2020.09.11.
Megérkezett Rómába a SMOG-1, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által fejlesztett új magyar műhold, amelyet az Olasz Űrügynökség (ASI) közreműködésével állítanak pályára novemberben.

A SMOG-1 elnevezésű új magyar műholdat az Unisat-7 olasz fejlesztésű, 32 kilogrammos műhold egyik kidobószerkezetébe töltik be.
A tervek szerint a műholdat novemberben a CAS500-1 dél-koreai műholddal együtt pályára állítja 500 kilométer magasságban egy Szojuz-2 típusú orosz hordozórakéta Bajkonurból, és így megkezdi a Föld körüli küldetését.

A SMOG-1 teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával.

A műhold elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség – elektroszmog – vizsgálata, erre utal a műhold neve is.

A SMOG-1 másodlagos küldetéseként egy olyan mérőműszer került a fedélzetre, mellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja.

A műhold felbocsátásának költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar biztosította, a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen már több hasonló műhold készült.

Amennyiben – olasz közreműködéssel – a SMOG-1 is sikeresen pályára áll, egyszerre három magyar műhold működik majd egyidőben az űrben.

Az első magyar műholdat, a MASAT-1 -et már nyolc éve lőtték ki a világűrbe egy olasz fejlesztésű rakétával. A magyar MASAT-1 egy10x10x10 centis kocka volt, egy zsebműhold, mely 300-1450 km magasság között keringett elliptikus pályán a Föld körül, másodpercenként több mint 7 kilométert tett meg, s így a Földet102 perc alatt kerülte meg.

http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/olasz-fejlesztesu-raketaval-lottek-ki-az-elso-magyar-muholdat

Ez az első magyar műhold 2015-ben megsemmisült, jelenleg két újabb magyar műhold, a SMOG-P és az ATL-1 kering a világűrben.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) diákjai és oktatói által fejlesztett SMOG-P egy kicsi, egy PocketQube (1PQ) egység méretű, azaz 5×5×5 centiméteres pikoműhold (avagy zsebműhold), míg a SMOG-P-n dolgozó csapat bevonásával kifejlesztett, de magánfinanszírozású ATL-1 kétszer akkora, mérete 5×5×10 centiméter (2 PQ). Arról, hogy miért fontos mérföldkő a két aprócska műhold hazánk űripara és mérnökképzése szempontjából, milyen nehézségekkel kellett és kell megküzdeniük a fejlesztőknek, Gschwindt András egyetemi docens, a SMOG-1 fejlesztői csoport projektvezetője, Dudás Levente, a SMOG-1 egyik vezető fejlesztője és Nagy András az ATL Kft. ügyvezetője beszélt az Indexnek 2020 január hónapban.

https://index.hu/techtud/2020/01/08/koszonik_szepen_jol_vannak_az_uj_magyar_muholdak/

A fejlesztők elmondták, hogy a rádióamatőrök veszik a műholdak jeleit, egy elsődlegesen rádióamatőröknek fenntartott publikusan vehető sávban.
"Amúgy nem kell ahhoz rádióamatőrnek lenni, hogy valaki venni tudja a műholdak jeleit, elég egy megfelelő antenna hozzá, R-1-es forgatóval. Sima USB-csatlakozóval számítógépre kötve, a jeleket demodulátor szoftverrel dekódolva akár a kert végében állva, hadonászva el tudja bárki csípni a műholdjainkat" - magyarázta Dudás Levente. (Ez persze nyilván nem jelenti azt, hogy bárki parancsokat is tud adni nekik, de a lejövő telemetriai adatok publikusak, mindenki által láthatóak.)
Elektroszmogot szimatol a SMOG-P

A telemetriai adatokon kívül már jönnek adatok a kísérletekről is. Mint arról korábban részletesen írtunk, a SMOG-P-nek az elsődleges hasznos terhe a spektrummonitorozó rendszer a digitális földfelszíni tévéadók frekvenciasávjában, ami azt térképezi fel, hogy mekkora mennyiségű rádiófrekvenciás szennyezettséget produkálnak a földi adók ebben a tartományban. "Vannak már spektrumméréseink, de még az elején tartunk az adatgyűjtésnek" - mondta ezzel kapcsolatban Dudás Levente.

