Már Magyarországon is terjedhet a FLIRT, az új covid-variáns 2024
2024.06.30.
Itt a nyár, újabb covid-variáns terjedése indult be több helyen, erről Kemenesi Gábor virológus beszélt az RTL Híradójának.
A FLIRT nevű variánst az Egyesült Államokban azonosították még tavaly, de már Olaszországban is terjed, és Magyarországon is megjelenhetett a virológus szerint. A terjedést a nyári utazások és a nagyobb sportesemények is felgyorsíthatják, a szakértők attól tartanak, hogy a július végén kezdődő párizsi olimpia lehet majd az egyik gócpont.

A FLIRT-nél a szaglás és az ízlelés elvesztése nem jellemző, inkább légúti fertőzéses tünetek jelentkeznek, mint például láz, fejfájás és orrfolyás. Kemenesi azt javasolja, hogy az idősek és krónikus betegségben szenvedők vegyenek fel FFP-maszkot, ha zsúfolt helyekre mennek.

https://444.hu/2024/06/30/mar-magyarorszagon-is-terjedhet-a-flirt-az-uj-covid-varians?utm

Válasz

Durván terjed a dengue-láz: Olaszország szigorít a határain 2024
2024.02.14.
Az összes nemzetközi határátkelőn kiemelt ellenőrzés lép életbe szerdától, így a repülőtereken és a kikötőkben is.
https://www.vg.hu/kozelet/2024/02/durvan-terjed-a-dengue-laz-olaszorszag-szigorit-a-hatarain?utm

Kiemelt ellenőrzést rendelt el a repülőtereken a dengue-láz terjedésében érintett országokból érkező személyek és áruk esetében szerdán az olasz egészségügyi minisztérium.

A tárca az elsősorban Brazíliából és Argentínából, valamint más érintett országokból érkező repülőgépek alapos fertőtlenítését is elrendelte. A repülőtereket figyelmeztették, hogy készüljenek fel az esetleges rendkívüli egészségügyi helyzetekre. Például

a római nemzetközi repülőtéren már hónapok óta nagy méretű táblákkal hívják fel az utasok figyelmét a megelőzésre,

valamint arra, mit kell tenniük, ha a betegség tüneteit veszik észre magukon.
A döntés az összes nemzetközi határátkelőt érinti, így a nagyobb olaszországi kikötőket is.

Az Olaszországból Brazíliába induló vagy onnan visszatérő utasokat okostelefonos üzenetekkel is figyelmeztetik a tervek szerint. A dengue-láz vírusát szúnyogok terjesztik. A trópusi és szubtrópusi országokban a malária után a szúnyog által terjesztett második leggyakoribb fertőzésnek számít.

Tavaly rekordot döntött a dengue-láz okozta megbetegedések száma az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint, miután több mint ötmillió esetet regisztráltak. Idén januárban pedig több mint 600 ezer fertőzést jegyeztek fel.

Válasz

4. Már betegségeket is a szennyvízen keresztül követhetnek nyomon

Az NNGYK a jelentés összegzésében kitér arra, hogy az eredmények értékelése során viszont fontos kiemelni, hogy a negatív eredmény nem jelenti azt, hogy egy adott közösségben nincsenek jelen fertőzöttek.

Több járványhullám összehasonlító értékelése során elmondható, hogy az előrejelző képesség a vad típus okozta második, az alfa variánssal jellemezhető harmadik és az delta variáns okozta negyedik hullám során trendszerűen nem változott. Az omikron variáns azonban a korábban megfigyeltnél rövidebb lappangási idővel jellemezhető, így az előrejelzési idő is csökkent

– magyarázták.

Az NNGYK szerint várható, hogy a közeljövőben a koronavíruson túl egyéb betegségek (pl. influenza) nyomon követésének is fontos eszköze lesz a szennyvíz alapú epidemiológia. Jelenleg nagy erőkkel folynak az egyeztetések a szennyvíz alapú epidemiológia további felhasználási területeiről, és a módszerek egységesítéséről. 2023-ban indul egy európai Joint Action projekt (EU-WISH), amelynek a célkitűzése a szennyvíz alapú epidemiológia hosszútávú felhasználási területeit feltérképezni. Emellett a jelenleg felülvizsgálat alatt álló európai települési szennyvízkezeléssel foglalkozó irányelvbe is beillesztésre fog kerülni a szennyvíz alapú epidemiológia módszere, bár a pontos előírások még nem ismertek.

