2013.11.26.

A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának kutatócsoportja részt vesz a Sixtus-kápolna freskóinak megvilágítását megújító innovatív nemzetközi projektben - közölte az egyetem hétfőn.

A kápolna megvilágítását megújító, az Európai Unió által támogatott nemzetközi projektben öt ország hat intézményének szakemberei vesznek részt.

A kutatások és a megújító munkálatok célja a freskók állagának megőrzése oly módon, hogy az optikai sugárzás ne károsítsa a felbecsülhetetlen festmények színét, azaz a napi sok ezer látogató a freskókat eredeti színpompájában élvezhesse.

Cél továbbá, hogy a világítás legyen energiatakarékos, ne csupán az anyagi megtakarítás és szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, hanem azért is, hogy az így bevitt teljesítmény ne növelje a képek hőterhelését - olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint az eddigi nagyteljesítményű és fogyasztású izzólámpás és nagynyomású kisülő lámpás világítás helyett világító diódák (LED-ek) segítségével oldják meg a helyiség világítását. A Pannon Egyetem kutatóinak feladata a fenti követelményeket kielégítő fényforrások kiválasztása, az optimális világítás kikísérletezése és annak ellenőrzése

Ennek érdekében elméleti számításokat, valamint részletes fény- és színtani helyszíni vizsgálatokat végeztek az esztergomi palotában, majd 2013 februárjában a Vatikánban is, amely alapján javaslatot tettek a beépítendő fényforrásokra. A hazai kutatásokat a Botticellinek tulajdonított freskók megvilágításával és helyszíni vizsgálatával folytatták a szakemberek, ezáltal megismerhették a reneszánsz korban használatos pigmenteket is.

Mindezek alapján kiválasztották azokat a világítódióda típusokat, amelyek bekerültek a rekonstrukció során felszerelendő új lámpatestekbe. A világítódiódák segítségével a lámpa fényének színképét a Pannon Egyetem kutatói egyedülálló, új módszer segítségével olyanra hangolták, hogy a látogatók színészlelete legjobban megfeleljen annak, ahogyan Michelangelo korában láthatták a freskókat az emberek.

Várhatóan 2014 februárjában szerelik be a kutatók által javasolt fényforrásokat, majd a finomhangolások után a kápolnát - Michelangelo halálának 450. évfordulója alkalmából - már a megújult színpompájában láthatja majd a közönség - közölte a veszprémi egyetem.

----------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------

http://hvg.hu/kultura/20131125_Magyar_kutatok_dolgoznak_a_Sixtuskapolna

----------------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------------

Magyarok keverik a fényt a Vatikánban

2013.12.26.

Kiemelkedő szerepet kapnak a Pannon Egyetem kutatói a Sixtus-kápolna világításának megújításában. A világhírű freskó eredeti színeinek visszaadása komoly kihívás.

Jövő februárban, Michelangelo halálának 450. évfordulóján üzemelik be a Vatikánban a Sixtus-kápolna freskóinak új világítási rendszerét, amelynek tervezésében és kivitelezésében kiemelkedő szerepet kaptak a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának munkatársai Schanda János professzor vezetésével.

Az Európai Unió által támogatott, LED4ART elnevezésű nemzetközi projekt fő célja, hogy korszerűsítse az évi 4,5 millió látogatót vonzó Sixtus-kápolna világítási rendszerét. A rekonstrukció költségeit felerészben az unió, felerészben pedig a projektben részt vevő öt intézmény – köztük magyar részről a Pannon Egyetem – állja.

Szabó Ferenctől, a karon működő Virtuális Környezetek és Fénytan Kutatólaboratórium adjunktusától megtudtuk, a Sixtus-kápolna jelenlegi világítási rendszere 20 éve készült el az akkori technológiai színvonal szerint, és mára több szempontból is cserére érett. – A fémhalogén lámpák színképe például olyan rövid hullámhosszúságú sugárzást is tartalmaz, amely a freskók számára veszélyes, ezért jelenleg fényszűrőzik, ami viszont energiahatékonysági szempontból előnytelen – közölte az adjunktus.

