2021.08.05
Róma különlegesen szokta ünnepelni a La Madonna della Neve -t (a Havas Boldogasszony napját) azzal, hogy a nyári kánikulában csodalatosan szép havazást állít elő a S. Maria Maggiore bazilika előtti téren.

A látvány 2021-ben nem marad el, augusztus 5 -én, csütörtökön 21.00 órai kezdettel tartják meg a Piazza di S. Maria Maggiore -ban, amelyet az Örök Város, a Vatikán és a Kulturális Minisztérium is támogat.
A hagyományosan a Carabinieri zenekarral kísért havazást és fényshow -t idén is Ferenc pápának ajánlják.

A bazilikában a 10.00 órai szentmise a La Madonna della Neve tiszteletére történik, és ekkor a mennyezetről lehulló fehér virágszirmok zápora jelképezi a hóesést, amit délután 17.00 órakor megismételnek, szintén a hagyományoknak megfelelően.

----------------------------------------------------------------------------------------

https://www.wantedinrome.com/news/romes-miracle-of-the-snow-in-august.html

----------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

P.Vértesaljai László: Havas Boldogasszony,

a Santa Maria Maggiore története

2021.08.09.
Róma első és legjelentősebb Mária temploma csendes tanúja annak a különleges tiszteletnek, mellyel Péter és Pál apostolok vértanúságának a városában is övezték a Megváltó Édesanyját, aki egészen a keresztig követte egyszülött Fiát. A templom szerkezete is hűséges, Róma bazilikái közül a Santa Maria Maggiore őrzi legjobban az alapítási formáját.

1250 tájt írta a trentói Bertalan ferences testvér azt a legendát, mely közel ezer év távlatából emlékezik egy kedves történetre. Az Úr 365. esztendejének augusztus hava 5. napján egy János nevű római patrícius álmot látott, melyben azt hallotta, hogy a legforróbb hőség, a római ferragosto idején hó esik majd az Urbs egyik halmán, az Esquilinus dombon. A derék patrícius megosztotta az álmát Libériusz pápával és amikor Róma népe egy csodás havazás miatt fellármázta őket, a helyszínre siettek. A hófoltok egy épület alapfalait rajzolták meg, mire kijelölték a leendő templom formáját. Innen ered az elnevezés, mellyel csak a második évezredben nevezték el a templomot: Sancta Maria ad Nives, magyarul Havas Boldogasszony. Ezzel a névvel aztán az egész keresztény világon templomokat építettek a Szűzanya tiszteletére. Magyarföldön méltán a leghíresebb a Szeged-Alsóvárosi Havas Boldogasszony ősi gótikus temploma, mely ferences testvérek gondozásában nagy szolgálatot tett Isten népe szolgálatában, főként a török hódoltság idején.

Az ásatások meglepő eredményt mutatnak

A római Santa Maria Maggiore bazilika alatt végzett régészeti ásatások a közelmúltban érdekes részletekre világítottak rá. Mindenekelőtt meglepetést keltett, hogy a templom mostani, vagyis az eredeti alapfalain túl nem találtak más olyan nyomokat, mely megerősítette volna a legenda szerint a 352 és 366 közt szolgáló Libériusz pápa által emelt első Mária templom létezését. Viszont fény derült arra, hogy máig állnak az eredeti bazilika alapfalai, melyeket az ötödik század elején építettek. A régészeti kutatások és a történelemi források más magyarázattal szolgálnak, melyek szerint a valóság sokkal összetettebb, de ugyanolyan szép és hittel teli tartalomra utal. Róma első Mária templomának a neve a források szerint az első évezredben Ecclesia Sanctae Dei Genetricis, a Szent Istenszülő temploma, rövidebben Ecclesia Sanctae Mariae, Szűz Mária temploma.

