A „Magna Domina Hungarorum” drágakő, a hit és a művészet ékszerdoboza - folytatjuk az Osservatore Romano vatikáni napilap 1980. október 9-i számában megjelent cikkek ismertetését, amelyek az előző napon, Magyarok Nagyasszonya liturgikus ünnepén, a vatikáni grottákban felszentelt Magna Domina Hungarorum magyar kápolnáról tudósítottak.

Előző adásunkban felolvastuk Szent II. János Pál pápa homíliáját, majd a kápolna felszentelése után, a szerda délelőtti általános pápai kihallgatáson a magyar zarándokokhoz intézett köszöntését, Lékai László bíborosnak a Szentatyához intézett köszönő beszédét. Most ismertetésünket a pápa távozása után történt események felidézésével folytatjuk a vatikáni napilap negyven évvel ezelőtti tudósításai alapján.

Miután a Szentatya elhagyta a kápolnát, Lékai bíboros felkereste a vatikáni Szent Péter Műveket (Fabbrica di San Pietro), hogy kifejezze megelégedését a fontos mű eredményes megvalósításáért. Szavaira Lino Zanini érsek, vatikáni kanonok, a Szent Péter Művek megbízott vezetője a következő rövid beszéddel válaszolt:
A vatikáni magyar kápolna egy Arany Legenda, korunk ízlése szerint

Ma, október 8-a különösen örömteli nap a magyar nép története számára. Mindenekelőtt szeretném kifejezni tiszteletteljes és testvéri üdvözletemet a nagyérdemű magyar főpásztoroknak, akik itt összegyűltek híveik nevében is.

Ehhez a köszöntéshez kapcsolódik gratulációm a „Magna Domina Hungarorum” tiszteletére létrehozott Kápolna nemes kivitelezéséért. A hit emlékműve, amely, miközben a kedves magyar nép díszére válik, egy rendkívül modern „Legenda Aurea” – Arany Legenda, amely megfelel korunk embere művészi ízlésének és igényeinek. Ezekben a napokban többször is áttekintettem a magyar szentek sorát, akik áhítatos menetben kísérik István királyt, hódolattal leróva tiszteletüket Édesanyjuk, Isten és az egyház Anyja előtt – folytatta a magyar főpásztorokhoz intézett beszédében Lino Zanini érsek, a vatikáni Szent Péter Művek négy évtizeddel ezelőtti vezetője. Márványba faragott alakjaik, kiváló magyar művészek munkái, miközben ritmikus összhangban jelenítik meg az életükhöz kapcsolódó történelmi eseményeket és a teológiai valóságokat, táplálják a belső összeszedettség légkörét.

A magyar művészetnek ez a pozitív hozzájárulása csodálatosan egybeolvad a gótikus, a kozmata és a korai keresztény elemekkel, amelyek az ősi Nagy Konstantin Bazilikából származnak, mint a trónus támlája, az oltár előlapja, az olvasóállvány csavart oszlopa, a körmeneti kereszt és az értékes ókeresztény dombormű az oltár előlapjának közepén. Mindez kifejezése egy spirituális folyamatosságnak, amely a művészet révén formába önti az emberi gondolatot.

A magyar művészet egy ezeréves civilizáció lelkiségét fejezi ki

A magyar művészet, olyan értelemben véve, mint művészet, amely feltárja és kifejezi egy ezeréves civilizáció lelkét, készséges a Lélek sugallataira és elkötelezte magát azok megélésére, a szentek egyedülálló kilátótornyát formálja meg. Bennem is mély érzelmeket keltett részvételem a ma reggeli ünnepélyes szertartáson, amelyet Őszentsége, II. János Pál mutatott be – hangzott Lino Zanini érsek személyes vallomása a Magna Domina Hungarorum felszenteléséről.

