2. A kötet további értéke, hogy első ízben teszi közzé magyar nyelven Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás latinul írt körlevelét, amely nyilvánosságra hozza a pápai jóváhagyást a Magna Domina Hungarorum, a Magyarok Nagyasszonya ünnepének megtartására. Ezt a hercegprímás kérésére XIII. Leó pápa 1896-ban, a millennium évében engedélyezte.

A kötet végén gondosan összeállított Függelék sorolja fel XIII. Leó pápa összes enciklikáját, pontosan megjelölve az 1878 és 1902 között megjelent 89 körlevél internetes elérhetőségét.

A Print Páros betéti társaság gondozásában megjelent kiadvány számos illusztrációt is tartalmaz. XIII. Leó pápa portréin túl megismerhetjük a kötetben szereplő főpásztorok, mint például Simor János bíboros, Vaszary Kolos bíboros, Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök arcvonásait, láthatjuk a magyaroknak szánt első pápai enciklika 1886-os latin nyelvű magyarországi kiadásának címlapját, a „Religio Katholikus Egyházi S Irodalmi Folyóirat” 1886-ban megjelent számának, vagy Vaszary Kolos 1896-ban írt latin nyelvű körlevelének első oldalát.

2021.06.02.
https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2021-05/xiii-leo-papa-magyarok-nagyasszonya-unnep-szent-istvan-kiraly.html

Előzmény

Válasz

XIII. Leó pápa magyarok iránti kiváltságos tisztelete
2021.06.02.
Zimányi Ágnes szerkesztésében megjelent kötet címe: „Az egyházról Magyarországon – XIII. Leó pápa (1878-1903) működésének néhány magyar vonatkozása”.
130 évvel ezelőtt, 1891. május 15-én tette közzé XIII. Leó pápa „Rerum novarum” k. szociális enciklikáját, a keresztény társadalmi tanítás „Magna Chartáját”. Az évfordulóról világszerte megemlékezett a katolikus sajtó, számos videókonferenciát is szerveztek, hogy megvitassák jelentőségét, hatását, amelyet fordulópontként gyakorolt a katolikus társadalmi gondolkodás és a modernitás viszonyára. Kevéssé ismert, hogy a szociális körleveléről és a Szent Mihályhoz intézett imájáról ismert pápát milyen szoros kapcsolatok fűzték a magyar helyi egyházhoz. Ezt a hiányt pótolja a közelmúltban megjelent könyv.

A kötet szerkesztője, Zimányi Ágnes teológus, egyháztörténész, újságíró, bevezető tanulmányában összefoglalja XIII. Leó pápa negyedszázados péteri szolgálatának szerteágazó, gazdag tevékenységét, az „utókor által korszakalkotónak” értékelt működését, amelynek egyik jellemzője volt, hogy „ezer szállal kötődött” a világegyházhoz és számos levelet intézett az egyes helyi egyházak főpásztoraihoz, papjaihoz, szerzetesrendjeihez. A kötet célja, hogy az olvasók figyelmét az 1878 és 1903 között uralkodott Gioacchino Pecci pápa és a magyar egyház kapcsolatára irányítsa, hiszen a köztudatban szinte teljesen ismeretlen az a tény, hogy XIII. Leó pápa három körlevéllel fordult a magyar püspöki karhoz. „Az elsőt 1886-ban, Budavár töröktől való visszavételének kétszázadik évi emlékünnepére írta, a második 1893-ban keletkezett és az egyház magyarországi helyzetével foglalkozik, végül a harmadik körlevél, Az örökkévaló Isten tiszteletére kezdettel, az ezeréves Magyarország főpásztorainak, papjainak és híveinek szól, és a magyar honfoglalás, a magyar állam megalapításának és fennállásának ezredik évfordulója alkalmából született pontosan 125 évvel ezelőtt, 1896. május elsejei keltezéssel.
A Magyarok Nagyasszonya ünnep is XIII. Leó pápa nevéhez fűződik

