2023.10.07.

Magyarország Szentszéki Nagykövetsége immár hagyományosan a Szent Péter-bazilika altemplomában lévő magyar kápolna búcsúnapjához, Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez igazítja éves ünnepi fogadását. Az idei eseményen, amelyet október 5-én tartottak a Római Magyar Akadémián, több mint száz vendég vett részt a Vatikán, a Szentszék mellé akkreditált Diplomáciai Testület, a sajtó és a római magyar közösség részéről. Jelen volt az ezekben a napokban zajló Püspöki Szinódusra érkezett Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek metropolita is.

Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet: Gazdag kétoldali kapcsolatok  

Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet köszöntőjében hálát adott Ferenc pápa idei, magyarországi apostoli látogatása során kapott kegyelmekért. Méltatta a Vatikán és Magyarország közötti intenzív kapcsolatokat, amelyeket a fenti eseményen túl Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt év során két-két alkalommal tett vatikáni látogatásai, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Csák János kulturális és innovációs miniszter vatikáni hivatalos útjai fémjeleznek. A misszióvezető hangsúlyozta: mindez nem véletlen, hanem eredőjük a két állam közötti számos nézetazonosság, például az életvédelem, a hagyományos családok támogatása, a gender ideológia begyűrűzése elleni küzdelem, az üldözött keresztények megsegítése terén. Mind a Szentszék, mind Magyarország elkötelezettek továbbá a tartós béke mielőbbi kieszközlése iránt az ukrajnai háború kapcsán. A nagykövet ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a diplomácia kiemelt felelősségét, amelynek alapvető eszköze a párbeszéd.

Varju Krisztina helyettes államtitkár: A Vatikán az ország fontos szövetségese

Varju Krisztina, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára beszédében felidézte, hogy az ezeréves Magyarország első királya, Szent István Szűz Máriának ajánlotta országát, és a millennium évében XIII. Leó pápa engedélyezte a Magyarok Nagyasszonyának ünnepét. Hangsúlyozta: a magyarok büszkék keresztény identitásukra, amelyet még 45 évnyi kommunizmus és államszocializmus sem tudott kikezdeni. A helyettes államtitkár a Vatikánt fontos szövetségesének nevezte. Méltatta Ferenc pápa idei apostoli útját, amely rövid időn belül második magyarországi látogatása volt. Leszögezte: a Szentatya viharos időszakban kereste fel hazánkat, amely a háború sújtotta Ukrajnával határos. A Kárpátalján élő 150.000 magyar honfitársunk iránt érzett felelősség kötelez minket a mielőbbi béke iránt, mondta, hangsúlyozva, hogy Budapest messzemenőkig támogatja Ferenc pápa békemisszióját. Hangsúlyozta, hogy Magyarország területére több, mint 1 millió menekült érkezett Ukrajnából a háború kitörése óta. Az ő megsegítésükre országunk története legjelentősebb humanitárius akciójával reagált, amelyben fontos partnere a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

Gallagher érsek: Ferenc pápa Magyarországon a nemzetek vezetőit a béke szolgálatára kérte

Mons. Richard Paul Gallagher érsek, a Szentszéki Államtitkárság államokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős titkára Hartvik XII. győri püspök Szent István-legendájából idézett, amely leírja, hogy első királyunk felajánlja az országot Szűz Máriának, akiket a magyarok azóta Nagyasszonyukként tisztelnek. A szentszéki diplomácia vezetője felidézte, hogy Ferenc pápa idei apostoli útja alkalmával - amelyre az érsek is elkísérte - mondott Regina Coeli imádsága során a Magyarok Nagyasszonyához folyamodott, kérve a Béke Királynőjét, hogy a nemzetek vezetői képesek legyenek a béke kimunkálására. Utalt arra, hogy Novák Katalin köztársasági elnök asszony is ezeket a szavakat idézte az ENSZ Közgyűlése előtt mondott beszédében.

