Il burattino Amal porta a Roma il dramma dei bambini sfollati

Arriva a piazza San Pietro il progetto “The Walk”. La marionetta alta 3,5 metri, simbolicamente partita dalla Siria in cerca della famiglia, sosterà vicino alla scultura dedicata ai migranti. Ad accoglierla, il cardinale Czerny e il vescovo Ambarus. La festa coi bambini delle parrocchie romane
2021.09.11-
https://www.romasette.it/il-burattino-amal-porta-a-roma-il-dramma-dei-bambini-sfollati/?fbclid=IwAR1mEnEiJbLCYuFV4jfzWjMKf_AGHpzmDI9_sayL3NiE1lalJ0UbUPA8azY

https://www.facebook.com/photo?fbid=10159278955472870&set=pcb.10159278955832870

Válasz

https://www.facebook.com/vaticannews.it/posts/6881616598530778
https://it.aleteia.org/slideshow/fotogallery-la-statua-di-amal-a-piazza-san-pietro/9/
https://it.aleteia.org/2021/09/10/la-marionetta-amal-simbolo-dei-bambini-rifugiati-arriva-in-piazza-san-pietro/?fbclid=IwAR2m4W70QWVw2Q5PPXlztsA6kwqTcsy7LTlfPrC8H2gduXi_sTZQyj5VlGI

Előzmény

Válasz

Piazza San Pietro: i bambini di Roma e i piccoli rifugiati con la marionetta Amal
Prima dell’incontro col Papa, i minori rifugiati e i bambini di alcune parrocchie di Roma hanno accolto la “piccola Amal” nel colonnato del Bernini, assieme al cardinale Michael Czerny, sottosegretario della Sezione Migranti e Rifugiati del Dicastero per lo Sviluppo Umano Integrale: Amal ci ricorda che bisogna aprire gli occhi e il cuore per accogliere i tanti bambini profughi senza famiglia

2021.09.11.
https://www.vaticannews.va/it/vaticano/news/2021-09/rifugiati-cardinal-czerny-san-pietro-marionetta-amal-minori-roma.html

Előzmény

Válasz

La marionetta Amal, simbolo dei bambini rifugiati, arriva in Piazza San Pietro
2021.09.11.
https://www.vaticannews.va/it/vaticano/news/2021-09/migranti-e.html

È una statua che rappresenta una bambina di 9 anni ed è il simbolo del dramma di milioni di minori in fuga dalle guerre e che cercano accoglienza. Dal 7 settembre farà tappa in alcune città italiane prima di approdare nel Regno Unito. A Roma, sosterà anche in Vaticano, accolta dal vescovo ausiliare Ambarus e dal cardinale Czerny

Antonella Palermo - Città del Vaticano

Venerdì 10 settembre, alle ore 10.30, una marionetta alta 3,5 metri arriverà in piazza San Pietro, vicino al monumento Angels Unawares, la scultura dei migranti, inaugurata due anni fa. La marionetta, Amal, rappresenta una bambina rifugiata che, partita il 27 luglio da Gaziantep, al confine turco-siriano, gira l'Europa in cerca della sua mamma fino ad arrivare a Manchester, nel Regno Unito.
L'accoglienza di Amal in Vaticano

La diocesi di Roma, supportata dalla Sezione Migranti e Rifugiati del Dicastero per il Servizio dello Sviluppo Umano Integrale, ha accolto l'invito degli organizzatori del Festival The Walk - progetto ideato per sensibilizzare circa la realtà dei rifugiati, in particolare dei minori - a preparare la tappa romana di Amal. Ad accogliere la marionetta in piazza San Pietro ci saranno il cardinale Michale Czerny, sotto-segretario del dicastero vaticano, e il vescovo ausiliare di Roma, Monsignor Benoni Ambarus, delegato per la Carità, per i Migranti e per la pastorale dei Rom e dei Sinti, che le daranno il benvenuto, ognuno con un breve saluto. A seguire, ci sarà la testimonianza di un minore rifugiato ospitato in una struttura della Caritas di Roma. I giovani partecipanti a quello che è stato pensato anche come momento di festa potranno poi prendere parte a un laboratorio per la costruzione di un aquilone, promosso da Ascs (l'Agenzia Scalabriniana per la Cooperazione allo Sviluppo). Gli Scout Agesci Roma 51, intanto, costruiranno una tenda, come fece Abramo alle Querce di Mamre. L’evento si concluderà con la merenda offerta a tutti i bambini e con il saluto ad Amal, che proseguirà il suo viaggio attraverso l’Europa.

