Sziasztok!
21.-én szombaton délután szeretnénk megnézni a vatikáni múzeumokat, viszont az online jegyek már elfogytak. Ilyenkor lehet még a helyszínen jegyet kapni, illetve milyen hosszú sorban állással kell kb. számolni?
Előre is köszönöm!

Válasz

5. Útikalauz a Vatikáni Múzeumokhoz – látnivalók és hasznos tippek
2019.11.03.
https://vilagutazo.net/uticelok/kulfoldon/2018/05/11/utikalauz-a-vatikani-muzeumokhoz-latnivalok-es-hasznos-tippek/?fbclid=IwAR3e5EYhRIkZa8TUgytVursi-ABwgsvAAdQplZmiBK3z2PNAgLCfNtrSLjA

Padiglione delle Carrozze

A Vatikáni Múzeum egyik kevéssé látogatott tárlata a pápai járművek majdnem kétszáz éves történetét mutatja be. A Padiglione delle Carrozze 1825-től egészen napjainkig kalauzolja végig a látogatókat a pápai közlekedési eszközök történetén. A tárlat legkülönlegesebb darabja a Berlina di Gran Gala nevű hintó, amelyet 1826-ban építettek XII. Leó pápának. A fából készült “mobiltrón”-t aranyfüsttel bevont berakások díszítik. Az első “pápamobil” – egy fehér, dzsipszerű jármű – VI. Pál nevéhez fűződik. 1975-ben használták a kocsit, hogy a jubileumi év ünneplése kapcsán Rómába érkező tömegek jól láthassák az egyházfőt. Maga a pápamobil kifejezés II. János Pál idején vált bevett fogalommá, a pápa ugyanis ezeket használta világkörüli útjai során.

Vatikáni Múzeumok – mikor, hogyan és hova?

A Vatikáni Múzeumok mindig zsúfoltak – gyakran naponta több, mint 20 000 látogatóval. Annak ellenére, hogy világszínvonalú művészeti látnivalóknak ad otthont, számolnunk kell néhány olyan frusztráló tényezővel is, mint a hosszú sorok, a nem megfelelő, vagy rossz feliratozás, és olykor a galériák be nem jelentett zárva tartásai. Nem is említve, hogy a 14 kilométer hosszú Pápai Palotában igen nehéz kiigazodni. Van azonban néhány módszer arra, hogy elkerüld a legnagyobb tömeget és a legtöbbet hozd ki a látogatásodból. Az egyik legfontosabb az előre tervezés.

Előzmény

Válasz

4. Útikalauz a Vatikáni Múzeumokhoz – látnivalók és hasznos tippek
2019.11.03.
https://vilagutazo.net/uticelok/kulfoldon/2018/05/11/utikalauz-a-vatikani-muzeumokhoz-latnivalok-es-hasznos-tippek/?fbclid=IwAR3e5EYhRIkZa8TUgytVursi-ABwgsvAAdQplZmiBK3z2PNAgLCfNtrSLjA

A Vatikán könyvtár a világ leggazdagabb gyűjteménye, 8500 inkunabulát (1501 előtti ősnyomtatvány, ami szedésnyomással, vagyis összerakható és szétszedhető betűkkel készült), 25 000 középkori kéziratos könyvet és 80 000 kéziratot a rejt 1448-as alapítása óta. És ezek a számok csak a régi könyvekre vonatkoznak a könyvnyomtatás előttiekre. A 70 méter hosszú, Domenico Fontana által épített csarnokban csodálhatod meg legértékesebb kincseit – gyönyörű kézzel megvilágított evangéliumokat, bibliai kódexeket, korai nyomtatott könyveket, pergamen kéziratokat és ősi lapokat és papírt.

