Több száz éves üldöztetés után született meg az egyetemes keresztény egyház
2022.08.01.
https://www.origo.hu/tudomany/20200520-constantinus-csaszar-politikai-megfontolasok-miatt-hivta-ossze-az-elso-nagy-zsinatot.html

Nem csak a bűnözők rejtőztek el az ókori Róma katakombáiban
https://mult-kor.hu/nem-csak-a-bunozok-rejtoztek-el-az-okori-roma-katakombaiban-20220729?pIdx=2

Válasz

2. Egyházpolitikai lépései közül kiemelkedik az Assisi Szent Ferenc által alapított rend jóváhagyása, a szegénységben élő, hitbuzgó ferenceseknek a katolikus egyház rendjei között való elismerése. Az alakuló domonkos rendet is támogatta, de a rend hivatalos jóváhagyása a következő pápára maradt.

Pápaságának legfontosabb eseménye az 1215 novemberében megtartott negyedik lateráni zsinat volt. Az egyetemes zsinatra az egyházegyesítés szándékától vezérelve Kelet és Nyugat püspökeit egyaránt meghívták, és a konstantinápolyi patriarchátust kivéve mindenünnen érkeztek főpapok, Magyarország pedig első ízben képviseltette magát.

A gyengélkedő pápa a zsinatot a „Vágyva vágytam, hogy elfogyasszam veletek ezt a húsvéti vacsorát, mielőtt szenvedek!” (Lukács 22,15) szavakkal nyitotta meg. A középkori pápaság történetének tetőpontját jelentő zsinaton egy hitvallást és hetven dekretáliát (pápai rendeletet) fogadtak el.

A hitvallásba bekerült az átlényegülés (az úrvacsora kenyere és bora Krisztus testévé és vérévé változik) tana, a dekretáliák többek között kötelezővé tették a húsvéti gyónást és áldozást, házasságjogi reformokat vezettek be, célul tűzték ki a hívek anyanyelvén folyó prédikációt, az eretnekségek felszámolását, a nyugati és keleti egyház egységének megteremtését, és elrendelték, hogy a zsidók és a mohamedánok megkülönböztető jegyet, sárga szövetet viseljenek a ruhájukon.

Pontifikátusa alatt indult a negyedik keresztes hadjárat (1202-1204), amelynek célja Egyiptom felszabadítása lett volna, de végül a lovagok szállítását vállaló velenceiekkel kötött egyezség után – a pápa tiltása ellenére – előbb a magyar kézen lévő Zárát, majd Konstantinápolyt vették be és fosztották ki.
A pápa szent háborút hirdetett a franciaországi eretnekek, az albigensek ellen, amelyet vérontás, és jelentős pusztítás kísért. A Szentföld felszabadítását III. Ince a lateráni zsinaton jóváhagyott ötödik keresztes hadjárattól remélte. Ennek megszervezésén munkálkodott, amikor 1216. július 16-án Perugiában lázas betegségben, feltehetőleg maláriában meghalt.

Az egyház hatalmát központosító, a kánonjog atyjaként is emlegetett III. Ince határozatai később nagy számban bekerültek az egyházjogi törvénytár (Corpus Juris Canonici) második részébe.

2021.12.09.
https://mult-kor.hu/egesz-europat-felugyelete-alatt-tartotta-az-egyhazi-hatalmat-kozpontosito-iii-ince-papa-20211123

Előzmény

Válasz

Egész Európát felügyelete alatt tartotta az egyházi hatalmat központosító III. Ince pápa
2021.12.09.
https://mult-kor.hu/egesz-europat-felugyelete-alatt-tartotta-az-egyhazi-hatalmat-kozpontosito-iii-ince-papa-20211123

861 éve, 1160. november 23-án született III. Ince pápa, a középkor egyik legbefolyásosabb egyházfője, aki aktív politikai szerepvállalásával megerősítette a pápai állam hatalmát.


