2020.09.11.

Elfolyó idő – Kortárs magyar művészek reflexiói a vasfüggöny lehullásáról címmel nyílik kiállítás szeptember 10-én a Collegium Hungaricum Róma épületében (a volt Római Magyar Akadémia) a Magyar Művészeti Akadémia alkotóinak munkáiból.

A koronavírus-járvány miatti, csaknem féléves kényszerű leállást követően a Collegium Hungaricum Róma az Elfolyó idő című kiállítással nyitja meg újra kapuit a nagyközönség előtt. Az idei évad első rendezvénye a rendszerváltozás 30. évfordulójáról emlékezik meg – közölte a Collegium Hungaricum Róma.

A közlemény szerint a kiállítás a művészi szabadságon alapulva emlékezik a rendszerváltásra, a határnyitásra és annak értékeire: a közösségépítés és együtt gondolkodás fontosságára, illetve a múlt feldolgozásában való együttes munkálkodásra a művészet teremtő ereje által.

A Falconieri-palotában október 8-ig megtekinthető tárlaton 21 magyar művész csaknem negyven műve szerepel.

A kiállító alkotók: Aknay János, Árendás József, Bakos István, Barabás Márton, Baráth Ferenc, Csáji Attila, Elekes Károly, Farkas Ádám, Gaál József, Jovián György, Kovács Péter, Kulinyi István, Lajta Gábor, M. Novák András, Orosz István, Stefanovits Péter, Szabó Menyhért, Szemadám György, Szőcs Miklós TUI, Szurcsik József és Véssey Gábor.

Köszönöm szépen Várhelyi Klárának a friss fotókat.

----------------------------------------------------------------------------------------

https://librarius.hu/2020/09/07/elfolyo-ido-kortars-magyar-kepzomuveszek-kiallitasa-romaban/?fbclid=IwAR0fzXb2dhxIQeqz9fF0DbTtrYps2amGoBnA1Y8sy6e5IfBXjEElU5EFtu8

http://artnews.hu/2020/09/04/elfolyo-ido-kortars-magyar-muveszek-reflexioi-a-vasfuggony-lehullortars-magyar-muveszek-reflexioi-a-vasfuggony-lehullasarol/

https://www.bama.hu/kultura/hazai-kultura/kortars-magyar-muveszek-kiallitasa-nyilik-romaban-2841623/

http://www.arte.it/calendario-arte/roma/mostra-tempo-che-scorre-riflessioni-di-artisti-contemporanei-ungheresi-sulla-caduta-della-cortina-di-ferro-70663
https://www.oggiroma.it/eventi/mostre/tempo-che-scorre/54164/mappa/
http://www.le-ultime-notizie.eu/articulo/tempo-che-scorre-all-accademia-d-ungheria-in-roma-la-cortina-di-ferro-nelle-riflessioni-di-artisti-contemporanei/6221302

----------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

Jánosi Dalma :

Otthon a Falconieri-palota falai közt

2020.08.29.

Kudar Gábor, a Római Magyar Akadémia igazgatója: A megújulást jelentő rendszerváltozás emléke előtt tisztelgő kiállítás méltó jelképe és kiindulópontja az olaszországi magyar kulturális élet újjászületésének.

https://www.magyarhirlap.hu/kultura/20200829-otthon-a-falconieri-palota-falai-kozt?fbclid=IwAR2vLabrVkxH4bnqouWAHe6tb5GiRRUFBp2srBnbNdDgJuiECmNIj0Vj6y0

Főként olasz közönségét szólította meg sikeresen a járvány alatt a Római Magyar Akadémia. A kulturális intézet megbízott igazgatójával, Kudar Gáborral az őszi újranyitásról, sikerekről és a tojásfestést bemutató kisfilmekről beszélgettünk.

– A világjárvány okozta egészségügyi vészhelyzet következtében Olaszország-szerte bezártak a kulturális intézmények kapui. Hogyan reagált a Római Magyar Akadémia a közönségtől való hirtelen elszakításra?

