Róma: Róma és a történelem (fórum)

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1422 fő
  • Képek - 4868 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3717 db
  • Fórumtémák - 194 db
  • Linkek - 1259 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1422 fő
  • Képek - 4868 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3717 db
  • Fórumtémák - 194 db
  • Linkek - 1259 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1422 fő
  • Képek - 4868 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3717 db
  • Fórumtémák - 194 db
  • Linkek - 1259 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1422 fő
  • Képek - 4868 db
  • Videók - 1353 db
  • Blogbejegyzések - 3717 db
  • Fórumtémák - 194 db
  • Linkek - 1259 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Róma és a történelem

Ezt a témát Huszákné Vigh Gabriella indította 8 éve

Róma történetét, történelmi összefüggéseket, érdekességeket írhatunk erre a fórumra

Hozzászólások eddig: 178

Új hozzászólás

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Ez egy válasz üzenetére. mégsem

Hozzászólások

Huszákné Vigh Gabriella üzente 4 hete

2. A császár tartott tőle

A császár és környezete azonban megijedt a főparancsnok sikereitől. Hiába sikerült kiharcolnia, hogy fiát eljegyezzék Valentinianus lányával, a császár attól tartott, hogy hadvezére magát vagy a fiát akarja a helyére ültetni. Egy kihallgatás során aztán állítólag maga az uralkodó döfte le Aëtiust – egyik tanácsadója a legenda szerint azt mondta később:

Felség, Ön a bal kezével levágta a jobb kezét.

Aëtius halálával az általa összetartott szövetségi rendszer is összedőlt, ha nem is a hunok, de más barbár törzsek hamarosan Itáliát és Rómát is felperzselték. Nem csoda, hogy őt tartják az utolsó nagy római hadvezérnek, de egyesek szerint őt nevezhetjük „az utolsó rómainak” is. A gyilkos császár nem sokkal élte őt túl, 455-ben Aëtius két romanizált hun barátja végzett vele, az egykori hadvezérhez hű testőrök pedig a kisujjukat sem mozdították az uralkodó megmentéséért.

2019.09.21.
https://24.hu/tudomany/2019/09/21/gyilkossag-csaszar-roma/

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 4 hete

Saját kezével ölt a császár
2019.09.21.
A Római Birodalom és különösen utolsó évszázadainak története bővelkedett ugyan az összeesküvésekben, merényletekben, de az azért ritkaságnak számított, hogy a császár saját kezűleg tegye el láb alól valamelyik alattvalóját. Ez a sors jutott viszont a Nyugatrómai Birodalom katonai főparancsnokának, Flavius Aëtiusnak 1565 éve, 454. szeptember 21-én.
Jóban volt Attilával

Mivel érdemelte ki a hadvezér ezt a sorsot? Az mindenesetre biztos, nem azzal, hogy rosszul végezte feladatát. A 396-ban, patríciusi családba született Aëtius túszként a gót, majd a hun vezér udvarában nevelkedett, így volt alkalma megismerkedni a „barbár” szokásokkal és gondolkodásmóddal, sőt megismerkedett Attila későbbi hun királlyal is.

Ugyan Honorius császár 423-as halálakor a vesztes trónkövetelő, Joannész oldalára állt, III. Valentinianus édesanyjával sikerült megkedveltetnie magát, így a barbár betörésektől fenyegetett Gallia főparancsnoka lett. Aëtius kiváló stratégának bizonyult, de még fontosabb, hogy a csatatereken kívül is ügyesen lavírozott, egymás ellen használta fel a különböző törzseket, és a hunokkal ápolt jó kapcsolatait is jól kamatoztatta. Így a tartományt fenyegető népeket legyőzte vagy letelepítette a Birodalom határain belül.
Megállította a hunokat

A burgundok, a vizigótok, a frankok és más népek mellett római ellenlábasaival is sikeresen hadakozott, így hamarosan birodalmi magister militumnak, azaz főparancsnoknak mondhatta magát. Legnagyobb haditette azonban korábbi barátja és szövetségese, Attila megállítása volt. A hun király 450-től nyíltan a Róma feletti uralom megszerzésére tört, 451-ben pedig hatalmas sereggel tört be Galliába.