Lotario dei Conti di Segni néven született a Rómához közeli Gavignano kastélyában, befolyásos nemesi család sarjaként. Útját nagybátyja, a későbbi III. Kelemen pápa egyengette, támogatásával tanulhatott Párizsban teológiát, Bolognában kánonjogot. Rómába visszatérve a pápai udvarban különböző hivatalokat betöltve négy rövid ideig regnáló pápát is szolgált, rokona, az 1187 és 1191 között regnáló III. Kelemen tette bíborossá.

A Kelement váltó, a rivális Orsini-családból származó III. Celesztin pontifikátusa idején (1191-1198) visszavonult, elmélkedett, teológiai műveket írt, többek között értekezett Az ember nyomorúságos állapotáról és A szentmise misztériumairól.

Háttérbe húzódása ellenére is megtartotta befolyását, és 1198. január 8-án, Celesztin halálának napján – Celesztin jelöltjével szemben – egyhangúlag őt választották pápává. Mindössze harminchét évesen, sorrendben a 176. római pápaként, III. Ince néven lépett Szent Péter trónjára, és nyomban hozzálátott nagyra törő tervei megvalósításához.

VII. Gergely nyomdokain haladva, szellemi tekintélyét latba vetve igyekezett érvényt szerezni az egyház egyetemes hatalmának. Reformokkal, saját emberei hivatalba helyezésével, a lázongó Róma megtörésével, a pápai birtokok visszaszerzésével, újabb hűbérbirtokok megszerzésével, hűségeskük kicsikarásával erősítette meg a pápai állam hatalmi pozícióját.
Feladatának tekintette, hogy erkölcsi és hitbéli útmutatást nyújtson az egész keresztény világ népei és uralkodói számára. Szinte nem volt olyan európai állam, amellyel ne tartotta volna a kapcsolatot, aktívan beavatkozott a keresztény fejedelmek vitás ügyeibe.

Amikor VI. Henrik német-római császár halála után Sváb Fülöpöt és Braunschweigi Ottót is királlyá választották, Ottó mellé állt. Fegyverszünetet csikart ki a viszálykodó Fülöp Ágost francia és Oroszlánszívű Richárd angol király között. Interdiktum (kiközösítés) alá helyezte az akaratának nem engedelmeskedőket, többek között 1208-ban a canterburyi érseki szék betöltése kapcsán egész Angliát.

A büntetést csak azután oldotta fel, hogy Földnélküli János egész királyságát hűbérül adta neki, a János túlkapásai ellen lázadó főurak által kikényszerített Magna Chartát – mint az egyház akarata ellen valót – érvénytelennek nyilvánította. Ince hatalmi és erkölcsi érdekből is házasságokat közvetített és mentett meg. Magyarországon az Imre király (1196-1204) és András herceg, a későbbi II. András közötti trónviszály elsimításába avatkozott be, Andrást a kiközösítéssel fenyegetve regulázta meg.

Válasz

2. A szárazföldön azonban váratlan vereségbe futottak bele, időszámításunk előtt 255-ben, a tuniszi csatában – egyrészt a harci elefántok, amikkel ekkor szembesültek először, illetve a karthágói sereget vezető hadvezér, a Spártából importált zsoldos generális, Xanthippus harci tapasztalata miatt. A római vert sereg túlélői, nagyjából 2000 ember, Aspis erődjébe vonult vissza, és reménykedett a legjobbakban.

