A majdnem teljes egészében fennmaradt legrégebbi szentírások egyike is megtekinthető egy bibliakiállításon a Vatikánban, a Szent Péter térről nyíló Nagy Károly-szárnyban (Braccio di Carlo Magno).

A március elején nyílt és április közepéig látogatható Verbum Domini (Isten szava) tárlaton először láthatók Európában a világ legújabb és legnagyobb magán bibliatörténeti gyűjteményének, az amerikai Green Collectionnek a legféltettebb kincsei, köztük a Codex Climaci Rescriptus, a világ egyik legősibb ismert bibliája, amely a Jézus családjában beszélt palesztinai arameus nyelven íródott leghosszabb szöveg.

A nagyböjti és húsvéti időszakra nyílt bibliakiállításon 152 szent irat, illetve egyéb bibliatörténeti tárgyi emlék látható, a Green-gyűjtemény, a Vatikáni Könyvtár és a Vatikáni Múzeumok kincsein kívül európai és amerikai magángyűjteményekből származó ritkaságok. A németországi Ágost Herceg Könyvtár (Alsó-Szászország) például egyik legértékesebb kéziratát, a 14. század végén keletkezett, gazdagon díszített Wyclif-bibliát adta kölcsön, amely John Wyclif egyházreformer és tanítványainak angol bibliafordítását tartalmazza.

A könyveken kívül élethűen rekonstruáltak a tárlaton Bibliához kötődő szimbolikus helyszíneket, így a kumráni barlangokat, ahol az úgynevezett holt-tengeri tekercseket találták; a Gutenberg-nyomdát; Wartburg várának azt a szobáját, ahol Luther a Szentírás német fordításán dolgozott; egy kolostori szkriptóriumot, a sínai-félszigeti Szent Katalin kolostor egy részét, ahol hajdan megtalálták az első majdnem teljes bibliát, a Codex Sinaiticust. A pápai kulturális tanács által patronált kiállítás célja "közelebb hozni a látogatókat a Biblia történetéhez".

-----------------------------------------------------------------------------------------------

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::.......

http://www.mult-kor.hu/20120307_bibliakiallitas_a_vatikanban

http://global.christianpost.com/news/bible-exhibit-in-rome-tells-survival-story-of-scripture-70607/

http://www.christiantoday.com/article/major.bible.exhibition.opens.at.vatican/29413.htm

http://www.catholicnews.com/data/stories/cns/1200864.htm

http://philotimo-leventia.blogspot.com/2012/03/scott-carroll-phd-director-of-green.html

http://cappellano-unavoce.blogspot.com/2012/02/roma-mostra-verbum-domni-al-braccio-di.html

http://www.bibbiablog.com/2012/02/28/verbum-domini-the-word-of-the-lord/

video:

http://www.corrierenazionale.it/home/cronache/2012/03/01/news/51156-In-Vaticano-in-mostra-la-Bibbia-antichissima-del-II-secolo-d-C

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Biblia és a Vatikán

Újraértelmezik a Szentírás történetét

„E kiállítás annak drámai történelmét ünnepli, hogy a katolikus egyház miként járult hozzá minden idők legtöbbször betiltott, legtöbbet vitatott és legkelendőbb könyvéhez", azaz a Bibliához. Ezekkel a figyelemfelkeltő szavakkal invitálta a látogatót a Vatikánban megrendezett nagyszabású Biblia-kiállítás bejáratánál díszelgő hatalmas transzparens. A tárlat jelentőségét volt hivatott hangsúlyozni a reprezentatív helyszín is. A több mint százötven ritka és különleges bibliatörténeti emléknek a Szent Péter teret körbefogó híres oszlopsor, a Bernini által tervezett kolonnád Nagy Károly-szárnyában biztosítottak helyet.

