2014.04.01.

A római magyar közösség XXIII. János pápa és Boldog II. János Pál pápa szentté avatását megelőző este, április 26-án 18 órakor magyar szentmisét tart a Santo Stefano Rotondo-templomban, Mindszenty József bíboros egykori címtemplomában.

A főcelebráns Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke lesz; több magyar püspök és számos magyar pap és szerzetes koncelebrál. Az eddig nem regisztrált papoknak lehetőségük van koncelebrációra, ha albát és fehér stólát hoznak magukkal. Az állandó diakónusokat is várják az oltár mellé.

A szentmisére sok szeretettel várnak minden magyart, aki a szentté avatásra az Örök Városba érkezik – tájékoztatta a Magyar kurír szerkesztőségét Németh László, olaszországi magyar főlelkész.

---------------------------------------------------------------------------------------------

A Santo Stefano Rotondo templom annak a Német–Magyar Kollégiumnak a kezelésében áll, amelyben több mint négyszáz éve magyar papnövendékek is készülnek a papságra. A Kollégium vezetősége szeretettel várja a magyar emlékekben gazdag templomba a magyar zarándokok csoportjait is.

A templom hétfő kivételével hétköznap

délelőtt 9.30-tól 12.30-ig,

délután 15-től 18 óráig áll nyitva.

Télen, október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig pedig hétfő kivételével hétköznap délelőtt 9.30-tól 12.30-ig

délután 14 órától 17 óráig várja a betérőket.

Vasárnap egész évben csak délelőtt van nyitva a templom, 9.30-tól 12.30-ig.

---------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.santo-stefano-rotondo.it/

http://magyarkurir.hu/hirek/magyar-szentmise-romaban-szentte-avatas-eloestejen

http://www.magyarkurir.hu/hirek/romai-santo-stefano-rotondo-bazilika-varja-magyar-zarandokokat

http://hu.wikipedia.org/?title=Szerkeszt%C5%91:X-ray/Santo_Stefano_Rotondo

-----------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Eljött a mise napja

2014.04.26.

Megérkeztek az elso zarándokok a magyar szentmise helyszinére, a Sancto Stefano Rotondo bazilikába. A szentmise 6-kor kezdodik, Erdő Péter a főcelebráns.

-

https://www.facebook.com/magyarkurir/photos/pcb.735843189800394/735842306467149/?type=1&theater

-----------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------

Szentmisét tartottak Rómában a magyar zarándokoknak

2014.04.27.

XXIII. János és II. János Pál pápák szentté avatásának előestéjén Erdő Péter bíboros szentmisét mutatott be a Rómába érkezett mintegy ezer magyar zarándoknak a Santo Stefano Rotondo templomban.

Teljesen megtelt magyar zarándokokkal a Colosseumtól nem messze levő római körtemplom, amelyet magyar szentek ábrázolása is díszít. A mártír Szent Istvánról elnevezett, a római magyarok templomaként ismert Santo Stefano Rotondo Mindszenty József bíboros egykori római címtemploma volt.

A magyar nyelvű misét Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke mutatta be. A szertartáson mások mellett részt vett Ternyák Csaba egri érsek, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Spányi Antal székesfehérvári püspök, Böcskei László nagyváradi püspök, Keresztes Szilárd nyugalmazott hajdúdorogi püspök, Palánki Ferenc egri segédpüspök, Tamás József gyulafehérvári segédpüspök.

Az egyház bátorságot kapott

Homíliájában Erdő Péter arról beszélt, hogy XXIII. János és II. János Pál idején az egyház bátorságot kapott. „Emberi mérték szerint kockázatos vállalkozás volt a II. Vatikáni Zsinat összehívása (...ezzel) új, alkotó korszak kezdődik az egész egyház számára. Ez érett be, ez hozott termést II. János Pál szolgálata idején” – fogalmazott a bíboros. Idézte II. János Pál első pápai miséjének mondatát idézte, amelyben a lengyel pápa azt kérte a hívőktől, „ne féljetek!”.

