Roberto Guiltieri Róma főpolgármestere facebook bejegyzésében osztotta meg azt a hírt, hogy ellátogatott a Római nagymecsetbe:

Tegnap este a Római nagymecsetbe mentem, hogy találkozzunk az iszlám közösséggel, és megosszuk velük az iftar örömét, a naplemente utáni böjtöt megtörő étkezést. Köszönet ennek a szép közösségnek, amely kultúrájával és értékeivel gazdagítja városunkat.

10 év után újjáéledt a hagyomány, hogy Róma polgármestere a ramadán hónapban ott legyen a nagymecsetben. Alemanno polgármestersége idején már hagyománnyá vált: a Ramadán idején ő volt a Fővárosi Iszlám Közösség első polgári vendége. A Gianni Alemanno mandátumát követő idők óta ezt a hagyományt már nem tisztelték: sem Ignazio Marino, sem Virginia Raggi nem ült soha iftar idején az asztalhoz.

------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/photo/?fbid=782977149851595&set=pcb.782977196518257

https://www.romatoday.it/politica/gualtieri-ospite-ramadan-roma-11-aprile-2023.html

--------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------

Ramadán kezdőknek, avagy amit a ramadánról tudni illik:

Ramadán az iszlám naptár szerinti 9. hónap sa’bán és sawwál hónap között, mely a Hold állásától függően 29 vagy 30 napos. A hidzsra utáni második évben nyilatkoztattak ki a Korán azon sorai, melyek felszólítják a muszlim hívőket, hogy ebben a hónapban böjtöljenek, mely egyben az iszlám vallás negyedik pillére:

„...Aki pedig jelen van e hónapban [ramadán], az böjtölje azt végig...” (Korán, A tehén szúrája, 2:185)

Böjt az iszlám szerint

A böjt arabul szaúm, jelentése önmegtartóztatás, tartózkodás ételtől, italtól, házas élettől. Maga a böjt, mint vallási rituálé és előírás egyébként nem új keletű dolog sem a Könyv Népei, sem pedig a preiszlám arab törzsei számára, akik hasonlóképpen böjtölnek, mint a muszlimok.

„Ó ti, akik hisztek! Előíratott a számotokra a böjtölés, ahogyan előíratott azok számára is, akik előttetek éltek.” (Korán, A tehén szúrája, 2:183)

Sokan ezért a ramadán havi böjtöt a pogány arab szokás továbbélésének tekintik, ám az iszlám, vagyis a Korán és Mohamed próféta küldetésének alapvető célja nem valami teljesen új alkotása, hanem a meglévő tradíciók és szokások reformációja volt: megtisztítani Isten eredeti üzenetét az évtizedek alatt rárakódott emberi kitalációktól, és ehhez mérten helyesbíteni a népek „eltévelyedett” hitvilágát. Így a bálványállító mekkaiakkal ellentétben a muszlimok az Egy Isten parancsára böjtölnek, melynek fő célja a Vele való kapcsolat erősítése az önmegtartóztatás és a megnövelt istenszolgálat által.

A ramadán és ezzel a 30 napos böjt akkor veszi kezdetét, mikor a muszlim vezetők megpillantják az új hónap elejét jelentő félholdat. (Bukhári, 3. kötet, A böjtölés könyve (30), hadísz 1900 & egész 11. fejezet) Ennek következtében a ramadán kezdete az iszlám országok között egy nappal eltérhet. De a nem-iszlám országok muszlim közösségei sem feltétlen lépnek egyszerre a böjti időszakba – előfordul, hogy még egy adott városon belül sem. Vannak, akik a helyi vezetők észlelésére hagyatkoznak, vannak, akik azonban Szaúd-Arábiát követik. De akad olyan is, aki bár Európában él, mégis saját hazája szerint kezd böjtölni.

A Koránból tudjuk, hogy egy böjti nap napfelkeltétől naplementéig tart, pontosabban a hajnali imától (fadzsr) a naplementei imáig (magrib). A böjtöt megtörő étkezést iftárnak, a hajnalban elfogyasztott „reggelit” pedig szuhúrnak hívják.

„...És egyetek és igyatok egészen addig, amíg világossá nem válik a számotokra a fehér és a fekete szál közötti különbség hajnalban! Ezt követően előírás szerint tartsátok be a böjtöt a (következő) éjszakáig.” (Korán, A tehén szúrája, 2:183)

Az imák időpontja így minden nap egy-két perccel tolódik valamelyik irányba. Idén ramadán elején jelenleg hajnali fél 3 körül van a fadzsr és este fél 9 körül a magrib ima.

A hadíszok szerint az utolsó falatokat az imát jelző azán (imára hívás) végéig engedett lenyelni, enni pedig már abban a pillanatban lehet, amikor megszólal az imára hívás. (al-Bukhári, 3. kötet, A böjtölés könyve (30), hadísz 1918, 1919., Darussalam kiadó, 1997, Rijád)

Miért böjtölnek a muszlimok?

