Éppen ma négyszáz éve gyűltek össze a római Janiculum-dombon a reneszánsz kor jeles tudósai, hogy megcsodálják a Galilei által tökéletesített új találmányt, a távcsövet.

Az 1611. április 14-i éjszakai csillagnézést a világ első tudományos akadémiája, a Lincei Akadémia szervezte, amelynek Galilei is tagja volt. „Valóban izgalmas pillanat volt. Ekkor mutatta be Galilei először a teleszkópot a művelt rómaiaknak, akik persze saját szemükkel akartak meggyőződni arról, vajon tényleg ugyanazt látják-e, mint Galilei. Az esemény azért volt jelentős, mert ez volt az első alkalom, amikor a tudomány segédeszközhöz folyamodott. Itt már nem volt elég a gondolkodás vagy a puszta szem, a látáshoz immár megfelelő eszközre volt szükség” – mondta Guy Consolmagno SJ vatikáni csillagász (képünkön) a római Amerikai Akadémia által a napokban szervezett megemlékezés alkalmából.

Galileit 1992-ben egy vatikáni különbizottság rehabilitálta, amelyet II. János Pál pápa állított fel – írja a CNS.

 

http://www.magyarkurir.hu/hirek/vatikani-obszervatorium-csillagasza-teleszkoprol-es-galileirol

 

Miért került Galilei a vádlottak padjára?

 

Nem a mi, hanem a hogyan lehetett Galileo Galilei végzete: az eredetileg az inkvizíció engedélyével megjelentetett Párbeszédek tartalma ugyanis magából a pápából űzött gúnyt, pedig a Szentatya korábban még indulatoktól mentesen diskurált a két világnézet kibékíthetetlen ellentétéről az által nagyra becsült neves olasz tudóssal.

 

 

A Párbeszédek csak egy évtizeddel később jelent meg, s osztatlan sikert aratott az értelmiségi körökben. Egy valaki azonban érdekes dologra lett figyelmes: ugyanis míg a kopernikuszi világkép mellett kardoskodó karakter okos és előzékeny a beszédben, addig a geocentrikus nézetet hirdető figura buta és disznófejűként van ábrázolva, ráadásul a neve is erre utal (Simplicio). Később az is szöget ütött az egyháziak fejébe, hogy az utóbbi néhol szóról szóra ugyanazokat az érveket veszi elő, amelyekkel a pápa is élt a Galileivel való beszélgetése során.

A barátságnak így egyhamar vége szakadt, amit a bosszú követett. A tudóst Rómába parancsolták, ahol az Inkvizíció színe előtt kellett megjelennie. Ekkor Galilei 'technikai' jellegű kifogásokkal élt, s elmondta, hogy valóban tárgyalta a kopernikuszi tanokat, de nem érvelt mellette. Végül mégse ez mentette meg Galileit, hanem befolyásos barátai és hírneve. Arra hivatkozott, hogy nem emlékezett a nem hivatalos figyelmeztetésekre, miszerint tilos érvelni a heliocentrikus világkép mellett. Galileit börtönbüntetésre ítélték, de ezt később házi őrizetre változtatták. Az elmélet visszavonására felszólító ítélet közben állítólag a pápa elmosolyodott, s a következőt mondta: „Na ki is a Simplicio?”.

 

---------------------------------------------------------------------------------------------

http://mult-kor.hu/20110923_miert_kerult_galilei_a_vadlottak_padjara

 

 

 

----------------------------------------------------------------------------------------

 

 

Mégis mozog? – avagy harminc éve mentette fel az egyház a vádak alól Galileit

 

2022.11.01.

A történelem egyik legismertebb pere 390 éve zajlott Galileo Galilei itáliai fizikus ellen, akinek esete szimbólummá vált; máig az egyház állítólagos tudományellenességét hivatott igazolni. A per azonban nem a heliocentrikus világképről szólt, hanem arról, hogy a tudós kigúnyolta az egyház és a pápa álláspontját. Ráadásul azt sem támasztja alá semmi, hogy a vádlott száját valaha is elhagyta volna a „mégis mozog” kifejezés. Annak apropóján, hogy II. János Pál pápa harminc éve, 1992. október 31-én rehabilitálta Galileit, Kovács Örssel, a Rubicon Intézet tudományos munkatársával beszélgettünk.