Mivel „igazi” római hadsereg ekkor már csak mutatóban létezett, Aëtius főként az általa megtizedelt és letelepített népekből verbuvált erők élén szállt szembe a hunokkal Catalaunum mellett.

Az ütközet ugyan gyakorlatilag döntetlenül végződött, Attila kénytelen volt visszavonulni, ahogy egy évvel később, Itália földjén sem tudott győzelmet aratni Aëtius hadai felett.
https://24.hu/tudomany/2019/09/21/gyilkossag-csaszar-roma/

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 1 hónapja

Róma 7 dombját körülvevő legelső fal maradványai Rómában
2019.08.24.
Róma Termini pályaudvarának szívében található egy hatalmas építészeti maradvány, a nagy ókori faldarab, ami azonban csak a kirakós egy darabja, egyike a város körül szétszórt töredékeknek. Van ahol egy házból áll ki, máshol egy közlekedési sziget közepén található, egy körforgalomban. Részei egy gigantikus műemléknek, amit Servius-féle falnak neveznek.
A legelső fal, amely körbevette Róma hét dombját, egy 18 km hosszú kolosszális védelmi vonal.
Ezeket a hatalmas falakat sietve építették, évszázadokkal azután, hogy a várost már megalapították. A kérdés az, hogy miért?
A Servius féle fal fő vonalát, amit ma láthatunk jórészt a krisztus előtti negyedik században építették, a híres fosztogatások miatt. A gallok fosztogattak. Egy nagy nomád törzs, a gallok szállták meg az itáliai félszigetet. A rómaiak azonnal eléjük mennek, de szétzúzzák őket. Akkor a gallok szabadon bejutnak a városba, pusztítanak, fosztogatnak, és rabolnak. Ez a római történelem hírhedt pillanata, az ókorban csak ők jutottak be a városba, végigsöpötrtek rajta és a földdel tették egyenlővé. Hol volt eközben a hadsereg? Ez a nagy kérdés. Ez a vereség lényege, a római hadsereget készületlenül érték nem tudták megállítani a barbárokat, akik bosszúból támadták meg Rómát. Kifosztották a várost, felégették az otthonokat és a boltokat, megölték a polgárokat. Az összeomlás határára taszították Rómát. Ijedt túlélők szöktek el a városból, és hihetetlen módon rémült katonák is. Camillus hadvezér Vei hódítója csak akkor lépett elő, amikor a gallok váltságdíjat követeltek, és az utolsó pillanatban megmutatta, milyen az igazi római erő.
Camillus összeszedte a menekülő rómaiakat s rövid idő alatt a gallok csapatait teljesen szétverte; ezért hálából második honalapítónak, pater patriaenek nevezték.
Kr.e 390-ben Rómát majdnem elpusztították a gallok, és akkor a rómaiak elhatározták, hogy többé nem engednek meg maguknak ilyen vereséget. Új és bevehetetlen falakat építettek, és a hadsereget profi haderővé alakították át, ahol nincs hely gyávaságnak.
A hagyomány által Servius Tulliusnak (uralkodása: i. e. 578 – 535 között), Róma legendás 6. királyának, az etruszk dinasztia második tagjának tulajdonított fal hatalmas (59 cm × 59 cm × 150 cm) kövekből, a helyszínen tört tufából épült, a völgyekben úgy látszik kettős falazással, a dombok lejtőin a hegy szegélyénél valamivel alább. Legerősebb az Esquilina közti kb. 1300 méteren volt, ahol a 15 méter magas, 4 méter vastag fal előtt 30 méter széles és 9 méter mély árok húzódott, belülről pedig hatalmas földtöltés (agger Servii Tullii) emelkedett egészen a fal koronájáig, hogy a védők kényelmesen helyezkedhessenek el a fal oromzatánál. Bástyák – úgy tűnik – csak a kapuknál voltak.
Történelmi tény, hogy a rómaiakat súlyos adók is terhelték i. e. 378-ban egy új, a saxo quadrato technikával épült falrendszer építése miatt, de ennek jó oka volt.