Róma egy 350 hadihajóból és 300 szállítóhajóból álló flottát küldött az inváziós sereg kimenekítésére, és mivel Aspis nagyon jól védhető helyen feküdt, Xanthippus pedig a tuniszi a csata után rögtön felmarkolta a zsoldját, és lelépett (a fáma szerint azért, mert félt, hogy a sikereire féltékeny karhágói hadvezérek eltetetik láb alól egy orgyilkossal), sikerült is kihúzniuk a karthágóiak ostromát, míg megérkezett a felmentő sereg. A flotta kikötött Aspisnál, szétcsapott az ostromló sereg között, gyorsan lerabolta a környék településeit, majd felpakolta az inváziós sereget, és elindult haza, Szicília felé. És itt kapta el őket az évszázad vihara, valahol a sziget déli csücske, a Passero-fok környékén. A hajók nagy része elsüllyedt, az áldozatok számát a történészek 100 ezer emberre becsülik. Nagy részük egyébként nem római katona volt, hanem tengerész és evezős rabszolga – utóbbiak elsősorban frissen ejtett karthágói hadifoglyok. Ironikus módon a tragédiához nagyban hozzájárult az említett nagy haditechnikai újítás, a corvus, ami instabillá tette a hajókat, és a viharos szél könnyen felborította őket.

Még ennél is bizarrabb, hogy a katasztrófa ellenére a sereg maradékát, a szintén túlélő Marcus Aemilius Paullus római konzullal az élen a győztes hadjáratok megvívóinak járó parádéval, népünnepéllyel és diadalmenettel várták Rómában. Paullus még szobrot is kapott, amit egyébként pár évtized múlva egy újabb vihar, illetve egy villámcsapás pusztított el.

2021.11.25.
https://telex.hu/eszkombajn/2021/11/25/100-ezer-ember-veszett-oda-a-tortenelem-legsulyosabb-hajokatasztrofajaban

Előzmény

Válasz

100 ezer ember veszett oda a történelem legsúlyosabb hajókatasztrófájában
2021.11.25.
https://telex.hu/eszkombajn/2021/11/25/100-ezer-ember-veszett-oda-a-tortenelem-legsulyosabb-hajokatasztrofajaban

A pun háborúkról mind tanultunk annak idején a történelemórákon, de valószínűleg a nagy többség már csak annyira emlékszik belőle, hogy Hannibál egy csomó harci elefánttal átkelt az Alpokon, de hiába, mert a végén Karthágót eltörölték a föld színéről, és a helyét behintették sóval, hogy ott többé fű se teremjen. Ez egyébként valószínűleg csak valami szimbolikus szertartás volt, mintsem valódi talajmérgezés, ahhoz ugyanis irdatlan mennyiségű sóra lett volna szükség, és a só egyébként is nagyon drága volt akkoriban.

Akárhogy is, a pun háborúk történetében akad egy aránylag keveset megénekelt, de annál tragikusabb epizód is, ami minden idők legsúlyosabb hajókatasztrófájaként szerepel a történelem lábjegyzetei között. (És még az is elképzelhető, hogy hibásan, de erről majd kicsit később.)
A pun háborúk alapvetően a Földközi-tenger feletti uralomért zajlottak, három fázisban, több mint száz éven át Róma és Karthágó között. De nem mindig volt ekkora a tét, az első menetben például csak Szicília szigetéért kapott össze a két ókori nagyhatalom (egyébként római győzelem lett a vége). A rómaiaknak ekkoriban még nem volt túl sok haditengerészeti tapasztalatuk, tulajdonképpen menet közben tanultak bele a hadihajók és tengeri csaták világába, a hajóikat is a karthágóiakéról másolták és fejlesztették tovább. A legfontosabb ilyen fejlesztés a corvus volt, egyfajta csapóhíd, amit az ellenséges hajóba lehetett akasztani, átkelni rajta, és közelharcban – amiben a rómaiaknak már nagy gyakorlatuk volt – ledarálni a meglepett ellenséget. Jórészt ennek a találmánynak köszönhetően a rómaiak az első pun háborúban két nagyobb tengeri csatában is vereséget mértek a karthágói flottára, és megnyílt előttük az út, hogy partra szálljanak az ellenséges birodalomban (ami egyébként Észak-Afrikában, nagyjából a mai Tunézia területén volt).

