Rómában a Forum Romanum területén Septimius díadalívével szemben találhatók a Lapis Niger maradványai. A hagyomány azt tartotta, hogy Romulust, a város alapítóját itt, a Forum közepén, Vulcanus templomában ölték meg, ahol ezután a tiszteletére szentéy-sírt emeltek a görög városok példájára. Magának az oltárnak a létezése az antik szövegekből már ismert volt, de csak 1899-ben találta meg Giacomo Boni olasz régész.

A négyszögletű területet i.e. I. sz. során fekete márványlapokkal kövezték ki, hogy megkülönböztessék a teret borító fehér travertin kőtől. A fekete kövezet alatt egy kis szentély darabjai maradtak meg: egy tufaoltár, egy oszlop töredék. és egy oszlopcsonk, amely archaikus latin nyelven íródott. A hely vallásos jellegét erősítették a kutak, melyek ezt a helyet összekötötték azzal a ponttal, ahol a latin – szabin háború után Romulus és Titus Taius békét kötöttek, és ahol magának Romulusnak a sírja volt.

T. Horváth Ágnes viszont azt írja, hogy a Romulushoz tartozó legenda bármilyen kedves is, a valósághoz nem sok köze van. A Lapis Niger és a környező emlékek eredetileg a Volcanus templom részei voltak, de az az egy biztos, hogy mostanáig ezen a kövön találták meg a legrégibb latin nyelvű feliratot.

Valójában a Lapis niger felirata a görögökhöz hasonló betűkkel van írva, de nem görögül, hanem archaikus latinul van írva.

A feliratban az 1. sor a hely szentségét nyilvánítja ki ( sakros esed ). A 2. a királyokat említi ( recei = királyok) , ami feltétlenül a királyság korára datálja magát a feliratot. A harmadik a királyi szolgát ( kalatorem — calator ) és az áldozati állatot ( iouxmenta — iumenta ) említi.

Maga a hely valószínűleg olyan szentély lehetett, ahol maga a király mutatott be áldozatot az összegyűlt tömeg (király szolgái) előtt.

Róma királyai

A hagyományos elbeszélés szerint Rómát hét király uralta az i.e. 753-as megalapítása és az utolsó király, Büszke Tarquin kiűzése közötti időszakban, i.e. 510-ben. Nem valószínű, hogy hét király 243 évet fedhetett volna le, figyelembe véve azt is, hogy a királyokat általában kinevezték, nem valószínű, hogy a szenátorok, kezdetben egy Romulus által létrehozott tanácsadó testület tagjai egy nagyon fiatal férfit választottak volna ilyen pozícióra. Valószínűleg a legenda hét királyról beszél, mert a hetes számnak volt valami mágikus jelentése is, azonkívül, hogy a dombok száma is ennyi, amelyekre Róma épült. A második király Numa Pompilius volt, egy szabin, kinevezése a rómaiak és néhány szabin város közötti szövetség jele, amelyek nagy valószínűséggel szembesülnek az etruszkok fenyegetésével: a szabinok elrablása és az azt követő események is olyan elemek, amelyek alátámasztják azt az elméletet, hogy a rómaiak szövetséget kötöttek a szabinokkal. A hagyomány a szabinokkal vívott háború kontextusába helyezi a Forum Romanuban talált domborművet, amely egy lovas földre zuhanását ábrázolja.

A Lacus Curtius

A lovast ábrázoló domborművet Phocas császár oszlopa alatt 1553-ban találták meg, s most egy falakkal körülkerített, misztikus magyarázatok övezte Lacus Curtius névvel jelölt mélyedésnél található a Forumon, amihez több névmagyarázó mítosz is fűződik. A Forumon található dombormű eredetije, ami valószínűleg a Kr. e. II. századból származik, ma a Capitoliumi Múzeumban látható, hátoldalán igen érdekes felirat található a tribunusok és praetorok neveivel.

A legendák három változata közül választhatunk:

Az első változat szerint annak idején ez a hely egy mocsár volt, ahol a szabinok vezére, Mettius Curtius elesett a szabinok és a latinok között dúló háború során lovaglás közben.

Róma másik, több szerző által is megerősített hősmondája szerint egy nap, még Romulus és Titus Tatius uralkodása idején (Kr. e. 753–717) megnyílt a föld ezen a helyen, s a jelenség okát a jósok úgy magyarázták, hogy ez akár a Világ végét is jelentheti. Egyetlen módját találták annak, hogy a nyílás bezáruljon: ha Róma legbátrabb katonája lovastól, teljes fegyverzetben beleveti magát a mélységbe. Ezt egy római lovag, Marcus Curtius meg is cselekedte, hogy megmentse hazáját.

A harmadik magyarázat Gaius Curtius konzul nevéhez fűződik Kr.e. 445-ben, aki azért zárta le ezt a szent helyet, mert villámcsapás érte.

A környező burkolatnál alacsonyabb szinten egy maradványt figyelhetünk meg a porhanyós tufában, a kerek szerkezetet; valószínűleg egy kút alapja lehetett.

Viszont az már nem legenda, hogy ezen a helyen koncolták fel a négy császár évében, 69. január 15-én saját katonái Galba császárt.

https://www.youtube.com/watch?v=QbFz3T7_QlY

https://www.youtube.com/watch?v=FZnoJZ_ZIXw

https://roma-szenvedely.eu/latnivalok/forum-romanum/lacus-curtius/

https://www.facebook.com/photo?fbid=10216832580526243&set=pcb.10159595507913745

https://www.romeartlover.it/Storia1.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mai_Kir%C3%A1lys%C3%A1g

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Terme_di_diocleziano,_lapis_niger,_02.JPG

https://en.wikipedia.org/wiki/Lapis_Niger

https://sights.seindal.dk/italy/rome/forum-romanum/lapis-niger-and-vulcanal/

régészeti csoport:

http://www.speleovespertilio.it/homepage.htm

------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------