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 2 hónapja

Már a rómaiak is szerették a vicces szuveníreket
2019.08.02.
National Geographic Magyarország
https://ng.hu/kultura/2019/08/01/mar-a-romaiak-is-szerettek-a-vicces-szuvenireket/

Úgy tűnik, az olcsó, viccesnek szánt szuvenírek hajdanán is divatosak voltak.
Régészek egy csoportja egy londoni római kori lelőhelyet vizsgálva mintegy 200 stílust, azaz ókori íróeszközt azonosított – írja a Live Science. Az egyik stíluson egy apró betűs felirat olvasható.
A szöveget Roger Tomlin, az Oxfordi Egyetem szakértője fordította le angolra. A felirat szerint az íróeszköz egy szuvenír Rómából, amely az ajándékozó üres pénztárcájához mérhetően nagylelkű. Az időszámítás szerint 70 körül készült tárgy a Bloomberg (pénzügyekkel és médiával foglalkozó nagyvállalat) európai főhadiszállásának építése során került elő, Londonban. A környéken egykor a 43-ban alapított Londinium feküdt.

A lelőhelyen a Londoni Régészeti Múzeum (MOLA) folytatott ásatást 2010-2014 között. A feltárt 14 ezer lelet elemzése még mindig tart.
A MOLA szerint Európa-szerte kevés feliratos stílus ismert, és egyik szöveg sem olyan hosszú, mint a londoni. Elképzelhető, hogy az íróeszközökre gyakran véstek feliratokat, csak azok az évek során olvashatatlanná váltak. Michael Marshall, a MOLA munkatársa úgy véli, a lelet nemcsak a Londinium nemzetközi kapcsolatairól árulkodik, hanem a korabeli szokásokról is.

A lelőhelyen a szakértők egyéb izgalmas leletekre, például viasszal bevont táblára írt személyes levelekre is bukkantak. A régészek remélhetőleg már jövőre ismertethetik a vizsgálat eredményeit.

152221_86e5ae24ca66_s

Római ókori emlék.jpg

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 3 hónapja

2. Vízzel vette meg a várost a császár
2019.06.24.
Az uralkodó birodalom szerte számos nagyszabású infrastruktúrafejlesztő programot valósított meg, például új csatornával kötötte össze a Nílust és a Vörös-tengert, utakat és hidakat újíttatott fel, de természetesen nem feledkezett meg Rómáról sem. A főváros népét a császár új fürdőkkel, könyvtárakkal, egy piactérrel, valamint a Forumon végrehajtott építkezésekkel is igyekezett „megvásárolni”, és parancsot adott a város tizedik vízvezetékének megépítésére, amely végre közvetlenül a Tiberis jobb partjára vezetett.
Két legyet ütött egy csapásra

Noha természetesen maga a víz is fontos volt a városlakók ellátásában, Traianus egyszerre két legyet ütött ezzel a vezetékkel, mivel egyben az Ianiculum (ma Gianicolo) dombnál álló vízimalmok szükségleteit is ki lehetett így elégíteni. Márpedig ezek a létesítmények kulcsszerepet töltöttek be a római tömeg gabonaellátásában, ezért zavartalan működésük biztosítása szintén fontos „népjóléti” intézkedés volt.

Az 1910 éve, 109. június 24-én átadott Aqua Traiana a várostól nagyjából 40 kilométerre található Bracciano-tó körüli források jó minőségű vizét szállította Rómába, az egyenletes lejtés érdekében pedig magasra épített és a föld alatt haladó szakaszai is voltak.