A térképgaléria a Belvedere udvart és a Vatikáni kerteket elválasztó keskeny és magas, háromemeletes pavilonépület legfelső szintje, 120 méter hosszú és hat méter széles folyosóval. Minthogy a múzeum-látogató ezen át érkezik a Sixtus kápolnához, évente hatmillió ember halad el a térképek előtt. A folyosó falait az ablakok között színpompás freskók díszítik elsősorban Itália térképeivel. Húsz-húsz térkép néz egymással szemben, egyenként négyszer hét méteres méretben. A sorozat elején Európa is látható és azon belül Magyarország, ahogy a Vatikánból látták, még fénykorában.

Valószínűleg soha nem gondolnád, hogy egy olyan múzeumban, mint a Vatikáni Múzeum az egyik legkedveltebb látnivaló a lépcsőház. Pedig így van. A Vatikán Múzeum kettős csigalépcsője valóban nem egy hétköznapi alkotás. 1932-ben Giuseppe Momo tervezte csigalépcső két különálló spirálból áll, az egyik lefelé, a másik felfelé vezet, melyek összecsavarodott képe egy kettős spirál kialakulásához vezet. Miután lejöttél, nézz fel, és meg fogsz lepődni.

Előzmény

Válasz

3. Útikalauz a Vatikáni Múzeumokhoz – látnivalók és hasznos tippek
2019.11.03.
https://vilagutazo.net/uticelok/kulfoldon/2018/05/11/utikalauz-a-vatikani-muzeumokhoz-latnivalok-es-hasznos-tippek/?fbclid=IwAR3e5EYhRIkZa8TUgytVursi-ABwgsvAAdQplZmiBK3z2PNAgLCfNtrSLjA

Museo Pio-Clementino

A múzeumot 1771- ben XIV. Kelemen pápa alapította, utódja, VI. Pius pápa kibővítette és azóta is a Vatikán legfontosabb görög és római műalkotásainak otthona.
Az 1. századi Laokoón szoborcsoportot 1503-ban találták, Michelangelo azonosította, mint a rodoszi szobrok remekművét, aki olyannyira nagyra becsülte, hogy visszautasította az alkotás restaurálását mondván „képességei nem érnek fel hozzá”. A Museo Pio-Clementino Nyolcszögletű Udvarán elhelyezkedő 1. századi Laokoón egy ikonikus márványszobor-csoport, ami máig majdnem eredeti állapotában látható. Egy féktelen, érzelmes haláltusát ábrázol a trójai pap (Laokoón) és két fia, illetve két tengeri kígyó között, akiket Athéné küldött. A történet szerint a trójai háború alatt Laokoón a városvédő Apollón egyik papja figyelmeztette trójai társait a falóról, amelyet a görögök a kapujuk előtt hagytak. Athéné és Poszeidón a görögöket pártfogolták, és odaküldték a két tengeri kígyót, hogy megöljék őt. A rómaiak szerint Laokoónnak és fiainak halála egy jel volt Romulus és Remus felmenőinek, hogy szökjenek meg Trójából, ezzel Róma megalapításának útjára lépve.

A szintén a Museo Pio-Clementinoban látható Apollo Belvedere és Belvedere Torzó egyaránt nagy hatással volt a kor reneszánsz művészeire, különösképp Michelangelora. A klasszikus szobrászat remekműveként ez a napisten, Apollo ábrázolása. A belvederei Apollón egyike a leghíresebb, ókori márványszobroknak. A 19. században a klasszikus görög művészet egyik csúcspontjának tekintették, később kiderült, hogy egy 2. századi római másolat egy még régebbi görög bronztárgyról. A Belvedere Torzó egy szobor egy izmos, kicsavarodott férfi torzóról, a mitikus Heraklésszel azonosítják. Ezt a testtartást másolta le állítólag Michelangelo Krisztus megfestésekor az Utolsó ítéletnél a Sixtus-kápolnában.

A Porfír Medence, amit Nero Fürdőjeként is ismernek, a Rotonda neoklasszikus termét uralja. A majdnem 12 méter átmérőjű, vörös kő medencét Nero Domus Aureajából hozták – remek bizonyíték az őrült császár Arany Házának luxusára és mértéktelenségére.
Jóval azelőtt, hogy a Borgiák sorozat nemzetközi porondra került a Borgia család már nagy nézettségnek örvendett, és sokan követték őket Olaszországban. Nézd meg a Vatikán néhány híres történelmi alakját a Borgia lakosztályok részletesen festett mennyezetén. A Pinturicchio által a 15. században festett festményeket azóta retusálták és helyreállították.