 

Miért idézték 1632-ben a római törvényszék elé Galileo Galileit? Miről szólt a per?

A per ügye igen messzire nyúlt vissza. 1613-ban Galilei levelet írt egy Catelli nevű domonkos szerzetesnek, aki a barátja volt. Itt kifejtette, hogy Kopernikusz elmélete nem mond ellent a bibliai szakaszoknak, és kijelentette, hogy a szentírások nem földi szempontból íródtak, a tudomány viszont más, pontosabb perspektívát szolgáltat. Galilei szerint a szent szövegek magyarázatában sok esetben el kell térni a szavak szó szerinti jelentésétől, s azt, amit a természet tár a szemünk elé,

nem lehet kétségbe vonni amiatt, hogy az Írás szavai bizonyos helyeken másképp hangzanak.

Galileit ellenségei azonban rögtön eretnekséggel vádolták. Az éveken át tartó vita eredményeként az a döntés született, hogy a heliocentrikus világképet csak elméleti lehetőségként, matematikai modellként lehet tanítani. Galilei hívő katolikusként hét évig engedelmeskedett, majd amikor barátja, Maffeo Barberini bíboros lett a pápa VIII. Orbán néven, újra nagy lendülettel kutatni kezdett. A pápával folytatott beszélgetései inspirálták fő művének, a Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, Ptolemaioszéról és Kopernikuszéról (1632) az elkészítésére. A műben hárman beszélgetnek: Simplicio, aki a régi arisztoteliánus fizikát személyesíti meg, Salviati, aki a kopernikánus rendszer híve, és Sagredo, a független vitapartner. Galilei nem véletlenül írt olaszul, a nagyközönség számára is érthető nyelven. A könyve a cenzúra engedélyével jelent meg, mégis kiváltotta az egyház haragját. Nem a mű tartalma volt elsősorban a per tárgya – ezen a tárgyaláson nem vitatkoztak közvetlenül a fizikáról és a csillagászatról –, hanem annak a tilalomnak a megszegése, hogy megvédje, terjessze, illetve állást foglaljon a kopernikuszi elméletről.

Ha mindössze csillagászi hipotézisként ismerteti kutatásai eredményeit, nem fogták volna perbe.

Könyvében azonban kifejezetten kigúnyolta az egyház és a pápa álláspontját, és VIII. Orbán pápa szavait adta a kötet Simplicio, vagyis „együgyű” nevű szereplőjének szájába. Ez a sértés is szerepet játszhatott abban, hogy az 1632–1633-ban lezajlott perben végül is elítélték.

 

Valóban elhangzott az itáliai fizikus szájából a híres mondat, hogy Mégis mozog! (Eppur si muove!), vagy ez is csak a történelem nagy tévhitei közé tartozik?

Erre nincs bizonyíték a korabeli forrásokban, így az udvari jegyzőkönyvekben vagy a tudós későbbi munkáiban és levelezésében sem. Először egy 1757-ben, a per után több mint 120 évvel kiadott olasz könyvtári antológiában jelent meg. Egy Antonio Favaro nevű Galilei-kutató a XX. század elején állított fel egy érdekes hipotézist a mondás születésével kapcsolatban. Ő egy belgiumi magángyűjteményben tárolt Bartolome Esteban Murillo vagy iskolája egyik művészének festményéhez kötötte az ismert szállóige keletkezését. Az 1643-as vagy 1645-ös keltezésű festmény Galileit a börtönben ábrázolja. 1911-ben a vásznat restaurálásra adták, és kiderült, hogy a kép egy része a keret alatt rejtőzött. Ezen a részleten a tudós mögötti falon felbukkant az „Eppur si muove” felirat. A festményt valószínűleg Ascanio Piccolomini érsek testvére rendelte meg, így lehetséges, hogy a szállóigévé vált kifejezés az övé. Összességében tehát 

semmi nem támasztja alá, hogy Galilei száját e kifejezés valaha elhagyta volna.