2023.10.21.
https://24.hu/tudomany/2023/10/21/szennyviz-koronavirus-koncentracio-kutatasi-jelentes-nngyk/

Előzmény

Válasz

3. Több mint 24 variánst azonosították csak idén

Értelemszerűen a szakemberek csak úgy tudták a szennyvízben mért koncentrációkat is kiértékelni a járvány előrehaladtával, hogy folyamatosan monitorozták az itthon jelenlévő vírusvariánsokat is. És még ha nem is verték nagy dobra minden egyes új variáns megjelenését, akadt belőlük jó néhány az elmúlt szűk három évben.

Az NNGYK kutatási jelentése szerint már az első aggodalomra okot adó variáns (alfa variáns) megjelenésekor felmerült az igény a szennyvízben jelen levő SARS-CoV-2 örökítőanyagok variáns szintű vizsgálatára is. A szennyvíz mintákban már 2020 decembere során kimutathatóak voltak kis mennyiségben olyan mintázatok, amelyek a koronavírus alfa (brit) variánsára jellemzőek, azonban ezek az eltérések függetlenül, más leszármazási vonalakban is megjelenhettek. Ez már csak azért is érdekes, mert

a brit vírusvariánst csak 2021. január 12-én azonosították először Magyarországon három beteg mintájában. Bár ez várható volt, az NNGYK jelentéséből az olvasható ki, hogy vélhetően jóval hamarabb, már 2020 végén jelen lehetett ez a variáns is hazánkban.

Végül egyébként csak 2021. harmadik hetétől kezdve kezdett rendszerszerűen emelkedni az ezeket a mutációkat tartalmazó koronavírus kópiák aránya, majd a 8. héttől (február vége) szinte kizárólagossá vált.
Az alfa variáns után 2021 nyarán a delta variáns terjedése okozott aggodalmat, 2021 utolsó heteiben pedig az omikron variáns terjedése került a figyelem középpontjába.
Az NNGYK jelentéséből az is kiderül, hogy 2022 áprilisától kezdődően újgenerációs szekvenálás módszerével történt az újabb variánsok nyomon követése. A módszer az összes variáns egyidejű jellemzésére alkalmas, szemben a korábban alkalmazott, célzott módszerekkel. Hátránya azonban a vizsgálat magas költsége. A vizsgálatokat a legnagyobb városok (Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Szeged és Pécs) esetében végezték el, amennyiben a SARS-CoV-2 örökítőanyagának mennyisége ezt lehetővé tette.

Az alábbi ábra a legjelentősebb, aggodalomra okot adó variánsok előfordulását mutatja be országos átlagban a 2023 első felében vizsgált mintákban. Ebből 24-et név szerint is említ az NNGYK, de az egyéb kategóriával együttvéve ennél is jóval több variáns és annak alvariánsa volt jelent Magyarországon idén.

https://24.hu/tudomany/2023/10/21/szennyviz-koronavirus-koncentracio-kutatasi-jelentes-nngyk/

Előzmény

Válasz

2. A jelentésben emlékeztetnek, az új koronavírus szennyvízből történő kimutatását célzó módszerfejlesztés a hazai járványhelyzet súlyosbodására reagálva, 2020. áprilisban indult a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) jogelődjében.

Mint írják, a mintavételi helyek kiválasztása olyan megfontolás alapján történt, hogy a minták a lakosság minél nagyobb részét és lehetőség szerint az ország minden földrajzi területét reprezentálják. Így esett a választás a vármegyeszékhelyekre, a Budapest teljes területét és az agglomeráció egy részét ellátó három szennyvíztelepre, valamint öt további agglomerációs településre, amelyek szennyvizét egyesített mintaként vizsgálják.
A mintavételi pontok a szennyvíztelepek ellátási területeinek lakosságszáma alapján összesítve 3,9 millió fő közösségi mintázását teszik lehetővé, ami az ország lakosságának közel 40 százalékát jelenti.
Más variánsok, más vírusürítés

Emlékezhetünk rá, Magyarországon 2020 tavaszán az első hullámot sikerült kivédekezni, de a másodikat már nem, ősszel kilőtt a fertőzöttek száma, újraindultak a lezárások. Ezt pedig a szennyvízeredmények előre is jelezték. A második hullámban a szennyvíz SARS-CoV-2 eredmények a 45. hétre érték el a maximumukat, ezután lassú csökkenés következett.