– A koronavírus-fertőzés óriási veszteségeket okozott a dél-európai ország számára. Az olasz kormány számos rendeletet hozott a kór terjedésének lassítása, kontrollálása érdekében. Ez természetesen kihatott a Római Magyar Akadémia (RMA) működésére is, amely a szigorú szabályokkal összhangban március elejétől ideiglenesen bezárni kényszerült. A Magyarország és a magyar kultúra iránt érdeklődést mutató emberekkel való kapcsolattartás nagy kihívást jelent(ett) az akadémia számára. Nemcsak a római kulturális intézményekkel kell(ett) „versenyeznünk”, hanem mindenkivel, aki a világhálón próbál(t) maradandót alkotni. Különösen nehéz volt a közönség figyelmének felkeltése, illetve megtartása, de örömmel és némi büszkeséggel mondhatom, hogy munkatársaim kitartó munkájának köszönhetően igen gyorsan és eredményesen reagáltunk a hirtelen kialakult nehéz helyzetre. A magyar kultúra olaszországi terjesztése „online módon” folytatódott; szinte azonnal alkalmazkodtunk a különleges időszak kihívásaihoz, és virtuális programajánlókkal próbáltuk könnyebbé tenni bezártságra ítélt közönségünk hétköznapjait. A Kultúra nem áll le címmel heti rendszerességgel több mint kétezer érdeklődőnek küldtünk kulturális tartalmú hírlevelet, állandó, rendszeres programjaink – mint a Ringató-foglalkozás, a Tematikus beszélgetések-csoport vagy a hétvégi magyar iskola – pedig online folytatódtak. Noha rendezvényeinket nem tudtuk megtartani, a legtöbb, júniusig betervezett eseményt sikerült későbbi időpontokra halasztanunk. Színvonalas és színes programokat kínáltunk Facebook-oldalunkon keresztül is. Úgy vélem, hogy a magyar kultúra terjesztése a járvány idején különleges szereppel bír, és akár új, eddig ismeretlen utakat, illetve lehetőségeket nyithat meg a két ország kulturális kapcsolatában.

– Például?

– Elsősorban az akadémia dolgozói által szerkesztett igen népszerű, érdekes és magas színvonalú bejegyzéseket, programokat terjesztettük. Emellett a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban (KKM) dolgozó munkatársainktól is elismerésre méltó segítséget kaptunk, heti rendszerességgel küldték számunkra a programajánlókat, amelyekből szabadon válogathattunk. Természetesen valamennyi általunk ajánlott esemény ingyenes volt, és a jobb láthatóság, könnyebb kapcsolatteremtés érdekében a regisztrációhoz nem kötött tartalmakat részesítettük előnyben. Az online kapcsolattartás részeként magyar színházi és operaelőadásokat, játék-, természet- és animációs filmeket kínáltunk, az érdeklődők híres irodalmi műveket is meghallgathattak. Ezenfelül a minket választók virtuális tárlatvezetésekkel sétálhattak végig megannyi magyarországi múzeum kiállítótermén, továbbá igencsak keresettek voltak a karanténkoncertek. Intézetünk saját poszt­jaiban a „két ország, két kultúra találkozása” is különös hangsúlyt kapott: magyar származású, de Olaszországban (is) maradandót alkotó híres személyekhez kötődő bejegyzésekkel, az évfordulók kapcsán készített munkák, magyar ünnep- és emléknapok, valamint jelentős hazai vonatkozású dátumokhoz kötődő események révén. Nagy népszerűségnek örvendtek a Magyarországot madártávlatból bemutató drónfelvételes kisfilmek, a magyar borokat és tájegységeket, hazánk gasztronómiáját népszerűsítő sorozatunk. Mindezek nem titkolt célja hazánk népszerűsítése volt, hogy a határok megnyíltával minél több ember Magyarországot válassza úti célul. Végül újraindítottuk a Római Magyar Akadémia YouTube-csatornáját is. Ezen Várhelyi Klára kolléganőnk összeállítása is látható, az általa készített fotókból olyan videómontázst készített, amely bemutatja otthonunkat, a gyönyörű Falconieri-palotát.

