Korabeli "vasbetonból" készült a Szent Péter-bazilika kupolája, és az építők igen gondos munkát végeztek - állapították meg a vatikáni kutatók, akik geofizikai berendezéssel vizsgálták a kereszténység legnagyobb belső terű templomát.

A L'Osservatore Romano szentszéki lap beszámolója szerint a Vatikán működtetéséért és fenntartásáért is felelős műszaki részleg két munkatársa végezte a vizsgálatokat úgynevezett földradar (GPR/Ground-Penetrating Radar) segítségével. A nagyfrekvenciás elektromágneses hullámokat alkalmazó geofizikai műszerrel, amelynek működése a radarhullámok visszaverődésének észlelésén alapul, egyaránt lehet a talajt, kőzeteket, jeget, vagy bármilyen mesterséges anyagot, így betont vagy aszfaltot vizsgálni.

A munkálatok megkezdése előtt a kutatók a művészettörténészek írásait fésülték át, ám, mint a L'Osservatore Romano cikke megjegyzi, számos pontatlanságot fedeztek fel bennük, mivel szájhagyományon vagy olyan beszámolókon alapultak, amelyek valóságtartalmát sohasem támasztották alá.

A mostani vizsgálat során nemcsak azt derítették ki, hogy milyen anyagokat és eljárásokat alkalmaztak az építők, hanem a kupola "egészségi állapotát" is felmérték. A geofizikai berendezés kimutatta, hogy a mésztufa (travertinó) köveket hét belső vasgyűrű fogja össze, holott a korabeli beszámolókban csupán kettőről tesznek említést.

A L'Osservatore Romano beszámolója szerint a talajtól 136,5 méterre magasodó kupolát sokkal masszívabban építették meg, mint korábban feltételezték. A XVI. századi építők a modernkori vasbetonhoz hasonlatos anyagot alkalmaztak, és különböző magasságban vasláncok segítségével erősítették a kupola stabilitását.

A vatikáni lap szerint Marta Carusi kutató pontosan feltérképezte a vasgyűrűk, láncok, rudak helyét. "Az évszázadok során feledésbe merült, hogy mit rejteget a kupola" - jegyezte meg a L'Osservatore Romano cikkírója.

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

 

 

http://hvg.hu/Tudomany/20110406_szent_peter_bazilika_kupola

 

http://www.thespec.com/news/world/article/513246--study-of-st-peter-s-basilica-dome-reveals-hidden-construction-techniques

 

http://www.irodalmiradio.hu/femis/michelangelo/04epulet/5epulet.htm

 

--------------------------------------------------------------------------------------------

A római kori beton jobb volt,

mint a mai

 

2013.06.07.

 

A rómaiak lényegesen tartósabb betont állítottak elő annál, mint amilyenre a mai építőanyag-ipar képes, ráadásul sokkal környezetkímélőbb technológiát alkalmaztak - állítja egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Pozzuoli-öbölben kikötői létesítmények maradványait vizsgálta. A kutatásokról a Journal of the American Ceramic Society legújabb számában jelent meg tanulmány.

A modern betonépítmények élettartamát száz-százhúsz évre tervezik, míg a római Pantheon vagy az ókori kikötői mólók, hullámtörők már két évezrede dacolnak az elemekkel. A római beton összetétele eddig sem volt titok, köszönhetően Marcus Vitruvius Polliónak, Augustus császár hadmérnökének. A birodalom építészei a betont égetett mész és vulkanikus kőzet, tufa keverékéből állították elő, a víz alatti építményekhez égetett meszet és vulkanikus hamut alkalmaztak, amelyekből egyfajta habarcsot kevertek. Az így kapott masszába tufatörmeléket kevertek, majd faformákba töltötték és tengervízbe merítették, amely vegyi reakcióba lépett a lassan megkötő anyaggal.

 

A Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium részecskegyorsítójával, az Advanced Light Source (ALS) elnevezésű harmadik generációs szinkrotronnal végzett vizsgálatok során a kutatók elemezték az ókori tengeri beton finomszerkezetét. A tudósoknak sikerült kimutatniuk, hogy a mai cementfajtáktól eltérően az ókori kötőanyag kevesebb szilíciumot tartalmazott, amelyet alumínium pótolt, rendkívül szilárd, a természetben előforduló tobermorit-ásványhoz hasonlatos vegyületet alkotva. A szinkrotron-vizsgálatok során meghatározták az anyag mechanikai tulajdonságait is, valamint a kristályszerkezet szilárdságát biztosító alumínium szerepét.

A vizsgálatok kimutatták, hogy az ókori kötőanyag előállítása kevésbé volt ártalmas a környezetre, mint a modernkori cementgyártás. A legelterjedtebb Portland-cementeket mészkő hevítésével, kevés ásványi agyag hozzáadásával állítják elő, a gyártási folyamat során a cementégető kemencében az anyagot 1450 Celsius-fokra hevítik. A kutatócsoport viszont kiderítette, hogy a rómaiak kevesebb mészkő felhasználásával állították elő a cementet, így mindössze 900 Celsius-fokra kellett hevíteni a kemencéket, a gyártás során kevesebb tüzelőt használtak fel, és kisebb volt a szén-dioxid-kibocsátás is.

 

-------------------------------------------------------------------------------------------

 

http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/06/07/a_romai_kori_beton_jobb_volt_mint_a_mai/

 

 

---------------------------------------------------------------------------------------------

A Szent Péter bazilika belül: