvédje, Liliana Battaglia.
https://index.hu/kulfold/2019/12/30/emberkereskedelem_kenyszermunka_nemi_eroszak_kizsakmanyolas_olaszorszag_roman_ferfi/
https://168ora.hu/kulfold/romania-olaszorszag-szexualis-eroszak-rabszolgatartas-emberkereskedelem-szicilia-kenyszermunka-kenyszerites-179643
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/roman-nok-ezreit-eroszakoltak-meg-es-kenyszeritettek-rabszolgasorsba-sziciliaban/

Válasz

2. Vita az olasz cigányokról
2018.06.20.
A romakérdés egyébként régóta megosztja az olasz társadalmat: az országban jelentős roma közösség él, közülük sokan Romániából vagy az egykori jugoszláv országokból származnak. A legnagyobb roma „nomád táborok” Róma, Milánó és Nápoly körül alakultak ki: egyes felmérések szerint ezek lakóinak száma körülbelül negyvenezer főre tehető, pontos adatok azonban nincsenek.

A romák ügye miatti társadalmi feszültségek akkor kerültek igazán reflektorfénybe, amikor 2007 novemberében egy romániai cigány meggyilkolt egy olasz nőt. Az eset után rengeteg támadás érte a nomád közösségeket, és bár az összeütközések száma azóta visszaesett, a mély szociális ellentétek továbbra is jelen vannak.

Silvio Berlusconi a miniszterelnöksége idején hasonló népszámlálást szeretett volna véghez vinni, ezt azonban a bíróság megakadályozta.
Mégpedig azért, mert egyszerűen alkotmányellenes – érvelt tegnap Luigi Di Maio, az M5S vezetője. Giuseppe Conte miniszterelnök a sajtónak azt mondta, ezúttal túl messzire ment a belügyminiszter.

A balközép La Repubblica napilap sokkolónak nevezte a nyilatkozatot, amire Salvini a Twitteren így válaszolt: „Valaki sokkról beszél. Miért? Én is gondolok azokra a szegény gyermekekre, akiket tolvajlásra és törvénytelenségekre neveltek” – tette hozzá.

Később a Liga vezetője kiadott egy közleményt is, amiben bizonygatta, nem áll szándékában ujjlenyomatot venni a romáktól, egy állapotfelmérés céljával készülő tanulmányt azonban mindenképp fontosnak tartana.

https://magyaridok.hu/kulfold/vita-az-olasz-ciganyokrol-3212713/

Előzmény

Válasz

Vita az olasz cigányokról
2018.06.20.
A romák összeszámlálásának terve heves társadalmi indulatokat szült
Újabb nézeteltérések feszítik szét az olasz kormányt: Matteo Salvini belügyminiszter, a jobboldali Liga vezetője az Olaszországban élő roma közösség népszámlálására tett javaslatot. Giuseppe Conte miniszterelnök szerint azonban a kormányfőhelyettes ezúttal túl messzire ment, az elitellenes Öt Csillag Mozgalom vezetője, Luigi Di Maio szerint pedig az effajta törekvések szimplán alkotmányellenesek.
Az olaszországi nyilvánosság az éppen egy hónapja közösen kormányzó Liga és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) között feszülő, egyértelműen mély törésvonalak első konkrét eseteként tárgyalja az Olaszországban élő romák kapcsán kialakult konfliktust a koalícióban: hétfő este ugyanis Matteo Salvini a Telelombardia nevű televíziónak arról nyilatkozott, hogy a kormánynak szándékában áll egy kisebb népszámlálást készíteni az olaszországi romákról.

A belügyminiszter azt is mondta, hogy a nagyobb városok körül illegálisan kialakult nomád táborokat maradéktalanul be kellene zárni, az országban engedély nélkül tartózkodó romákat pedig ki kellene toloncolni Olaszországból.
https://magyaridok.hu/kulfold/vita-az-olasz-ciganyokrol-3212713/

Válasz

4. A másodgenerációs kínaiak beilleszkedése azonban nem zökkenőmentes az olasz társadalomba. Erre példa a 38 éves Sara Lin, aki hétévesen került Olaszroszágba. “Eleinte az összes olasz ugyanolyannak tűnt. Nehéz volt megkülönböztetni az arcukat” – mondta a korai nehézségekről. Később, a tinédzserévei elején két évre visszatért Kínába, hogy jobban megismerje az ottani kultúrát, és fejlessze a nyelvtudását. Ekkor viszont arra jött rá, hogy az ottani társadalom sokkal rasszistább, mint az olasz.

Amikor visszatért Olaszországba, a ruhaiparban kezdett el dolgozni. Ruhatervező szeretett volna lenni Firenzében, de sok ellenállásba ütközött, az ottani szakmai elit nem szívesen fogadta be. Végül azonban sikeresen felépített egy ruhamárkát, amiben szerinte fontos szerepe van kettős identitásának: a kínaiakra jellemző fegyelmezettségnek és az olaszok rugalmasságának.

2018.04.16.

https://g7.24.hu/allam/20180415/elleptek-kinaiak-a-toszkan-varost-es-mar-ok-keszitik-az-olasz-luxusruhakat/

Előzmény

Válasz

3. 2013-ban kigyulladt egy gyár, és hét kínai munkás az életét vesztette. A munkások a gyárban laktak, és a katasztrófa rávilágított arra, hogy milyen hatása lehet a kínaiak árnyékgazdasgánának. A pratói hatóságok széleskörű ellenőrzést tartottak, összesen nyolcezer kínai tulajdonban lévő céget vizsgáltak meg, és több nagy illegális gyárat fedeztek fel. Az ellenőrzött cégek 93 százalékánál találtak szabálytalanságokat, illegális munkásszállásoktól kilógó vezetékekig.
A rendőrség őrizetbe vette a helyi kínai maffia vezetőjét, ugyanis a kínaiak nemcsak az olasz dizájnt másolták, hanem az olasz maffia struktúráját is. A rendőrség szerint a kínai üzemek nyolcvan százaléka fizetett védelmi pénzt a kínai maffiának, amely drogkereskedelemmel, prostitúcióval és szerencsejátékkal is foglalkozott.

A kínaik viszonya egyre jobban elmérgesedett az olaszokkal, ami egy szerencsétlen lökdösődés miatt vált igazán látványossá. Az egyik gyár ellenőrzése során egy csendőr konfliktusba került egy idősebb kínai dolgozóval. A csendőr állítólag meglökte a férfit, akinek a kezében lévő kisbaba leesett és megsérült. Az eset miatt több száz kínai gyűlt össze egy téren tiltakozásul, köveket és üvegeket dobáltak. A tüntetésre a hatóságok úgy reagáltak, hogy még több ellenőrzést rendeltek el.
Jönnek az afrikaiak

A kínaik és az olaszok közötti feszültséget lehet, hogy nem a helyiek, hanem olyan globális jelenségek hűtik le, mint Kína gazdasági felívelése és a migráció Európába. Vencsouban, ahonnan a legtöbb kínai bevándorolt Pratóba, a New Yorker szerint százszorosára nőttek a bérek a kilencvenes évek eleje óta. A kínaiak már kevésbé jönnek Olaszországba, sőt, többen visszamentek Vencsouba. Egy gyártulajdonos szerint a kínai életszínvonal-emelkedés a pratói kínaik bérét is felhajtja, van olyan kínai üzemvezetője, akinek többet fizet, mintha olasz lenne.

Ráadásul az egyre nagyobb jólétben felnövő pratói kínaiak is egyre kevésbé a ruhaiparban látják a jövőjüket. “A gyerekeink már nem táskákat akarnak csinálni” – mondta egy gyártulajdonos. “Most már mindegyikük a Bocconiba akar járni [ami egy milánói elitegyetem]” – tette hozzá egy barátja. A kínai gyárakban pedig egyre nagyobb számban kezdenek dolgozni szíriai, pakisztáni vagy szenegáli bevándorlók.

Előzmény

Válasz

2. A luxustermékekben utazó olasz gyártók tehát a saját szomszédjukban találkozhattak a globális versennyel, és emiatt elkezdett feszültté válni a viszony az egyre népesebb kínai kolóniával. Az olaszok arra panaszkodtak, hogy a kínaiak csak a minél alacsonyabb költségekre és a sebességre fókuszálnak, illetve a kínaiaknak fogalmuk sem volt arról, hogy hogyan lehet magas minőségben gyártani, amíg az olaszok meg nem tanították nekik.

A sérelmek persze nemcsak esztétikai kérdésekre korlátozódtak, bár nem térnek el azoktól a sztereotípiáktól, amelyek Európa bármely kínai közösségével szemben élnek. Azaz a kínaiak úgy élnek, mint állam az államban, nem fizetnek adót, saját rendőrségük és bankjuk is van, a kínai gyárak nem tartják be az egészségügyi előírásokat. Nem integrálódnak, hosszú évek alatt sem tanulták meg a helyi nyelvet. Ráadásul a helyi gazdaságot sem pörgetik lényegében, mert mindent a közösségükön belül szereznek be.
A legérdekesebb vád az volt, hogy még meghalni sem hajlandóak. Legalábbis, ha meg is halnak, holttesteket nem hagynak maguk után. 1991-ben még a helyi önkormányzat is vizsgálni kezdte, hogy mi az oka annak, hogy abban az évben egy kínai halálát sem jelentették be. A helyiek között az a pletyka terjedt el, hogy a holttestek eltüntetéséért cserébe elkérték az útlevelét, amelyet eladtak az újonnan érkezőknek, kihasználva azt, hogy a helyiek nem igazán tudták egymástól megkülönböztetni a kínaiakat.

Az olasz hatóságok tavaly vizsgálták is a kínaiak adóelkerülését, és összesen öt milliárd dollár értékben találtak gyanús utalásokat, amelyek nagy része a kínai ruhaüzemek illegális bevételéből származott. A kínaik szerint azonban a helyiek állításai féltékenységből és rasszizmusból származnak. “Nem mi találtuk fel, hogyan kell így üzletelni. Ha Rómától délre utazol, akkor a kínaiaknál sokkal rosszabb embereket találsz” – mondta egy kínai gyártulajdonos, aki szerint az zavarja az olaszokat, hogy a kínaiak sokkal keményebben dolgoznak náluk.

A pratói kínai üzemek Európa-szinten is számottevőek. “Ha 500-1000 ruhát gyártatnál le, és 3-6 hónapod van rá, akkor Kínába mész. Ha viszont csak két heted van, és száz darab kell, akkor Pratóba” – mondta a New Yorkernek egy angol ruhaipari tanácsadó. A cikk szerzője bejutott egy közel focipálya-méretű gyárba, amelyben a vidéki kínai gyárakról festett képnek megfelelően gyerekek játszottak vagy tévéztek a sarokban, ruhák lógtak a kifeszített szárítókon, a munkások meg néha beleszundítottak a munkába. A kínai cégek sokáig lényegében kontrollálatlanul növekedhettek, egy súlyos tragédia azonban felforgatta Prato gazdasági életét.

https://g7.24.hu/allam/20180415/elleptek-kinaiak-a-toszkan-varost-es-mar-ok-keszitik-az-olasz-luxusruhakat/

Előzmény

Válasz