A főpásztor beszédében továbbá megállapította, hogy az új kápolna kifejezetten magyar műalkotás, amely már széleskörű dicséretet kapott fontos személyiségektől és megvalósításához a tiszteletre méltó Szent Péter Művek őszinte és szeretetteljes hozzájárulást nyújtott vezetői és kézművesei révén. A kápolna különleges jelentőségű VI. Pál pápa emlékezete számára is, aki hőn óhajtotta kivitelezését.
A Magna Domina Hungarorum a hit és a művészet ékszerdoboza

A művészi szentély, mint a Kereszténység Első Templomának foglalatába helyezett drágakő, mint a hit és a művészet ékszerdoboza, jelképe marad annak a spirituális egységnek, amely Magyarország klérusát és világi híveit Krisztus Helytartójához kapcsolja, legyen bőséges égi kegyelmek záloga nemes nemzetetek számára! – fejezte be beszédét az egész magyar népnek szóló kívánságával a Szent Péter Művek vezetője, majd a következő szavakkal vett búcsút a magyar küldöttségtől:

„Bíboros prímás úr Őeminenciájának, a főpásztoroknak, a hatóságok képviselőinek, a művészeknek, a híveknek és mindazoknak, akik hozzáértéssel és szenvedéllyel követték ennek a műnek kifinomult munkálatait, kifejezem gratulációmat és jókívánságaimat”.
A vatikáni grottákban az új magyar kápolna az egység és a béke jelképe Európa számára

Ez a címe annak a cikknek, amelyben az Osservatore Romano újságírója felidézi a kápolna keletkezésének történetét és ismerteti a kegyhely művészeti kincseit, felsorolva a falakat díszítő domborművek magyar, vagy magyarok között tanúságot tett boldogjait, szentjeit.

A kápolna története ezer évvel ezelőtt kezdődött

A vatikáni grottákban elhelyezkedő magyar kápolna, amelyet a Szentatya ma reggel avatott fel, hosszú történettel rendelkezik. Az ezredik év körül II. Szilveszter pápa Szent Istvánnak ajándékozott egy kápolnát a Szent Péter bazilika közelében. Csaknem ezer évvel később, 1977-ben, VI. Pál pápa Lékai bíborosnak adományozott egy teret a grották belsejében, a nyolcadik termet, amelyet a „szarkofágok” (ókeresztény szarkofágok) termének hívnak. Elkezdődtek a majdan Magyarország Nagyasszonya nevet viselő kápolna építésének a munkálatai. Építészeti szempontból azonnal szükségesnek látszott, hogy kibővítsék a teret, amelynek magassága eredetileg két méter 70 centiméter volt. Így hozzáláttak a padozat egy méter 10 cm-es lesüllyesztéséhez és kiszélesítették a helyiséget, hogy egységes tágas teret képezzenek ki. A kápolna jelenleg négy és fél méter széles és tizenhét és fél méter hosszú.

A középkor magyar szentjei a nemzetek egységét, a földrész békéjét szolgálták

A munkálatok összességében egy évig és néhány hónapig tartottak. Eközben ismert magyar művészek szobrászati alkotásokat hoztak létre, amelyeket egymás után elhelyeztek a kápolnában. Jelenlegi állapotában a kápolna három témára összpontosít: tanúskodik a magyarok Szűzanya iránti szeretetéről és Péter utóda iránti hűségükről; jelképezi az egész nagy magyar család egységét a hazában és a hazán kívül; hangsúlyozza az egységes és békés Európa gondolatát, emlékeztetve a nagy magyar szentekre, akik a középkorban a nemzetek egységének és a földrész békéjének létrehozói voltak.

A csodaszarvasoktól Mária országáig

A kápolnában két szobor áll szemben egymással: Magyarok Nagyasszonyának életnagyságú képmása az oltár mögött, és Szent István szobra, abban a pillanatban, amikor Szent Imre, fia és trónörököse korai halála miatti vigasztalanságában a Szűzanya oltalmába ajánlja koronáját és népét. A két bronzszobor Varga Imre alkotása.

Az oltár mögötti részt az ősi magyar pogány legenda csodaszarvasai díszítik az életfa ábrázolásával együtt.

Az oldalfalakon találjuk a különböző művészek által elkészített tizenkilenc domborművet, amelyek a magyar szenteknek és boldogoknak a történelem során tett tanúságaira emlékeztetnek.