– A halogénlámpáknak számottevő a teljesítményük az infravörös tartományban. Ám ez fűti a falfestményeket.

Vagyis a mai rendszer viszonylag nagy energiafogyasztás mellett sem képes olyan fényviszonyokat teremteni a kápolnában, hogy a látogatók a freskók színeit eredeti pompájukban láthassák. A nemzetközi projekt eredményeként olyan – a német Osram cég által kifejlesztett – fénykibocsátó diódákkal (LED) világítják meg a freskókat, amelyek színképi teljesítményeloszlása nem tartalmaz ultraibolya és infravörös sugárzást, így nem lesz szükség szűrőkre.

– Így elérhetővé válik az úgynevezett nappali látás aktiválásához szükséges fénysűrűségi szint, azaz a néző a freskók színvilágát olyannak láthatja majd, amilyennek Michelangelo és a többi reneszánsz művész megalkotta – tette hozzá Szabó Ferenc. A szakemberek speciális feladatokat oldanak meg. A freskókkal díszített boltíves mennyezetet például úgy kell megvilágítani, hogy az a teljes felületen – tehát a boltíves részeken is –egyenletes legyen. A Vatikán azt is kérte, hogy az újonnan kihelyezett lámpákat a látogatók ne láthassák, csak a belőlük áradó fényt.

Emiatt a lámpatestek kialakítása is különleges lesz, ráadásul úgy kell elhelyezni őket, hogy a kápolna freskóinak egyetlen apró részletét se takarják ki. A LED4ART projektben a magyar kutatók az egyik legizgalmasabb tervezési feladatot kapták. A Pannon Egyetem munkatársai választják ki az új fényforrásként használandó fehér és színes LED-eket, nekik kell meghatározniuk az optimális színképi teljesítményeloszlást. – A probléma lényege, hogy a reneszánsz korban másfajta festékeket használtak. Pigmentjeik eltérnek a maiak pigmentjeitől. Emiatt fényvisszaverési tulajdonságaik is eltérők.

A kereskedelmi forgalomban ma kapható, egyébként kiváló minőségű fényforrások a kápolna freskóinak megjelenése szempontjából nem szolgáltatnának kielégítő élményt – magyarázta a szakember. – Munkatársaimmal helyszíni reflexióméréseket végeztünk, ezek kiértékelése után az új fényforrás színképét úgy hangoltuk, hogy a freskók megjelenése pontosan olyan legyen, amilyennek a reneszánsz kori művészek megfestették.

A kutatók munkája nem fejeződik be a jövő februári átadással, hiszen 2014 végéig fogyasztási, színképi adatokat gyűjtenek majd az új rendszer működéséről. Szabó Ferenctől megtudtuk, a Pannon Egyetem kutatói egy december elején indult másik uniós kutatási projektben is részt vesznek. A hároméves munka egyik célja az összes jelentős európai művészeti korszak kiemelkedő alkotásainak vizsgálata abból a szempontból, hogy milyen lehetne a korszerű, optimális LED-és OLED-fényforrásokat is alkalmazó energiatakarékos megvilágításuk.

A Vatikánban található Cappella Sistina a pápa magánkápolnája, 1473 és 1481 között építtette IV. Szixtusz pápa. A fő oldali és a teljes mennyezeti freskó Michelangelo műve. (A mennyezet közepén lévő kazettában található Ádám teremtése című festménye.) Az oldalfreskókat Botticelli, Ghirlandaio, Pinturicchio, Perugino, Rosselli és Signorelli festette. A világ egyik leghíresebb turisztikai látványosságaként nyitva áll a közönség előtt, kivéve olyan kivételes alkalmakat, mint a pápaválasztás, amely a XIX. század óta itt történik. A konklávén részt vevő bíborosok nem hagyhatják el a helyiséget, amíg fel nem száll a sikeres szavazást jelző fehér füst.

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://nol.hu/kult/20131223-magyarok_keverik_a_fenyt

------------------------------------------------------------------------------------------------

m