Előzmény

Válasz

2. Útikalauz a Vatikáni Múzeumokhoz – látnivalók és hasznos tippek
2019.11.03.
https://vilagutazo.net/uticelok/kulfoldon/2018/05/11/utikalauz-a-vatikani-muzeumokhoz-latnivalok-es-hasznos-tippek/?fbclid=IwAR3e5EYhRIkZa8TUgytVursi-ABwgsvAAdQplZmiBK3z2PNAgLCfNtrSLjA

Raffaello Termek

A Sixtus-kápolna mellett kétségkívül a Raffaello Termek a Vatikáni Múzeumok legismertebb részei. Ugyanabban az időben, amikor Michelangelo hozzákezdett a Sixtus-kápolna mennyezeti freskójához, Raffaello megbízást kapott II. Gyula pápától, hogy a pápa négy privát apartmanjának mennyezetét és falait díszítse. Amellett, hogy ez volt a nagyszerű mester első műve a Vatikánban, munkája a nagy reneszánsz kezdetét is jelzi. A termek leghíresebbike a Stanza della Segnatura, II. Gyula pápa dolgozószobája és könyvtára, és az első terem, amit Raffaello kifestett. Az itt található négy freskó a tudás négy fő témáját reprezentálják: a teológia, a filozófia, költészet és a jog.
Itt találod mesterművét, a La Scuola di Atene-t, vagyis Az athéni iskola-t, ahol a filozófia dicsőítésének szentelt freskón filozófusok és tudós gyülekeznek Platón és Arisztotelész körül. Raffaello saját magát is ráfestette – ő a második alak a jobb alsó sarokból nézve. Csakúgy, mint a Sixtus-kápolna, ezek a termek is többnyire zsúfoltak. Ha van időd a látogatásod során, érdemes megnézni a Pinacotecát (a Vatikáni Művészeti Múzeum) még több Raffaello-műért.

Pinacoteca Vaticana

A Pinacoteca Vaticana gyűjteményének – annak ellenére, hogy Napóleon számos kincsétől megfosztotta, – 18 szobája manapság 460 festménnyel büszkélkedhet. A képek kronológiai sorrendben, a középkortól a 19. századig nyújtanak átfogó képet a nyugati festészet fejlődéséről, köztük megtalálod a korszak legnagyobb olasz mestereinek festményeit Giottotól, Peruginon át egészen Caravaggioig. Ez ad otthont továbbá Raffaello három legszebb és legpompásabb festményeinek: Madonna di Foligno, a Transfiguration, Sposalizio della Vergine.

Előzmény

Válasz

Útikalauz a Vatikáni Múzeumokhoz – látnivalók és hasznos tippek
2019.11.03.
https://vilagutazo.net/uticelok/kulfoldon/2018/05/11/utikalauz-a-vatikani-muzeumokhoz-latnivalok-es-hasznos-tippek/?fbclid=IwAR3e5EYhRIkZa8TUgytVursi-ABwgsvAAdQplZmiBK3z2PNAgLCfNtrSLjA

A Vatikáni Múzeumok adnak otthont a világ legszebb, kulturálisan legjelentősebb műalkotásainak és a világ egyik legnagyobb művészeti gyűjteményének. A palotában nagyjából 1400 szoba, galéria és kápolna van, melyek nagy többsége a Vatikáni Könyvtár és Múzeumok része. A hatalmas mennyiségű festményt, szobrot és egyéb műalkotást felölelő gyűjtemény befogadása könnyen megterhelővé válhat még a leggyakorlottabb múzeumlátogatóknak is.
A legjobb mód, ha egy előzetes tervvel érkezel, hogy mi az, amit mindenképp szeretnél megnézni. Hogy mit nézzünk meg a Vatikáni Múzeumokban? A választás egyáltalán nem könnyű. Tartsd szem előtt, hogy a Vatikáni Múzeumok valójában a világ egyik legnagyobb művészeti gyűjteményének adnak otthon, így ha csak egy nap vagy csak néhány óra áll rendelkezésre a látogatásukhoz jó ha felkészülsz. Bár legtöbben csak a Sixtus-kápolna miatt érkeznek, a Vatikáni Múzeumok ennél jóval többet kínálnak.