Válasz

2. A nagy hímtag a vulgaritás jele volt

Paul Chrystal történész szerint az antik görög világban a kis nemiszervet a magasabb kultúrával is párhuzamba hozták, a nagyobb fallosszal ugyanakkor nem társították a férfiasságot, sőt, inkább vulgárisnak, a társadalmi normán kívül eső, barbár dolognak találták azt.

A szobrok sorát nézve nemcsak felöltözött vagy drapériával fedett testeket látunk, hanem mezteleneket is, és óhatatlanul feltűnik, hogy férfiszobrok kicsi nemiszervvel készültek.
Az ideális férfi

A legtöbb szemlélődő értetlenül áll a jelenség előtt, hiszen a mai világban nemcsak az erős testfelépítést, de sokan a méretes hímtagot is a férfiasság jelképének gondolják. Az ókori görög szobrászok azonban éppen a legjelentősebb személyeket, isteneket, uralkodókat, befolyásos férfiakat ábrázolták kisebb fallosszal. Számos műkedvelőben és művészettörténészben felmerült már a kérdés, vajon miért ez a tendencia, és miért volt a visszafogottság?
Az ókori görög világ szobrászai nem véletlenül készítették így a férfiszobraikat. Számukra ez volt a lehető legpozitívabb mód, és erről Arisztophanész A felhők című írása is tanúskodik: aszerint az ideális férfit ragyogó mellkas, világos bőr, széles vállak, kis nyelv, erős fenék és apró hímtag jellemzi.
A nagy hímtag a vulgaritás jele volt

Paul Chrystal történész szerint az antik görög világban a kis nemiszervet a magasabb kultúrával is párhuzamba hozták, a nagyobb fallosszal ugyanakkor nem társították a férfiasságot, sőt, inkább vulgárisnak, a társadalmi normán kívül eső, barbár dolognak találták azt.

Nem véletlen, hogy a görög amforákon a bolondokat, az ördögöt illetve szatírfigurákat jókora, felfelé vagy előre meredő hímtaggal ábrázolták. Mind negatívan megítélt figurák voltak. Utóbbiak a görög mitológia szerint olyan lények voltak, melyek félig emberi, félig állati testtel rendelkeztek, és elítélendő, kontrollálatlan és szemérmetlen volt a viselkedésük.
A fallosz mérete ilyen formán szimbolikus értelmet kapott. Míg a nagyobb a vulgaritásra utalt, addig a kisebb a kulturáltság, a normális, példás viselkedés, az önkontroll jelképe volt az antik görögök számára.

Crystal szerint akkoriban éppen e tulajdonságok voltak a mutatói a férfiasságnak, vagyis annak, hogy kiben mekkora az a felelősségérzet, ami az apasághoz szükséges. Minél kisebb fallosszal ábrázoltak egy férfit, annál nemesebb személyiségnek tüntették fel, és minél nagyobbal, annál kevésbé mutatták példás jellemnek. Így már tisztán érthető, miért készítették feltűnően kicsi adottságokkal az isteneket és államférfiakat az antik szobrászok.
Egy érdekes részlet a Dávid-szobron

Michelangelo tudása meghaladta a korát, és erről híres szobra, a Dávid árulkodik.
2021.09.06.
https://femina.hu/ezo/antik-ferfiszobrok-kicsi-nemiszerv/?utm

Előzmény

Válasz

Miért készítették parányi nemiszervvel a gyönyörű antik férfiszobrokat? A nagy hímtagnak negatív üzenete volt
2021.09.06.
https://femina.hu/ezo/antik-ferfiszobrok-kicsi-nemiszerv/?utm

Nem kell hozzá műértőnek lenni, hogy csodálattal vegyünk szemügyre antik szobrokat: az emberi test szépségének, tökéletességének jegyében készült alkotások szinte megszólalnak.
A szobrok sorát nézve nemcsak felöltözött vagy drapériával fedett testeket látunk, hanem mezteleneket is, és óhatatlanul feltűnik, hogy férfiszobrok kicsi nemiszervvel készültek.

Az ideális férfi

A legtöbb szemlélődő értetlenül áll a jelenség előtt, hiszen a mai világban nemcsak az erős testfelépítést, de sokan a méretes hímtagot is a férfiasság jelképének gondolják. Az ókori görög szobrászok azonban éppen a legjelentősebb személyeket, isteneket, uralkodókat, befolyásos férfiakat ábrázolták kisebb fallosszal. Számos műkedvelőben és művészettörténészben felmerült már a kérdés, vajon miért ez a tendencia, és miért volt a visszafogottság?
Az ókori görög világ szobrászai nem véletlenül készítették így a férfiszobraikat. Számukra ez volt a lehető legpozitívabb mód, és erről Arisztophanész A felhők című írása is tanúskodik: aszerint az ideális férfit ragyogó mellkas, világos bőr, széles vállak, kis nyelv, erős fenék és apró hímtag jellemzi.

