2022.12.05.

Ferenc pápa a vatikáni Szent Péter téren, a vasárnap déli úrangyala imádság után mondott olasz nyelvű beszédében közölte, hogy az idei ünnepnapon Szűz Mária közbenjárására bízza a békéért mondott imát.

Hozzátette, hogy a december 8-i ima „különösképpen a mártír ukrán népért” szól.

Ferenc pápa a háború kirobbanása óta több alkalommal mondott már imát a békéért az általános audienciákon. Egy hónappal a háború kezdete után, március 25-én a Szent Péter-bazilikában bemutatott bűnbánati szertartás keretében felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát Mária szeplőtelen szívének.

A szeplőtelen fogantatás hittétele IX. Piusz pápa idején vált egyházi dogmává 1854. december 8-án.

Egyik utódja, XII. Piusz pápa 1957-ben az ünnepen ellátogatott a Szeplőtelen fogantatás szobrához, amely Róma központjában, a Spanyol-lépcső szomszédságában található. Attól kezdve a pápák szokásává vált, hogy december 8-án a szobornál mondanak imádságot.

Ferenc pápa a koronavírus-járvány miatt 2020-ban és 2021-ben teljesen egyedül, a hajnali órákban kereste fel a szobrot a csoportosulás elkerülése érdekében.

 --------------------------------------------------------------------------------------

https://vasarnap.hu/2022/12/04/ferenc-papa-ujabb-imanapot-hirdetett-meg-az-ukrajnai-beke-erdekeben/

https://www.vaticannews.va/it/papa/news/2022-12/papa-francesco-angelus-4-dicembre-2022-giovanni-battista-avvento.html

https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2022-12/papa-advent-keresztelo-janos-szabadulas-ketszinuseg-allergia-ut.html

https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-az-advent-kegyelmi-ido-ahhoz-hogy-levegyuk-maszkjainkat-itt-es-most

---------------------------------------------------------------------------------------

A darabokban zajló harmadik világháború totális harmadik világháborúvá vált Ferenc pápa szerint 2022

2022.12.07.

A háborúval mindenki veszít, még azok is, akik győztesnek képzelik magukat, vagy közömbösen ki akarnak belőle maradni Ferenc pápa szerint, akinek békefelhívását, melyet az ukrajnai háborúnak szentelt könyv előszavaként írt, a Corriere della Sera olasz napilap közölte hétfőn.

Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy a darabokban zajló harmadik világháború a szemünk előtt drámaian totális harmadik világháborúvá vált.

Még hány tragédiával kell szembesülnünk mielőtt mindazok, akik részt vesznek a háborúkban, megértik, hogy ez az út kizárólag a halálba vezet, még ha néhányakat azzal is ámít, hogy győztesek? - teszi fel a kérdést a pápa.

Váljék világossá: a háborúval mindannyian vereséget szenvedünk. Azok is, akik nem vettek részt benne, és gyáva közönnyel tekintettek erre a borzalomra anélkül, hogy tettek volna a békéért. Mindannyiunk kötelessége, akármilyen szerepben, hogy a béke emberei legyünk. Senki sem kivétel. Senkinek nincs felhatalmazása, hogy félrefordítsa tekintetét - írta Ferenc pápa.

Ferenc pápa írásában hangsúlyozta, hogy szünet nélküli imára van szükség az ukrajnai béke érdekében: nem szabad fáradnunk, nem szabad hozzászoknunk ehhez és semmilyen más háborúhoz. Nem szabad megengednünk, hogy szívünk és elménk érzéketlenné váljon az Isten- és emberellenes szörnyű borzalmakkal szemben - írja az egyházfő.

Nem szabad biztosra venni ezt a darabokban zajló harmadik világháborút, mely szemünk előtt drámaian totális harmadik világháborúvá vált. Imádkozzunk a békéért! Dolgozzunk a békéért! - hangoztatta Ferenc pápa, s egyúttal XII. Pius második világháború kirobbanása előtti szavaira emlékeztetett, miszerint semmi nincs veszve a békével, de minden elveszhet a háborúval.

Ferenc pápa úgy vélte, az ukrajnai háború kirobbanása pillanatától kérdéseket vetett fel: a pandémia nehézségekkel és tragédiákkal teli időszakából végre kijutva miért érkezett ennek az értelmetlen és istengyalázó háborúnak a borzalma? Bizonyossággal nevezhetjük-e jogos háborúnak? Bizonyossággal beszélhetünk-e szent háborúról? - sorolja kérdéseit a katolikus egyház feje.

Ferenc pápa megjegyzi: a háború borzalmai sértik Isten szent nevét, még inkább, ha Isten nevével visszaélve igazolják a rombolást és a mészárlást. A háborúban megsebesített gyerekek, nők, férfiak kiáltása szívszakasztó imaként emelkedik az Atyához - vélte az egyházfő. 

Ferenc pápa a háború kirobbanása óta több alkalommal mondott már imát a békéért az általános audienciákon. Az ukrajnai háború kirobbanása után egy hónappal a Szent Péter-bazilikában bemutatott bűnbánati szertartás keretében felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát Mária szeplőtelen szívének. A pápa vasárnapi bejelentése szerint a békének szenteli a szeplőtelen fogantatás december 8-i ünnepnapján mondandó imádságot is.

A Corriere della Sera részletet közölt Ferenc pápa előszavából abból a megjelenés előtt álló könyvből, mely az egyházfőnek az ukrajnai háború kirobbanása óta mondott beszédeit tartalmazza.

„Az Enciklika az ukrajnai békéről” című olasz nyelvű kötet a címével arra utal, hogy Ferenc pápa beszédei gyűjteményét apostoli üzenetnek szánja.

Az enciklika meghatározott, általában aktuális egyházi vagy azzal kapcsolatos társadalmi témát feldolgozó pápai körlevél, melyet az egyházfő a püspökökhöz és papokhoz, a hívekhez és minden jó szándékú emberhez intéz.

https://index.hu/kulfold/2022/12/05/haboru-oroszorszag-ukrajna-orosz-ukran-konfliktus-kijev-moszkva-kreml-putyin-zelenszkij/ferenc-papa-beke-nelkul-mindannyian-vereseget-szenvedunk/

https://ujszo.com/kulfold/ferenc-papa-beke-nelkul-mindannyian-vereseget-szenvedunk

----------------------------------------------------------------------------------------

Így vérzik ki az ukrán és az orosz hadsereg a bahmuti vérszivattyúban

2022.12.07.

Hónapok óta tart az ukrán és az orosz erők állóháborúja a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai város, Bahmut térségében és a vidék már lassan úgy néz ki, mint az első világháborús Verdun környéke, ahol a németek és a franciák vívtak lövészárok háborút. A bahmuti harcok jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy mindkét fél tízezrekben méri a halálos áldozatok és súlyos sebesültek számát.

Lövészárkok, bombatölcsérek és szerteszét heverő holttestek – így néz ki hónapok óta a Donyec-medencei Bahmut környéke. Az ukrán kézen lévő város stratégiai jelentőségű, ha az oroszok elfoglalják a települést, megnyílhat az út előttük a térség két legjelentősebb városa, Szlovjanszk és Kramatorszk felé. Az ostrom első időszakában az oroszok jelentős tüzérségi fölényben voltak, ezt mostanra nagyjából kiegyenlítették az USA-tól kapott HIMARS mobil rakétavetők, amelyekkel az ukrán erők komoly pusztítást képesek végezni a támadók soraiban.

Bahmut – amit az oroszok Artyomovszknak neveznek – a február 24-e óta tartó orosz agresszió egyik jelképévé vált, amelyben hétfől-hétre mindkét oldalon százak vesztik életüket. Bahmutnál a támadók csak alig jutottak előbbre és katonai elemzők szerint egyelőre semmi esélyük, hogy körbezárják és elfoglalják a fontos utak kereszteződésében fekvő települést. Bahmut már leginkább kísértetvárossá vált: a lakók többsége elköltözött, a jórészt rommá lőtt épületekben nincs víz, villany és fűtés, a harcmezőt pedig feneketlen sár, több ezer bombatölcsér teszi átjárhatatlanná még a harckocsik számára is.

Bahmutnál és a Donyec-medence többi frontján váltakozó eredménnyel harcolnak a szembenálló felek: októberben az ukránok több körzetben előretörtek, ám ezen körzetek nagy részét az oroszok visszafoglalták, viszont nincs elég erejük ahhoz, hogy jelentős sikereket érjenek el.

Történelmi párhuzam: verduni vérszivattyú

Egyre többen állítják azt, hogy Bahmut már úgy néz ki, mint az első világháború egyik leghíresebb csatatere, Verdun, ahol a franciák hónapokig tartó ellenállással 1916 decemberére végleg megállították a Párizs felé törő német egységeket. Verdun környékének egy része egyébként a mai napig megközelíthetetlen: annyi vegyi anyag és robbanószer került a talajba, hogy a hatóságok inkább lezártak egyes körzeteket.

A nemzetközi konfliktusokat elemző intézet, az ISW szerint a Bahmut környéki harcok azt mutatják, hogy az oroszok nem tanultak a háború első időszakában elkövetett hibákból: úgy foglaltak el súlyos ember- és hadieszköz veszteségeket szenvedve településeket, például Liszicsanszkot, vagy Szeverodonyecket, hogy abból képtelenek voltak valódi hasznot húzni.

Az ISW szerint, ha végül is el is vesztik az ukránok Bahmutot, az oroszok annyi élőerőt és technikát kényszerülnek leírni, hogy azok jóval nagyobbak lesznek, mint a város kézre kerítésével elért harctéri nyereség. „A Bahmut környéki harcok felemésztik az orosz tartalékokat és lehetővé teszik, hogy az ukrán hadsereg más körzetekben indítson ellenoffenzívát” – áll a washingtoni központú intézet elemzésében.

