Liszt Ferenc életének fő színterei között kitüntetett helyet érdemel Róma. Számos kései remekműve született "az örök városban".

Liszt Marie d'Agoult oldalán érkezett először Rómába 1839-ben, nem sokkal harmadik gyermekük születése előtt. A híres Bernini-szökökúttól, a Fontana de Trevitől néhány háznyira, a Piazza Barberiniről nyíló via della Purizifazione 80-as szám alatt béreltek lakást. Itt hozta világra a grófné 1839. május 9-én Daniel fiukat, akit néhány nappal később a Pantheon közelében található San Luigi de'Francesi templomban kereszteltek meg. Nem sokkal ezt követően a pár egy dajka gondjaira bízta a gyermeket, és elhagyta Rómát.

--------------------------------------------------------------------------------------------

Az örök városba több mint két évtizeddel később, immár Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegnével kötendő házassága ügyében érkezett vissza Liszt 1861 októberében. A hercegné ekkor már hosszabb ideje Rómában tartózkodott, hogy a pápa közeléből egyengesse válásának ügyét. Rómába érkezése másnapján Liszt a hercegnével a szintén nem túl távoli San Carlo al Corso templomba ment, hogy az október 22-ére, Liszt 50. születésnapjára kitűzött esküvő előkészületeit megtárgyalják a plébánossal, aki Carolyne gyóntatója is volt egyben. Tőle értesült a pár, hogy a Vatikán alig néhány órával az egybekelés kimondása előtt visszavonta az esküvő megtartására adott engedélyt. Carolyne ekkortól negyed évszázaddal később bekövetkezett haláláig a Via del Babuino 89. szám alatt lakott (a szomszédos hotelben szállt meg annak idején Wagner is), a Piazza di Spagna és a Piazza del Popolo között, Liszt pedig a hercegné lakásának közelében, a Via Sistina (akkoriban Via Felice) 113. szám alatti ház első emeletén vett szállást - alig néhány saroknyira attól a háztól, ahol huszonkét évvel korábban Daniel fia született.

----------------------------------------------------------------------------------------------

1864-ban meghalt Carolyne férje – aki protestáns volt és a protestáns egyház elfogadta a válási kérelmét, így újranősült – így nem volt akadálya a házasságnak. Azonban időközben Liszt elhatározta, hogy belép a papi rendbe, a hercegnő pedig bátorította a zeneszerzőt e lépés megtételéhez. Liszt 1863. június 20-án beköltözött a Madonna del Rosario kolostorba.

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;

---------------------------------------------------------------------------------------------

Liszt 1863-65. között a Monte Marión, az akkoriban még Rómán kívül fekvő domonkosrendi Rózsafüzér Királynője (Santa Maria del Rosario) kolostorban lakott. A mindössze három szerzetes lakta helyet a Vatikáni Titkos Levéltár prefektusa, Agostino Theiner ajánlotta neki. Több vallásos témájú zeneműve született e falak között, mint például a Krisztus oratórium.

Ugyancsak itt került sor talán legismertebb találkozására is IX. Piusszal 1863. július 11-én. Az őt cellájában felkereső pápának Liszt a hagyomány szerint a Szent Ferenc a madarakkal beszél című művét adta elő, majd Bellini Normájából a Casta diva áriát, amit a pápa el is énekelt. IX. Piusz ekkor egy gyűrűt adományozott Lisztnek, majd pár nappal később a Vatikánban fogadta őt és egy Madonnát ábrázoló kámeával ajándékozta meg.

Nagyrabecsülését a pápa hivatalosabb formában is kifejezésre juttatta, így lett Liszt Ferenc az egyik legtöbb pápai kitüntetéssel dicsekedhető magyarrá. IX. Piusz még 1859 augusztusában, az Esztergomi Mise (Missa Solennis) elismeréseképpen adományozta Lisztnek a Nagy Szent Gergely-rend tisztikeresztjét.

Liszt római tartózkodásának tehát egyik fontos emlékhelye a Monte Marión álló Rózsafüzér Királynője kolostor, amelynek homlokzatán éppen 100 évvel ezelőtt, a zeneszerző születésének első centenáriumán örökítették meg emléktáblával IX. Piusszal történt találkozását is.

1866-tól Liszt a Santa Francesca Romana kolostorban lakott. A templom és a rendház épülete a Forum Romanum és a Colosseum között található, Liszt ablakából pedig közvetlenül Titus diadalívére nyílt kilátás. A lakosztály korábban Piccolomini bíboros tulajdonában volt, ennek megfelelően főúri kényelem várta itt Lisztet, és látogatóinak sokaságát, akik között a század legjelentősebb norvég zeneszerzőjét, Edvard Grieget is ott találjuk.

----------------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------------

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::..........

Villa d'Este-re, a  Rómától húsz kilométerre fekvő rezidenciára Gustav Hohenlohe kardinális meghívására látogatott először még 1867-ben Liszt. A 16. században a világ csodájának számító, később azonban lepusztult villát és kertjét a bíboros felújíttatta, és Liszt számára a valaha bencés kolostornak épült villa egyik emeleti részét rendezte be.

----------------------------------------------------------------------------------------------

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::..

A zeneszerző hosszabb-rövidebb ideig vendégeskedett Hohenlohe kardinális vatikáni rezidenciájában is, valamint lakott a Santa Cecilia Akadémiával szemközti Vicolo de' Grecin, ahová a Santa Francesca Romanából költözött (a kolostor államosítását követően).

----------------------------------------------------------------------------------------------

;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;;,,

http://aprotuti.hu/index.php?oldal=tippek_reszletesen&kategoria=33&tipp=6937&ugras=true

http://fidelio.hu/blog/liszt_nyomaban/liszt_romaban

http://vatikanifigyelo.freeblog.hu/archives/2011/10/

----------------------------------------------------------------------------------------------