{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Negyedik r\u00e9sz Excavations on the northeastern slopes of the Palatine hill22","author_name":"huszaknevighgabriella","author_url":"http:\/\/network.hu\/huszaknevighgabriella","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/orokvaros.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=430972&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/orokvaros.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/orokvaros.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=430972&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/orokvaros.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"A r\u00f3mai Palatinusn\u00e1l \u00e1s\u00f3 r\u00e9g\u00e9szek felt\u00e1rt\u00e1k annak a h\u00e1znak a maradv\u00e1nyait, ahol a felt\u00e9telez\u00e9sek szerint R\u00f3ma els\u0151 cs\u00e1sz\u00e1ra, Augustus sz\u00fcletett. \nA bejelent\u00e9sre a t\u00edz \u00e9ven \u00e1t foly\u00f3 \u00e1sat\u00e1s v\u00e9g\u00e9n, 2011 novemberben ker\u00fclt sor. Az el\u0151zm\u00e9nyekhez tartozik, hogy 2006-ban Clementina Panella, a r\u00f3mai La Sapienza Egyetem munkat\u00e1rsa \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i egy folyos\u00f3t \u00e9s a \u201enagyon r\u00e9gi, arisztokratikus h\u00e1z\u201d n\u00e9h\u00e1ny elem\u00e9t m\u00e1r megtal\u00e1lt\u00e1k Titus diadal\u00edve mellett, a Palatinus \u00e9szaknyugati cs\u00fccsk\u00e9ben.\n \nAz ut\u00f3bbi \u00f6t \u00e9vben nagyobb lend\u00fcletet kap\u00f3 munk\u00e1latok eredm\u00e9nyei meger\u0151s\u00edtett\u00e9k azt a hipot\u00e9zist, amely szerint a h\u00e1z Augustus apj\u00e1\u00e9, Gaius Octavius\u00e9 lehetett. \u201eT\u00f6bb mint t\u00edz szob\u00e1t, mozaikpadl\u00f3t \u00e9s fresk\u00f3val d\u00edsz\u00edtett falat t\u00e1rtunk fel\u201d \u2013 nyilatkozta Panella.\n \nA r\u00e9g\u00e9szek szerint a k\u00e9tszintes h\u00e1zat \u00fagy kell elk\u00e9pzelni, mintha az \u00e9ppen a Palatinusra \u201em\u00e1szna\u201d fel; csod\u00e1latos kil\u00e1t\u00e1s ny\u00edlik onnan a Forum Romanumra \u00e9s az Esquiline-hegyre. A tuf\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt fal mellett egy szent\u00e9ly maradv\u00e1nya is el\u0151ker\u00fclt, amely a curia els\u0151 ilyen eml\u00e9ke lehet. A legenda szerint a v\u00e1ros egyik alap\u00edt\u00f3ja, Romulus 30 curi\u00e1ra osztotta a t\u00e1rsadalmat: az \u00f3kori R\u00f3m\u00e1ban a csal\u00e1dok nemzets\u00e9gekbe (gens), ezek curi\u00e1kba (\u00f6sszesen 30), azok pedig t\u00f6rzsekbe (tribus, \u00f6sszesen h\u00e1rom) t\u00f6m\u00f6r\u00fcltek.\n \nA Tacitus \u00e1ltal eml\u00edtett Curiae Veteres fontos tal\u00e1lkoz\u00e1si pont volt. Az \u00e9v egy bizonyos pontj\u00e1n itt gy\u0171ltek \u00f6ssze a curi\u00e1k \u00e9l\u00e9n \u00e1ll\u00f3 curi\u00f3k, akik szertart\u00e1sok sor\u00e1n er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg poz\u00edci\u00f3ikat; t\u00f6bb ezer fogadalmi aj\u00e1nd\u00e9k \u00e9s lelet tan\u00faskodik arr\u00f3l, hogy a Curiae Veteres 11 \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl (i.e. 7. sz\u00e1zad- i.sz. 4. sz\u00e1zad) akt\u00edv volt.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/4\/3\/_\/430972_33122_4.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"430972"}