Erdő Péter hozzátette: II. János Pál utazásaival megmutatta, hogy nincsen olyan területe az életnek, nincsen olyan zuga a világnak, ahol Krisztustól félni kellene. „Megnemesíti a népek kultúráját…Békét, örömet és igazi fejlődést hoz az egész világnak” – hangoztatta a bíboros. Rámutatott, hogy XXIII. János és II. János Pál közös vonása volt a „leggyengébbek, a kicsik, az elfelejtettek, a szenvedőkhöz” való közelség is.

Beszéde végén azt hangoztatta, hogy „ha kitárjuk szívünk ajtaját Krisztusnak, akkor a történelem nehézségeinek súlya alatt sem zárkózunk be szorongva”.

Az utcákon töltik az éjszakát a magyar zarándokok

A misén részt vett a magyar kormányt képviselő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a szertartás végén a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki a Rómában élő Dr. Rabi József orvost a külhoni magyarokért végzett szolgálatért és a Máltai Lovagrenddel végzett karitatív tevékenységért. Jelen volt a misén Orbán Viktor kormányfő is, aki magánemberként látogatott Rómába. Szintén részt vett a szertartáson Habsburg Mihály és a Szuverén Máltai Lovagrend küldöttsége.

A mise után a magyar zarándokok nagy része elindult a Vatikán irányába, hogy az éjszakát a római utcákon töltve vasárnap hajnalban az elsők között próbáljon meg bejutni a Szent Péter térre a szentté avatásra.

A szentmise előtt Erdő Péter az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy azért érkezett több száz magyar a vasárnapi kettős szentté avatásra, „mivel magukénak érzik az új szenteket, és a magyarok magukénak érzik az egyház örömét is".

Erdő Péter azt hangsúlyozta, természetes, hogy a magyarok többsége II. János Pálért jött Rómába. „Hiszen őt ismerték, őrá emlékeznek, 1991-es magyarországi látogatása miatt is” – mondta a bíboros. Hozzátette, XXIII. János elsősorban a II. Vatikáni Zsinatért jelentős, amely önmagában „stílusváltást jelentett, és amelynek üzenete a keleti országokba is eljutott”.

Erdő Péter kijelentette, II. János Pál azért áll hozzá közel, mivel a lengyel pápa szentelte püspökké, nevezte ki érsekké és bíborossá. „Úgy érzem, II. János pápa most is segít nekem” – mondta Erdő Péter.

Meghatározó személyiség

II. János Pál pápa a magyar állam és az egész világ számára meghatározó személyiség volt – mondta az MTI-nek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a szentmisét megelőzően. „Három embernek köszönhetjük, hogy megszabadultunk a kommunizmustól. Spirituálisan II. János Pálnak, politikailag-gazdaságilag Ronald Reagan amerikai elnöknek, és Mihail Gorbacsov is kellett hozzá” – hangsúlyozta Semjén Zsolt. Kijelentette: „II. János Pál pápa nélkül nem lenne szuverén Magyarország”.

A vasárnapi vatikáni szentté avatáson a magyar állami delegációt Áder János köztársasági elnök vezeti. A delegációban Semjén Zsolt képviseli a magyar kormányt.

------------------------------------------------------------------------------------------------

http://mno.hu/szentteavatas/a-magyarok-magukenak-erzik-az-uj-szenteket-1223470

http://inforadio.hu/hirek/kulfold/hir-633103

----------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

Részlet Sárközy Péter: MAGYAR SZENTEK KULTUSZA ITÁLIÁBAN (Európai Utas 49) c. tanulmányából:

"Az utóbbi években többször is felmerült, hogy a római Mons Caeliuson található ókeresztény Santo Stefano Rotondo templom melyik nemzet tulajdonát képezi, a németekét, illetve a magyar nemzetét. Természetesen a kérdés ilyen felvetése tudománytalan, mert az I. Simplicius pápasága idején (468483) Szent István elsô vértanú tiszteletére emelt körönd templom az egyetemes kereszténység közös kincse, mely a Lateráni Szerzôdés értelmében az olasz állam tulajdonát képezi. Liturgikus kezelését a Lateráni Szent János-bazilika kanonokjai látták el, egészen addig, míg 1454-ben V. Miklós pápa a magyar pálos rendi szerzetesekre nem bízta. 1579-ben XIII. Gergely pápa Szántó (Arator) István magyar jezsuita gyóntató kérésére elvette a templomot és a kolostort a pálosoktól, hogy ott egy önálló magyar kollégium létesüljön.

