2018.09.29.
Egy középkori Mátyás-freskó modern másolatát avatták fel a Római Magyar Akadémián (RMA) pénteken a Mátyás-emlékév keretében.

A húsz méter magas, öt méter széles színes molinó, amely Mátyás-királyt ábrázolja lovon ülve, az olasz főváros magyar kulturális intézetének egyik óriás udvari falfelületét díszíti. Körülötte latin nyelvű szövegrészek láthatók, ahogyan korabeli kódexekben szerepelnek. A Mátyás király feletti és alatti idézet a magyar királyhoz intézett latin imádságból származik, amely a kereszténység védelmezőjének nevezi őt.

Puskás István, az RMA igazgatója és Herve-Lóránth Ervin, az RMA kulturális attaséja ötlete alapján Mátyás-király középkori római ábrázolásának modern interpretációjáról van szó a mai street-art, vagyis utcaművészet eszközeivel.

A molinón látható Mátyás-ábrázolás ugyanis nem más, mint egy évszázadokkal ezelőtti utcai grafiti másolata. Az „utcafirka” Róma belvárosában, a Campo de’Fiori piactér közeli egyik lakóház falán volt látható.
A Mátyás király-freskóról korabeli magyar és itáliai feljegyzések is beszámoltak. Ezek szerint a festmény a 17. század közepén még látható volt.

Mátyás király Magyarország egyik legfontosabb és a mai napig a legismertebb királya volt – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az MTI-nek a magyar műalkotás avatásán péntek este.

Az államtitkár hangsúlyozta, Mátyás király emléke nem kizárólag a történelemkönyvek lapjain őrződött meg, a nép emlékezetében azóta is élénken él, nemcsak magyarok, hanem az európai népek körében is. Kiemelte, hogy Mátyás király olasz felesége, Beatrix révén is szorosan kötődött Itáliához.
Potápi Árpád János emlékeztetett arra, hogy az idén tartott Mátyás-emlékév az uralkodó születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulójával esik egybe. Kiemelte, hogy Mátyás királynak Rómában két ábrázolása ismert: egy templomi táblakép, valamint a lakóház falára még a középkorban festett kép.

Hozzátette, hogy a Mátyás-emlékév tudományos konferenciákkal folytatódik, az egyik helyszín november közepén Bécs lesz. Az emlékévet decemberben a budapesti Szent István-bazilikában ünnepélyes misével zárják.

-----------------------------------------------------------------------

http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok-helyettes/nemzetpolitikaert-felelos-allamtitkar/hirek/kozepkori-fresko-modern-masolatat-avattak-fel-romaban
https://magyaridok.hu/kulfold/kozepkori-fresko-modern-masolatat-avattak-fel-romaban-3529250/

https://www.facebook.com/Accadung/photos/a.1303133366407234/1907650705955494/?type=3&theater

--------------------------------------------------------------------------

Szentmártoni Szabó Géza:

Mátyás király egykori lovas képe Rómában, a Campo de' Fiori sarkán

2021.03.22.

125 esztendeje annak, hogy Hampel József (1849–1913) régész felhívta a magyar tudomány figyelmét Mátyás király egykori római lovas képére,[1] mégpedig a francia Eugčne Müntz közleménye alapján.[2] Rodolfo Lanciani fedezte fel azt a XVII. század eleji vízfestményt a Bibliotheca Vaticana egyik kéziratában (Cod. Barberini. Lat. 4423. fol. 75.), amely egy római ház falán látható freskó nyomán készült.[3] Ez a kis kép a páncélos, kivont kardot emelő Mátyás királyt lóháton ábrázolja, feje fölé egy angyal koronát tart, balra fenn egy másik angyal, jobbra fenn egy szárnyas ördög alakjával, alattuk pedig két epigramma olvasható, keretbe foglalva. A kép alatti jegyzet a következő:

„Corvinus Mátyás lefestve egy házon, bal felől a Pellegrino utca kezdetén, az a kép az, amelyről Jovius említést tett.”

A XIX. század közepén Jacob Burckhardt is utalt arra, hogy Paulus Jovius (1483–1552) Mátyás királyról szólván, a római freskóról is említést tett.[5] Az olasz történetíró ugyanis saját tapasztalata alapján írta a következőket:[6]

„Az ő [Mátyás király] fegyveres lovas képmása, a legpompásabban lefestve, Rómában, a Campo de’ Fiorin, szemközt a szobám erkélyével, egy a San Lorenzónál lévő ház szegletén látszik, amelyhez jól illik egy másik, nagyon hasonló, Andrea Mantegna keze által festett képe, amely a mi múzeumunkban megszemlélhető.”