Válasz

3. A nácik menekültek a kór elől

Persze időről időre így is gyanúba keveredtek. A nácik egy alkalommal zsidók és antifasiszták után kutattak a kórházban, és be kellett engedni őket. Borromeo együttműködést színlelve körbevezette őket a kórházban, s közben részletesen leírta a K-szindróma szörnyű hatásait az áldozatokra: a haláluk előtt súlyos köhögőrohamokat kaptak, ami már a vagonokban is megfertőzött volna mindenkit, még a német katonákat is. Mindezek után felkérte a katonákat (akiket egyébként egy orvos is elkísért), hogy kutassák csak át a kórtermeket. A nácik pánikszerűen menekülni kezdtek a kórházból, és nagyvonalúan eltekintettek az intézmény tüzetesebb átfésülésétől. A római náci tisztviselők soha nem jöttek végül rá, hogy a K-szindróma nem létezik. Ez volt az egyik olyan eset, amikor a dezinformáció, a félelem és a tudatlanság kivételesen a jók szolgálatában működött.

A hősök emlékezete

A betegség érthető módon soha nem került be az orvosi könyvekbe, olyannyira nem, hogy még a létezése is homályba veszett évtizedekre. Dr. Vittorio Sacerdoti csak 2003-ban hozta nyilvánosságra, hogyan verték át anno a teljes olasz náci vezetést. Giovanni Borromeo bátorságát Olaszországban és nemzetközi szinten is elismerték. 2004-ben, évekkel 1961-ben bekövetkezett halála után a Jad Vasem, Izrael hivatalos holokauszt-emlékhelye a Világ Igazainak egyikeként ismerte el. Ez a megtiszteltetés olyan, más valláshoz tartozó hősöknek járt, akik életüket kockáztatták a zsidók megmentéséért. A kórházat a International Raoul Wallenberg Foundation tüntette ki.

https://divany.hu/eletem/k-szindroma-zsido-betegseg/?utm

2021.11.20.

Előzmény

Válasz

2. Giovanni Borromeo, a kórház főorvosa ügyesen hitette el a németekkel a betegséget. Maga a férfi vállaltan antifasiszta volt, a katolikusok által vezetett, 450 éves Fatebenefratelli kórház előtt másik két intézmény vezetését is felajánlották neki, de egyiket sem fogadta el, akkor ugyanis be kellett volna lépnie a Nemzeti Fasiszta Pártba. A Fatebenefratelli a németekkel kötött megegyezésnek köszönhetően egyfajta magánkórházként üzemelt, azaz el tudta kerülni az állami szabályozást, így a kötelező párttagságot is.
Nem csak a betegség, a kórház is zsidókat mentett

Borromeo először is felvett egy sor olyan doktort, akiket a fasiszta rendszer üldözött. Azzal, hogy egy katolikus vezetésű kórházban adott munkát nekik, máris megmentette őket. Köztük volt Vittorio Emanuele Sacerdoti zsidó orvos is, akinek köszönhetően a következő hónapokban a kórház a politikai ellenállás központjává vált. Rádióállomást szereltek be, hogy azon keresztül kommunikálni tudjanak az ellenállókkal, s amikor fény derült tevékenységükre, még időben a Tiberisbe tudták dobni a készüléket. Az általunk kitalált betegség is lelepleződhetett volna nagyon könnyen, pláne hogy már az elnevezése is beszédes volt.

Miért pont K-szindróma?

A kórházba került zsidók és más politikai menekültek a hivatalos dokumentumokban K-szindrómában szenvedtek. De honnan jött a K? Borromeo Albert Kesselring náci főparancsnokról és Herbert Kapplerről, Róma náci főnökéről (ő volt a felelős többek között az Ardeatine-barlangokban történt mészárlásért is, és Kesselringgel együtt később háborús bűnösként ítélték el) nevezte el, tőlük kölcsönözte a K betűt. Az egész kór köré pedig egy egész ellenállócsapat szerveződött. Adriano Ossicini, Olaszország későbbi egészségügyi minisztere üzeneteket írt Borromeónak, és azt kérte, hogy foglaljanak le minél több kórházi ágyat K-betegek számára, akik a következő napokban megérkeznek a kórházba. A Fatebenefratelli egészen addig a napig fogadta a menekülteket, amíg a szövetségesek fel nem szabadították Rómát.