A város ellátásában játszott szerepét az is mutatja, hogy a Rómát 537-ben megostromló keleti gótok egyik első dolga e vízvezeték elvágása volt. A védelmet irányító bizánci hadvezér, Belizár úgy hidalta át a problémát, hogy a kiesett malmok helyett a Tiberisen úszó vízimalmokat építtetett, ezzel csökkentve a város kiszolgáltatottságát.

Csapnivalóvá vált

A tönkretett vezetéket a sikertelen ostrom után sem hozták rendbe, állapota így tovább romlott. Végül aztán V. Pál pápa utasítására építették újjá, az egyházfő elsősorban az ő megrendelésére épülő grandiózus szökőkút, a Fontana dell’Acqua Paola ellátást kívánta így megoldani. A víz 1612-ben kezdett újra csörgedezni a vezetéken, amelyet ekkortól Acqua Paolára kereszteltek át.

Később azonban a vízhozam növelése érdekében tóvízzel „dúsították fel” a vezeték vizét, amelynek minősége ezáltal csapnivalóvá vált, olyannyira, hogy az „olyan, mint az Acqua Paola vize” bevett római szólássá vált, ha valaminek a gyatraságát kellett érzékeltetni. Így múlt el tehát a világ – és Traianus – dicsősége.
https://24.hu/tudomany/2019/06/24/vizzel-vette-meg-a-varost-a-csaszar/

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 3 hónapja

Vízzel vette meg a várost a császár
2019.06.24.
A császárkorra már valódi metropolisszá fejlődő Róma csak komoly erőfeszítésekkel tudta nagyjából egymilliós lakosságát ellátni. Élelmiszerek mellett a város vízből is behozatalra szorult, hiszen az ősi városfalakon belül ugyan több forrás is volt, ám ezek kapacitását már valamikor a Kr. e. IV. században messze meghaladták az igények, a Tiberis szennyezett vize pedig legfeljebb végszükség esetén volt ivásra használható.

Az első vízvezetéket Kr. e. 312-re építették meg a rómaiak, az Aqua Appiát a város lakosságának és hatalmának növekedésével párhuzamosan követték az újabb és újabb vezetékek.
Nagyszabású építkezések

Ezek azonban főként a városnak a Tiberis bal partján található részei kiszolgálására születtek – érthető módon, mivel mind a közintézmények, mind a lakosság túlnyomó többsége itt élt. A város fejlődésével azonban lassan benépesedett a folyó jobb partja is, először főként halászok és tengerészek, majd keletről érkező bevándorlók telepedtek itt le, a császárkor elejétől pedig a legvagyonosabb rómaiak körében is divatos lett a város zajától kicsit távolabb építeni villákat.

A ma Trastevere, akkoriban Trans Tiberim néven emlegetett városrész vízellátását sokáig a Tiberis hídjain átvezetett csövekkel oldották meg, de sem a szállított vízmennyiség, sem az ellátás megbízhatósága nem volt így megfelelő. A problémát végül Traianus császár oldotta meg.
https://24.hu/tudomany/2019/06/24/vizzel-vette-meg-a-varost-a-csaszar/

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 6 hónapja

Szaván fogták a magyar bíborost
2019.04.14.
Az új pápa Bakócz Tamás saját, korábbi ígéretét használta ki 1513-ban, hogy eltávolítsa őt Rómából: megbízta a török elleni keresztes had szervezésével.
Hazánk szülöttei közül kevesen jutottak el odáig, hogy egy pápaválasztás esélyeseként emlegethessék őket. A megválasztáshoz talán Bakócz Tamás esztergomi érsek jutott a legközelebb, amikor II. Gyula pápa 1513 februárjában meghalt. Bakócz ekkor a Pápai Állam egyik kormányzójaként Rómában élt, vagyona és befolyása révén számos támogatót tudhatott maga mögött, így valóban nem lett volna meglepő, ha a választásra összegyűlő bíborosok többsége rá szavaz.

