{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Capitolini- Sala Della Lupa.wmv","author_name":"huszaknevighgabriella","author_url":"http:\/\/network.hu\/huszaknevighgabriella","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/orokvaros.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=151803&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/orokvaros.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/orokvaros.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=151803&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/orokvaros.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"A r\u00f3mai farkas \u00e9letkora miatt cs\u00f6rt\u00e9znek a tud\u00f3sok\r\n2011. november 25., p\u00e9ntek\r\n\r\nA r\u00f3mai Capitoliumi M\u00fazeumban \u0151rz\u00f6tt farkasszobor eredet\u00e9t magyar\u00e1z\u00f3 felirat kijav\u00edt\u00e1s\u00e1t s\u00fcrgette a Der Spiegel c\u00edm\u0171 n\u00e9met hetilap azt \u00e1ll\u00edtva, hogy a k\u00f6zhittel ellent\u00e9tben nem \u00f3kori, hanem a k\u00f6z\u00e9pkorban sz\u00fcletett alkot\u00e1sr\u00f3l lenne sz\u00f3. \u201cLehet, hogy nem pontosan akkor k\u00e9sz\u00fclt, amikor mi hissz\u00fck, de a n\u0151st\u00e9nyfarkas a mi\u00e9nk \u00e9s R\u00f3ma alap\u00edt\u00e1s\u00e1t jelk\u00e9pezi\u201d - \u00fczent vissza a r\u00f3mai Il Messaggero.\r\n\r\nA 2006 \u00f3ta tart\u00f3 dat\u00e1l\u00e1si vita az it\u00e1liai kutat\u00f3kat is megosztja. A szobrot restaur\u00e1l\u00f3 Anna Maria Carubba r\u00e9g\u00e9sz szerint a farkas eset\u00e9ben haszn\u00e1lt bronz\u00f6nt\u00e9si technika k\u00f6z\u00e9pkori eredetre utal. A szobron v\u00e9gzett sz\u00e9nizot\u00f3pos kormeghat\u00e1roz\u00e1s szint\u00e9n a 12-13. sz\u00e1zadra helyezte az alkot\u00e1s keletkez\u00e9s\u00e9t. Andrea Carradini, a r\u00f3mai egyetem klasszikus kori r\u00e9g\u00e9szeti tansz\u00e9k\u00e9nek professzora az Il Messagger\u00f3nak lesz\u00f6gezte: biztos benne, hogy a n\u0151st\u00e9nyfarkas a Krisztus el\u0151tti 5. sz\u00e1zadban k\u00e9sz\u00fclt. Carradini szerint ezt a v\u00e1rosalap\u00edt\u00e1s helysz\u00edn\u00e9n, a r\u00f3mai Palatinus-dombon tal\u00e1lt legutols\u00f3 r\u00e9g\u00e9szeti leletek is meger\u0151s\u00edtik. El\u0151ker\u00fclt a Romulus alap\u00edtotta v\u00e1ros egykori fala \u00e9s Romulus lak\u00f3h\u00e1za, mi\u00e9rt ne maradhatott volna fenn a farkas is, mely az etruszkkori szobrokat id\u00e9zi, p\u00e9ld\u00e1ul az Arezz\u00f3i kim\u00e9r\u00e1t.\r\n\r\nA vita egyed\u00fcl azt nem eml\u00edti, hogy az eredetileg csak a farkast \u00e1br\u00e1zol\u00f3 szobrot 1473-ban, Andrea Pollaiolo eg\u00e9sz\u00edtette ki az ikrek alakjaival. A n\u00e9met sajt\u00f3ban megjelent cikk ut\u00e1n a Capitoliumi M\u00fazeum jelezte, hogy a farkas melletti t\u00e1bl\u00e1j\u00e1ra r\u00e1\u00edrj\u00e1k, nem kiz\u00e1rt, hogy k\u00f6z\u00e9pkori alkot\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/1\/5\/1\/_\/151803_21627_4.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"151803"}