A harmadik hullámban a szennyvizek SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációinak emelkedése január végén indult, majd a 9. héten érte el a maximumot. Az értékek a nyár közepéig lassú ütemben csökkentek. 2021 nyarán a 28. héten mértek ismét emelkedő tendenciát a szennyvíz adatokban, amely a járvány negyedik hullámának kezdetét jelezte. A koncentrációk kezdetben lassú, fokozatos emelkedést mutattak, erőteljes növekedés csak október közepén jelentkezett.

A negyedik hullám a szennyvíz adatokban november közepén mutatott tetőzést. A negyedik hullám leszálló szakaszát viszonylag hamar követte ismételten emelkedő tendencia, a csökkenés 2021. december utolsó heteiben megállt, majd a következő év elején ismét növekedésnek indultak a koncentrációk. Az emelkedő tendencia január végéig folytatódott a járvány ötödik hullámában.

A 2022/23-as téli szezonban már nem különíthetőek el látványosan egymástól a korábbi hullámok, az emelkedések és csökkenések néhány hetes intervallumokkal váltották egymást. A koncentráció 2022-ben és 2023-ban is már a nyár közepén emelkedni kezdett.
Ami viszont nagyon érdekes, hogy 2022 év végén és 2023 év elején a lakosságarányosan súlyozott átlag többszöröse volt annak, mint amit a korábbi hullámokban mértek. Ennek az oka az NNGYK értékelése szerint az, hogy az egyes variánsok esetében a fertőzöttek vírusürítése jelentősen eltér.


https://24.hu/tudomany/2023/10/21/szennyviz-koronavirus-koncentracio-kutatasi-jelentes-nngyk/

Előzmény

Válasz

Csak idén több mint 24 Covid-variánst azonosítottak a szennyvízben 2023
2023.10.21.
https://24.hu/tudomany/2023/10/21/szennyviz-koronavirus-koncentracio-kutatasi-jelentes-nngyk/


A koronavírus-járvány kirobbanása óta heti rendszerességgel közli a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a szennyvíz koronavírus koncentrációját, de mostanra követhetetlenné vált a statisztika. A lapunk által megismert kutatási jelentésből viszont nemcsak az derül ki, hogy mikor voltak kiugró értékek, hanem az is, hogy csak 2023 első felében több mint 24 variánst azonosítottak ily módon Magyarországon.
Megállt a SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációjának emelkedése, az országos átlagérték ismét stagnáló. Tendencia szempontjából a helyszínek többségét stagnálás jellemzi. Emelkedést sehol sem mértek, míg Kecskeméten és Tatabányán enyhe csökkenés mutatható ki. A SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációja Pécsett a magas, Kecskeméten a mérsékelt, míg a többi helyszínen az emelkedett tartományba esik.

Ez a legfrissebb tájékoztatás a szennyvíz koronavírus koncentrációjára vonatkozóan a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján, ahol a járvány kezdeti szakasza óta heti rendszerességgel teszik közzé az adatokat. A pandémia csúcsán ezek a tájékoztatók fontos támpontot jelentettek nemcsak a kutatók, hanem a lakosság számára is, hiszen a tudományos konszenzus szerint a mutató változása több héttel előre jelezheti a járvány erősségében bekövetkező változásokat.

Mostanra ugyanakkor a járvány is csillapodott, és az NNGYK által közölt statisztikákban is egyre nehezebb kiigazodni, hiszen csak tendenciákat és a koncentráció szintjét közlik címszavakban a vármegyeszékhelyekre vonatkozóan, az viszont ebből már nem derül ki, hogy az „emelkedett” vagy „magas” értékek mennyire emelkedettek vagy magasak például a korábbi hullámokhoz viszonyítva.