Kő Pál domborműve Szent Adalbert püspököt és vértanút, Szent Gellért püspököt és vértanút ábrázolja (akinek ezekben a napokban emlékezünk születésének ezredik évfordulójára – teszi hozzá a cikkíró), valamint Boldog Özsébet (Eusebius), a pálos rend alapítóját. Kiss Sándor az alkotója a Magyarországi Szent Erzsébet és Árpád-házi Szent Margit, valamint Boldog Gizella domborműveknek. Kiss Nagy András művei Boldog Kinga lengyel királynét, Boldog Piroska bizánci császárnőt és Szent László magyar királyt ábrázolják. Marton László szobrász alkotta meg Boldog Jolán pomerániai hercegné, Boldog Szalome halicsi királyné, Magyar Mózes kijevi szerzetes, Szent Lajos, toulouse-i püspök alakjait. Kovács Kiss Gyula szobrász az alkotója a következő domborműveknek: Szent Erzsébet portugál királyné, Szent Imre herceg, Szent István és Boldog Gizella fia, valamint Szent Margit, skóciai királyné. Csíkszentmihályi Róbert nevéhez fűződnek Boldog Erzsébet szűz, Boldog Hedvig és Dominici Boldog János bíboros, követ domborművei.

A magyar kápolna az egyháztörténelem ragyogó alakjainak seregszemléje

A felsorolás után a cikkíró a következő végkövetkeztetést vonja le:

Amint látjuk, ez a seregszemle az egyháztörténelem ragyogó alakjairól szól, akik vagy Magyarországon születtek, vagy ott tettek tanúságot. A vezérfonal minden esetben a béke és a népek egysége.

Magának a kápolnának a történetét Amerigo Tot négy domborműve beszéli el, amely a kápolna zárófalán látható.

Az első Szilveszter pápa adománya Szent Istvánnak; a másodikon Kapisztrán Szent János harangszóval hívja a híveket az Úrangyala elimádkozására III. Kallixtusz pápa rendelkezése szerint az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére. Amerigo Tot harmadik domborműve azt a jelenetet örökíti meg, amikor VI. Pál pápa helyet ajándékoz Lékai László bíborosnak a Magyarok Nagyasszonya Kápolnájának kialakítására 1977-ben. Végül a negyedik dombormű megörökíti azt a pillanatot, amikor II. János Pál pápa felszenteli a Magna Domina Hungarorum kápolnát.

Amerigo Tot domborművének jobb és bal oldalán a két pápa címere látható – fejezi be cikkét az Osservatore Romano újságírója.

Szent VI. Pál és Szent II. János Pál közelsége

Hozzátesszük, hogy most már mind a két pápát – az adományozó VI. Pált és a felszentelő II. János Pált – a szentek között tisztelhetjük, jelenlétük továbbra is körbefogja és őrzi a „magyar hit és művészet ékszerdobozát”.

Amikor felkeressük a Magna Domina Hungarorum kápolnát a vatikáni grottákban, a Szent Péter bazilikába belépve jobb oldalon elhaladunk Szent II. János Pálnak a Szent Sebestyén kápolnában elhelyezett sírja előtt, majd balra fordulva lejutunk az altemplomba, ahol először Szent Péter sírja előtt rójuk le tiszteletünket, majd a különböző korok pápáinak sírjai között tovább haladva elérkezünk Szent VI. Pál sírjához, aki a „Magna Domina Hungarorum” számára kijelölte a helyet és aki kifejezte azt a szándékát, hogy éppen itt, a magyar kápolna szomszédságában helyezzék örök nyugalomra. A Montini pápa földi maradványait őrző sírbolthoz közvetlenül kapcsolódik a kápolna oltár mögötti hátfala, amelynek egész felületét a pogány múltat jelképező három-három szkíta aranyszarvas és a honfoglaláskori magyar tarsolylemezek életfamotívumai díszítik.

A csodaszarvasok aranyozott fémdomborművéből emelkedik ki a Kisded Jézust tartó, kun arcvonásokkal ábrázolt Szűz Mária alakja. Fejét krómozott acéllemezből készült fátyol borítja, fölötte korona, előtte pedig mintegy két méternyi távolságra, harmónikus egységet alkotva Szent István király áll, jobbjában tartva a Szent Koronát. Vállán az acéllemezből készült koronázó palást az esztergomi székesegyházban található eredeti palást hű másolata.

