2021.08.14.
A Nemzeti Múzeum "Premontreiek 900" kiállítása bemutatja a premontreiek magyarországi tárgyi örökségét, köztük egy különleges XV. századi Mandyliont.
A gödöllői Krisztus-képmást a Premontrei tárgytörténetek 6. programján mutatta be Terdik Szikveszter, Kutas Eszter és Kusler Ágnes:
https://mnm.hu/hu/esemenyek/kiallitas/godolloi-krisztus-kepmas-premontrei-targytortenetek-6

A Gödöllői Premontrei Apátság féltve őrzött kincse a 15. századi, itáliai eredetű Krisztus-képmás, amely a római San Silvestro templom Mandylion-ikonjának másolata.
A festmény korai történetéről a hátoldalán található latin nyelvű felirat tudósít. Eszerint a szentképet Bakócz Tamás a római pápától kapta, s vitte el Mátyás király feleségének, Aragóniai Beatrixnak. Innen, több tulajdonoson keresztül jutott el Fugger Máriához a "győri hős" Pálffi Miklós özvegyéhez a vöröskői várba 1602-ben.
Később a kassai jezsuita rendházba vitték, amelyet a rend feloszlatásának követően a premontreiek vettek birtokba a gimnáziummal együtt a 19. század első felében, amikor aztán a sérült festményt átfestették. Valószínűleg Takács Menyhért prépost idején került az első világháború után elcsatolt kassai rendházból később Gödöllőre.
A szocializmust Fényi József Ottó munkájának köszönhetően titokban vészelte át, és a rendszerváltoztatás után visszajutott a Gödöllői Premontrei Apátságba.

Ezenközben kalandos volt Rómában az eredeti Mandylion sorsa is.
A Mandylion eredeti jelentése gyapjúruha, törölköző. Egy ilyen törölközőt Krisztus a nedves arcához érintett, majd ezután csodás módon kirajzolódott az arca a gyapjúszöveten. Veronika kendőjének története ismert, amit a Szent Péter bazilikában őriztek, és mutattak be ritka alkalmakkor a hívőknek, egészen 1527-ig, Róma kifosztásáig.
A San Silvestro in Capite templomban a klarisszák által őrzött Mandylion Bizáncból került a nővérekhez, s nincs rajta Krisztus szenvedése, mert más története van.
Krisztus, ahogy megkezdte nyilvános működését, hamarosan messze híre ment csodatételeinek, gyógyításainak. Edessza városállam (ma Şanlıurfa, röviden Urfa, Törökország) uralkodója ekkoriban Abgar (Abgarus) király volt, akinek etnikai hovatartozása nem teljesen tisztázott, mind a szírek, mid pedig az örmények sajátjukként tisztelik. Abgar leprától szenvedett, és fülébe jutott Krisztus gyógyító erejének a híre. Mivel személyesen nem tudott elmenni Jézushoz, ezért udvari festőjét küldte el, hogy fesse le Krisztust, abban a reményben, hogy Krisztus képmása kigyógyítja majd betegségéből.

A festő azonban nem tudta Krisztust lefesteni, mert Krisztus arca annyira fénylett, hogy nem lehetett az arcvonásait megfigyelni. Krisztus megnedvesítette az arcát, megtörölte egy törölközővel, és odaadta a festőnek. A törölközőn kirajzolódott Krisztus arca. A festő hazatérvén átadta a királynak, aki arcához érintette a Szent Mandyliont, és azonnal kigyógyult a leprából. Csak egy kis területen maradt nyoma a betegségének, azért, hogy az mindig emlékeztesse a kilátástalan helyzetéből való csodás gyógyulására.

A bizánci császár kiűzi az arabokat és elfoglalja Edesszát. Nem sokkal később 944. augusztus 15-én Konstantinápolyba viteti a Szent Mandyliont. Ott a világítótorony melletti Istenszülő-templomban teszik közszemlére másnap, augusztus 16-án. Ennek az eseménynek az emlékezetére az ortodox egyház minden év augusztus 16-án ünnepli a Szent Mandyliont.
Ebben az időszakban számos másolat készül erről a Nem Kézzel Festett Ikonról. A katolikus egyház két olyan ismert ereklyével rendelkezik, melyet a hagyomány az edesszai Mandylion másolataként tart számon. Az egyik a Genovai Szent Arc, melynek első említését a 1362-ből ismerjük, a másik pedig a San Silvestro-i Szent Arc, melyet 1517-ben említenek először. Maguk a másolatok azonban korábbiak, mint a ma ismert első írásos említésük.
A San Silvestro-i Arc jelenleg a Vatikánban található, mert IX.Pius pápa Róma elfoglalása idején 1870-ben a Vatikánba vonulásakor a templomból magához vitette, s azóta is ott van a Matilda kápolnában. Ettől a naptól kezdve a szentkép háromszor hagyta el a vatikáni falakat: 2000 -ben a németországi Expo -ra, 2008-ban az Egyesült Államokban tartott kiállításra, 2014-ben pedig végre 145 év után három napra visszatért a San Silvestro in Capite templomba. A Szeplőtelen Fogantatás ünnepségén történt, hogy újra megmutatták a híveknek, s bár újra a Vatikánba került, a hívek nem maradtak ikon nélkül, a helyére Ivan Polverari mester festményét helyezték a főoltárra, aki megkapva az áldást, egy nagyobb táblában reprodukálta Krisztus arcát és tekintetét.

-------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i-Premontrei-Ap%C3%A1ts%C3%A1g-102537504732945/photos/pcb.312116193775074/312056587114368
https://www.facebook.com/nemzetimuzeum/photos/a.111611145537788/3696028173762716/

https://mnm.hu/hu/esemenyek/kiallitas/godolloi-krisztus-kepmas-premontrei-targytortenetek-6
https://mnm.hu/virtualis/premontrei/
https://mnm.hu/hu/kiallitasok/idoszaki/premontreiek-900
http://andronikosz.blogspot.com/2015/02/a-szent-mandylion-es-keramidion-nem.html
https://www.wikiwand.com/en/Image_of_Edessa
http://decumanosud.blogspot.com/2014/11/un-volto-da-riscoprire-limmagine.html
https://www.youtube.com/watch?v=biOaDNhbOwg
L’icona del Santo Volto in esposizione a Roma nella chiesa di San Silvestro
https://www.tv2000.it/blog/2016/12/30/san-silvestro-in-capite-limmagine-edessena-e-la-testa-del-battista/
https://www.romasette.it/licona-del-santo-volto-a-san-silvestro-in-capite/
http://chiesaepostconcilio.blogspot.com/2014/12/ostensione-del-volto-di-cristo-in-san.html
https://it.zenit.org/2014/12/06/a-roma-per-incontrare-il-volto-santo-di-gesu/
https://www.shroud.com/pdfs/stlpolveraripaper.pdf
http://www.sentiericona.it/public/icone/?p=9101
https://www.youtube.com/watch?v=jEp2iliU0qw
https://www.avvenire.it/agora/pagine/icone-dipingere-arte-sacra-ivan-polverari
https://sansilvestroincapite.org/prayer-jesus-face-icon
https://elalminardemelilla.com/2015/12/10/la-iglesia-de-san-silvestro-in-capite/

---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------