Hogy pontosabb képet kapjunk a mérésekről, a 24.hu megkereste az NNGYK-t, ahol a központ legfrissebb kutatási jelentését ajánlották a figyelmünkbe. Ebből nemcsak az derül ki, hogy milyen változások következtek be a szennyvíz koronavírus koncentrációjában, hanem az is, hogy milyen sok variánst mutattak már ki itthon, illetve hogy ezek milyen módon torzítják a kapott képet.

Válasz

4. „Nem lehet megítélni, mennyire volt sikeres a svéd megoldás, milliónyi faktor játszik szerepet abban, hogyan értékelünk. Ezt úgy lehetne a leghitelesebben megmondani, ha visszamennénk az időben, és egy teljesen más módszerrel újrakezdenénk. A szomszédos országokhoz képest szoktak viszonyítani, de ebből a szempontból is lehetetlen értékelni, jól tették-e a svédek, hogy nem mentek az európai minta után.”

„Azoknak különösen hasznos a film, akik eddig úgy gondolták: a svédek járványkezelése abból állt, hogy nem csináltak semmit, és ha ez ennyire jól bejött, akkor senkinek sem kellett volna otthon kuksolnia” – mondja Kemenesi Gábor. „Valójában egy sor korlátozó intézkedést hoztak ők is. Annyit jelentett a különutasság, hogy azt mondták: hiába új a vírus, ragaszkodunk ahhoz, amit eddig tudtunk a légúti fertőzésekről, vírusokról, és próbálunk enyhébb, középutas megoldást találni. Az egész nagyon jól megmutatja, mennyire összetett egy ilyen elemző tevékenység. A döntéshozók mindig a friss adatok, információk alapján gondolkoznak, újraértelmeznek. Fontos, hogy a néző lássa ezt az adaptív hozzáállást, mert bárkinek hasznos lehet: úgy tud a legkönnyebben átvészelni egy járványt, ha önmaga is adaptívabbá válik. Nincs fekete-fehér megoldás, nincs jó vagy rossz mechanizmus, folyamatos alkalmazkodás van.”

Fontos azt is megjegyezni, hogy a svéd gyakorlat nem működhetett volna minden országban, többek között valószínűleg Magyarországon sem.

Svédországban ugyanis kiemelkedően magas a hatóságokba vetett bizalom, ami a mi régiónkban rendkívül alacsony. Ebből adódóan a svédek önmaguktól is hajlamosak együttműködni az egészségügyi ajánlásokkal, ahogy azt a fenti statisztika is mutatja. Más a szociális, a demográfiai háttér, de az egészségügyi ellátás minőségében is akadnak különbségek.

„Itthon is lehetett volna országspecifikus, személyre szabott járványkezelés, ha lenne kiterjedt és komplex járványügyi hatósági hátterünk” – mondja Kemenesi Gábor. Több szakértő elmondta már: a magyar járványkezelés egyik legsúlyosabb problémája az volt, hogy mélyen átitatta a politika, ahelyett, hogy a tudományos tényekre, adatokra alapozták volna a kampányokat. A legtöbb országban kutatásokat, tanulmányokat osztottak meg az emberekkel, itthon viszont a politikai kampányban megszokott stílusban, ismert emberek néztek vissza ránk a védekezést és a vakcinákat népszerűsítő plakátokról. A járványkezelésből, az oltásokból politikai kérdés lett.

„A járványkezelés tudományosan megközelítendő kérdés. Sajnos itthon nem, vagy csak nagyon keveset láttunk megfelelő adatokat az aktuális helyzetről, magyarázatokat arról, mi és miért történik éppen. De lehet, hogy enélkül sem lett volna jó megoldás nekünk a svéd úthoz hasonló stratégia.”


2023.01.23.
https://telex.hu/tudomany/2023/01/23/koronavirus-sved-modell-svedorszag-kemenesi-gabor-bidf-mi-svedek-es-a-covid-dokumentumfilm

Előzmény

Válasz

3. Tegnell a dokumentumfilmben elmondja: nem érti, a többi ország miért zárta le a határait szinte azonnal, amikor a WHO tagországai által korábban megfogalmazott, hasonló esetekre alkalmazható forgatókönyv szerint járványhelyzetben ennek semmi haszna. „Más országok óriási érdeklődést mutatnak Svédország iránt, és kritizálják. Pedig, ami itt van, az nincs rájuk hatással” – mondja a filmben Hallengren. „Így talán könnyebb igazolniuk az olyan drákói intézkedéseket, mint a lezárások.”