 

Miért kapott a Galilei-ügy a későbbiekben politikai színezetet?

A felvilágosodás korától kezdődően mind a mai napig Galilei ügye egyfajta mítoszt teremtett, amelyben az események ábrázolása nagyon távol áll a valóságtól.

Galilei esete szimbólummá vált; máig az egyház állítólagos tudományellenességét hivatott igazolni.

Azonban már 1718-ban, negyven évvel a heliocentrikus elméletet tanító könyveket az indexről törlő határozat előtt újra kiadták Galilei műveit. Az egyház sem a Galilei-per előtt, sem utána nem támadta azokat a tudósokat, akik csak matematikával, asztronómiával vagy fizikával foglalkoztak – Giordano Bruno azért kivétel, mert ő az egyházat támadta filozófiai műveiben. Valószínű, hogy a Galilei-per csupán a történelmi-politikai helyzet és a pápa hiúságának együttes következménye volt. Ettől eltekintve a XIX. század első felében Itáliában még mindig nehézséget okozott arról írni, hogy a Föld kering a Nap körül. Az egyházellenes politikai ideológiák pedig ebben az ügyben is saját álláspontjuk, azaz egyházellenességük alátámasztására használták a Galilei-pert. Éppen ezért volt fontos, hogy az egyház is felülvizsgálta ezt az esetet.

 

II. János Pál pápa kezdeményezésére a Galilei-ügy tisztázására egyházi bizottságot állítottak fel, amely több mint három és fél évszázad után felmentette a vádak alól a tudóst. Miért volt fontos az egyháznak, hogy tisztázza Galileit?

Az évszázadok alatt Galilei műveinek értékét az egyház fokozatosan elfogadta. II. János Pál pápa már 1979-ben, egy Einstein tiszteletére rendezett konferencián a relativitáselmélet „atyjaként”, mintegy méltó előfutárjaként említette Galileit. Az 1981-ben felállított tanulmányozó bizottság munkájának következtetései alapján II. János Pál pápa rehabilitálta Galileit. 1992. október 31-én pedig a Pápai Tudományos Akadémia plenáris ülésén a pápa elismerte „az elkövetett hibákat”. Az ügy tisztázása során a bizottság megállapította, hogy

a teológusok többsége nem tudott formálisan különbséget tenni a Szentírás és annak értelmezése között, és így a tudományos kutatás egyik kérdése helytelenül a hittan síkjára került.

Így 1992-re megtörtént Galilei teljes felmentése. A lengyel származású pápa ezzel közvetve honfitársa, Kopernikusz nézeteit is rehabilitálta. A XXI. században Melchor Sanchez, a Kulturális Pápai Tanács elnökhelyettese így méltatta a rehabilitált tudóst:

Régóta bebizonyosodott, hogy a Föld a Nap körül kering, és nem fordítva. Csak hát akkoriban ez bizonyíthatatlan volt – Galilei megelőzte korát.

Ez a döntés azt is jelképezi, hogy az egyház képes szembenézni saját magával, és a múltban történt igazságtalanságok felülvizsgálatának megvan az az üzenete, hogy a jövőben a tudományos eredmények és az egyházi tanítás összeegyeztetése hamarabb megtörténik.

Kovács Örs történész, történelemtanár, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium történelem–francia szakos tanára, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából készített középiskolai történelem-tankönyvsorozat főszerkesztője és egyik szerzője, több szakmai bizottság tagja. Fő kutatási területe a magyar–francia kapcsolatok alakulása a XX. században.

 

https://index.hu/belfold/2022/10/31/galileo-galilei-tortenelem-per-egyhaz-kpernikusz-eretnekseg-rubicon-intezet-interju/?fbclid=IwAR2zPmcWpUWZNm0bBZFeDSnmeuc0N2qcc1GN1FqpvmWtJtr6W26XCu13q1I

 

 

 

---------------------------------------------------------------------------------------