Válasz

Bernini szobra, a Boldog Ludovica Albertoni újra teljes fényében ragyog 2020
2020.02.07.
Rómában helyreállították a San Francesco a Ripa templomban az Albertoni kápolnát, benne Lorenzo Bernini csodálatos barokk szobrát, a Boldog Ludovica Albertonit. Ludovica Albertoni római nemes hölgy volt, aki férje halála után lépett be a Szent Ferenc harmadik rendjébe. Istentiszteletben élt, a Trastevere környék szegényeiért dolgozott.
Bernini idős korában 74 évesen készítette a szobrot 1671 és 1674 között. Bernini ezen szobrát kevesebben ismerik, mint a Szent Teréz extázisát, pedig ami az extázist illeti Boldog Ludovica Albertoni szobrában is megtalálható.
Bernini a halála után száznegyven évvel, röviddel boldoggá avatása után faragta a haldokló Boldog Ludovica szobrát. Miért a halálos ágy volt a ferences rendhez tartozó asszony életének leginkább megragadandó eleme?
Választását egyfelől a szoborban megjeleníthető miszticizmus indokolja, másfelől a szobrásznak az a szándéka, hogy a hívőben misztikus hangulatot és extázist keltsen. A mű azt a bizonyos szellemi állapotot tükrözi, amelyet a megváltáshoz vezető útnak tartottak, az extázis e pillanatáról a XVII. század misztikusai írtak.
Boldog Ludovica Albertoni szobra a halálos ágy témájában a fokozott szellemi állapotot olyan erőteljes testi tünetekkel mutatja be, hogy a testi extázis benyomását kelti. Hogy létre jöjjön a spirituális nász illúziója, ezeket a fogalmakat igazán szét sem választja, a kettő határán kíván egyensúlyozni a látszólag erotikusan szenvedélyes ferences nővér lelkének mennybemenetelekor.
https://www.wantedinrome.com/news/rome-restores-bernini-masterpiece.html
https://www.wantedinrome.com/news/where-to-see-bernini-masterpieces-in-rome.html
https://roma.repubblica.it/cronaca/2020/01/30/foto/nuova_luce_sul_capolavoro_di_bernini_l_estasi_della_beata_albertoni_torna_a_splendere_a_roma-247172807/1/#1

Válasz

Blessed Ludovica Albertoni
töröl

Bernini barokk kompozíciói a szobrászat, az építészet és a festészet ötvözetei egy műalkotáson belül. A szoborcsoportjain megjelenő színpadiasság kikerülhetetlen hatást gyakorolt a későbbi generációk szobrászaira.

Azonban több évtizeddel Bernini művei előtt készül Stefano Maderno hasonló indíttatású, szintén Rómában található Szent Cecília szobra,
ahol a mártír úgy fekszik, mintha a régi római, felfedezett sírhelyén lenne.
Bernini életében és munkásságában a miszticizmus különböző változataival lehet találkozni. Boldog Ludovica Albertoni halála című szobra mintha bepillantást engedne a hívőnek a szentéletű hölgy hálószobájába, aki így tanúja lesz haláltusájának a vörös jáspis terítővel övezett, rendezetlen ágyon. A szobor élő, gesztikuláló színésznő benyomását kelti, a túlzóan realisztikus vízió azonban allegória is.
Bernini a halála után száznegyven évvel, röviddel boldoggá avatása után faragta a haldokló Boldog Ludovica szobrát. Miért a halálos ágy volt a ferences rendhez tartozó asszony életének leginkább megragadandó eleme?
Választását egyfelől a szoborban megjeleníthető miszticizmus indokolja, másfelől a szobrásznak az a szándéka, hogy a hívőben misztikus hangulatot és extázist keltsen. A mű azt a bizonyos szellemi állapotot tükrözi, amelyet a megváltáshoz vezető útnak tartottak, az
extázis e pillanatáról a XVII. század misztikusai írtak. Pierre de Bérulle úgy fogalmaz a halálról, hogy a „misztikus nász” színtere a Vőlegénnyel. Ezek a kifejezések emlékezetnek a régi alkimisták nyelvezetére, csakúgy, mint a kor másik misztikusának, Benoît de Canfeldnek szavai, aki Isten mennyasszonyának nevezi az ember lelkét, ami minden teremtménnyel
össze
akar olvadni, folyékonnyá válni, és ezzel betetőzve, megsemmisülni.
Boldog Ludovica Albertoni szobra a halálos ágy témájában a fokozott szellemi állapotot olyan erőteljes testi tünetekkel mutatja be, hogy a testi extázis benyomását kelti. Hogy létre jöjjön a spirituális nász illúziója, ezeket a fogalmakat igazán szét sem választja, a kettő határán kíván egyensúlyozni a látszólag erotikusan szenvedélyes ferences nővér lelkének
mennybemenetelekor.
http://orokvaros.network.hu/kepek/muveszfotok_romarol/blessed_ludovica_albertoni
2020.02.07.