„Ugyanebben az évben Leó pápa engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya, Magna Domina Hungarorum ünnepet, október második vasárnapjára helyezve azt” – olvassuk Zimányi Ágnes bevezető tanulmányában, amely arra is utal, hogy a három enciklika és az új Mária-ünnep mellett XIII. Leó pápa levelet írt Simor János bíboros, hercegprímásnak ötvenéves papi jubileumára, majd utódának, Vaszary Kolos bíborosnak is.
https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2021-05/xiii-leo-papa-magyarok-nagyasszonya-unnep-szent-istvan-kiraly.html

Válasz

http://www.culturaltravelguide.com/real-tomb-saint-peter-under-saint-peters-basilica#lightbox[auto_group1]/1/

Előzmény

Válasz

4. Baranyai Béla: „Hol Szent Péter sírba téve”
2019.12.31.
https://ujember.hu/hol-szent-peter-sirba-teve/

Szent Péter csontjait ugyanis visszatették oda, ahol megtalálták őket. Biztosan nagy hatással lenne ránk az is, ha az ereklyéket egy díszes oltárba építve láthatnánk, még akkor is, ha csak távolról vehetnénk azokat szemügyre. Ám ott, az ősi temetőben járva egészen más érzések kerítik hatalmukba az embert. A levegő nehéz, párás, minden félhomályban dereng. Ahogy egyre közelebb kerülünk az ereklyékhez, sorra láthatjuk a freskókkal díszített kis mauzóleumokat. Néhány építmény közepén apró oltár áll, ahol az elhunyt – és az emlékező hozzátartozó – javára bemutatták az előírt áldozatot. Magunk is olvashatjuk a könyvekből ismert feliratokat, szemügyre vehetjük a mozaikokat – köztük a Nap-Krisztus szekeret –, és a díszes szarkofágokat. Végül a folyosó egy dísztelen faldarabhoz vezet, melynek nyílásán bepillantva kisilabizálhatunk egy dobozkát, s benne Szent Péter apostol csontjait. Megérkeztünk. Nekünk, katolikusoknak itt van „a kozmikus középpont”.

Előzmény

Válasz

3. Baranyai Béla: „Hol Szent Péter sírba téve”
2019.12.31.
https://ujember.hu/hol-szent-peter-sirba-teve/

XII. Piusz 1949-ben jelentette be a sír megtalálását. Rá két évre Antonio Ferrua SJ talált egy faldarabot, amely a vörös falról válhatott le. Rajta ez a felirat állt: ΠΕΤΡ ΕΝΙ – amit a ΠΕΤΡΟΣ ΕΝΕΣΤΙ azaz „Péter itt van” töredékeként azonosítottak. (Ferrua érthetetlen módon elrejtette a leletet, és csak később, a pápa kifejezett felszólítására adta vissza a kutatóknak.) Kiderült, hogy valaki meglehetősen nehézkesen, a könyökén támaszkodva írta fel a graffiti-fal márvánnyal bélelt mélyedésébe. Margherita Guarducci – akit XII. Piusz pápa bízott meg azzal, hogy vegyen részt a munkában – csak véletlenül tudta meg 1953 egy őszi napján, hogy a mélyedésben csontokat is találtak, melyeket egy fadobozba helyezve eltettek egy raktárba. Az alapos tudományos vizsgálatra várt az a feladat, hogy eldöntse, kinek a maradványai voltak a graffiti-fal mélyedésében, és kihez tartozhatnak azok a csontok, amelyeket Szent Péter ereklyéinek tartottak. Végül Venerandi Correnti antropológus megállapította, hogy a mind­eddig Szent Péter csontjainak tartott maradványok több személytől származnak, míg a dobozban minden valószínűség szerint az apostolfejedelem csontjai találhatók.
De vajon hogyan kerülhettek ezek a márványfülkébe? Az első feltételezés szerint Nagy Konstantin parancsára helyezték át a csontokat azért, mert tartani kellett a víz betörésétől, esetleg a sír összedőlésétől. A másik elképzelés szerint viszont más oka lehetett az ereklyék áthelyezésének. Valerianus császár uralkodása alatt (257–258 körül), az üldözés idején megtiltották, hogy a keresztények összegyűljenek a síroknál. Ezért helyezték át Szent Péter maradványait – Szent Pál ereklyéivel együtt – a mai San Sebastiano-bazilika alatt található katakombába. A veszély múltával – vagy a konstantini bazilika építésének megkezdésekor – pedig visszavitték azokat eredeti helyükre.
Boldog VI. Pál pápa 1968. június 26-án jelentette be, hogy a tudósok azonosították Szent Péter ereklyéit. Ha ma valaki Rómában jár, és kíváncsi a város első püspökének maradványaira, le kell jutnia a bazilika alatt található nekropoliszba. (Ehhez ma már külön engedély szükséges.)