A budapesti Gemma Énekegyüttes a magyar és az európai kóruszenét képviseli

A program végén koncertet adott a budapesti Gemma Énekegyüttes. Az 1996-ban Budapesten alapított kórus tagjainak többsége valamilyen módon a Magyar Örökség-díjas budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolához kötődik, amely a világhírű magyar zeneszerző nevelési elveit ötvözi a bécsi és angolszász katedrálisi kórusiskolák hagyományaival. Az együttes repertoárjának gerincét a régizene és a kortárs komolyzeneirodalom adja. Magyarországon főként templomokban énekelnek, ahol a koncerteken túlmenően alkalmanként liturgikus szolgálatot is teljesítenek. Időnként fesztiválokon és versenyeken is részt vesznek, 2017-ben a Budapesti Nemzetközi Kórusversenyen értek el több kategóriában is első helyezést. Immár számos nemzetközi szerepléssel is büszkélkedhetnek. Olaszországban most második alkalommal léptek színpadra. Az eseményt fogadás zárta.

Forrás: Magyarország Szentszéki Nagykövetsége

-----------------------------------------------------------------------------------

https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2023-10/gallegher-ersek-magyar-szentszek-nagykovet-fogadas-varju-gemma.html

------------------------------------------------------------------------------------

A vatikáni Magyarok Nagyasszonya-kápolna búcsúját ünnepelték

2023.10.07.

Október 6-án pénteken reggel háromnegyed nyolckor tartották meg a Szent Péter bazilika Magyarok Nagyasszonya kápolnájának ez évi búcsúszentmiséjét, az október 8-i vasárnapról két nappal korábbra véve az ünnepet. Német László belgrádi érsek mutatta be a szentmisét, Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek metropolita, Pál József temesvári megyéspüspök és Mohos Gábor Esztergom-budapesti segédpüspök, továbbá mintegy húsz, Rómában dolgozó és tanuló pap koncelebrálásával.

Német László belgrádi érsek homíliájában párhuzamot vont az országalapító Szent István király műve és az ország jelenlegi helyzete közt, hangsúlyozva, hogy „mindenkinek legyen helye a hazában” és „törekedjünk nem annyira egymásról, hanem inkább egymással beszélni”.

https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2023-10/magyarok-nagyasszonya-nemet-laszlo-ersek-bucsu-mise-maria.html

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

Német László belgrádi érsek homíliája:

Kedves testvéreim,

A mai ünnepre kiválasztott bibliai olvasmányok sokat segítenek abban, hogy elmélyítsük ennek az ünnepnek a jelentőségét.

István király idejében épp úgy, mint napjainkban, rengetek nyugtalanság, harc, bizonytalanság volt az akkor ismert világban. Az emberek jobban tisztelték a nyers erőt, a fegyverek beszédét, mint azokat az értékeket és erényeket, amelyről a mai első olvasmány beszél. „Anyja vagyok én a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, a hitnek és a szent reménynek. Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és erény minden reménye.” A szent író Istenre gondolt, nem emberi erőre és emberi mesterkedésre. Nem nagy sikere volt ennek a szövegnek István idejében. Mondhatnák azért, mert nem volt internet, az emberek nem tudtak hozzáférni a szöveghez, vagy azért, mert kevesen tudtak írni-olvasni. Lehet, hogy ez mind igaz, de ma mind ezek a dolgok léteznek, és mégis úgy tűnik, hogy nincsenek ránk hatással a Biblia szavai. Mi Istennél keressük az igazságot és az életünket meghatározó utat? Valóban értjük-e, mit jelent az, hogy csak nála van élet és erény minden reménye”?

A szent író békét és áldásos életet kíván az embernek, olyan életet, amely az Isten és ember őszinte barátságából fakad. A szöveg világossá teszi, hogy mi Isten igazi terve a teremtett világgal és benne az emberrel, mégpedig azt szeretné elérni, hogy minden Isten szépségét, igazságát sugározza vissza, a szeretet és jóság tettein keresztül, ami mindig másokkal kell megosztani.

