2016.02.10.

Folytatódik Rómában a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségének éve alkalmából szervezett rendezvény-sorozat. Holnap, csütörtökön, 19.30 órakor kerül sor Ámos Imre, az Apokalipszis festője című kiállítás megnyitójára a Római Magyar Akadémia Galériájában (Palazzo Falconieri, Via Giulia, 1 ).

A Római Magyar Akadémia által szervezett kiállításon, melynek kurátorai Petényi Katalin és Németh Pál, az érdeklődők Ámos Imre magyar festő (Nagykálló, 1907 – Ohrdruf-Nord, koncentrációs tábor, 1944) közel negyven festményét és ötven rajzát, grafikáját tekinthetik meg. A kiállítás felvonultatja a festő életművének legfontosabb műveit az első linóleummetszetektől a 12 lapból álló tusrajzsorozaton, az Apokalipszisen keresztül az ún. „Szolnoki vázlatkönyvig”, amely Ámos festészetének epilógusa, és amelynek ceruzarajzait a festő a szolnoki munkaszolgálat alatt készítette el egy kockás spirálfüzet lapjaira.

-------------------------------------------------------------------------------------

http://nepszava.hu/cikk/1085101-amos-imre-kiallitasa-a-romai-magyar-akademian/

--------------------------------------------------------------------------------------------

Ámos Imre festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Rómában

A Római Magyar Akadémián február 11-én nyílt meg az Ámos Imre-kiállítás, melynek megnyitóján a festőművész életéről és műveiről vetítettek filmet. Vértesaljai László SJ készített interjút Petényi Katalin művészettörténész-rendezővel.

– Engem nagyon megérintett mind a kiállítás, mind a film, mert egy olyan világba merültem bele, amelyik, merem remélni, nem halt meg, hanem él. Ti ezt a világot a kiállítással, a kiállított képekkel együtt élővé tettétek és megelevenítettétek. Hogyan találtatok rá a személyre és erre a témára?

– Már hosszú évekkel ezelőtt, tulajdonképpen a hetvenes évek végén kezdtem el foglalkozni Ámos Imrével, amikor az ő neve még nem volt ismert, és élt még az özvegye, Anna Margit festőnő. Őnála találtam meg azokat a megrázó erejű rajzokat, amelyeket élete végén készített. Akkor írtam egy hosszabb tudományos művet, egy nagy katalógussal együtt, és fölkerestük az életének a különböző helyszíneit. Így jutottunk el Nagykállóra, ahol ő 1907-ben született, és ahol egy rendkívül értékes haszid zsidó közösség élt, akik még a 18. században jöttek Galíciából: szatócsok, kereskedők, parasztok, földművesek… Ők hittek abban, hogy Isten minden dologban benne rejtőzik, és az embernek munkával és tánccal, tehát nemcsak imádsággal kell dicsérni az Urat. Egy nagyon harmonikus lelki béke volt a részük, ami meghatározta az életüket. Ebben a miliőben született és nőtt fel Ámos Imre, és ezt hozta magával. Ez egyébként ugyanaz a világ, amiben Chagall született Vityebszkben, vagy például Yehudi Menuhin is ebből a világból származott.

Azután hosszú időn keresztül követtük a sorsát, és most nagyon örültünk ennek a lehetőségnek, hogy a Római Magyar Akadémián egy kiállítást rendezhetek, és hozzá elkészíthetjük ezt a filmet, elsősorban azért, mert minket magunkat is nagyon megérintett az ő tragikus sorsa, továbbá az, hogy az álom és a mítosz világában élő rendkívül lírai festő a történelem közvetlen reakciójaként hogyan válik egy küldetést teljesítő prófétává. Nagyon érdekes egyébként, hogy amíg a korai időszakában posztimpresszionista képeket fest, a befelé fordulás, a lelki béke és a kiegyensúlyozott harmónia, mondhatnám azt, hogy Árkádia békéjét teremti benne, addig azonban ’38 után, amikor a fasizmus közvetlenül támadja a saját életét és a személyes sorsát is, akkor egy rendkívül drámai, hihetetlen erejű tiltakozó művésszé válik. De mindig benne volt a remény, még a különböző munkaszolgálatok alatt is, amikor egyik helyről a másikra vitték, és közben csak pár hete vagy hónapja volt, hogy alkosson, akkor is mindig hitt benne, hogy az ember alapvetően jó.