Pusztuló hadseregek

A Bahmut környéki harcok jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy mindkét fél súlyos veszteségeket kénytelen elkönyvelni a közel 300 napja tartó harcokban. Ukrán állítások szerint a támadók közül több mint kilencvenezren haltak meg és több mit kétszázezerre tehető a harcok folytatására képtelen sebesültek száma. Ukrán források szerint Moszkva 2900 harckocsit, hatezer páncélozott harcjárművet, kétezer tüzérségi eszközt, 280 repülőgépet és 262 helikoptert, valamint 16 hajót és katonai csónakot veszített.

Az oroszok már hónapok óta nem adnak ki számokat a veszteségekről, és nehéz is pontosan megbecsülni ezek nagyságát: Moszkva például nem számolja bele sajátjai közé a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságokban besorozottak közötti veszteségeket, és ugyancsak külön számolják a félkatonai szervezetek – például a Wagner csoport – halottait és sebesültjeit is. A hivatalosnak tekinthető orosz források – például Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő – jóval kevesebb halálos áldozatról számolnak be, szeptember végén Moszkva mintegy hatezer katona halálát ismerte el.

Az ugyanakkor valószínűnek tűnik, hogy Oroszország valóban súlyos veszteségeket szenvedett, ha nem így lenne, akkor nem lett volna szükség arra, hogy szeptemberben Vlagyimir Putyin államfő részlegesnek mondott sorozást rendeljen el, melynek keretében állítólag mintegy 300 ezer tartalékost hívtak be.

Ami a katonai technikát illeti, nagyságrendileg mindenképpen stimmelnek az ukrán adatok: a holland Orix csoport, amely csak azokat a veszteségeket veszi lajstromba, amelyekről fényképes bizonyítékok is vannak, nyolcezer olyan orosz eszközről – harckocsiról, páncélozott harcjárműről, tüzérségi fegyverről – tud, amely megsemmisült, vagy ukrán kézre került. Csak összehasonlításképpen: a Szovjetunió az 1979-1989-es afganisztáni háborúban 15 ezer embert, 147 harckocsit, 1314 páncélozott szállítójárművel, és 451 légijárművet vesztett

Ukrajna is súlyos veszteségeket szenved és bár a napokban az EU visszavonta azt a közlést, amely szerint a megtámadott ország is mintegy százezer katonát vesztett, az Ursula von der Leyen EU Bizottsági elnöktől származó adat minden bizonnyal közelebb van a valósághoz annál a 13 ezres számnál, amelyet von der Leyen nyilatkozata után hivatalosan közzétettek az ukránok. Az ukrán veszteségek valószínűleg kisebbek, mint az agresszió kezdete óta eltelt időben legtöbbször támadó akciókat folytató oroszoké, ám ahogy változott a háború képe és az ukránok ellentámadásba mentek át, minden bizonnyal csökkent az aránykülönbség.

Harci eszközből az ukrán hadsereg valószínűleg jóval kevesebbet vesztett, mint az oroszok és az nagyon komoly különbséget jelent, hogy a megtámadott ország jelenleg több és jobb harcjárművel rendelkezik, mint a konfliktus elején. Annyi harci eszköz érkezett ugyanis külföldről, hogy azok bőven kompenzálták a főként szovjet időkből származó haditechnikában bekövetkezett veszteséget. Az Orix adatai szerint Ukrajna igazolhatóan 2363 harci eszközt veszített a konfliktus kezdete óta, s ezek között 376 tank szerepel.

Ezermilliárdos kár

A harctéri veszteségek mellett azt is figyelembe kell venni, hogy Ukrajna infrastruktúrájának nagy része romokban hever, s Oroszország minden nap tovább folytatja az utak, hidak, erőművek és áramelosztók pusztítását. Nem hivatalos becslések szerint a helyreállításhoz legalább 600 milliárd euróra lenne szükség, de már elhangzott az is, hogy a károk összértéke meghaladja az ezermilliárd eurót.

Közben a mintegy negyvenmilliós lakosságból több mint 14 millióan menekültek el: több mint hétmillióan külföldön találtak átmeneti (?) otthonra, míg a többiek az országon belül leltek menedéket. A menekültek száma minden bizonnyal gyorsan növekszik majd, ahogy beáll a téli hideg: nap mint nap milliók maradnak áram nélkül az újabb orosz támadások miatt, s az áramszünetek idején a fűtés és a vízszolgáltatás sem működik. A károk helyreállításához nemzedékekre lesz szükség és a folyamat csak a háború beszüntetése után kezdődhet meg.

----------------------------------------------------------------------------------------

https://hvg.hu/vilag/20221202_Igy_verzik_ki_az_ukran_es_az_orosz_hadsereg_a_bahmuti_verszivattyuban

-----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------