Nyilván megkerülhetetlen a magyar űrsikerekkel kapcsolatban az első magyar műhold, a Masat-1 megemlítése. "Kettős kihívás állt előttünk. Amikor a Masat-1-et megcsináltuk, az volt a cél, hogy bizonyítsuk, valamilyen műholdat képesek vagyunk építeni, ami működik is. Nem is raktunk rá semmit, csak ellenőrző pontokat, meg egy kamerát. Most ugyanezt meg kellett ismételni, hogy a SMOG műhold működőképes legyen, maradjon életben, ráadásul jóval kisebb (nyolcad térfogatnyi) méretben, és most még egy konkrét kísérletet is beleraktunk. És duplán világelső is lett ezzel a SMOG-P, mert nemcsak hogy a világ legkisebb működő műholdja, de a világon elsőként térképezi föl a Földet körülvevő elektroszmogot. Az ATL-1 is abszolút kiemelkedő teljesítmények számít hazánkban, soha magyar cég még nem végzett ilyen jellegű anyagvizsgálati kísérletet, tesztelést, minősítést az űrben, mint ami az ATL-1 fedélzetén zajlik, és aminek várhatóan komoly gyártástechnológiai visszahatása lesz a földön" – méltatta Gschwindt András a két műhold érdemeit.

----------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------------

Teljesítette küldetését, majd elégett a budapesti zsebműhold – egy térképet küldött haza

2020.09.30.

Véget ért a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold Föld körüli pályán végzett missziója: a SMOG-P a sűrűbb légkörbe érkezve szeptember 28-án megsemmisült – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).

Csaknem 10 hónapos űrbéli útja után a világ első működő 5x5x5 centiméter méretű (1-PocketQube) műholdja elégett" – olvasható a BME keddi közleményében. A SMOG-P tervezett élettartama 3 hónap volt, de még 8 hónappal az indítás után is teljes kapacitással üzemelt. A rendszerek és a tartalékegységek jól funkcionáltak, áramköri meghibásodást nem tapasztaltak a fejlesztők.

A SMOG-P teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, a képzési rendszerbe illesztve, szponzorok támogatásával. 2019. december 6-án állították pályára és megsemmisüléséig folyamatosan küldte a mérési eredményeket.

A SMOG-P működő űreszközként fejezte be küldetését, amelynek során a földfelszíni digitális műsorszóró adók űrbe – feleslegesen – kijutó jeleit, azaz az elektromágneses szennyezettséget mérte. Ennek eredménye a Föld teljes felszínéről alkotott elektroszmogtérkép.

-

Életútja során a SMOG-P jeleit több mint 100 rádióamatőr vette több kontinensről. Először egy japán rádiós fogta be a magyar zsebműhold jeleit. A közlemény szerint többek közt nekik is köszönhető az az adatmennyiség, amelyet képesek voltak a tudósok begyűjteni. Összességében több mint 238 ezer különböző csomagot küldtek be a vevőállomások a zsebműholdról.

A beszámoló szerint a SMOG-P pályájának magassága az utolsó hetekben drasztikusan csökkent, ami a részecskesűrűség exponenciális növekedésével magyarázható. Ennek eredményeképpen hamar elérte a kritikus 160-180 kilométeres pályamagasságot. Ezen a ponton már csak órákban volt mérhető a műhold hátralevő élete: 1-2 körön belül néhány pillanat alatt elégett a részecskékkel való ütközéskor.

A szintén műegyetemei fejlesztésű, immáron 2-PocketQube (5-ször 5-ször 10 centiméter) méretű ATL-1 is rajta volt a tavaly decemberben felbocsátott Electron típusú rakétán és a SMOG-P-hez hasonló jövővel néz szembe, azonban nagyobb méretének és tömegének köszönhetően néhány nappal később várható a visszatérése. Az ATL-1 szintén sikerekkel büszkélkedhet: az indulás óta megszakítás nélkül, folyamatosan küldi a műsorszóró adók teljesítményének és a hőszigetelő anyagokkal végzett mérések eredményét.

Magyarország harmadik zsebműholdját, a SMOG-1-et 2020 szeptemberében a római székhelyű G.A.U.S.S. kutatóintézetben adták át Magyarország római nagykövetségének közreműködésével az Olasz Űrügynökség (ASI) és a római La Sapienza Egyetem műszaki és űrkutatási karának társintézményében.

A BME közlése szerint ott kerül majd be az Unisat-7 nevű 32 kilogrammos műhold egyik kidobó szerkezetébe, ahonnan várhatóan 2021 márciusában állítják pályára.