– Milyen társintézetek közreműködése tette mindezt lehetővé?

– A KKM mellett a széles kínálat felsorakoztatásában elsősorban a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Filmarchívum nyújtott értékes segítséget. Emellett a külföldi magyar intézetekben dolgozó kollégákkal is rendszeres volt az információcsere.

– Hogyan reagált a közönség?

– Számos pozitív és elismerő visszajelzést kaptunk; közvetlenül Facebook-oldalunkon, levél formájában és telefonon egyaránt. Volt arra is példa, hogy az akadémia előtt álltam, amikor megszólítottak az emberek, és megköszönték, hogy – a reméljük múlóban lévő – nehéz periódusban tartalmas, nívós kikapcsolódást nyújtottunk számukra. Nagy örömünkre szolgált, hogy a hírlevelünkre feliratkozók száma az ország teljes lezárása idején nemhogy csökkent, hanem még nőtt is. Ezért az online programajánló kiküldését a jövőben is tervezzük, és bátorítok mindenkit, hogy iratkozzon fel hírlevelünkre. Az elismerő visszacsatolás egyébként abban is megmutatkozott, hogy a fokozódó járványhelyzet időszakában jelentősen megugrott az akadémia nyolc éve működő közösségi oldalának látogatottsága. Érdekesség, hogy nem csak Olaszországból, hanem Magyarországról és Európa más államaiból, valamint a világ legtávolabbi részeiből, például az Amerikai Egyesült Államokból, Brazíliából is követik bejegyzéseinket. A legnépszerűbb programok a film- és színházajánlók, a magyar származású hírességekkel kapcsolatos, hazánk látnivalóihoz, gasztronómiájához kötődő posztok voltak. Hogy miért, az nem is kérdés: kitűnő filmekkel, alkotásokkal rendelkezünk, páratlan természeti és építészeti szépségekkel, kiváló konyhaművészettel és borkultúrával büszkélkedhetünk.

– Az olasz vagy a magyar közönséget sikerült nagyobb számban bevonni a magyar kultúra szépségeibe?

– A több mint hétezer-egyszáz követőnkből majd négyezer olasz, és körülbelül kétezer-kétszáz magyar, a többiek negyvenkét különböző országból figyelik bejegyzéseinket. A hírleveleinkre is főleg olaszok iratkoztak fel: kétezer olasz, háromszáz magyar.

– Az intézet különös figyelmet fordított a fiatalabb korosztály, a gyermekek tartalmas időtöltésére is...

– Legfőképpen magyar nyelvű különlegességeket, például cirkuszi előadást, gyermekeknek szóló musicalt, bábszínházi és színházi előadást, ifjúsági filmet, rajzfilmet, animációs alkotásokat kínáltunk a fiatalabb generáció számára, ám elő-előfordultak olasz és angol nyelvű programok is. Felkértük továbbá Róka Szabolcs népzenészt, hogy rendszeresen küldjön a magyar fiataloknak, gyermekeknek, valamint a magyarul tanuló olasz fiataloknak és időseknek magyar népdalokat. Ezeknek az online tartalmaknak is nagy sikerük volt, főleg a magyar táncházba járók kö­rében. Húsvétra készülve például intézetünk kérésére készült el egy, a tojásfestést bemutató kisfilm, amely nagy sikert aratott a hagyományokat őrizni kívánó családok körében.

– Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

– Számtalan rövid és hosszú távú elképzelésem van. Úgy gondolom – ahogyan maga Jézus Krisztus is tanítja –, tervezni nemcsak hasznos, de kötelességünk is. Bölcsen, lépésről lépésre, napról napra kell dolgoznunk, mindazonáltal nem kell aggodalmaskodnunk a holnap miatt, hiszen „minden napnak elég a maga terhe”. Bár nem tudjuk, mit hoz a közeljövő, úgy vélem, a Római Magyar Akadémia ez idáig kitűnően alkalmazkodott a jelenlegi, precedens nélküli helyzethez. A jó időben az emberek a szabadtéri programokat részesítik előnyben az online tartalmakkal szemben, ezért jelenleg mi is kevesebb dolgot ajánlunk. A nyári szünetet követően azonban, az esetleges második hullámra is figyelemmel, lehetőségeinkhez mérten tervezzük újabb online programok közzétételét. Ezenkívül mindig azt mondom kollégáimnak: úgy kell dolgoznunk, készülnünk, hogy ősszel ki tudjuk tárni az akadémia kapuit a nagyközönség előtt. Július közepén az „újraindulás jegyében” már zárt körben és az egészségügyi előírások figyelembevételével adtunk otthont a Nemzetközi Teqball Szövetség asztalátadó eseményének és sajtótájékoztatójának. Ezen a magyar külügyi tárcával szoros együttműködésben négy különböző intézménynek, szervezetnek adományoztak teqballasztalokat. A sportdiplomáciai esemény igencsak pozitív visszhangra talált a jelenlévők körében, s kiváló alkalom volt a kapcsolatépítésre is. Az őszi-téli programjainkat tehát már élőben, minél nagyobb közönség előtt szeretnénk megtartani. A 30 éve szabadon-programsorozat keretében az eredetileg március tizenkettedikére tervezett, de elhalasztott Elfolyó idő című kiállítást az évadnyitás és az RMA születésnapjának részeként szeptember tizedikén szeretnénk megnyitni. Ez a megújulást jelentő rendszerváltozás emléke előtt tisztelgő kiállítás méltó jelképe és kiindulópontja az olaszországi magyar kulturális élet járvány utáni újjászületésének. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti, szakmai tervem három alappilléren nyugszik: művészet, tudomány és kutatás, magyarságtudatot erősítő tevékenységek. Nem teljesen elkülönülő, nem szétválasztható, komplementer halmazokról van szó, amelyben az egyik legszebb kihívás – egyben törekvés – számomra, hogy szinergiá­kat találjak az egyes elemek között. Mivel a kereszténység kiemelt, meghatározó szerepet tölt be mind Magyarország, mind Olaszország – különösképp Róma – életében, és az enyémben is, ezért ez is át fogja szőni a három fő pillér egyes elemeit. Szeretnék az összes felsorolt területre személyes, lendületes, dinamikus jegyeket helyezni, fiatalítani, illetve az innovációra törekvés jegyében újdonságokat bemutatni, ugyanakkor meg kívánok maradni a konzervatív értékrend talaján. Számomra a minőség fontosabb, mint a mennyiség. Klasszikus és modern, ízléses, közönségcsalogató kezdeményezésekkel kívánom elérni egyik fő célomat: méltó módon népszerűsíteni hazánkat Olaszországban a művészet, a tudomány, az oktatás és kutatás területén. A Római Magyar Akadémia tevékenységével kapcsolatos terveimet a következő idézetre kívánom alapozni: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek” (Jeremiás könyve 29:11).

---------------------------------------------------------------------------------------------

Jánosi Dalma: Művészi iróniával átitatott szocialista klisék Rómában

2021.04.07.

Elfolyó idő – Kortárs magyar művészek reflexiói a vasfüggöny lehullásáról címmel nyílt kiállítás a Falconieri-palotában, a Collegium Hungaricum épületében a Magyar Művészeti Akadémia alkotóinak munkáiból. Az október 8-ig megtekinthető tárlaton huszonegy kortárs magyar művész csaknem negyven alkotása idézi a szocializmus képi világát.