Végül azonban a többségében itáliai származású főpapok inkább Giovanni de Medici mellett döntöttek. Az új pápát X. Leó néven, 1513 márciusában iktatták be.

Bakócz azonban nem akart lemondani fő céljának megvalósításáról, és az új Medici pápa betegeskedéseiről szóló hírek miatt úgy gondolta, nem sokáig kell várnia, amíg új esélyt kaphat. Leó viszont szerette volna eltávolítani Rómából befolyásos ellenfelét, és erre tökéletes alkalmat kínált Bakócz a pápaválasztás előtt tett ígérete, hogy az egyház fejeként keresztes hadjáratot szervez a török ellen.
Nem volt túl lelkes

Persze egy ilyen akciót nem csak az egyházon belüli politikai játszmák tettek indokolttá. Mátyás király halála, a híres „fekete sereg” szétszéledése után a Magyar Királyság rohamosan gyengült, és II. Ulászló uralkodása alatt az Oszmán Birodalom aggasztó előrenyomulásba fogott a déli határvidéken.
Szükség tehát lett volna egy ellencsapásra, de sem Bakócz – aki tudta, hogy a hadjárat megszervezésére kapott megbízásával „felfele buktatták” –, sem a Mátyás után a tényleges hatalmat újra magához ragadó főnemesség nem állt valódi lelkesedéssel az ügy mögé. Az érsek azt még elérte, hogy a szultánnal három évre kötött békét idő előtt felmondják, majd 500 éve, 1514. április 9-én Budán, a Szent Zsigmond templomban ünnepélyesen kihirdette a hadjáratra felhívó pápai bullát.

A sereg élére végül Dózsa Györgyöt, a végvári harcokban magát kitüntető székely hadnagyot nevezték ki.
Kiszorult a hatalomból

A történet folytatását ismerjük: a toborzás óriási sikerrel zajlott, viszont a nemesek nem nézték jó szemmel, hogy a parasztok hatalmas tömege fegyverrel a kézben, ráadásul a tavaszi munkáktól „igazoltan” távol maradva gyülekezik. A sereg ellátása sem volt megszervezve, ez pedig fosztogatásokhoz zavargásokhoz vezetett, májusban Bakócz le is állította a toborzást.

De ekkor már késő volt, a Dózsa-féle „parasztháború” pedig nemhogy a törököt, inkább a Magyar Királyság egyébként is megfogyatkozott erejét gyengítette.

A véres kudarc Bakócz udvari befolyására is csapást mért, II. Ulászló 1516-os halála után lassan kiszorult a politikából, 1519-ben ráadásul agyvérzése is volt. 1522-ben halt meg, teste az esztergomi bazilika általa épített Bakócz-kápolnájában nyugszik.
https://24.hu/tudomany/2019/04/09/dozsa-gyorgy-paraszt-keresztes-haboru/

Válasz

Huszákné Vigh Gabriella üzente 6 hónapja

6. Megoldatlan reneszánsz rejtély a Vatikán falai között
2019.04.03.
Az egyházfő Petruccit az Angyalvárba záratta, ahol nem kevesebb mint száz őr vigyázta a kapukat. A gazdag rokoni háttér ellenére hamarosan Saulit és Riario bíborost is letartóztatták. Elkezdődtek a kínzások, és hamarosan kétségessé vált, hogy a vádlottak túlélik-e egyáltalán a borzalmas vallatást.

Rómában egyre több pletyka keringett, és mindennapossá váltak a pápát érő fenyegetések is.