Mivel az új Collegium Hungaricum beindulása nem volt zökkenômentes, 1580-ban újabb pápai bulla rendeli el a magyar kollégium egyesítését a németek 1552-ben alapított római kollégiumával, és azóta máig a gyönyörű építészeti emlék a két nemzet közös kollégiuma, a Collegium GermanicumHungaricum közös liturgikus kezelésében áll.

A templomot a magyar művelôdéstörténet számára először Fraknói Vilmos, majd Riedl Frigyes fedezte fel a századvégen írt Magyarok Rómában című könyvében, és ezt követôen a templom, melynek közepén egy magyar gyóntatópap, a gyulafehérvári Lászai János 1523-ban készített síremlékén lévô latin sírvers hirdeti, hogy Róma mindannyiunk közös hazája, a Rómában megforduló magyar írók és művészek zarándokhelyévé vált, mint azt Cs. Szabó László Római Muzsikája is tanúsítja.

Mivel a Santo Stefano Rotondo Mindszenty Józsefet követően Friedrich Wetter müncheni kardinálisnak lett tituláris temploma, és a német egyház és állam finanszírozza a templomban folyó helyreállítási munkákat, a közvélemény egyre inkább német templomként tartja számon, annak ellenére, hogy VI. Pius pápa 1776-ban kelt bullájában a magyar nemzet római templomának nyilvánította, egyúttal elrendelve egy új, Szent István magyar király tiszteletére építendő oldalkápolna megépítését (Pietro Camporesi munkája 1778-ban készült el).

A Santo Stefano Rotondo magyar történeti múltjának újabb vonatkozásait tárta fel Mara Nimmo professzor asszony a Római Magyar Akadémián 1996-ban rendezett konferencián tartott előadásában, mely a konferencia aktáit feldolgozó díszes kötetben jelent meg 2000-ben. Mara Nimmo templom 1580-ban emelt középső oltárkerítésének freskóit és szobor-reliefjeit elemezve kimutatta, hogy az oltárkerítés külső oldalán három stukkó-relief Szent László, Szent Imre és Szent Margit alakját jelenítené meg.

Az új kutatási eredmények tükrében egyértelműnek látszik, hogy az 1580-ban egyesített közös kollégium elsô rektora, az albán származású Michele Lauretano tudatosan úgy alakította ki a templom középső oltára körül felépített oltárkerítést, hogy azon vértanú Szent István legendájának jelenetei és a balusztrád szoboralakjai sorában ott szerepeljenek a magyar nemzet királyszentjei is ezáltal is hangsúlyozva a magyar nemzet európai kereszténységhez tartozását a török elleni harcok és a vallásháborúk legnehezebb korszakában.

Valóban az oltárkorlát belsô oldalára festett freskósorozaton, melyen a kor híres festôje, Pomarancio 24 képben jelenítette meg az első, vértanú Szent István élettörténetét, mártíriumát, a halála után hozzá kötődő csodákat, az egyik kép azt a jelenetet ábrázolja, hogy a vértanú megjelenik a magyar Géza fejedelem feleségének, Saroltnak álmában, és megjövendeli fia, Szent István király megszületését. A kép felett a latin felirat: B. Stephanus Sancti Stephani Hungarorum Regis predicit ortum, szinte szó szerint megegyezik a magyarországi Szent István himnuszok szövegével, míg a jelenet beállítása erôsen emlékeztet a Képes Krónika miniatúrájára, amelyet Berkovits Ilona így ír le: Aranyos díszítésű vörös függönyös háttér elôtt széles ágyban félülô helyzetben látható Sarolta fejedelemasszony, amint ölében, kisdedábrázolásokra emlékeztetô ruhátlan csecsemőt tart. Ágya mellett Szent István protomártír áll, és aranykoronát nyújt Saroltnak.