Előzmény

Válasz

2. Baranyai Béla: „Hol Szent Péter sírba téve”
2019.12.31.
https://ujember.hu/hol-szent-peter-sirba-teve/

A pogány temető előtörténete az I. században kezdődik – ebben az időben tették művelhetővé a vatikáni dombot, és ekkor épült meg a Via Cornelia, majd Caligula császár cirkusza. Ennek válaszfalát egy Egyiptomból hozott obeliszk ékesítette, melyet 1586-ban átvittek a Szent Péter térre. Ebben a cirkuszban lelte halálát több keresztény, így elképzelhető, hogy itt feszítették keresztre fejjel lefelé Szent Pétert is, 67. vagy 68. június 29-én, más vélekedés szerint október 13-án. Ha pedig így történt, kézenfekvő, hogy a közeli temetőben helyezték el a testét. Antoninus Pius császár uralkodása alatt – 155 körül – a keresztényüldözés alábbhagyott, ezért vált lehetségessé egy kultuszhely kialakítása Szent Péter sírjánál. Ekkor épülhetett meg a tropaion (emlékmű) is. Az is feltételezhető, hogy a síremlék előtti terület azért maradt beépítetlen, mert itt ünnepelték az Eucharisztiát.
Flavius Istatilius Olympus szarkofágjának megtalálása fordulópontot jelentett a kutatásban. Fedőlapján ez a felirat állt: „Jó ember volt, mindenkihez barátságos, ajkán mindig tréfa volt, senkit meg nem sértett.” Már első olvasatra látszott, hogy ez nem egy megszokott, hedonista hangvételű pogány szöveg. A mellette található XP monogram pedig egyértelművé tette, hogy ide egy keresztény embert temettek. (A keresztény sírfelira­tok sokszor pontosan közlik, hogy az elhunyt menyi időt élt. Jellemzőjük az is, hogy a depositio, azaz „elhelyezés”, „letétbe helyezés” szót használják, mely mögött ott húzódik a feltámadás hite.) Ugyanitt találtak egy rajzot, amely Krisztust mint főnixet ábrázolja, alatta pedig egy újabb feliratot, mely név szerint említi Pétert. Bár ezek a sírok nem az I. században épültek, létük is azt a feltevést erősítette, mely szerint Szent Pétert a vatikáni dombon temethették el. De pontosan hova?
A kérdésre választ keresve megváltoztatták az ásatás irányát. Így tettek szert a következő szenzációs felfedezésre. Az egyik építmény belsejét ugyanis egyértelmű keresztény ábrázolások borították – Jónás, amint kijön a cethal gyomrából; Krisztus, mint aki a napszekeret hajtja –, vagyis találtak egy keresztény mauzóleumot. Rábukkantak a „vörös fal” néven elhíresült faldarabra is, amely valószínűleg a Szent Péter sírja fölé épített emlékhely része volt. Egy másik jelentős esemény a graffiti-fal megtalálása volt, amelybe ókeresztény zarándokok vésték a nevüket, rövid imáikat. (A feliratok egy részét sajátos kódolással írták, ezeket később Margherita ­Guarducci fejtette meg.) A vörös falnál csontokat is találtak, melyekről a kutatók úgy hitték, Szent Péter földi maradványai.