– Hogyan tud az ő reménységének képi kifejezést adni?

– Próbáltuk hangsúlyozni azokat a motívumokat, például az angyalt, mert nagyon sok képén ott van egy angyal, aki véd, aki reményt ad (...), a sorstárs Radnótinál, aki szintén munkaszolgálatos volt, ugyanez előjön a Sem emlék, sem varázslat versében. Az angyal mindig kíséri és védi, és éppen ezért nagyon szomorú, hogy élete végén, a szinte utolsó képen ott van a síró angyal, aki, mondhatnám, talán Európát siratja. Vagy például a Csonka fánál képénél, ahol szintén nagyon sok szimbolikus hasonlatot használ, de mindig ott van egy leveles ág, ami a reményt mutatja.

– Hangsúlyt kap a filmben a festőnek, Ámos Imrének a kapcsolata Jézussal, az Újszövetséggel…

– Már gyerekkorában nagyapjától, aki egy Talmud-magyarázó tanító volt, hallott Jézus történeteiről, és nagyon érdekes, hogy az élete vége felé pedig egyre jobban odafordul Jézushoz. Nagyon megrázó rajza például a Megmérettetett, ahol Krisztust csonttá soványodva egy mérlegbe állítja, kezén és lábán a keresztsebeket látjuk, vagy például többször visszajön a Golgota-motívum, vagy a keresztrefeszített Krisztus, de ugyanígy említhetném a tizenkét lapból álló nagyerejű Apokalipszis-sorozatát, ahol János Jelenések könyvét illusztrálja, és a Jelenések könyvének a víziója válik valóban a történelem valóságvíziójává a képeiben.

– Miként lehetne összegezni e mindössze harminchét évet élt festőnek ezt a nagyerejű életművét?

– Talán segít ebben a naplója, amit ’35-től rendszeresen vezetett, amiben az egész életének a lelkivilága feltárul. Egy olyan emberrel találkozunk, akinek hihetetlen morális, belső tartása van, aki hisz az ember jóságában, és hisz a másik emberben, a felebarát szeretetében, és valószínű, hogy ez a rendkívül erős hite sugárzik át a festményeiből is. Talán még annyi, úgy érzi, hogy küldetése van. Érdekes, hogy ő eredetileg Ungár Imre néven született, aki az Ámosz kispróféta nevét ezért választotta, mert ő is érezte, hogy küldetést kell teljesítenie.

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.magyarkurir.hu/hirek/amos-imre-festomuvesz-muveibol-nyilt-kiallitas-romaban#lightbox[%27g67718%27]/0/

---------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/Vatik%C3%A1ni-R%C3%A1di%C3%B3-Magyar-m%C5%B1sor-524505510894407/?fref=ts

---------------------------------------------------------------------------------------------

A Római Magyar Akadémián az Apokalipszis festője

2016.02.28.

2016. március 13-ig látogatható a Római Magyar Akadémián az Apokalipszis festője című kiállítás, amely javarészt a Ferenczy Múzeumi Centrum Ámos-gyűjteményére épül. A Nemzetközi Holokauszt Emléknaphoz kapcsolódóan február 11-én megnyílt tárlat a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek Ámos Imre-alkotásaiból több főművet is bemutat be – köztük az Apokalipszis-sorozatot és a Síró angyalt. 
Ámos Imre életművének legjavát – mintegy 300 alkotást – a Ferenczy Múzeumi Centrum őrzi. Ebből most több mint húsz kép került ki a római kiállításra. A kölcsönzött műtárgyakat a múzeum szakemberei előzőleg restaurálták. A kiállításhoz reprezentatív katalógus készült. 
A tárlat zárását követően a XX. század nagy mesterének főművei hamarosan újra Szentendrén lesznek láthatóak a MűvészetMalom április 14-én nyíló, „A világ közepe” című nagyszabású gyűjteményes kiállításán, a Ferenczy Múzeumi Centrum rendezésében.

------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.mixonline.hu/Cikk.aspx?id=122259

------------------------------------------------------------------------------------------