A magyar kutatók örömmel használták fel ezt az adatot. Berzeviczy Albert Beatrix királynéról írott életrajzában közölte a vatikáni vízfestményt, a jegyzetekben pedig a rajta olvasható két epigrammát.[8] Alaposabban azonban Balogh Jolán művészettörténész járt utána a hajdani freskónak, amelyről hosszú élete során többször is értekezett.[9] Időközben további említések kerültek elő a freskóról. Ezeket az 1940-es években Bánfi Florio gyűjtötte össze, az itáliai magyar emlékekről készült katalógusában.[10] Legújabban Pócs Dániel foglalkozott a Mátyás-kép egykori helyének kérdésével és vitatott alkotójával.

Az ő eredményeit használta fel Pattantyús Manga tanulmánya.

Az alábbiakban felsoroljuk a római Mátyás-freskóról szóló, eddig ismert említéseket, majd újabb adatokat is bemutatva, összegezzük a belőlük levonható tanulságokat. Az olasz nyelvű szövegek pontosításában és magyar fordításukban Bánfi Florio munkájának új kiadása, valamint annak egyik szerzője, Kovács Zsuzsa volt a segítségemre, köszönet érte.[13]

Giovangirolamo De’ Rossi (1505–1564) Mátyás királyról írott művében, amely egy firenzei kéziratban maradt fenn, a király több ábrázolásáról is említést tett: „[Mátyás] lovas, fegyveres képmása Rómában a Campo de’ Fiorin látható, amelyet most nem akarok részletesen leírni, mert könnyűszerrel meg lehet nézni a S. Lorenzo templomban. Egy Andrea Mantegna által készített hasonló [képe] Giovio múzeumában van, s birtokol róla még egy másikat II. Cosimo de’ Medici firenzei herceg, amely a Mantegnáéról készült.”[14] Nathan Chytraeus (1543–1598) német humanista útikönyvébe is bekerült a Mátyás-freskó leírása: „A Fiori sarkánál, egy bizonyos ház falán, Mátyás magyar király, a fegyveres és lovas, valamint a törökök csapatán tapodó számára, Scaramella ezt a záradékot toldotta.”[15] Giulio Mancini (1558–1630), VIII. Orbán pápa orvosa Viaggio di Roma per vedere le pitture című római útikönyvében, amely egy vatikáni kéziratban maradt fenn (Cod. Barberini Lat. 4315), némileg félreértvén a korábbi feljegyzéseket, a következőt írta: „A Pellegrino elején Mantegna Hunyadi Mátyást ábrázoló képmása.”[16] Egy XVII. századi vatikáni kódex (Cod. Chigiano III. 66.) immár az időközben eltűnt Mátyás-freskóról emlékezik meg: „Ennek az utcának az elején, a Campo de’ Fioriról jövet, balra, úgy látszik, Mátyás király lakott, nagyjából a S. Lorenzo in Damaso templommal szemben, amelynek abban az időben a homlokzata a Florida, avagy del Pellegrino utcára nézett. A külső falon volt ábrázolva a magyar hős, és a festmény VIII. Orbán pápa [1623–1644] idejében még megvolt.”

2010-ben vált publikussá az a vászonra festett, ám erősen megrongálódott, Mátyást ábrázoló lovas kép, amely Fraknó várában, az Esterházy-gyűjteményben maradt fenn.[18] A festmény még 1645 előtt készülhetett. Az ábrázolás több ponton eltér attól a vízfestménytől, amely a már ismertetett vatikáni kéziratban maradt fenn. Itt angyalok helyett szárnyas puttókat látunk, az ördög alakja is más formájú.

----

Az eddigiek alapján úgy látszik, hogy Mátyás királynak két lovas képe volt Rómában. Az egyik freskó formájában a Campo de’ Fiori és Via Pellegrino találkozásánál álló ház falára került. Ott, két említés szerint, a freskó alatt eltapodott törökök festett alakjai is látszottak. A másik, vélhetőleg egy táblakép, talán a freskó előzménye, avagy mintája lehetett, amelyet a kancellária épületében, illetve korábban a régi San Lorenzo in Damaso templomban tartottak. A Fraknón lévő, vászonra festett másolat az utóbbi nyomán készülhetett. Ma tehát mindkét képről rendelkezünk többé-kevésbé hiteles másolattal.

--------------------------------------------------------------------------------------

http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/3015/matyas-kiraly-egykori-lovas-kepe-romaban-a-campo-de-fiori-sarkan

----------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

A festmény, majd a róla készült freskó Mátyás 1464. március 29-én, nagycsütörtökön történt, székesfehérvári koronázása utáni időben készülhetett. Erre utalhat a Mátyás feje fölé tartott korona. Ezt az eseményt az tette lehetővé, hogy 1463 nyarán, csaknem negyed század után, sikerült Mátyásnak visszaszereznie III. Frigyestől a nála lévő Szent Koronát. A kép nagyon emlékeztet a magyar koronázási szertartás azon részére, amikor a lován ülő király egy dombon a négy égtáj felé suhintott kardjával. A két epigramma pedig az éppen ebben az időben dúló, a pogány törökök és az eretnek husziták elleni harcokra utal.

-------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------