X. Leó hűséges firenzei szolgája és bizalmasa, Goro Gheri pedig azt tanácsolta, hogy példát statuálva ne csak a bíborosokat, hanem azok családjait is büntessék meg.
Az Angyalvár hídjára akasztották fel őket

Június 5-én Riario nem bírta tovább a kínzást, és vallott: azt állította, hogy bár próbálta, nem sikerült lebeszélnie Petruccit a tervezett merényletről. Hamarosan letartóztatták Francesco Soderini és Adriano Castellesi bíborost is, ám őket végül csak 12 500 dukát pénzbüntetésre ítélték.
A pénz kulcsfontosságú volt a világi élet oltárán rendszeresen áldozó X. Leó számára, ami miatt közismert pénzügyi gondokkal küzdött. A szép ruhák, a fényűző estélyek, a csábító nők igen költségesnek bizonyultak, ezért 1517-ben rendeletben hirdették ki egyes egyházi épületek eladását.
Miközben a dúsgazdag pápa mulatozott, a kihallgatások folytatódtak:

és noha az egész ügy erősen kétséges volt, június 22-én Riario, Sauli és Petrucci bíborost mégis bűnösnek találták, és átadták őket a világi igazságszolgáltatásnak. Az alacsonyabb rangú összeesküvőkre még rosszabb sors várt: Ninit és Vercellit az Angyalvár hídjára akasztották fel.
A bizonyítékok gyenge lábakon álltak

Ezután X. Leó megdöbbentő lépésre szánta el magát: július 31-én nem kevesebb mint harmincegy új bíborost nevezett ki, amely több mint a kétszerese volt a kollégium méretének. Az új főpapok közé került négy firenzei, és a legtöbben a Medici család kegyeit élvezték. A pápai őrségbe is új tagok kerültek, akik csak a pápának jelenthettek.
Közben a vádlottak rettegtek: Sauli családja a francia királytól kért segítséget, és hamarosan egy kényelmesebb cellába került,

míg Castellesi és Soderini az őrséget becsapva elmenekült Rómából.

Riaro szövetségesei megállapodást kötöttek, és kifizették a hatalmas összegnek számító, 150 ezer dukátos büntetést. Sauli végül 25 ezret fizetett, és elvették tőle a monterotondói házát.
A bőkezű mecénás pápának ekkora már körülbelül félmillió dukátos vagyona lehetett, ami több mint tízszerese volt a leggazdagabb bíboros éves jövedelmének. Még ma is rejtély, hogy az öt vádlott bíboros valóban részt vett-e bármilyen, a pápa elleni merénylet megtervezésében. X. Leónak ugyanis erős pénzügyi és politikai indítékai voltak feltételezett riválisai eltávolítására. A bizonyítékok gyenge lábakon álltak, és gyorsan eltűntek a történelem süllyesztőjében.
https://www.origo.hu/tudomany/20190331-a-biborosok-halala-megoldatlan-reneszansz-rejtely-a-katolikus-egyhaz-sziveben.html

149412_e9c25fd7c273_s

Ara Coeli X.Leó síremléke.jpg

Válasz

Ugrás a(z) oldalra

Ez történt a közösségben:

Huszákné Vigh Gabriella írta 2 órája a(z) Politikai szelek fórumtémában:

"Orgoglio italiano", bandiere e striscioni alla ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 2 órája a(z) október fórumtémában:

Roma, torna la musica nei musei: Sparagna ai Mercati di ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 5 órája a(z) október fórumtémában:

Luci nella notte dell'Eur: il palazzo Eni si illumina con un ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) október fórumtémában:

3. La Vendemmia di Roma, quando la moda incontra il ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) október fórumtémában:

2. La Vendemmia di Roma, quando la moda incontra il ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) október fórumtémában:

La Vendemmia di Roma, quando la moda incontra il ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) Szenzáció vagy szenzáció gyanús esetek Rómában fórumtémában:

In mostra i Marmi Torlonia, la «collezione delle collezioni» ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) Közlekedés Rómába fórumtémában:

Az A metróvonalon megint problémák vannak, több ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) Politikai szelek fórumtémában:

Óriási tüntetésre készül a Liga szombaton 2019.10.19....

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) Politikai szelek fórumtémában:

Az olasz nagykövetség előtt ma 3 órára összehívott ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu