2021.06.20.

Aligha merül fel bárkiben, hogy a 16. század leghíresebb erotikus könyve, Európa első igazi pornós szenzációja a Vatikánból indult útjára, pedig ez a helyzet. Az olasz reneszánsz I Modi című könyve a maga korában a popkultúra szerves része volt, és annak ellenére, hogy az egyház bőszen pusztította az összes példányt, ami a keze ügyébe került, az itt-ott feltűnő illegális másolatok több mint száz évig népszerűek tudtak maradni a kontinensen.

A pajzán Vatikán

A bizarr történet feltárásához, ha csak gondolatban is, de érdemes ellátogatnunk a Vatikánba, azon belül a világ egyik legnagyobb múzeumának számító, hatalmas gyűjteménnyel rendelkező Vatikáni Múzeumokba, ahol a négy Raffaello-szoba (Stanze di Raffaello) is található. A szobák a reneszánsz festészet egyik kiemelkedő alakjáról, Raffaello Sanzióról kapták a nevüket, a falaikat ugyanis az ő, illetve a tanítványai freskói díszítik. A szobák legnagyobbja a Sala di Costantino, ahol a látogatók Nagy Konstantin római császár életének mozzanatait tekinthetik meg, egyes történészek szerint azonban egykor nem az első keresztény(nek tartott) császár, hanem pornográf freskók borították a falakat.
A Sala di Costantino ugyan papíron a Raffaello-szobák közé tartozik, de a művésznek csak két életének utolsó munkáját találták meg a legutóbbi restaurálás alkalmával, a többi munkát a tanítványai végezték el. Köztük volt az a Giulio Romano is, aki paloták tervezésével, illetve bíborosok otthonainak dekorálásával szerzett magának hírnevet, de az utókor elsősorban úgy emlékszik rá, mint az I Modiban látható, szexuális aktusokat ábrázoló festmények megalkotója.
Romano 1523-ban kezdett bele a Sala di Costantino falának dekorálásába, ami Raffaello tehetséges tanítványaként nem is volt túl kirívó. A történet viszont egy ponton váratlan fordulatot vett, Romano ugyanis egy megkésett fizetés miatt megorrolt VII. Kelemen pápára, a dühét pedig azzal vezette le, hogy tizenhat pornográf képet rajzolt fel a szoba falára. Lawner leírásához mindenképpen érdemes hozzátenni, hogy más történészek szerint ennyire nem izgalmas a képek története,

népszerű elmélet, hogy azokat a Gonzaga család fejének, II. Frigyesnek a megbízására készítette egy általa tervezett mantovai palotába,
de az is felmerült, hogy egy bizonyos Bibbiena bíboros megbízására kerültek a Sala di Consantino falára, és tizenhat híres római kurtizánt ábrázoltak.
Ekkoriban még a bíborosok is simán lehettek nyíltan kanosak, legalábbis abból kiindulva, hogy a korábban már emlegett Bibbiena bíboros 1516-ban dokumentáltan történelmet írt azzal, hogy felkérte Raffaellót, hogy dekorálja ki a fürdőszobáját meztelen nimfákkal és utánuk kémkedő szatírokkal. A művész eleget is tett a kérésnek, és bár az egyház megpróbálta eltüntetni a freskót, végül sikerült megőrizni Raffaello művét.

Azt nem lehet megmondani, hogy összesen hány példányban nyomtatták ki a könyvet, de az biztos, hogy az illegális másolatok több mint száz évig népszerűek tudtak maradni. Modern újragondolásra viszont nem nagyon lehet számítani, az egyház és az európai országok irányítói ugyanis legalább olyan lelkesen vadászták le és semmisítették meg a könyveket, ahogy az emberek vették őket, így az eredeti változatból csak a szonettek maradtak meg az utókornak.

Az eredeti képekből csak néhány cenzúrázott darabka létezik ma már – ezeket a British Museumban lehet megnézni –, de a 18. században egy francia kiadványban feltűnt változatok a mai napig fennmaradtak. A könyvben Agostino Carracci a szonettek egy későbbi kiadásához készített karcainak illusztrációi kaptak helyet, ami kétségtelenül nem ugyanaz, mintha egy eredeti Raimondi-kiadást nézne az ember, de a British Museumban látható töredékekkel összevetve azért elég közel áll hozzá.

----------------------------------------------------------------------------------------

https://telex.hu/eszkombajn/2021/06/20/porno-erotika-vatikan-reneszansz-i-modi
https://www.atlasobscura.com/articles/europes-first-pornographic-blockbuster-was-made-in-the-vatican
https://en.wikipedia.org/wiki/I_Modi
http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/bibbiena-biboros-reneszansz-furdoszobaja-a-vatikani-apostoli-palotaban
http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/erotikus-raffaello-kepek-a-titkos-papai-maganfurdoben

http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/a-vatikani-muzeumban-bukkantak-ket-eredeti-raffaello-festmenyre

-------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------