Előzmény

Válasz

Baranyai Béla: „Hol Szent Péter sírba téve”
2019.12.31.
https://ujember.hu/hol-szent-peter-sirba-teve/

„A vallásos ember számára a tér nem egynemű. Törések és szakadások találhatók benne… E tér felfedezésének egzisztenciális értéke van. A vallásos ember mindig arra törekedett, hogy a világ középpontjában telepedjen meg.

A világot ugyanis meg kell alapítani, hogy élhessünk benne.” A katolikus ember számára a Mircea Eliade által megfogalmazott gondolatok talán sehol máshol nem nyilvánvalóbbak, mint a római Szent Péter-bazilikában. Persze mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy megannyi templom van a világon, ráadásul Isten nem szorítható falak közé, mi mégis úgy érezzük, a „kozmikus középpont” ott van, ahol az Egyház szíve.
A hagyomány szerint Szent Péter apostol sírja fölé épült a Nagy Konstantin császár által építtetett – 326. november 18-án felszentelt, száz­tizennyolc méter hosszú és ötvennégy méter széles – régi Szent Péter-bazilika. Sokáig bizonytalan volt, hogy hol is kell keresni ezt a sírt, az pedig még nagyobb kérdés volt, hogy vajon valóban itt vannak-e Róma első püspökének csontereklyéi? A XVI. században a régi helyére egy nagyobb és impozánsabb bazilika épült, melynek padozata három méterrel került a konstantini templom padlószintje fölé, vagyis a feltételezett sír még inkább megközelíthetetlenné vált. Évszázadokig elég volt a hagyomány ereje, ám a XX. századi ember ennél többre, bizonyosságra vágyott.
A sír és az ereklyék kutatásának fordulatokkal teli története a II. világháború idején kezdődött. Bár régóta ismert volt, hogy a bazilika alatt pogány sírok rejlenek – már a XVI. században találtak erre utaló maradványokat –, ezek felkutatásának csak 1939-ben láttak neki. Egy átalakítás során ugyanis munkások rá­találtak arra a falra, melynek alsó része jóval a bazilika alá nyúlt. A további feltárás kiderítette, hogy egy négyszögletes, szépen díszített mauzóleum egyik oldalát találták meg. Ludwig Kaas – a bazilika építési hivatalának vezetője – a felfedezést jelentette XII. Piusz pápának, aki azonnal elrendelte a módszeres régészeti ásatást. A következő hónapokban Engelbert Kirschbaum SJ irányításával több pogány sírkamrát is feltártak.