A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója a világ egyik legismertebb alkotása és az 540 m²-es területével a világ legnagyobb egybefüggő freskója. A mennyezeti freskók voltak Michelangelo első fő megbízásai, befejezésükhöz mindössze négy évre volt szüksége. A 8600 négyzetméternyi mennyezet 9 panelre van osztva, mindegyik egy-egy bibliai jelenetet ábrázol. A leghíresebb, ikonikus jelenete Ádám Teremtése, amelyen Isten előre nyúl, hogy megérintse Ádám ujjának hegyét. Próbálj meg minden külső ingert kizárni, figyelmen kívül hagyni a többi látogatót, miközben a mennyezeti freskók után a Giudizio Universale avagy Utolsó ítélet felé fordulsz.

Utolsó ítélet
Ezt a hatalmas Michelangelo-freskót a mester 1535-ben kezdte el, majdnem 25 évvel a mennyezeti freskó után. A művész két meglévő falfestményt takart el vele, hogy ábrázolja az Utolsó ítéletről alkotott elképzelését; ez a kompozíció megmutatja a poklot, ahogyan azt Dante leírta. Meztelen alakok, szentek és apostolok vesznek körbe egy dühös Krisztust, az áldottak a bal, az átkozottak pedig a jobb oldalon. A festmény egyszerre ijesztő és megigéző, sokan úgy gondolják, hogy Michelangelo saját arcát festette Szt. Bertalan lenyúzott testére – ez volt az ő (nem túl finom) módszere, hogy tudassa a pápával, inkább nyúzzák meg élve, mint hogy újra kifesse a Sixtus-kápolnát.

Válasz

5. A Szentszék mindenesetre az egyik legrégibb, ma is létező szuverén entitás, jóval megelőzi a nemzetállamokat. A lateráni egyezség tulajdonképpen éppen erre az anakronizmusra hozott egy politikai megoldást, melyet a nemzetállami világrendben az egyházi entitás jelent: a területi szuverenitás korában a törpeállam elismerésével a Vatikán lett a Szentszék territoriális alapja.
Ferenc pápa, az abszolút teokrata

Ez alapján a Vatikán a szokásos állami ismérvek többségével már rendelkezik: van saját zászlaja és himnusza, valutája (az euró, amit kis mennyiségben saját maguk is bocsájtanak ki, ezek az érmék a ritkaságuk miatt a névérték ötvenszeresét is érhetik), és most kísérleti jelleggel már atléta válogatottja is. Más államokkal szemben nem adóztatnak, az állami bevételek főleg szuvenírekből és a múzeumi belépőkből származnak.

A pápa a Vatikánváros uralkodójaként, a kormányfő pedig formálisan a Vatikánvárosi Pápai Bizottság és Kormányzóság elnöke, jelenleg Giuseppe Bertello bíboros. Az abszolút egyházi monarchia fejeként Ferenc pápa – bár a hatalmi ágak itt is el vannak egymástól választva – bármelyik vatikáni állampolgárt megfoszthatja állampolgárságától. Az állampolgárság intézménye itt amúgy is egészen más mint a világ többi országában: a születés, a származás, vagy a lakóhelyből származtatott jog helyett itt az állampolgárság csak a vatikáni hivatali megbízásig tart, vagyis kvázi álláshoz kötött.
Bár Vatikánvárosnak 800 lakosa van, vatikáni állampolgársága a legutolsó nyilvános adatok szerint csak 594-nek. Az ő többségük is Rómától távol, a Szentszék nagykövetségein dolgozik. A társadalmi összetétel elég sajátos:

71 bíboros
307 egyházi diplomata
57 pap, szerzetes
110 svájci gárdista
55 más, nem egyházi személy
és 1 apáca.