A szentély első bejáratának lépcsőjén álló Szent István szobor térdet hajtva tekint Máriára. A jelenet azt a pillanatot ábrázolja, amikor első szent királyunk közvetlenül halála előtt, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén felajánlja a mennybe felvett Szűzanyának a II. Szilveszter pápától kapott szent koronát és a keresztény Európához csatlakozó egész magyar hazát.
A szentély alkotója, a 2019 decemberében, 96 éves korában elhunyt Varga Imre Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész többek között így emlékezett vissza élete egyik fő művének megalkotására: „Lehetőségem nyílt falat felhúzni oda, ahol egy Nagy Konstantin korából való szarkofág van beépítve. Alattunk 30 méterre található Szent Péter sírja, fejünk fölött egy szellőzőnyíláson át Michelangelo Piétájára lehet rálátni. Belépni ide olyan volt, mint egy avatási szertartás…”

A szobrászművész elmagyarázta, hogy az altemplom agresszív, mindent megtámadó légköre az aranyon kívül csak a rozsdamentes acélt kíméli meg, ezért számtalan próbálkozás után jött rá a nemrégen felfedezett anyag megmunkálásának módjára. A Magyarok Nagyasszonyának méltó hátteret kölcsönöző falról Varga Imre a következő vallomást tette: „A háttérben ott vannak az aranyszarvasok, amelyek csodálatos módon illeszkednek a legendákhoz. A csodaszarvast követve jöttek a magyarok, és ezek az arasznyi szarvasok pajzsra szerelt vezérjelvények voltak; ahogy sorra bekövetkezett egy-egy vezér halála, velük együtt temették el e jelvényeket. Így kerültek a földbe, majd ásatási leletek formájában közkinccsé lettek. A magyar legendáriumban, mint tárgyi kísérők lehetnek jelen. Ezeket használtam fel a Magyarok Nagyasszonya-kápolnában”.

A kápolnát az évek során még két újabb domborművel egészítették ki. 2001. november 9-én Govanni Battista Re bíboros, a Püspöki Kongregáció akkori prefektusa áldotta meg az 1945-ben vértanú halált halt Boldog Apor Vilmos püspök Lebó Ferenc által készített domborművét, akit Szent II. János Pál pápa 1997. november 9-én emelt az oltár dicsőségére. Az utolsó domborművet, Oláh Éva Arré szobrásznő süttői márványból készült alkotását, amely az 1931-ben elhunyt Boldog Batthyány-Strattmann Lászlót, a szegények orvosát ábrázolja, Francesco Marchisano bíboros, a Szent Péter bazilika főpapja, az Egyházi Kulturális Javak Pápai Bizottságának nyugalmazott elnöke és Konkoly István szombathelyi megyéspüspök áldotta meg 2004. március 23-án, a szemorvos boldoggá avatásának első évfordulóján. (Marchisano bíboros a szertartáson mondott homíliájában felidézte a magyar egyházhoz fűződő kapcsolatait, amelyek éppen az 1956-os forradalom idején kezdődtek. Visszaemlékezett találkozására Tiszteletreméltó Mindszenty József bíborossal is, akinek személyét különösen nagyrabecsülte. Máriazellben is felkereste sírját, és meggyőződött arról, hogy a magyar hívek milyen nagy szeretettel róják le hálájukat az utolsó hercegprímás emléke előtt.)

A vatikáni magyar kápolna hajóját két részre osztó boltív oltár felé néző oldalán látható Lékai László bíboros bronz címere latin nyelvű érseki jelmondatával: „Succisa virescit”, azaz a „Megnyesett fa kizöldül”, amely egyrészt emlékeztet a múlt elnyomására, másrészt mindnyájunkat kötelez, hogy a jelenben kivirágoztassuk a hit megnyesett fáját.

---------------------------------------------------------------------------------------------

https://www.vaticannews.va/hu/vatikan/news/2020-10/magna-domina-hungrarorum-felszentelese-osservatore-romano.html

----------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------