2025.05.20.

A Sixtus kápolna. a konklávé helyszíne, a világ talán legismertebb épülete - mégis sok ismeretlen részletet rejt. Egyike azon kevés épületnek, aminek a belső tere az ismert, a külsejéről valószínűleg kevesen ismernék fel. A napokban nem túlzás, hogy az egész világ erre az épületre, pontosabban a kéményére figyel, ezért következzen 10 érdekesség, kevésbé ismert tény erről a tényleg lenyűgöző épületről!

A mennyezet Michelangelo előtt

1

Mielőtt II. Gyula pápa 1508-ban megbízta volna Michelangelot a freskó elkészítésével, a kápolna mennyezetét égszínkék alapú, csillagokat ábrázoló freskó borította. Ez akkoriban nagyon népszerű megoldás volt Itáliában, több ilyen belső tér is fennmaradt. Ezek közül legszebb talán Giotto remekműve, a Scrovegni-kápolna Padovában. Ez alapján könnyen képet kaphatunk a Sixtus-kápolna korai állapotáról.

Nem csak Michelangelo

2

Michelangelo freskói lenyűgözők, de érdemes az oldalfalakat is nézni.

Ha a látogató megérkezik a kápolnába, óhatatlanul felfelé néz, így szinte észre sem veszi az oldalfalakat borító hat-hat freskót. Ez elég nagy kár, sőt, hiba, ugyanis ezeket a korai reneszánsz leghíresebb mesterei, többek között Botticelli alkotta. Így olyan alkotások maradnak szinte szó szerint árnyékban, ami bármelyik országban önmagukban hatalmas látványosságot jelentenének.

3

Krisztus három megkísértése - a Sixtus-kápolna egyik méltatlanul elfeledett Botticelli-freskója.

4

Jelenetek Mózes életéből, Botticelli másik freskója.

"Csinálj, amit akarsz!"

5

Már a kortársak legendákat szőttek Michelangelo és a freskókat megrendelő II. Gyula pápa veszekedéseiről, egyben a kölcsönös tiszteletet mindvégig megtartó viszonyáról. Gyula eredetileg csak pár kiegészítést szeretett volna, az ablakok fölött mintákkal, apostolok alakjával, de Michelangelo hatalmas léptékben gondolkodott. Végül a pápa ráhagyta, "csinálj, amit akarsz!" felkiáltással elhagyva a termet. A végeredményt a világon valószínűleg mindenki ismeri.

Fény és sötétség

6

A pápa áldásával/kivonulásával Michelangelo dolgozta ki magát az ikonográfiai programot is. Korábban sosem látott, sőt máig lenyűgöző fantáziával festette meg a teremtés egyes mozzanatait. Ezek közül talán legkülönlegesebb a fény és sötétség elválasztása. Lentől szemlélhetjük, ahogy az Úr a saját kezével tolja szét az eget, elválasztva a fényt a sötétségtől. A jelenet festészetileg is bravúros, a főalakot alulról láthatjuk, anatómiailag tökéletesen megjelenítve.

Az első ember

7

Ádám megteremtésének jelenete minden bizonnyal a világ legismertebb festészeti alkotása. Az Úr, Zsófia/Sophia, vagyis a bölcsesség alakjába kapaszkodva érintéssel ad életet Ádámnak. A jelenetben maga a teremtés már megtörtént, az erős kéz már éppen eltávolodott a lassan öntudatra ébredő Ádámtól.

Az isteni elme

8

1990-ben különös cikk jelent meg az amerikai Journal of the American Medical Association című orvosi folyóiratban. Frank Meshberger idegsebész, agykutató felfedezte, hogy az Ádám teremtése-jelenetben az Úr körül jelenlévő, lebegő csoport kontúrja, sőt, az alakok közötti vonalak is szinte teljes egészében megegyeznek az emberi agy anatómiai felépítésével. A felfedezés elsőre megdöbbentő, de egyáltalán nem mond ellent sem a katolikus tanításnak, sem a reneszánsz és Michelangelo szellemiségének. Tulajdonképpen azt jelképezi, hogy a teremtés folyamata egy intellektuális munka. Az elméletbe illeszkedik az a már említett mozzanat, hogy az Úr, miközben Ádámot teremti, Zsófiát/Sophiát, a bölcsességet megszemélyesítő alakot karolja át.

A tökéletes Sybilla

9

Sybilla-alakhoz készített vázlatok.

A görög művészet közkedvelt megoldása volt a Figura serpentinata, vagyis a csavarodott testtartás megjelenítése. Ezt Michelangelo tökélyre fejlesztette a Líbiai Sybilla alakjában, ugyanis, ha megnézzük a képet, látható, hogy a prófétanő lábujjai is csavarodnak. A Sybillák megjelenése önmagában is különleges, az ókeresztény hagyomány szerint a pogány görög jósnők jövendölték meg Krisztus eljövetelét, így válva prófétákká.

Vázlatok

10

A freskókészítés technikája nagyon nagy sebességű munkát tesz szükségessé, nem lehet rögtönözni. Ezért a festők hatalmas kartonokra dolgozzák ki a vázlatokat, a helyszínen már gyakorlatilag ezt másolják fel a száradó falra. Ezek a kartonok önmagukban is elképesztő értéket képviselő műalkotások.

Hatalmas méretek

11

A terem méretei miatt a mennyezeti freskók, ha nem is kicsinek, de nagyjából embernagyságúnak látszanak. A valóságban ez természetesen nem így van, az egyes alakok kétszeres-háromszoros embernagyságúak. 

Restaurálás

12

Dániel próféta alakja a restaurálás előtt és után.

A freskók restaurálása 1980-ban kezdődött és 13 évet vett igénybe (Michelangelo 9 évig dolgozott a kápolnán!). A költségeket nagyrészt egy japán tévétársaság fedezte, három évig kizárólagos jogos szerezve a freskók publikálására. Az munkák során ötszáz év kormát, porát távolították el, így a sokak által megszokott barnás árnyalat helyett újra feltárultak Michelangelo élénk színei.

Különös önarckép

13

Szent Bertalan apostol, aki saját lenyúzott bőrét tartja.

A kápolna abból a szempontból is különleges, hogy keretbe foglalt kép helyett a teljes falat betöltő freskót láthatunk az oltár mögött. A jelenet az utolsó ítéletet ábrázolja, telis-tele festészeti és ikonográfiai érdekességekkel. Az ítélet során Krisztus mellett (akit Michelangelo a Dávid-szoborhoz hasonló külsővel ábrázolt) az apostolok is megjelennek, a hagyományos attribútumaikkal, vagyis vértanúságuk eszközeivel. Így Bertalan apostolt is láthatjuk, akit élve megnyúztak kivégzése előtt, ezért általában úgy ábrázolják, hogy saját bőrét tartja a kezében. A szakértők szerint a férfialak maga Michelangelo, de a hasonlóság méginkább a lenyúzott arcbőrön látható. 

https://architextura.hu/10_erdekesseg_a_sixtus_kapolnarol.html

 ----------------------------------------------------------------------------------------