Válasz

2. Mészáros Ákos: Menj tovább- Szent lépcső
2019.12.30.
https://ujember.hu/menj-tovabb/

Amikor a bejárathoz értünk, láthattuk, hogy kétoldalt valóban egy-egy lépcsősor vezet föl a Szentek Szentje-kápolnához. Ezeken bárki fölmehet anélkül, hogy a Szent lépcsőt érintené. Ám meglepő módon senki nem használta ezeket, így aztán én is úgy döntöttem: ha már itt vagyok, a Szent lépcsőn megyek föl, térdelve, ahogyan a többiek.
A haladás egyirányú, és néhány lépcsőfokkal lejjebb már közelednek az ember nyomában haladók, így igyekezni kell. Csak előre, édes fiam! – jutottak eszembe Gyulai Pál sokatmondó sorai a Hadnagy uram című verséből.
Egyszerre mindig csak négy-öt embert engedtek föl, nehogy torlódás legyen. Huszonnyolc lépcsőfok, tulajdonképpen nem sok, de mint kiderült, térden megtenni, az már valami, nem gyerekjáték. Előttem egy, a harmincas éveiben járó, kínainak látszó nő haladt, nem túl gyorsan, szépen, egyenletesen. Az a szokás, hogy az egyik lépcsőfokon Miatyánkot, a következőn pedig egy Üdvöz­lé­gyet mondanak a zarándokok. Ez persze tovább lassítja a fölfele jutást, ami nem is volna akkora baj, ha a lépcsők egyenletesek lennének. De erősen megkoptak a kétezer év alatt, mindegyiken hullámszerű, mély árok alakult ki, ami rendkívül megnehezíti a hala­dást.
Fájt a térdem, de nagyon; a hepehupásra kopott, éles kő vágta a lábamat. – Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy… – imádkoztam, miközben a fájdalom kegyetlenül bele-belehasított a lábamba. – Krisztus többet szenvedett. Menj tovább! – biztattam magam. Az előttem haladó nő cipőjének a sarka újra meg újra nekem ütközött. – A mindenit, miért nem tud gyorsabban mászni? – méltatlankodtam, és megpróbáltam végigmondani az imát: Üdvözlégy, Mária, kegyelemmel teljes… Néztem a többieket, ők sem voltak jobb helyzetben, pedig a többségük fiatalabb volt nálam. Néhányan halkan nyöszörögtek, miközben lassan haladtak fölfelé. Láthatóan mindenki más is megszenvedte a magáét. Úgy éreztem, sosem érek föl a lépcső tetejére, de igyekeztem kitartani. – Menj tovább! – buzdítottam magam, valahányszor elgyengültem, s közben az imádság sorait mondtam magamban. – Jöjjön el a Te országod…
Amint fölnéztem, láttam, hogy már csak öt lépcsőfok van hátra. Fölértem. Ez nem lehet igaz, megcsináltam – gondoltam magamban, és megálltam egy pillanatra a Sancta Sanctorum-, a Szentek Szentje-kápolnánál, ami a pápák magánkápolnája. Aztán rogyadozó lábakkal elindultam lefelé a jobb oldali lépcsősoron, a kétoldalt üveglapokkal védett fali freskósorozatot bámulva. Amikor leértem, még mindig reszkettek a lábaim a megviselt térdeim miatt. Kiléptem az épület kapuján, az erős napsütéstől nagyot tüsszentettem, aztán jóleső érzéssel nyugtáztam: most már mehetek pizzavadászatra.
A térdeimet néha még most is érzem, de nagyon örülök, hogy ezt az utat választottam.

Előzmény

Válasz

Mészáros Ákos: Menj tovább- Szent lépcső
2019.12.30.
https://ujember.hu/menj-tovabb/

Hihetetlenül erős fájdalom hasított a térdembe. Azt hittem, felkiáltok, és mondok valamit, amit nem kellene… Ilyen nincs – ez volt az első gondolatom, amikor még csak a második lépcsőfoknál jártam. – Hiába, úgy látszik, én sem vagyok már a régi. Biciklizés ide, heti egyszeri úszás oda, az itt nem sokat segít – morfondíroztam magamban a lépcső alján térdelve. Nem volt mese, tovább kellett mennem. Mögöttem már közeledtek a többiek, akik szintén vállalkoztak erre az útra.

