A Colosseumtól a 118-as busszal egyenesen a Via Appiára lehet eljutni. Csodálatos helyeken fut a kis busz, városnézésre is kiváló. Sokan nem gondolják, hogy az Apppia Antica este is csodálatos, nemcsak nappal. Ha már egyszer nappal felfedeztük az ókori út minden látnivalóját, egy másik alkalommal érdemes egy romantikus esti sétát tenni.

Az utat Appius Claudius Caecus kezdte el építeni - aki i.e. 312-ben lett censor Rómában -, hogy megoldja a dél felé haladó hadseregek utánpótlását. I.e. 190-ben meghosszabbították, teljes hossza elérte a 563 km-t. Kezdeti hadászati jelentősége ezáltal megnőtt, ez az út kötötte össze Rómát a görög- és a keleti világgal.

Szélessége megközelítőleg 4,15 m volt, ami alkalmassá tette arra, hogy elférjen egymás mellett két harci szekér. Ez az út őrizte meg számunkra az első mérföldköveket is. Az út teljes hosszában a korabeli közlekedési viszonyok között 13-14 napot vett igénybe. Minden 25 római mérföldnél állomást létesítettek, ahol lovat lehetett váltani.

A régi út helyreállítását 1784-ben VI. Pius pápa kezdte meg és párhuzamosan azzal új utat építtetett, amely Rómát Albanóval kötötte össze.

Miután a rómaiak nem temetkeztek a városban, hamarosan megjelentek a Via Appia mentén a városiak síremlékei. Itt jelentek meg először a keresztény bazilikák és az első keresztények katakombái is.

A Via Appia legérdekesebb része Cecilia Metella síremlékétől a Casal Rotondóig terjedő mintegy 4,5 km hosszú szakasza, amely márvány síremlékek és szobrok maradványai között fenyőkkel és ciprusokkal övezve vezet a tengerpart felé. A kereszténység fontosabb emlékei közé tartozik a Domine Quo Vadis? Templom, ahol a Rómából menekülő Szt. Péter a legenda szerint Krisztussal találkozott.

A területen 1988-ban Régészeti Parkot (Parco Archeologico di Via Appia Antica) alapítottak. Nemrég egy új régészeti parkot nyitottak meg a nagyközönség előtt a Via Appián. A római romokra emelt Santa Maria Nova templomról elnevezett régészeti parkba a Via Appia ókori és mai útvonaláról is be lehet jutni. A park a már korábban feltárt Quintilius-villát övezi. Az ókori Róma egyik legszebb birtokaként ismert villát a 2. század első felében a konzuli rangú Quintilius-fivérek emeltették. Commodus császár megirigyelte birtokaikat, ezért 182-183-ban megölette őket és tulajdonukat elkobozta. A villa és területe először császári tulajdonba került, majd a római egyház, később római nemesi családok és magánszemélyek birtokolták. Az évszázadok során itt talált ókori márványszobrok római és külföldi múzeumokba kerültek. A villa körül megnyitott ásatási terület számos meglepetéssel szolgál. Többek között feltárták a villához tartozó fürdőt is. Két szép padlómozaik is előkerült: az egyiken gladiátorok küzdelme, a másikon lóversenyjelenet látható.

Két hónapja pedig a régészek egy olyan pincészet maradványait találták meg, ahol a mindennapi bortermelést a gazdag, befolyásos rómaiak szórakoztatásaként mutatták be.

Porta San Sebastiano és a múzeum falak (Museo delle Mura)

Via di Porta San Sebastiano. Nyitva tartás: Kedd- vasárnap: 9:00-14:00, hétfőn zárva.

Domine Quo Vadis? Templom

Via Appia Antica, Via Ardeatina kereszteződésénél. Nyitvatartás: szentmisék alatt.

San Castillo katakombák (Catacombe di San Callisto)

Cím: Via Appia Antica 110 és 126. Nyitva tartás: csütörtökön márciusban 9-12, 14-17, zárva szerdán és 2012. január 26-tól 2012. február 22-ig.

San Sebastiano bazilika és a katakombák (Catacombe di San Sebastiano)

Cím: Via Appia Antica 136. Nyitva tartás: Hétfőtől szombatig 9-12, 14-17Circus Maxentius villája, Romulus bazilikája Cím: Via Appia Antica, 153. Nyitva tartás: Keddtől szombatig 9-13, hétfőn zárva .

Cecilia Metella sírja és a Caetani vára (Tomba di Cecilia Metella)

Cím: Via Appia Antica 161. Nyitva tartás: 9.00-16.30 (nyári időszámításban változik), hétfőn zárva.

Domitilla katakombája (Catacombe di Domitilla)

Cím: Via delle Sette Chiese 282. Nyitva tartás: 8.30 - 12/14.30 - 17, nyáron: 17.30; keddenként és januárban zárva.

Villa dei Quintili és az Acquedotto

Cím: Via Appia Nuova 1092. Nyitva tartás: 9.00-tól napnyugtáig, hétfőn zárva. Latin terület sírjai

(Parco delle Tombe di Via Latina)

Via dell'Arco di Travertino 151. Nyitva tartás: minden nap 9:00-tól napnyugtáig.

Scipiók Sírja

A köztársaságkori Róma egyik legnevesebb családjának, a Scipióknak a sírját, az i.e. 3. században épített családi sírt 1780-ban fedezték fel a Rómából kivezető, sírokkal övezett Appia út mentén. Elsőként a római gens alapítóját, Lucius Cornelius Scipio Barbatust temették ide, utolsóként a 2. században a Cornelius Lentulus család tagjait. Szarkofágjaik ma a Vatikáni Múzeumban láthatók, ezeket a sírban másolattal helyettesítették.

Egyedül a leghíresebb Scipio, a Hannibált legyőző Africanus nem a római családi sírban talált örök nyugalomra. Publius Cornelius Scipio Africanus (Kr.e.235-Kr.e.183) az afrikai Zámában vívott csatában gy?zte le Hannibált. Kés?bb campaniai birtokára vonult vissza, és valószín?leg itt temették el.
Látogatható a Scipio-sír melletti kolumbárium, melynek fülkéiben urnák sorakoztak és egy szintén közeli középkori mészégető is.

A Scipiók sírja szombat-vasárnap délelőtt (9.30-12.30) várja a látogatókat. (Via di Porta San Sebastiano 9.)

Császárkori Romulus-mauzóleum

Maxentius császár fiának, Romulusnak sírja azon a területen áll, ahol a 306-312 között uralkodó Maxentius a Via Appián villát és ennek közelében lóversenypályát is építtetett magának. A sír családi kriptaként szolgált a császár rokonai számára. A sírkamra falait az ókorban nem fedték freskók. Az épületet azonban később, egészen a 19. századig fogadóként használták, mivel a Rómában kivezető egyik országút szélén állt. A fogadó falaira pedig harci jeleneteket festettek.

Vigna Randanini zsidó katakombái

Via Appia Pignatelli 4

https://www.hetedhetorszag.hu/olaszorszag/via-appia-antica

https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.285378580651620&type=3

---------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------