A Jeromos féle martírológium adata: templomszentelés 434-ben

Ha pontosan nem is tudjuk a templom építésének a kezdetét, felszentelésének napját biztosan rögzíti a Martyrologium Hieronymianum, a Szent Jeromosnak tulajdonított martirológium, melynek szír forrású törzse a negyedik század végén keletkezett, de a későbbi századokban (6. század) kiegészítették azt. A martirológium egy liturgikus kalendárium, mely többnyire rövid és megbízható adatokkal szolgál a keresztény vértanúkról és szentekről, valamint a nekik szentelt templomokról. Nos, a Jeromos féle martírológium azt írja, hogy III. Szixtus pápa – tehát a korábban említett vértanú pápa név-utóda – szentelte fel az Ecclesia Sanctae Mariae-t, Szűz Mária templomát. Évszámot a forrás nem jelöl meg, csak azt írja, hogy augusztus 5-én, vasárnap történt a felszentelés. Viszont könnyen ki lehet nyomozni, hogy mikor esett augusztus 5-e a későantik korban éppen vasárnapra: 434-ben! Vagyis pontosan a 432 és 440 közt uralkodó III. Szixtus pápa idejében.
Alexandriai Szent Cirill püspök beszéde a 431-es Efezusi Zsinaton: Szűz Mária, ki nem alvó lámpás, szüzesség koszorúja, igaz tanítás királyi pálcája, örökre ép templom vagy!

Három évvel a 431-ben tartott híres Efezusi zsinat után, mely Krisztus valóságos istenségének a kihangsúlyozására Szűz Máriát a Theotokosz, Istenszülő névvel illette. Ennek latin átírása a korábban említett Genetrix templomtitulus. Róma tehát 434-ben új Szűz Mária templomot kapott, melynek azonban elsősorban krisztológiai jelentősége van. De hadd mondja el ezt nekünk egy zsinati résztvevő, maga Alexandriai Szent Cirill püspök, méghozzá a 431-es efezusi zsinaton mondott beszédével, mely az Istenszülő Szűz Mária dicsérete:

(Zsolt 132, 1). Fogadd tehát hódolatunkat, titokzatos Szentháromság, aki az Istenszülő Szent Szűz Mária templomába hívtál össze bennünket......

Ne feledjük: Szent Cirill püspök az efezusi Szűz Mária templomban mondta el ezt a beszédet 431-ben, melyet a helyi kisázsiai hagyomány szerint Szűz Mária és Szent János, a szeretett tanítvány ottani tartózkodása emlékére építettek.
A Mária-templom építésének oka Róma kifosztása: Legyen a Szűzanya a Város védnöke!

A római Havas Boldogasszony templom hagyománya úgy tudja, hogy III. Szixtusz pápa az Efezusi zsinat tiszteletére emeltette az új Mária templomot, mégpedig a régi, Libériusz pápa-féle első templom átépítésével. Nyilvánvaló azonban, hogy ilyen nagyméretű bazilikát, melynek hossza 87 méter, mindössze bő két év alatt, 431 és 434, között nem lehetett felépíteni. Viszont 434-ben Szixtus pápa felszentelte, ahogy a templom eredeti mozaikokkal díszített diadalívén a Krisztus trónus alatt, Péter és Pál apostolok – a két helyi vértanú szent – alakja közt fut a felirat: Xystus Episcopus Plebi Dei, Szixtus püspök Isten népének (ajánlja).

Hol itt az igazság? Róma földjében! Erről szólnak a kutatások és a források. Ha nem tudtak ilyen hatalmas és ilyen fölséges pápai bazilikát emelni két év alatt, akkor azt korábban kezdték építeni és így nyilván nem az efezusi zsinat Istenszülő címének a tiszteletére.