Az alapvető cél Svédországban a vakcinák megjelenéséig az volt, hogy lassítsák a vírus terjedését, nem pedig az, hogy minél több ember megfertőződjön, és kialakuljon a nyájimmunitás – ahogy az a hagyományos és a közösségi médiában sokszor megjelent. A dokumentumfilmben a tesztelésről is sok szó esik: Svédországban egy ideig ez igencsak alacsony intenzitással zajlott, ami torzíthatta az adatokat az első hónapokban. 2020-ban egyébként, a második hullámhoz közeledve, a hatóságok a svédek figyelmét is felhívták, hogy érdemes kerülni a tömegközlekedést, az utazást, a találkozást olyanokkal, akikkel az ember nem él egy háztartásban. Az éttermeket és a bárokat is korlátozták, a középiskolákat egy időre bezárták, de az általános iskolák nyitva maradtak. A fő különbség az volt ebből a szempontból például a magyar mintához képest, hogy nem tiltottak, hanem javasoltak, és számítottak arra, hogy az emberek maguktól is igazodnak a javaslatokhoz, betartják a szabályokat.
Ez egyébként meg is történt: a Svéd Közegészségügyi Ügynökség 2020 tavaszán végzett felméréséből kiderült, hogy a svédek több mint 80 százaléka változtatott a viselkedésén a járvány alatt, például a társadalmi távolságtartás gyakorlásával, a tömegek és a tömegközlekedés elkerülésével, valamint az otthoni munkavégzéssel. Az összesített telefonos helyadatok megerősítették, hogy a svédek sokka kevésbé voltak mobilisak a járvány idején.
Lehetetlen megmondani, sikeresek voltak-e

Mit értek el a svédek a különutas járványkezeléssel? Jól, vagy rosszul jártak? Ezt gyakorlatilag lehetetlen megmondani. Nyilván fontos mérőszám a többlethalálozás, ami 2020 tavaszán jelentősen magasabb volt a svédeknél, mint a többi skandináv országban, de még világszinten is a legmagasabbak közé tartozott. Viszont később ez a szám visszaesett, összességében pedig végül az európai uniós átlag alatt maradt. Így, ha legfontosabb és legegyértelműbb mutatót nézzük, a svédek jól kezelték a járványt.

De egy ilyen pandémiát nem lehet csak a halálozások tükrében vizsgálni. Társadalmi, gazdasági, mentális, más egészségügyi szempontok is jelentkeznek, és csak akkor kaphatnánk valós képet az egyes országok járványkezelésének valódi sikerességéről, ha ezt mindet egyszerre vizsgálnánk.

Előzmény

Válasz

2. Március 11-én a WHO pandémiává sorolta a járványt, meghalt az első svéd covidos, az országban betiltották az 500 fő feletti rendezvényeket. Ugyanebben a hónapban javasolták a társadalmi távolságtartást, az otthoni munkavégzést, eltörölték a fizetés nélküli betegszabadságot. Az iskoláknak megadták a lehetőséget, hogy távoktatást alkalmazzanak, felhívták a figyelmet, hogy senki ne utazzon, csak ha nagyon fontos, majd szabályozták az éttermi étkezést, az 50 főnél nagyobb rendezvényeket, és az idősotthonokban látogatási tilalmat vezettek be. Utóbbira azért volt szükség, mert az első hullámban, ami április 16-a tájékán tetőzött az országban, a svéd idősotthonokban futótűzszerűen terjedt a vírus, az idősek között – és az összesített statisztikákban is – kiemelten magas volt a halálozás.