Arról, hogy István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Mária oltalmában ajánlotta országát, a Hartvik püspöktől származó legendából tudunk. Így olvashatunk erről:

„... láz vette le lábáról [a királyt], s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.« (Vö. Zsolt 31,6)”

István ezen rendelkezése rámutat arra, hogy az első királyunk merte vállalni azt, amiről az első olvasmány beszél: megértette, hogy a mi Istenünk által elképzelt világ a béke világa, a jóság világa, a bölcsesség világa. Hisz István nem kért fegyvert, olcsó génmanipulált gabonát, sok gyereket, hanem békét és egységet az ő országában. Micsoda hit lehetett Istvánban, hogy élete alkonyán egy ilyen álomban higgyen, hogy számára ez volt a legfontosabb. Országának a jövője, békében, egységben, a keresztény hitben megerősítve!

István királyunk komolyan vette az újszövetségi bibliai szöveg mondanivalóját is: felismerte, hogy Máriának, a nőnek a mai szentleckéből, milyen hihetetlen szerepe volt a megváltás művében. Anyaként ő volt Jézus nevelője, anyaként ő volt Jézus állandó útitársa – gondoljunk csak arra, mit is jelent a szinódusnak az eredeti jelentése – anyaként ő állt Jézus keresztje alatt. Nőként.

A nők szerepéről az egyházban még sok szó fog esni ezen a szinóduson. Mindenki számára fontos lehet, hogy ne felejtsük el Mária szerepét a megváltásban, Gábriel angyal üzenete átadásának pillanatától a jeruzsálemi pünkösdi csodáig, amikor megszületett az Egyházunk.

Mária életében megvalósult az ószövetségi olvasmány tartalma a legteljesebb formában: Máriának méhében megtestesült az élet és az igazság Ura, Jézus, Isten Fia. Mária megmutatta, hogy lehet jónak lenni egy sokszor gonosz világban, hogy lehet segíteni másokat is abban, hogy megismerjék és elmerüljenek ebben az isteni jóságban és szépségben.

A mai ünnep arra kötelez minket, hogy ezeket az értékeket, amelyekről ma hallottunk, saját és társadalmi életünkben valósítsuk meg.

István egy országot akart, ahol béke uralkodik. Hála Istennek, ma nincs háború országunkban, és mégis micsoda állapotok uralkodnak! Nincs társadalmi párbeszéd, az országunk minimum két táborra szakadt, rengeteg a sárdobálás, és a legjobb fiataljaink – és nem csak ők – elhagyják az anyaországot. Amennyire örömmel tölt el engem személyesen, hogy a héten két magyar is Nobel díjat kapott, annál fájdalmasabb a felismerés, hogy mind a ketten külföldön élnek, és ott boldogulnak. Nem az úgynevezett anyaországban.

István imájában – a hagyomány szerint – nem hangsúlyozta, hogy „magyarok országa”, csak azt, hogy ország. Ez érthető, hisz István idejében az ő országa nagyon is többnyelvű és multikulturális volt. Mi ma Magyarország Patrónájáról beszélünk, egy országról, amely magába foglalja annak minden lakosát. A magyarok mellett azonban mind több és több idegen munkást találunk, akiket befogad az állam a további fejlődés reményében. És itt nem szabad elfelejteni a roma nemzettársainkat sem. István őket is Mária oltalma alá helyezte.

Magyarország mindenki hazája, akik a határain belül laknak, és akik a történelem sötét szövődményei miatt az anyaország határain túl kell, hogy magyarnak érezzék magukat.

A mai Evangélium Gábriel és Mária találkozójáról számol be. Ebben a találkozásban világosan látjuk, hogy Máriának milyen hihetetlen hite és Istenbe vetett bizalma volt. Három hónappal később Mária meglátogatta Erzsébetet, aki ezekkel a szavakkal üdvözölte rokonát: „Boldog vagy Mária”, mert Benned Isten minden ígérete most beteljesítést nyert.

Erzsébet szavai csengenem ma fülemben, amikor azokat aktualizálva, most ezt merem mondani:

Boldog vagy Magyarország, hogy béke uralkodik benned!