Előzmény

Válasz

Rome restores Bernini masterpiece
2020.02.07.
Bernini's Blessed Ludovica Albertoni sculpture shines again.

Rome has restored the Albertoni Chapel, including the celebrated sculpture of Blessed Ludovica Albertoni by Baroque master Gian Lorenzo Bernini, at the church of S. Francesco a Ripa in the Trastevere district of the capital.

The restoration and cleaning of the chapel and Bernini's marble sculpture was carried out over the last six months by the Rome superintendency in collaboration with the Fondo Edifici di Culto, or Religious Buildings Fund.
Bernini's funerary monument, which depicts the figure of Ludovica Albertoni in ecstasy, or mystical communion with God, was begun in 1671 and completed in 1674 when the artist was 74 years old.

The sculpture, larger than life-size, is remarkable for its lifelike expression and contorted limbs as well as the deeply crumpled drapes.

Ludovica Albertoni was a Roman noblewoman who entered the Third Order of St Francis following the death of her husband. She lived a pious life, working for the poor of the Trastevere neighbourhood.

For details of where to see Bernini masterpieces around Rome, see our guide.
https://www.wantedinrome.com/news/rome-restores-bernini-masterpiece.html
https://www.wantedinrome.com/news/where-to-see-bernini-masterpieces-in-rome.html

Előzmény

Válasz

Nuova luce sul capolavoro di Bernini: l'estasi della Beata Albertoni torna a splendere a Roma
2020.02.07.
https://roma.repubblica.it/cronaca/2020/01/30/foto/nuova_luce_sul_capolavoro_di_bernini_l_estasi_della_beata_albertoni_torna_a_splendere_a_roma-247172807/1/#1

Il marmo di Carrara che dopo vent'anni recupera candore e lucentezza, il volto della beata che ha ritrovato tutta la sua magia, così come le membra contorte dallo spasmo dell'estasi, le vesti, il drappo che ricopre il giaciglio, persino i pizzi del cuscino. Mentre tutto intorno la doratura degli stucchi quasi abbaglia e i deliziosi puttini, che il grande Bernini volle far volare giocosi sotto alla tela che ritrae Sant'Anna, tornano a mostrare il loro volto. Grazie a sei mesi di pulitura e restauri curati dalla soprintendenza speciale di Roma in accordo con il Fondo Edificio di culto, torna a splendere nella chiesa di San Francesco a Ripa, a Trastevere, la cappella Albertoni, che un intervento del grande scultore, allora già 76enne, trasformò in un luogo magico, capolavoro del barocco, grazie all'architettura, alla scultura e alla sua insuperabile maestria con la luce. "Un delicato restauro che unisce alla salvaguardia e alla tutela un miglioramento per la fruizione", spiega la soprintendente Daniela Porro, sottolineando che i lavori, finanziati dalla soprintendenza ed affidati alla restauratrice Elisabetta Zatti, sono costati in tutto 39mila euro. La pulitura del marmo (anche del diaspro rosso nel quale è realizzato il drappo appoggiato ai piedi del letto della beata, realizzato più tardi su disegno di Bernini) ha portato in evidenza, spiega la restauratrice, la tipica modalità di lavoro del Bernini, che era solito lavorare il marmo delle sue statue con finiture diverse, dal lucido al grezzo, proprio per consentire alla luce di metterne in evidenza i chiaroscuri, "quasi usasse un pennello".

172512256-6b22f6af-8d8c-4c1b-ae92-c332cc530867.jpg

172513085-111b759c-f2a0-4a47-8537-4f3b1be4f263.jpg

172512362-eeff6767-efa1-4d4f-8c9a-2e25f81752ce.jpg

Válasz