Alapjában véve a böjt, mint önmegtartóztatás, a bizonyos dolgokról való önkéntes lemondás egy meghatározott időre minden vallásban ugyanazt a célt szolgálja: emlékezteti az embert halandó életére és korlátolt, függő sorsára. A böjti időszak így a reflektálás, a spirituális feltöltődés és megtisztulás, és az Istennel való kapcsolat megerősítésének időszaka, mely egyben az önuralmat is fejleszti.

Míg más felekezeteknél a teljes elvonulás jellemzi ezt a periódust, addig a muszlimoknál ez a napi teendőik mellett történik. A munka, a tanulás és az egyéb elfoglaltságaik mellett több időt igyekeznek tölteni istenszolgálattal: többet olvassák és tanulmányozzák a Koránt, a napi 5 kötelező ima mellett több önkéntes imát végeznek, mint például az éjszakai ima (qijámul-lajl, vagy kifejezetten a ramadánhoz kapcsolódóan használt imaforma: a taráwíh ima), melyet tipikusan az esti ima (‘isá) után szoktak tartani a mecsetekben egy rövidebb előadással egybekötve, de az éjszaka bármelyik szakaszában, akár otthon is végezhető, közösen vagy egyedül. Ugyanúgy imádkozzák, mint bármelyik másik imát, kettes egységekben (raká’).

A muszlim hívők számára ramadán hónapja még azért is fontos, mivel ekkor nyilatkoztattak ki Mohamed számára a Korán első sorai a Híra barlangban, Gábriel angyal által.

„Ramadán hava, amelyben a Korán lebocsátatott az emberek számára útmutatásként és az útmutatás és a különbségtevés világos bizonyítékaiként... (Allah azt akarja, hogy) Töltsétek ki (az előírt napok számát)! (És azt akarja, hogy) Allah nagyságát magasztaljátok azért, amiért az Igaz Útra vezérelt benneteket! Talán hálásak lesztek!” (Korán, A tehén szúrája, 2:185)

Ezért a muszlimok számára ez a hónap egyfajta ünnep is, a Korán lejövetelének ünnepe. Az első sorokat Mohamed pontosan az Elrendelés éjszakáján (lajlatul-qadr) kapta meg (Korán, A megtapadt rög szúrája), melyről egyébként nem lehet tudni pontosan, hogy a ramadán melyik éjszakájára esik, csupán annyit – a különböző fennmaradt hadíszok alapján -, hogy a ramadán utolsó 10, páratlan számú éjszakájának egyike. Sokan a ramadán 27. éjszakáját tartják a lajlatul-qadrnak, így aki iszlám országban jár, megfigyelheti, hogy ezen az éjszakán még az is előkerül az esti taráwíh imára, aki egész ramadán alatt be sem tette a lábát a mecsetbe.

Ramadán utolsó 10 napjával kapcsolatban fontos megemlíteni még az ittikáf, vagyis az önkéntes elvonulás gyakorlatát, mikor is a hívők (jellemzően férfiak, de gyakran nők is) a mecsetbe költöznek, ahonnan majd csak ramadán legvégén lépnek ki – ahogyan azt Mohamed próféta és társai is tették. Az éjszakákat imádkozással, a nappalokat Korán-olvasással töltik. Fürödni természetesen hazamennek napközben, amennyiben a mecset nem rendelkezik zuhanyzóval, és együtt étkeznek – bár ramadánban szinte minden nagyobb mecset, kiváltképp nem iszlám országokban, étellel és itallal várja a böjtölő (és nem böjtölő) hívőket.

Még miért böjtölnek a muszlimok? Prófétai hagyományok szerint a böjtölés védelem a hívő számára a Pokol tüzével szemben, illetve a múltbeli bűnök bocsánatáért való vezeklés, mely hatalmas jutalommal jár.

Abú Hurajra hagyományozta Mohamed prófétától, aki azt mondta: “A böjtölés pajzs a Pokol tüze ellen.” (al-Bukhári, 3. kötet, A böjtölés könyve (30), hadísz 1894, Darussalam kiadó, 1997, Rijád)

“Aki őszinte hittel, Isten jutalmát remélve böjtöli végig ramadán havát, annak az összes múltbéli bűne megbocsáttatik.” (al-Bukhári, 3. kötet, A böjtölés könyve (30), hadísz 1901, Darussalam kiadó, 1997, Rijád)

“Mikor ramadán hava beköszönt, a Mennyország kapui kinyílnak, a Pokol kapui bezárulnak és a sátánok bilincsbe verettetnek.” (al-Bukhári, 3. kötet, A böjtölés könyve (30), hadísz, 1899, Darussalam kiadó, 1997, Rijád)

Hogyan böjtölnek a muszlimok?

Ahogyan azt a szaúm jelentéséből már tudjuk, tehát napfelkelte és naplemente között, a muszlim böjtölők elsősorban nem esznek, nem isznak, nem élnek házas életet (2:187), és tartózkodnak az egyébként is tiltott vagy utálatos cselekedetektől. De emellett – az esetleges éhség és szomjúság keltette ingerültséget leküzdve – ügyelniük kell modorukra, viselkedésükre is. Így például többek között tartózkodniuk kell a hazugságoktól, a pletykáktól és a vitáktól – ahogy a ramadánon kívül is.