Boldog vagy Magyarország, hogy benned mindenki otthonra találhat!

Boldog vagy Magyarország, mert lakosaid nem csak egymásról beszélnek, hanem egymással is!

De legyél még boldogabb Magyarország, amikor mindenki, aki elhagyta hazánkat, visszajön szárnyaid alá, Mária országába.

Ámen.

https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2023-10/magyarok-nagyasszonya-nemet-laszlo-ersek-bucsu-mise-maria.html

---------------------------------------------------------------------------------------

Élő Egyház címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak a szinódus magyar résztvevőivel Rómában

2023.10.31.

A szinódus magyar résztvevői, Német László belgrádi érsek, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Pál József Csaba temesvári püspök, Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, Csiszár Klára Antónia pasztorálteológus, a Linzi Katolikus Egyetem rektorhelyettese és Szabó Péter, a PPKE kánonjogász professzora osztották meg gondolataikat október 26-án, Rómában, a Szent István Házban.

A kerekasztal-beszélgetést Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora és a római Szent István Alapítvány elnöke moderálta, aki azzal a felvetéssel indította el az estét, hogy az Egyház él, és ahol élet van, ott változás is van.

Ecclesia semper reformanda – Az Egyház mindig rászorul a megújulásra. Az Egyház feladata a régi: össze kell kötni Krisztust a világgal. Hogyan tudjuk ezt vonzóan, hatékonyan, hitelesen tenni egy változó világban?

A hat magyar résztvevő beszámolt arról, hogy az egész szinódus alatt tapintható volt a Szentlélek munkája, a kölcsönös tisztelet, a meghallgatás képessége és a nyitottság mindenki felé.

Történelmi a mostani szinódus, mert szakított a klasszikus hierarchikus és férfiközpontú szinódusok sorozatával azzal, hogy laikusokat, köztük nőket is szép számmal hívott meg szavazati joggal rendelkező tagként az egyház mostani munkájába. Ettől még sokszínűbb és még érzékenyebb munka folyt az elmúlt négy hétben a Vatikánban annak érdekében, hogy szinodálisabb Egyházzá formálódjunk, ahol a nőknek, valamint az Egyháztól ez idáig távolabb lévő csoportoknak is figyelmesebben meghallják a hangját, és jobban észreveszik a bennük rejlő értékeket.

Az a kopernikuszi fordulat, ami a szinódusok történetében most zajlik, a megkereszteltek nagyobb és aktívabb szerepvállalására kívánja a figyelmet ráirányítani.

Ferenc pápát gyakran idézték a szinódus résztvevői, aki arra hív, hogy a hallgató és befogadó Egyház meg tudja előzni a tanító Egyházat.

Egy nagyon élénk, dinamikus és véleménykülönbségeket is közvetítő fantasztikus estét kapott ajándékba a kerekasztal-beszélgetésre érkező hallgatóság, amely teljesen megtöltötte a Szent István Ház közösségi termét. Németh Norbert az est végén arra figyelmeztetett, hogy a szinódusnak – amely a II. Vatikáni Zsinat aktualizálása – ne külső szemlélői legyünk, hanem aktív részesei a magunk helyén.

Forrás és fotó: Pápai Magyar Intézet

Magyar Kurír

https://www.magyarkurir.hu/kitekinto/elo-egyhaz-cimmel-kerekasztal-beszelgetest-tartottak-szinodus-magyar-resztvevoivel-romaban?fbclid=IwAR3OQSTBwhK5SFKGMhj_iq-uzw__ap7oGaveQ3HJXO1iJXH5uDkynX0800Y

https://vasarnap.hu/2023/10/27/puspoki-szinodus-magyar-resztvevoi-a-katolikus-egyhaz-kepes-valtozni/?fbclid=IwAR3OQSTBwhK5SFKGMhj_iq-uzw__ap7oGaveQ3HJXO1iJXH5uDkynX0800Y

--------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------