Előzmény

Válasz

Egy bizarr betegség, amit érdekes módon csak a zsidókat fertőzte
2021.11.20.
https://divany.hu/eletem/k-szindroma-zsido-betegseg/?utm


A nácik a második világháború során nem riadtak vissza semmitől, ha a zsidók deportálásáról és halomra gyilkolásáról volt szó. Ez a ritka betegség azonban még őket is megtorpanásra késztette, ezzel pedig majdnem ötven olasz embert nyerte vissza a lehetőségét az életre.

1943 őszén a nácik megszállták Olaszországot. Zsidók, partizánok, antifasiszták, homoszexuálisok, romák, zsidó vallású rokonokkal rendelkező olaszok tízezrei kerültek vagonokba és koncentrációs táborokba. Mindenki az életét féltette, tudták, hogy ha gettóba viszik őket, onnan már nincs kiút. Egy csoport orvos Giovanni Borromeo főorvos vezetésével mindent megtett, hogy megakadályozza a nácik térnyerését. Kitaláltak egy misztikus és rettentően fertőző betegséget, amitől még a német katonák is féltek. Így meg sem merték közelíteni azokat a „betegeket”, akik a K-kórral feküdtek kórházban.
A római Fatebenefratelli kórház zárt ajtaja mögött helyezték el azokat a szerencséseket, akik a tuberkolózisra és a rákra hasonlító, korábban nem ismert kórral fertőződtek meg. A betegséget olyan színesen festették le rendkívül ragályos, halálos, borzalmas kínszenvedésnek, hogy a nácik még csak a kórterem közelébe se merészkedtek, nehogy elkapják azt.

Válasz

A bigott pápa, aki betiltotta a közvilágítást?
2021.10.30.
https://ujkor.hu/content/bigott-papa-aki-betiltotta-kozvilagitast

Válasz

4. Pontifikátusa alatt fejezték be a már régóta épülő Szent Péter-bazilikát, valamint az ő nevéhez fűződik a Vatikáni Apostoli Levéltár megalapítása. Az építkezések mellett a trienti reformok elmélyítését is szorgalmazta. Ő avatta szentté Borromei Szent Károlyt és boldoggá Loyolai Szent Ignácot, valamint Néri Szent Fülöpöt. 1614-ben pedig kiadatta az évszázadokig használt Rituale Romanumot. Végül meg kell említeni, hogy uralkodása alatt zajlott le Galilei híres első pere is.
Az út vége

Uralkodását áttekintve azt láthatjuk, hogy V. Pál pápa pontifikátusa komoly változásokat hozott a pápaság külpolitikájában. Az oszmán-ellenes küzdelmet, valamint a protestánsokkal való konfrontációt nem csak diplomáciailag, hanem pénzel és fegyverekkel is támogató VIII. Kelemen után az új pápa uralkodása inkább az európai nagypolitikából való önkéntes eltávolodás időszaka volt.
A protestáns cseh rendek feletti fehérhegyi győzelmet ünneplő körmeneten kapott szélütést, ez okozta 1621 januárjában a halálát. Úgy hallhatott meg, hogy azt hitte, a csehek vereségével a viszály lezárult. Földi maradványai a Santa Maria Maggiore-bazilika Borghese-kápolnájában nyugszanak.
2021.10.30.
https://ujkor.hu/content/uj-utak-az-uj-evszazadban-v-pal-papa-pontifikatusa

Előzmény

Válasz