2019.02.12.
https://index.hu/techtud/tortenelem/2019/02/11/vatikan_torpeallam_mekkora_hanyan_allampolgar_laterani_egyezmeny_mussolini/

Előzmény

Válasz

4. Egyetemes törpeállam és nemzetközi jog

Területileg a vatikáni 44 hektár akkor is nagyon kicsi, ha spirituális vagy művészettörténeti szempontból felbecsülhetetlen jelentősége van. A hajdanában Észak- és Közép-Itália jelentős részét elfoglaló területből csak a római Szent Péter-bazilika, néhány palota, a kertek, valamint a pápai nyaraló területén maradt meg a katolikus egyházfő állami szuverenitása. Ezen kívül a Vatikánnak van több extraterritoriális tartozéka is olasz területen (például Castel Gandolfó és a római katakombák), ezek a nemzetközi jog szerint a külképviseletekéhez hasonló státuszt élveznek.

A Vatikánt fal veszi körbe, kivéve a nyitott Szent Péter teret, ahová általában bárki bemehet, de a sajátos joghatósági viszonyokat jelzi, hogy a teret a szokásos rend szerint olasz rendőrök vigyázzák, noha az a Vatikánhoz tartozik. Mivel más országok vatikáni nagykövetségei nem férnének el a Vatikánban, azok is a városállamon kívül működnek – gyakran hozzák fel a helyzet furcsaságára, hogy még Olaszország vatikáni nagykövetsége is Olaszországban van.
Bár a világ legkisebb országa, a pápát 183 országban képviselő nunciusok sok helyen az adott országban szolgálatot teljesítő összes nagykövet között protokolláris vezető szerepet töltenek be. Hogy azonban bonyolultabb legyen a helyzet, a nunciusok valójában nem a Vatikánt, hanem a Szentszéket képviselik.

A Szentszék ugyanis valójában akkor sem egyenlő a vatikáni városállammal, ha a kettőt a sajtó sokszor felcserélhető fogalomként kezeli. A Szentszék lényegében a katolikus egyház belső kormányzata, területhez nem kötött, egyetemes fennhatóságú, ezért nem is állam, mégis neki van állandó megfigyelői státusza az ENSZ-ben, nem a Vatikánnak. Egyedi helyzet, hogy a többi állam az államokhoz hasonlóan viszonyul hozzá, a nemzetközi jog teljes jogú entitásként tekint rá. Hogy miért, arra több elmélet is van a spirituális jelentőségtől a középkori hagyományok továbbéléséig; a nemzetközi jog mindenesetre ilyen sajátos logikájú világ, ahol attól lehet valamiből jogi entitás, ha a többi entitás ilyenként ismeri el.
2019.02.12.
https://index.hu/techtud/tortenelem/2019/02/11/vatikan_torpeallam_mekkora_hanyan_allampolgar_laterani_egyezmeny_mussolini/

Előzmény

Válasz

3. Ezzel kezdődött a pápák modern kori vatikáni fogsága, amit egészen szó szerint kell érteni. A következő fél évszázadban csak egyetlen alkalommal hagyta el a Vatikánt az aktuális egyházfő, 1915-ben, egy brutális földrengés miatt. Egyébként teljes volt a hidegháború Olaszországgal, annyira, hogy a pápa kiközösítés terhe mellett sokáig azt is megtiltotta a hithű katolikusoknak, hogy szavazzanak az olasz parlamenti választásokon.
A Duce kebele