A kiállítás alapját a világ legnagyobb bibliai ma­­­gánarchívuma, az egyesült államokbeli protestáns Green-gyűjtemény anyaga alkotta. A tárlat fő támogatója a Kultúra Pápai Bizottsága volt. A kiállítás minden eszközzel igyekezett hangsúlyozni a katolikus egyház kiemelkedően pozitív szerepét a Biblia sok évszázados történetében. A szervezők által felvonultatott pazar bibliatörténeti emlékek azonban inkább csak keretül funkcionáltak a kiállítás e hangsúlyos üzenetének átadásához, és igen kevéssé tudtak bizonyító anyagként szolgálni.

A nagyszabású tárlat mintegy húsz intézmény közreműködésével jött létre. Közéjük tartozik a már említett Green-gyűjtemény, továbbá az Amerikai Biblia Társulat, az Olasz Biblia Társulat, a Vatikáni Könyvtár, a Vatikáni Múzeum és több más neves állami és magángyűjtemény. A kiállítás anyaga időben több mint két évezreden ívelt át, az i. e. 4. századtól a 20. századig. A kéziratok figyelemre méltó nyelvi gazdagságot mutattak: héber, görög, illetve latin munkák mellett szerepeltek arámi, szír, kopt, arab, örmény, etióp és szamaritán nyelvű iratok.

A látogatók különleges ritkaságokat is megtekinthettek. Ezek közé tartozott az i. e. 1. századból származó holt-tengeri tekercsek egyik részlete, melyen Mózes első könyvének egyes sorai szerepelnek. A nagyközönség elé került a Codex Climaci Rescriptus, amely a világ egyik legkorábbi, csaknem teljes Biblia-szövegét tartalmazza. Az érdeklődők megszemlélhették a németországi Bambergi Állami Könyvtár egyik féltve őrzött kincsét, a 9. századi Karoling Evangélium kéziratát, és gyönyörködhettek az Ágost Herceg Könyvtár egyik legértékesebb kéziratában is, amely az első teljes angol nyelvű bibliafordításnak, a John Wycliff és tanítványai által készített Bibliának a gazdagon díszített példánya. Látható volt a Gutenberg által készített, nyomtatásban elsőként megjelent Szentírásnak, a híres 42 soros Bibliának egy részlete.

A Biblia nem egyszer viharos történetét volt hivatva dokumentálni két megégett héber Tóra-példány. Az egyik a holokauszt idején sérült meg, Lengyelország náci megszállását követően. A másik Romániából származik. Ezt a kommunista hatóságok kobozták el zsidó tulajdonosaiktól, amit a rajta lévő állami pecsét is bizonyít.

A kiállítás szervezői nem csekély feladatra vállalkoztak, amikor a katolikus egyház szerepét a Biblia történetében teljesen pozitívan, minden árnyoldalától mentesen igyekeztek az érdeklődők elé állítani. A kiállítás egésze úgy lett megkomponálva, hogy a látogatóban az a határozott benyomás alakuljon ki, miszerint a katolikus egyház volt minden időben a Szentírás igazi letéteményese, legfőbb őrzője, továbbadója, és mindenkor élen járt a Biblia eljuttatásában az emberekhez. Ezért a kiállítás szinte szükségszerűen nem maradhatott mentes a súlyos és nyilvánvaló történelemtorzításoktól.

Luther nem fér bele

Ezek egyik legkirívóbb példája, hogy a több mint másfélszáz bibliai emlék között nem adtak helyet sem Luther korszakos jelentőségű Újszövetség-fordításának, sem a Luther vezetésével készült teljes Szentírás-fordításnak, amely Luther Bibel néven mindmáig az egyik legolvasottabb német nyelvű Biblia. Luther 1522-ben Wittenbergben kiadott Újszövetség-fordításának elvitathatatlan érdeme, hogy az első olyan anyanyelven megjelent Biblia, melynek fordítása a görög eredeti szövegből történt, és nem a katolikus egyház által hivatalos Szentírássá emelt, Szent Jeromos-féle latin nyelvű fordításból, a Vulgataból.