------------------------------------------------------------------------------------------
https://hvg.hu/tudomany/20200929_bme_smog_p_mission_completed_elektroszmog_terkep

---------------------------------------------------------------------------------------------

Márciusban startolhat az új

magyar zsebműhold

2021.01.14.

A tervek szerint március 22-én bocsátják fel Bajkonurból a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak és oktatóinak új űreszközét – írja az MTI. A BME-n készült SMOG-1 zsebműhold többszöri halasztás után indulhat el márciusban Kazahsztánból. A zsebműhold egy orosz Szojuz/Fregat rakétával, az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről fog a világűrbe jutni.

A SMOG-1 felépítése megegyezik a méretével és küldetésével világrekordot felállító elődjével, az 5-ször 5-ször 5 centiméteres SMOG-P-vel. A műhold tervezett pályája 550-600 kilométer magasságú, 97 fokos dőlésszögű, napszinkron elrendezésű lesz.

A SMOG-1 féléves tesztelésen esett át, amelyen a csapat megpróbálta a működés közben előforduló lehető legtöbb szoftveres hibát feltárni. Az eredmények alapján a szerkezet felkészült a küldetésre. A zsebműhold hat éven át, teljes egészében a BME-en készült. Elsődleges küldetése a Föld körül mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, azaz elektroszmog vizsgálata, erre utal a műhold neve is. Másodlagos feladata a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatásának elemzése lesz.

A SMOG-1 2020 őszén érkezett meg Rómába, hogy bekerüljön az Unisat-7 műhold kidobó szerkezetébe. Az űreszköz zsebműholdakat állít pályára, elektronikai komponenseket tesztel, illetve Föld-megfigyeléseket végez. A több mint négy hónapos római várakozás miatt valószínűsíthető, hogy a pályára állás után, a többszöri Föld-kerülés miatt, hosszabb időt vesz igénybe, míg a SMOG-1 felölti akkumulátorát, kinyitja antennáit és aktiválja magát.

----------------------------------------------------------------------------------------

https://24.hu/tech/2021/01/14/bme-muhold-smog-1/

-----------------------------------------------------------------------------------------

Tamási Dávid: Az első magyar asztrofizikai műhold, a GRBAlpha 1000 napja az űrben!

2023.12.17.

Ma napra pontosan 1000 napja indult az első hazai fejlesztésű asztrofizikai műhold, a GRBAlpha. Ez az egy egységes CubeSat ezáltal a világ eddigi legkisebb csillagászati űrobszervatóriuma is egyben. A magyar vezetésű küldetés elsődleges célja egy technológiai demonstáció, miszerint vajon megvalósítható-e ilyen kis méretben — és ennek következményeként kis fogyasztással – egy gamma-kitöréseket vizsgáló műszer. A küldetés első 1000 napja egyértelműen siker: a kis műhold több mint száz kitörést detektált. A gamma-kitörések az Univerzum legenergikusabb eseményei közé tartoznak, melyet — jelen ismereteink szerint — összeolvadó neutroncsillagok-fekete lyukak vagy szupernova-robbanások keltenek, és néhány másodpercestől néhány perc hosszúságig tartanak. Mivel a légkör elnyeli ezeket a rövid hullámhosszú sugárzást, a gamma-felvillanások felfedezése és közvetlen tanulmányozása így csak az űrből lehetséges.

„A folyamatos üzemeltetés mellett műhold fejlesztése azonban nem áll le még így majd három év után sem” – mondta Pál András, a projekt vezetője és a deketor-rendszer fejlesztője. Jelenleg is fejlesztés alatt áll a földi vevőrendszer kiterjesztése, a rádiós adatletöltés hatékonyságának növelése valamint a fedélzeti adatfeldolgozó rendszer frissítése egyaránt. Ez utóbbinak egyik fő célja hogy a GRBAlpha is egy hatékony felfedező műszerré váljon – azaz elsőként detektálhasson gamma-kitöréseket valamint ezeket a felfedezéseket mielőbb „lejuttassa” a Földre hozzánk.

A műhold 2021. március 22-én indult egy Szojuz-2.1a rakétával a Bajkonur Kozmodrómból, a felbocsátást mi is élőben közvetíttük Youtube-csatornánkon:

https://www.youtube.com/watch?v=1JdVj6QxMq0&t=3s

https://spacejunkie.hu/az-elso-magyar-asztrofizikai-muhold-a-grbalpha-1000-napja-az-urben/

-------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------