Bár Mussolini eleinte kifejezetten katolikusellenes volt, és inkább a pogányság felélesztését hirdette, 1922-es hatalomra jutása után XI. Pius pápa azt az erős vezetőt látta benne, aki fellép a fasiszták és az egyház közös ellenségével, a kommunistákkal és a liberálisokkal szemben. Többéves előkészítés után ezért elfogadta a Duce kezdeményezését, hogy rendezzék az olasz állam és a pápaság viszonyát. Ebből lett az 1929-ben aláírt lateráni szerződés, melyet Mussolini és Pietro Gasparri, XI. Piusz pápa bíboros államtitkára írt alá.
A Vatikán jogállását a mai napig meghatározó dokumentumot a közvélemény Mussolini sikerének tartotta. „Mussolini megbecsülhetetlen szolgálatot tett hazájának már azzal, hogy a háborús elégedetlenségből kisarjadt marxista és kommunista akciók gerincét eltörte, és Olaszországot erősen nacionalisztikus alapon újjászervezte. Mussolini államművészete most az olasz egység csorbítatlan fenntartása mellett összebékíti népének kebelében a nemzeti és a vallásos gondolatot, és a területi egység után megteremti a félsziget lelki egységét” – kommentálta a magyar sajtóban a hírt Klebelsbelg Kuno kultuszminiszter.

A lateráni egyezség (nevében a pápai trón székhelyére, a Szent Péter-bazilikánál is magasabb rangú pápai bazilikára utal) értelmében Olaszország elismerte a Vatikán államot, garantálta a semlegességét, lezárta a légterét, biztosította, hogy az olasz állami szerveknek nincs beleszólása a vatikáni ügyekbe; emiatt lehettek titkosak a vatikáni pénzügyek is. A Vatikán megígérte, hogy nemzetközi ügyekben passzív lesz, a papok sem fognak pártpolitizálni, és elfogadta, hogy Róma Olaszország fővárosa. Cserébe Olaszország államvallássá tette a katolicizmust és bevezette a kötelező hittant az iskolákban.

Előzmény

Válasz

2. A csomag része volt 1,75 milliárd líra (ma ez úgy 1 milliárd eurót érne), amit Mussolini az egyházi javak elvételéért adott. Ebből kezdték kiépíteni a titkos kereskedelmi érdekeltségeket, és ezt használta fel kétes módon Bernardino Nogara, a pápa pénzügyi tanácsadója előbb Luxemburgban, majd Svájcban és Amerikában. Ez sem elhanyagolható, a megállapodás legfontosabb része azonban az a kompromisszum, amivel Olaszország „odaadta” a Vatikánt, cserébe pedig a pápa elfogadta, hogy Róma az olasz főváros. XI. Piusz a lateráni szerződés aláírásakor „a gondviselés küldöttének” nevezte Mussolinit.

Olaszország háborút indít a pápa ellen
Az 1929. február 11-én aláírt, formálisan most is érvényben lévő (tartalmában az olasz állam elvilágiasodásával többször módosított) megállapodásra ma is pozitívan emlékszik a Vatikán. A mostani évfordulóra különleges szövetbélyeget adnak ki, a lateráni szerződést a „kooperáció és a béke” szép példájaként emlegetik, amit korábbi ellenségek kötöttek egymással.

A lateráni szerződés valóban hat évtizedes akut politikai válságnak vetett véget azzal, hogy lezárta a „római kérdést”. Az 1861-es olasz egységben néhány évig még nem volt benne a pápai állam; a már több mint egy évezrede fennálló képződményt III. Napóleon védelmezte. Hamarosan azonban fordultak a nagyhatalmi viszonyok, a franciák meggyengülésével pedig I. Viktor Emánuel olasz király bejelentette igényét Rómára. 1870-ben az olasz hadsereg megostromolta Rómát, megölték a pápa 19 katonáját, néhány órával később pedig a Szent Péter-bazilikára kitűzték a fehér zászlót. IX. Piusz pápa mélyen elítélte „ezt a nagy szentségtörést és kimondhatatlan igazságtalanságot”, majd néhány évtizedre bezárkózott a Vatikánba, magát pedig erkölcsi fogolynak nyilvánította.

Előzmény

Válasz