A 30 éve szabadon emlékév rendezvényével indult a kulturális évad a Collegium Hungaricumban. A koronavírus-járvány miatti féléves kényszerbezárás után az Elfolyó idő – Kortárs magyar művészek reflexiói a vasfüggöny lehullásáról című impozáns tárlattal várják a magyar kultúra szerelmeseit a Falconieri-palotában.

A Magyar Művészeti Akadémia közreműködésével létrehozott tárlaton huszonegy művész negyven alkotása idézi a szocializmus képi világát, reflektálva a vasfüggöny lehullásának történelmi pillanatára. A festmények, szobrok, installációk az utóbbi három évtizedet ölelik fel, betekintést engedve a korszak magyar képzőművészetébe. A tárlat legismertebb darabja Orosz István Tovarisi konyec! plakátjának német környezetre átdolgozott, Tovarisi Tschüss feliratú változata, amely az intézet bejáratánál fogadja a látogatókat.

Gál József vaspántokkal és szögekkel lekötözött, eltorzult arcszobrai a diktatúra kegyetlenségét idézik. Szőcs Miklós északot és délt szimbolizáló, egymásba visszatérő, körkörös faalkotásai a tér és idő perspektívájáról elmélkednek.

„Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” – idézi a Zsoltárok Könyve szavait a római Collegium Hungaricum igazgatója, a tárlatot illusztráló kiadvány bevezetőjében. Kudar Gábor kitért arra, hogy a harmincéves kerek évforduló alkalmából megrendezett kiállítás számos reflexió katalizátora lehet a látogatókban, akik elmélázhatnak az idő múlásáról, a szabadság utáni vágyakozásról, a világhatalmak hanyatlásáról és a történelmi korszakok váltakozásáról. A tárlat alkotásai, ugyanúgy mint a bibliai idézet, az idő múlásának szubjektív érzékelésére, az idő értékére és felhasználásának felelősségére hívják fel a közönség figyelmét. Furcsamód az alkotások üzenete összecseng a napjainkat átszövő láthatatlan ellenségképpel, a világjárvány valóságával.

A kiállításon a diktatúra éveiben vágyott szabadság érdekes párhuzamba kerül a Covid–19 által megcsonkított külső szabadsággal. A harminc éve megvalósult rendszerváltás egyben egy új korszak kezdetét jelentette, nemcsak a felszabaduló országok, hanem egész Európa számára. Ugyanúgy történelmi jelentőségűnek tekinthető a jelenkor válsága, mely az újjászületés lehetőségét is magában hordozza. A kiállítás kiváló lehetőség arra, hogy az örök városban még szélesebb körben megismertesse a közönséget a magyar kultúrával. „A tárlat anyaga egyedülálló, mert miközben a múltra emlékezik, egyben a jövőbe is tekint” – írja az előszóban az intézet igazgatója.

A szigorú egészségügyi protokoll ellenére az olasz közönség nagyon érdeklődőnek bizonyult. „A Falconieri-palotában kiállított megragadó alkotások művészi iróniával használják fel a szocialista realizmus kliséit harmincéves távlatból is. A művészet hatalma pontosan abban áll, hogy megmosolyogtat, új távlatokat nyit anélkül, hogy elfeledtetné a korszak szenvedéseit, tragé­diáit” – nyilatkozta lapunknak Dario Evola, a római Képzőművészeti Akadémia professzora a tárlat megtekintését követően.

A kiállításon az alábbi művészek alkotásai láthatók: Aknay János, Árendás József, Bakos István, Barabás Márton, Baráth Ferenc, Csáji Attila, Elekes Károly, Farkas Ádám, Gaál József, Jovián György, Kovács Péter, Kulinyi István, Lajta Gábor, M. Novák András, Orosz István, Stefanovits Péter, Szabó Menyhért, Szemadám György, Szőcs Miklós TUI, Szurcsik József és Véssey Gábor.

https://www.magyarhirlap.hu/kultura/20200929-muveszi-ironiaval-atitatott-szocialista-klisek-romaban

---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------