A neves reformátor fordításának megkerülhetetlenségét mutatja az a történeti tény is, hogy ennek példája nyomán Európa-szerte anyanyelvű fordítások sora jelent meg többek között angol, francia, holland, dán, svéd illetve magyar nyelven. A vatikáni kiállítás azonban Luther egyik fordítását sem méltatta arra, hogy e korszakalkotó műveket a nagyközönség elé tárja. Miközben a kiállítás szervezői Luther szerepét elhanyagolható jelentőségűvé zsugorították, helyébe megteremtették a reformáció kori bibliafordítások korszakalkotó alakját Sante Pagnini Lucesi személyében. A kiállítás-katalógus szerint ő volt az első, aki az eredeti nyelvekből fordította le a teljes Szentírást. A vatikáni tárlat által felemelt új hős történetesen az inkvizíció élcsapatához, a domonkos rendhez tartozó olasz katolikus szerzetes volt, a híres Savonarola tanítványa, a Luthert kiátkozó X. Leó és VII. Kelemen pápa befolyásos barátja. Olyan buzgósággal küzdött a reformáció ellen, hogy az 1520-as években a dél-franciaországi Lyonból sikerült kiűzetnie a hitújítás képviselőit, a valdenseket és lutheránusokat egyaránt. A katolikussá tett város vezetése hálából polgárjoggal ruházta fel a protestánsok jeles üldözőjét. Pagnini itt, Lyonban 1527-ben adta ki bibliafordítását, amelyet valóban az eredeti nyelvekből, héberből és görögből készített. Ő azonban nem anyanyelvi fordítást készített, hanem a katolikus egyház hivatalos nyelvére, a latinra fordított. Tehát korántsem az emberekhez akarta eljuttatni a Bibliát, sőt kifejezetten üldözte az anyanyelvű Szentírást olvasó keresztényeket, akik hitüket a Bibliára kívánták alapozni.

Szentírás és tradíció

A Biblia történetének a vatikáni kiállításon tapasztalható radikális újraértelmezése jól illeszkedik abba a nagyszabású folyamatba, melynek során az elmúlt fél évszázadban a pápaság a múltra és a jelenre vonatkozóan egyaránt a lehető legkedvezőbb színekben igyekezett feltüntetni a római katolicizmus viszonyát a Szentíráshoz.

E téren az 1962-65 között ülésező II. vatikáni egyetemes zsinat jelentette a fordulópontot. Ekkortól tett nagy hangsúlyt a pápaság a Bibliához való pozitív viszony komunikálására. A zsinat Dei verbum (Az Isten szava) című dogmatikai határozatának állítása szerint a katolikus egyház „az isteni írásokat a szent hagyományokkal együtt mindig hite legfőbb szabályának tartotta és tartja". A határozat rögzíti, hogy „a Szentírásnak kell tehát táplálnia és irányítania az egész egyházi igehirdetést és magát a keresztény vallást is". Hangsúlyozza, hogy az Isten igéje „az Egyháznak támasz és életerő, az Egyház gyermekei hitének erő, lelkének táplálék, lelki életének tiszta és el nem apadó forrása".

A zsinati dokumentum a Szentírás buzgó, szakadatlan olvasására szólított fel: „elsősorban Krisztus papjainak, és a többieknek, akik mint diakónusok vagy hitoktatók törvényesen látják el az ige szolgálatát, szakadatlan buzgó olvasással kell csüggeniük a szent iratokon... Ugyanilyen nyomatékosan buzdítja és sürgeti a szent zsinat az összes Krisztus-hívőket, főleg a szerzeteseket, hogy a Szentírás gyakori olvasásával szerezzék meg Jézus Krisztus fenséges ismeretét".

..................................................................................................................................................

......................................................................................................................

http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201205/a_biblia_es_a_vatikan

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------