2021.08.27.

Michelangelo Buonarroti reneszánsz géniusz két cipőjét megvizsgálva olasz tudósok megállapították, hogy a művész 160 centiméter magas lehetett – írja az MTI. Eredményük megerősíti Giorgio Vasari (1511-1574) olasz építész, művészettörténész kijelentését, amely szerint Michelangelo (1475-1564) középtermetű volt.

Két olasz kutató a Pieta alkotójának nagyon egyszerű szabású bőrcipőjét és szintén puritán külsejű fél pár papucsát vizsgálta meg, a lábbeli párja 1873-ban tűnt el a firenzei Michelangelo-házból.

Az elemzést a szicíliai Avolában lévő FAPAB antropológiai kutatóközpont két tudósa, Francesco Galassi paleopatológus és Elena Varotto antropológus végezte. Elisa Tosi Brandi, a Bolognai Egyetem divattörténésze megerősítette, hogy a cipők stílusa és anyaga megfelel annak a korszaknak, amelyben a művész élt és alkotott.

Michelangelo 1564-ben halt meg Rómában, a Macel de’ Corvi téren álló házában, amely ma már nem létezik. A festő és szobrász csaknem 89 évesen hunyt el, halála előtt néhány nappal még a Rondanini Pietán dolgozott, amely ma is befejezetlenül látható Milánóban.

A művész unokaöccse, Lionardo a holttestet Rómából Firenzébe szállította, ahol a Santa Croce-bazilikában rendezték az ünnepélyes búcsúztatást és temetést.

A kutatást jelenleg is végzi a két tudós. A különféle biológiai és antropometrikus megközelítések talán arra is fényt derítenek, milyen volt a művész egészségi állapota, mi okozta a halálát.

Michelangelo csaknem nyolcvanéves korában, 1547-1555 között készítette a Bandini Pietát. A reneszánsz mesternek három ismert Pietája van. Egy korábbi változat a Vatikánban látható, a Szent Péter-bazilika bejárata mellett, egy későbbi verziót, a Rondanini Pietát egy milánói múzeum őrzi.

A firenzei múzeum szerint a másik két Pietával ellentétben, ahol Krisztus testét csak az anyja tartja, a Bandini Pietán Mária Magdolna és a bibliai alak, Nikodémusz is megjelenik, utóbbinak Michelangelo a saját arcát kölcsönözte.
A reneszánsz mester eredetileg egy római kápolnába szánta a szobrot, nem messze attól a helytől, ahová saját sírját képzelte. A múzeum szerint azonban Michelangelo meggondolta magát, sőt megpróbálta elpusztítani az alkotást, ám végül egy szolgálónak adta, aki helyreállíttatta a művet.

„A fiatalkor, a késő férfikor és az utolsó korszak Pietàja, amit még halála előtti napokban is zúzott-rombolt – csodálatossá, a Pietà Rondanini” – írta ezekről Borsos Miklós.

„Az életműnek a csúcsán áll ez a legutolsó és legdrámaibb szobra. Ma a milánói Sforza Múzeumban van felállítva, sajnos régi, viaszosan sötét színétől megfosztva, „letisztítva”, kissé túl fehéren. De így is némán nézzük, mert az élet végét látjuk remegő lélekkel egy felnyúló kőcsonkban”.

Valóban, a művészeti restaurálásoknak, megújításoknak egyik alapvető problémája, hogy a tisztítás, helyreállítás, esetleges kiegészítés örökre eltüntet valamit az alkotásokról: az időt, a történelem nyomait, a művek érését, patinásodását, az üzenetet, hogy ezek a művek kiállták az idők próbáját, hogy sok-sok generációnak adtak örömöt, sugároztak üzenetet.

„Halála előtt néhány nappal még faragta, zúzta a kilencvenéves aggastyán, olyan erővel, amit már földöntúlinak nevezhetünk. Kérdések merülnek fel. Miféle sugallat, elhatározás indította arra, hogy egy évek óta elkészült művét szétrombolva, ennyire átalakítsa. Sajnos nem ismerhetjük, hogy milyen volt előzőleg, hiszen csak egy kar maradt meg az előző műből.

Megtagadta benne eddigi „michelangelói” formavilágát. a robosztus alakokból testetlen, felnyúló alakokat faragott. Krisztus ívben roskad felsőtestével anyjához, Máriához. Mária alakja magasabban áll, kissé előrehajolva, mintha a teher előrehúzná. A két fej érintkezik, de itt nincs élő és halott fej.

Mintha egymást támogatva, vigasztalva botorkálnának lefelé. A nagyobb, sok helyütt zúzott formákat végig élő, puha remegés tölti meg.

Órákig lehetne követni a vésőjárás változatait. Hegyes vésője eltompulva, puha, ecsetszerű nyomokat hagyott Krisztus fején.
Mária alakján durva, mélyen szántott árkok jelzik az aggastyán erejét. Milyen szép a mellén lévő barázdált terület, mert olyan, mint egy sokhúrú hangszer. Nem is juthat más eszünkbe, mint a Máté Passió Stabat Mater áriája.…

Az elérhetetlenért való küzdelméből jöhetett létre, mert az anyagon túli szellemit akarta kifejezni. Ilyen lett. A mű egyszeri és utánozhatatlan. A részvét legmélyebb kifejezője.”

----------------------------------------------------------------------------------------

https://24.hu/tudomany/2021/08/27/michelangelo-magassag-cipo-antropologia/
https://femina.hu/terasz/michelangelo-pieta/

https://ujvarosonline.hu/tarsadalom/michelangelo-pietai-valosag-a-tenyeken-tul

Shoes examined: Michelangelos was probably of mediocre stature
https://news.in-24.com/news/147141.html

Michelangelo, nuova scoperta grazie alle scarpe: quanto era alto
https://www.italy24news.com/entertainment/news/57793.html

Michelangelo Buonarroti era alto 160 cm
https://timgate.it/news/italia/michelangelo-buonarroti-era-alto-160-cm.vum#!

---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

Michelangelo Buonarroti monumentális síremlékét a firenzei Santa Croce bazilikában Giorgio Vasari tervezte 1564 és 1576 között.

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

https://www.radiocolonna.it/cultura-e-spettacolo/michelangelo-era-alto-1-metro-e-60-prova-dalle-sue-scarpe/

2021.08.30.
Michelangelo era alto 1 metro e 60, prova dalle sue scarpe

---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------