Pomarancio stukkófreskója az oltárkerítés belső oldalán, a hátsó bejárat baloldalán található.

A bejárat melletti oltárkerítés külső részén a templom padozatába mélyítve nyugodott (egészen 1989-ig), Lászai János magyar gyóntató 1523-ban készült márvány síremléke, melyen latin nyelvű verse hirdeti, hogy Róma mindannyiumk közös hazája. A stukkókép mögött, az oltárkerítés külső oldalán szobor-reliefek láthatók. A Gioachino Jacopo de Neri stukkókészítő által kivitelezett kis, körülbelül fél méteres szoboralakokat többször átfestették, a századok során igen megkoptak, így igen nagy felkészültségre van szükség az egyes alakok meghatározásához.

Mara Nimmo, aki személyesen irányította az oltárkorlát restaurálását, nem fogadja el a norvég művészettörténész, L. H. Monssen korábbi meghatározásait. A Monssen által Nagy Konstantinusként meghatározott alakot Mara Nimmo a mi Szent László királyunkkal azonosítja, hiszen még most, megrongálódott formában is kivehetôk a Szent László-ábrázolások hagyományos jegyei: az aureolás, koronás, szakállas, középkorú, katonai köpenyt viselô alak jobb kezében kereszttel ellátott bárdot (esetleg lándzsás zászlót) tart, bal keze pedig kardja markolatán nyugszik.

A másik magyar szent, Szent Imre azonosításához sem férhet kétség. Hiszen a fiatal, szakálltalan herceget koronás fôvel, aureolától övezve látjuk, vállára terített köpenyben és ugyanolyan bocskorban, amilyet a Szent Lászlóként meghatározott szoboralak is visel. Bal kezében valamikor három liliomot tarthatott, ezek mára már teljesen elkoptak, ugyanakkor a liliomok szárának alsó része egyértelművé teszi, hogy a szüzesség jellegzetes attribútumai voltak az alak mellett feltüntetve.

A harmadik magyar szent meghatározásában már több a kétség, de Mara Nimmo igen valószínűnek tartja, hogy az oltárkerítés hátsó bejáratának másik oldalán nem Szent Heléna alakja áll, hiszen az ábrázoláson nem látható semmiféle olyan attribútum, mely ezt az állítást valószínűsíthetné, hanem Árpád-házi Boldog Margit, amit a stigmaszentségre jellemzô kéztartás indokolna.

Mara Nimmo magyarszent-azonosítása igen hasonló Luciano Bellosi professzor azonosításaihoz, aki az Assisi Szent Ferenc-altemplom kereszthajója jobb szögletében látható, Simone Martini műhelyében készült portrésorozaton a korábbi azonosításokkal szemben Szent László és Szent Imre herceg alakját mutatja ki. A mellettük álló női szentben pedig Klaniczay Gábor a mi Margit királylányunkat véli felfedezni, hiszen e dinasztikus sorban inkább Árpád-házi Szent Margitnak van helye. Ebben az esetben Klaniczay Gábor szerint Assisiben egy valóságos Anjou-Árpád-házi dinasztikus panteon került megörökítésre.

Ugyanilyen logika alapján mondhatjuk, hogy ugyanezt az Árpád-házi szent-pantheon-t fedezhetjük fel a római Santo Stefano Rotondo templom 1580-1582 között elkészült oltárkerítésén, az ott eltemetett Lászai János síremléke mellett, igazolva a sírkô alatt nyugvó magyar humanista pap-költô sírversének igazát, hogy Róma nekünk magyaroknak is a közös hazát jelenti immár ezer éve."

---------------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/Accadung/posts/664981900222387

----------------------------------------------------------------------------------------------

m