„Ha egyvalamit kellene kiemelni, amiből a svédek látványosan rosszul jöttek ki, az az idősotthonokkal kapcsolatos terjedés volt” – mondja Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának munkatársa. „A dokumentumfilmben jól látszik, hogy ennek volt érzelmi visszhangja is.” A filmben Anders Tegnell, a svéd közegészségügyi hatóság járványügyi főorvosa és Lena Hallengren egészségügyi miniszter több szempontból megvitatja a helyzetet, és igazítja a szabályozásokat, ugyanakkor megjegyzi: ez egy komplex probléma, és a szigorúan lezárt országokban is megjelent.
„A média a svéd intézkedésekről sokszor úgy számolt be, mintha egy teljesen különutas dolog lenne, egy átvehető recept, más országokban is alkalmazható, alternatív megoldás. Ez nem igaz, és ezt mutatja meg a film is: teljesen más közegről beszélünk. Ráadásul a svédek is hoztak egy sor intézkedést, pontosan olyan mechanizmusok mentén, mint más országok, csak éppen svéd környezetre szabva. A filmben a folyamatos elemzőmunka képe rajzolódik ki. Az én véleményem az, hogy egy teljesen ismeretlen vírust nem szabadott volna így kezelni, hamar kiütközött, milyen hiányos ismereteink vannak nemcsak a koronavírusról, de más, légúton terjedő betegségekről is. Én óvatosabban jártam volna el.”

A svédek a kezdetektől fogva azzal mentek szembe a többi európai ország stratégiájával, hogy egy ismeretlen betegségre egy már ismert protokollt alkalmaztak:

ugyanúgy jártak el, ahogyan egy nagyobb influenzajárvány esetében tették volna és számos intézkedést más légúti fertőzések ismeretei mentén értelmeztek.


https://telex.hu/tudomany/2023/01/23/koronavirus-sved-modell-svedorszag-kemenesi-gabor-bidf-mi-svedek-es-a-covid-dokumentumfilm

Előzmény

Válasz

Máig nem tudni, a svédeknek volt-e igazuk a koronavírus-járványban 2023
2023.01.23.
https://telex.hu/tudomany/2023/01/23/koronavirus-sved-modell-svedorszag-kemenesi-gabor-bidf-mi-svedek-es-a-covid-dokumentumfilm

Sokan bírálták Svédországot a koronavírus-járvány kezdetén, amikor az európai normával ellentétben nem vezetetett be szigorú szabályokat a vírus kordában tartása érdekében. A különutas megoldás egy darabig zsákutcának tűnt, de aztán összességében nem okozott látványos többlethalandóságot. Nem lehet azonban egyértelműen kijelenteni, hogy a svédek jól vagy rosszul döntöttek. A járványkezelés értékelése rendkívül bonyolult dolog, és millió tényezőt kellene megvizsgálni, hogy ítéletet lehessen mondani. Ezt a bonyolult munkát, és a döntéshozás folyamatait mutatja be a Mi svédek és a COVID című dokumentumfilm, amit a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál a következő hetekben több helyszínen is levetít.

Svéd modellnek, sőt, svéd emberkísérletnek is szokták nevezni Svédország járványkezelését a COVID-19 alatt, és sokszor azt értik alatta, hogy a svédek teljesen elengedték a vírust, mindenféle korlátozás és egészségügyi intézkedés nélkül, széttárt kézzel várták, mi fog történni. Ez azonban egyáltalán nem igaz: az aktuális helyzetre reagálva a svédeknél is voltak szabályok, lezárások, de alapvetően az volt a hozzáállás, hogy az állampolgárok szabad mozgását és jogait nem korlátozzák.

„Svédország kultúrája szélsőségesen individualista, az embereknek lehetőségük és joguk van ezeket a dolgokat irányítani” – mondja a Mi svédek és a COVID-ban Johan Carlson, a Svéd Közegészségügyi Hivatal főigazgatója. „A jó hír az, hogy ezt ki is tudjuk használni. Az kell, hogy az emberek részt akarjanak venni. Ha nem akarnak, a jogszabályok nem fognak számítani.”
Voltak lezárások, de nagyon kevés

De mi történt pontosan Svédországban? 2020. február 1-jén került a COVID-19 az epidemiológiailag figyelemre méltó betegségek közé, miután január 31-én megtalálták az első fertőzöttet az országhatáron belül. A hatóságok gyorsan dolgoztak, az első európai esetet ugyanis január 24-én detektálták, és az Egészségügyi Világszervezet is január 30-án sorolta a nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzet (public health emergency of international concern, PHEIC) kategóriájába a betegséget. Március 10-én a svéd hatóságok már azt javasolták az embereknek, hogy ne látogassák az idősotthonokat és az egészségügyi intézményeket.

Válasz