Mohamed próféta azt mondta, hogy Allah azt mondta: “Ádám fiai minden cselekedetüket saját magukért teszik, kivéve a böjtöt, amit kizárólag Értem tesznek, és Én hatalmas jutalmat készítettem elő számukra. A böjtölés védelem a Pokol tüze és a bűnök elkövetése ellen. Ha valamelyikőtök böjtöl, tartózkodjon a házastársával való intim együttléttől és a vitatkozástól. És ha valaki vitát kezdeményez (egy böjtölővel), mondja azt: ’Böjtölök’…” (al-Bukhári, 3. kötet, A böjtölés könyve (30), hadísz 1904, Darussalam kiadó, 1997, Rijád)

Az iszlámban kiemelkedő fontossága van a szándéknak (al-Bukhári, 1. kötet, A kinyilatkoztatás könyve, hadísz 1. Darussalam kiadó, 1997, Rijád), éppen ezért az istenszolgálat nem korlátozódik le a szent könyv tanulmányozására és az imádságra. Istenszolgálatnak tekinthető minden olyan megengedett cselekedet, melyet a hívő megfelelő szándékkal, Isten megelégedését remélve cselekszik. Ezek a jócselekedetek a ramadán idején hatványozódnak, így egy muszlim hívő, ha teheti, ilyenkor többet adakozik a rászorulóknak (amellett, hogy a ramadán végi ünnepig minden család tagjai után adományt [zakatul-fitr] köteles adni), jobban ápolja a kapcsolatot rokonaival, szomszédaival és a közösség tagjaival, általánosságban véve kedvesebb és segítőkészebb másokkal.

Ibn Abbász hagyományozta, miszerint „a Próféta volt a legnagylelkűbb az emberek között, és még nagylelkűbb volt ramadánban, mikor is Gábriel angyal meglátogatta esténként egészen a hó végéig.” (Bukhári, 3. kötet, A böjtölés könyve (30), hadísz 1902., Darussalam kiadó, 1997, Rijád)

Abú Hurajra hagyományozta, hogy a Próféta azt mondta: „Aki nem hagy fel a hazugságokkal és hazugságai fűtötte gonosz cselekedetekkel, úgy Istennek nincs szüksége arra, hogy az ilyen elhagyja ételét és italát (vagyis böjtjét Isten nem fogadja el.) (Bukhári, 3. kötet, A böjtölés könyve (30), hadísz 1903. Darussalam kiadó, 1997, Rijád)

Ki az, aki böjtöl, és ki az, aki nem?

A böjt kötelező minden muszlimnak, nőnek és férfinek, aki megfelel az alábbi kritériumoknak:

- épelméjű és egészségügyileg képes a böjtölésre

Aki tehát tartósan beteg (pl. mentálisan beteg, cukorbeteg, rendszeresen gyógyszert szed vagy egyéb olyan problémája van, amire nézve a böjt megtartása veszélyes lenne), az nem böjtölhet, helyette mindennap egy szegény számára napi élelmét kell biztosítania. Terhes és szoptatós édesanyákra ugyanez vonatozik. Aki csupán megfázott, lázas, vagyis ideiglenesen beteg, annak a kimaradt böjti napokat a következő ramadánig be kell pótolnia.

- elérte a pubertás kort (mely az iszlámban a felnőtt korhatár)

Muszlim családok általában fokozatosan készítik fel gyerekeiket a ramadáni böjtre. Először csak délig, majd később a délutáni ima (aszr) kezdetéig, csupán néhány alkalommal engedik őket böjtölni, mielőtt ők is a család többi tagjához hasonlóan végigböjtölnék a ramadánt.

- az adott helyen lakik, vagy hosszabb ideig tartózkodik ott, tehát nem számít utazónak

Az utazó választhat: böjtölhet is utazása közben, vagy dönthet úgy, hogy a kimaradt napokat később bepótolja.

Az ideális, egészségre jótékony hatással levő böjti nap a következőképp zajlik: mikor eljön a böjttörés, azaz az iftár ideje, a Próféta példáját követve a böjtölő néhány szem datolyával, gyümölccsel, tej vagy víz kíséretében töri meg böjtjét, majd elmegy imádkozni. A vacsoraasztalra lehetőleg sok-sok folyadék és egészséges – zöldségek, proteinben és rostokban gazdag – ételek kerülnek, melyből annyit eszik, amennyit egy átlagos, böjtmentes napon enni szokott. Édesség helyett sokkal jobb, ha gyümölcsöt fogyasztunk desszertnek. Célszerű az este folyamán inkább sokat inni és többször, kevesebb adag ételt magunkhoz venni. Szuhúrra is könnyedebb ételeket ajánlatosabb fogyasztani, esetleg egy tál müzlit vagy joghurtot, vagy csak néhány pohár vizet inni.

https://napiiszlam.blog.hu/2016/06/07/ramadan_kezdoknek_avagy_amit_a_ramadanrol_tudni_illik

-------------------------------------------------------------------------------------