Van ugyanis egy esemény, mely fényt derít a titokra. Ez pedig egy szörnyű trauma, Róma elfoglalása és leigázása 410-ben, amikor Alarich gótjai feldúlták az Örök Várost. Rómát sokszor feldúlták, de ez volt az első, az alapítást követő megerősödés után. 410. augusztus 24-én foglalták el Alarik vizigót király (ur. 395-410) harcosai Rómát, az „Örök Várost”, mely 800 évvel Brennus gall vezér betörése után esett újra áldozatul a barbár hadak pusztításának. Közel 800 éven át hódító idegen katonák nem léptek a Forum Romanum Szent Útjára, a Via Sacrára. Most egy világ omlott össze a rómaiakban, mégpedig a város bevehetetlenségébe vetett hitük. A császárkor régi istenei már nem segítenek, de a konstantini fordulattal 313-ban elismert kereszténység még nem hatotta át egészen a régi birodalmat. 410. augusztus 24-én a Város északi Só-Kapuja, a Porta Salaria megnyílt a vizigótok előtt, így ismét barbár hódítók özönlötték el Róma utcáit. Alarik harcosai azonnal megkezdték a fosztogatást, feltörték a császárok sírjait, kifosztották a pogány és keresztény templomokat és mérhetetlen zsákmányt szereztek. Miután az Örök Várost ebben az időben – az ostromok eredményeként – rendkívül súlyos éhínség sújtotta, a gótok „csak” három napig dúltak Rómában, majd Dél-Itáliába vonultak, hogy Szicíliából és Afrika partvidékéről élelmet szerezzenek maguknak.
Róma püspöke a szenátus, a római nép helyébe pedig Isten népe lép, Isten Anyjával!

Róma a gótok után gazdátlanul maradt. Egyetlen erő maradt a városban, az Ecclesia: Róma püspöke a diakónusokkal, a papok és a hívek. Ez az erő azonban spirituális hatalom volt, legföljebb karitász segítséggel tudott a városlakók segítségére sietni. Ekkor, ebben a seblázban, tehát 410 után kezdik el építeni Róma első Mária templomát. Paradigmaváltás történik. Eddig a kereszténnyé lett császárok voltak az új kultusz támogatói, de a Nyugat-Római császárság gyakorlatilag megszűnt, jóllehet formailag fennmaradt 476-ig. Viszont 410 után Róma püspöke, az Episcopus Urbis lép a hiányzó erő helyébe és fog templomépítkezésekbe. Nem is messze egymástól, egyszerre több templom is születik. Az Esquilinus dombon lakott az első században Pudens szenátor, akit a hagyomány szerint Pál apostol keresztelt meg, két lánya pedig, Praxedis és Pudentiana, egy-egy róluk elnevezett titulus-templomot hagyott az utókorra. A negyedik században a környék elnéptelenedett, a régi római családok elhagyták itteni ősi házaikat, csak az Ecclesia maradt. A Szent Pudentiana templom máig látható szentélyapszisát ekkor készítik, egyetlen hatalmas üzenettel. Róma elbukott, de áll a Kereszt, Krisztus keresztje. Jeruzsálemben, a Golgotán emelt Szent Sír – Feltámadás bazilikában őrzött Krisztus kereszt lett az új erő és az apszismozaik közepén, irdatlan nagy trónuson áll a Crux gemmata Christi, Krisztusnak drágakövekkel ékesített keresztje. A Kereszt-Krisztus mellett pedig Péter és Pál alakjai, de immár ők az Urbs új szenátorai, fehér tógában! Ezek között a régi tituláris templomok közt emeltek egy újat, egy elhagyott régi patrícius ház alapjaira és szentelték fel annak a tiszteletére, akit alexandriai Szent Cirill említett beszéde oly kiválóan magasztal. Ő a Theotokosz, az Istenszülő Mária!

A dedikációs felirat Xystus Episcopus, Plebi Dei, Szixtus püspök Isten népének (ajánlja) kettős változást jelent: Róma püspöke – Péter utóda – lép a Szenátus helyébe, míg a római népet Isten népe váltja fel. A jól ismert SPQR rövidítés, Senatus Populusque Romanus, a Szenátus és a Római Nép helyett a Püspök és Isten népe. Ennek a Krisztus vére által szerzett új népnek lett az Anyja az efezusi Theotokosz.

Elolvadt a hó, de Krisztus keresztje ma is áll. Új erők döngetik Róma földjét napjaikban is, de Krisztus keresztje áll, tövében a hűséges és fájdalma Anyával, a mi drága Havas Boldogasszonyunkkal.

---------------------------------------------------------------------------------------

https://www.vaticannews.va/hu/vatikan/news/2021-08/santa-maria-maggiore-havas-boldogasszony-roma-vednokseg-isten.html

----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------