Római zarándoklatunk során ellátogattunk a lateráni Szent János-bazilika tőszomszédságában lévő Szent lépcsőhöz, amely egy külön erre a célra emelt épületben található. A zarándokok hosszan kígyózó sorokban várakoztak a bejutásra. Nem csoda, hiszen húsvét volt, ilyenkor rengeteg a látogató az Örök Városban. Mi is az utcán állva, lassan araszolva, meg-megállva haladtunk előre, a célunk felé. Zarándokcsoportunkból voltak, akik inkább más programot választottak: elmentek kicsit körülnézni az utcai árusoknál, akik apró csecsebecséket, római nevezetességeket ábrázoló emléktárgyakat árulnak. Azon spekuláltam, hogy én is csatlakozom hozzájuk. Éhes voltam, gondoltam, keresek magamnak valahol a közelben egy szelet pizzát. Végül aztán mégis úgy döntöttem, hogy maradok. Meglátjuk, mi lesz. Tudtam, hogy a Szent lépcső mellett van két másik följárat is. Gondoltam, az egyiken fölmegyek, és föntről lenézek majd a lépcsősorra, amelyet a vérével áztatott Krisztus, amikor Pilátus elé járult.
„Szent Ilona hozta el Jeruzsálemből ezeket a márványból készült lépcsőket, amelyek eredetileg Pilátus palotájában álltak. A lépcsőkön kis vasráccsal védve három vércsepp is látható. A szent hagyomány szerint, amikor Krisztust megostorozták, fejére töviskoszorút tettek, és másodjára is Pilátus elé vezették, akkor hullottak a lépcsőre a vércseppek. Sokan vitatják a lépcsők eredetiségét, és azt is, hogy a vércseppek valóban Jézustól származnak-e. Ám a lényeg a hitünkben van. Ha úgy indulunk neki a lépcsőknek, hogy fölérve szeretnénk találkozni a keresztre feszített Úr Jézussal, akkor mindegy, hogy a lépcső eredeti-e vagy sem. Idén közvetlenül a márványlépcsőkön juthat fel az ember a lépcső tetejére, a Szentek Szentje-kápolnához. Háromszáz éve nem volt ilyen lehetőség, és vagy ugyanennyi ideig nem is lesz. Máskor ugyanis a lépcsőfokokat faborítás védi, amelyet most egy néhány hétig tartó felújítás idejére eltávolítottak. Odafent egy feszület várja a zarándokokat” – hallhattuk a Szent lépcső történetét kiváló idegenvezetőnktől, az angyalföldi Szent Mihály-templom diakónusától.

Válasz

Jézus jászlának egy része visszakerült Betlehembe
2019.12.30.
https://ujember.hu/jezus-jaszlanak-egy-resze-visszakerult-betlehembe/

A jászol a VII. században, a szentföldi muszlim hódítás után került Rómába, ahol a Santa Maria Maggiore bazilika főoltára alatt őrizték. A kristályból készült ereklyetartó maga is jászlat formáz, ennek belsejében találhatók azok a farelikviák, amelyek a hagyomány szerint a gyermek Jézus jászlának darabjai.
November 22-én Stanisław Ryłko bíboros, a Santa Maria Maggiore főpapja és Piero Marini érsek, a Szent Jászol őre előkészítette a jászolereklye egy részét a Jeruzsálembe, majd Betlehembe vezető útra. Az ereklye hitelesítésének ritkán látható folyamatát kísérhettük figyelemmel a Twitteren közzétett fotókon.
Anton Salman betlehemi polgármester a palesztin WAFA hírügynökségnek elmondta, a relikvia visszaszállításáról azután született döntés, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök a vatikáni látogatásakor ezt kérte Ferenc pápától. A relikviák november 30-án tértek vissza a Szentföldre, azon a napon, amikor hagyományosan meggyújtják a gyertyákat a betlehemi Jászol téren álló karácsonyfán. Az ereklyéket a Notre Dame-központban helyezték ki tiszteletadásra, majd körmenetben vitték át Betlehembe, az eredeti helyükre.
„Izgatottak vagyunk, és hálásak a Szentatyának, Ferenc pápának ezért az ajándékért, valamint azért a jogért, hogy mi őrizhetjük ezt a szent ereklyét” – nyilatkozta Francesco Patton ferences kusztosz a Haa­retz című izraeli lapnak.
„Rendkívüli jelentősége van számunkra annak, hogy a jászolereklye, amely a VII. században hagyta el Betlehemet, most visszatérhet a Szentföldre. Örömteli esemény ez karácsony, a Megváltó születésének ünnepe előtt, és nagyon sokat jelent az itteni híveknek és a zarándokoknak” – folytatta Francesco Patton.
Történelmi jelentőségűnek nevezte a relikviák visszatérését Amira Hanania, Abbász elnök vallásügyi bizottságának tagja is, és hangsúlyozta: a karácsonyt az újszülött Jézus betlehemi jászolereklyéjének jelenlétében ünnepelni egészen különleges élmény lesz.

Válasz