2014.09.21.

Az Európai Kulturális Örökségnapok alkalmából a Via Appián történelmi játékokra került sor. Maxentius cirkusza a három hónapja átadott Romulus mauzóleumával együtt volt a helyszíne Caesar híres cselekedetének.

Caesar légiójával megint átlépte a Rubicont - (a kocka újra el lett vetve),- az eseményt szemlélő nézők örömére.

Egy kis történelem:

Kr. e. 49. január 10-én lépte át seregével a Rubicont Julius Caesar római hadvezér, az első triumvirátus egykori tagja, Gallia meghódítója. Caesar tettével megszegte a birodalom törvényeit, hiszen a folyón átkelve fegyveresen lépett Itália földjére, döntése nyomán pedig megkezdődött a polgárháború utolsó előtti szakasza.

Az, hogy hol volt a Rubicon folyó sokáig vitatott volt. A Fiumicino folyó, amely Savignano di Romagna (ma Savignano sul Rubicone) városán halad keresztül, csak 1933-ban vált a legtöbb vélemény szerint a Rubicon hiteles utódjává. Igazi bizonyítékkal csak 1991-ben szolgált hosszas kutatómunka után három olasz tudós (Pignotti, Ravagli és Donati). A tudósok a 4. századi térképet, a Tabula Peutingerianát és számos ókori forrást (mint Cicero művei) tanulmányozva azt állapították meg, hogy Róma és a Rubicon közt 200 mérföld volt a távolság. Mivel tudták, hogy San Giovanni in Compito (ma Savignano nyugati negyede), az antik Ad Confluentes, 201 mérföldre volt Rómától, az egy mérföldnyire lévő Fiumicino lehetett a Rubicon folyó.

--------------------------------------------------------------------------

http://roma.repubblica.it/cronaca/2014/09/21/foto/i_legionari_di_cesare_con_lance_e_scudi_rievocazione_storica_alla_villa_di_massenzio-96318283/#2

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=8198

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rubicon_%28foly%C3%B3%29

---------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------

Dr. Németh György, az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszékének egyetemi tanára régóta foglalkozik a hibás ókortörténeti narratívák cáfolatával – vonatkozó eredményeit a Karthágó és a só című könyvében foglalta össze. A kutatóval az antik világgal kapcsolatos hiedelmekről, a politikától befolyásolt történetírásról, táblákra vésett átkokról és a szép lassan feledésbe merülő ókorról beszélgettünk.

2022.09.18.

Caesar a Rubicon partján

Ha Kleiszthenész nem is feltétlenül rémlik, Julius Caesart nem nagyon kell bemutatni senkinek. A világtörténelem egyik legismertebb jelenete éppen hozzá köthető: a hadvezér a hagyomány szerint időszámításunk előtt 49 januárjában csapataival a Rubiconhoz ért, ahhoz a határhoz, amelyet sereggel szigorúan tilos volt átlépni. Caesar egy ideig habozott, majd a törvényt megszegve katonáival átgázolt a folyón, biztos konfliktust robbantva ki ezzel. Az ekkor elhangzó szavakat napjainkban szinte mindenki ismeri, szállóigeként a visszafordíthatatlan döntések előtt használjuk: „a kocka el van vetve”.

Németh György a híres jelenetet kutatva összeállította az összes vonatkozó forrást, kezdve Julius Caesar saját beszámolójával.

A visszaemlékezésben nem szerepel a Rubicon szó, nem szerepel az, hogy megállt volna, és pláne nem szerepel, hogy a kocka el van vetve

– nyilatkozta a 24.hu-nak a történész.

Mint hozzátette, időrendben haladva a következő forrás Velleius Paterculusé, aki Tiberius császár (időszámítás szerint 14-37) kortársa volt. Ebben ugyan már feltűnik a Rubicon, de Caesar nem áll meg a folyónál, és nem is beszél. A hadvezér elsőként Nero császár (54-68) bizalmasánál, majd áldozatánál, Lucanusnál torpan, illetve szólal meg: a szerző Pharsalia című történelmi eposzában a haza szelleme jelenik meg Caesar előtt, és arra kéri a politikust, hogy ne menjen tovább, ne térjen le a törvények útjáról. Caesar erre pökhendi módon válaszol, a felelősséget pedig ellenfelére, Pompeiusra hárítja.

A kocka elsőként Plutarkhosznál tűnik fel. Az 1-2. századi szerző görög nyelven írt, kifejezetten görögöknek szóló munkájában a római szereplők mintegy szinkronizálva beszélnek, érdekes módon viszont Plutarkhosz fontosnak érezte kiemelni, hogy Caesar a Rubicon partján nem latinul, hanem görögül szólalt meg: „Vessük el a kockát!”. A mondat ebben a formában egy utalás Menandrosz akkoriban nagyon népszerű, de mára elveszett komédiájára, a már elvetett kockához képest pedig lényegi különbség, hogy nem egy visszafordíthatatlan döntést sejtet, hanem a megszólaló saját elhatározását mutatja.

Az istenek akarata

A már elvetett kocka valójában egyetlen szerzőnél szerepel, mégpedig Suetoniusnál, Hadrianus császár (117-138) könyvtárosánál és levéltárosánál. Németh György szerint Suetonius büszke volt arra, hogy az uralkodót szolgálja, ez pedig komolyan befolyásolta a narratíváját is.

A történész kiemelte, Caesar ugyan nem lett császár, mégis megszerezte az egyeduralmat, később pedig Augustus erre a mozzanatra alapozva építhette ki a császárságot. Ebből a szemszögből tehát a Rubicon átlépése kulcsfontosságú volt. „Ha a császárság kialakulásának őspillanata egy bűn, az nehezebben kommunikálható. Ezért azt találta ki Suetonius, hogy megáll Caesar, elgondolkodik, majd jön egy isteni jel, Caesar pedig azt mondja, menjünk arra, amerre az istenek vezérelnek minket.

»A kocka el van vetve«, vagyis az istenek hozták a döntést, Caesartól pedig nem várható el, hogy ne engedelmeskedjen az isteneknek

– mondta lapunknak a történész.

Az elvetett kocka tehát egyetlen antik forrásban szerepel, a szemlélet mégis nagyon vonzó volt azokban a későbbi időszakokban, amikor valamilyen uralkodó legitimálására volt szükség. „Minden dinasztia végső soron valamilyen bűnben születik” – nyilatkozta Németh György, hozzátéve, hogy ezek a bűnök máris nem vétkek, ha isteni beleegyezés állt mögöttük.

Itt érdemes visszakanyarodni Lucanushoz, aki kifejezetten ellenségesen viszonyult Caesar döntéséhez: leírásában a haza szelleme valósággal könyörög a politikusnak, hogy ne vágjon át a Rubiconon. „Lucanus Nero »játszótársa« volt, pontosan tudta, hogy a császár elmebeteg. Ha Caesar akkor nem kelt volna át a folyón, Róma trónján Lucanus idején nem ült volna egy őrült” – világított rá Németh György.

---------------------------------------------------------------------------------------

https://24.hu/tudomany/2022/02/06/dr-nemeth-gyorgy-elte-btk-tortenelem-okor/?fbclid=IwAR3dbL5ALNMVm8lDjH8dcFtgb087gNMcUwijiXuJKXAJgcoPyWSh-fcUHLs

---------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------