Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
7 éve | Huszákné Vigh Gabriella | 2 hozzászólás
2016.12.01.
A cikkhez nagyon köszönjük VÁRHELYI KLÁRÁNAK a fényképeket!!!
A magyar állam legértékesebb külföldi épületét, a római Falconieri-palotát bemutató kötet jelent meg. A könyvet a benne működő két intézmény vezetői, Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazgatója és Tóth Tamás, a Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora írták.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a könyv szerda esti
bemutatóján felidézte, hogy amikor 1927-ben a magyar állam megvásárolta a
Róma központjában álló palotát, hozzányúlt a vallási alap pénzéhez.
Ennek fejében viszont otthont biztosított az épületben a magyar egyházi
képzésnek, kutatómunkának.
Később sok minden történt, ami "nem
vált sem hasznára, sem becsületére az épületnek és a benne működő
intézményeknek". Volt háború, kommunizmus, voltak feszültségek, de mára
"visszatértünk" egy a kezdetitől eltérő, de "békés és pozitív
együttműködéshez" - mondta a bíboros, aki az 1970-es években
ösztöndíjasa, 1987-ben pedig vezetője volt a PMI-nek.
A bíboros
elmondta: Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímásnak 1940-re sikerült
elérnie, hogy a Római Magyar Akadémián kezdetben működő papi osztály
önállósult, és pápai egyházi intézetként működhetett tovább. Ez később
létfontosságú döntésnek bizonyult - mutatott rá, hiszen az intézmény az
1940 és 1948 közötti időszakban először a háború alatt, aztán a háború
utáni megváltozott környezetben is önállóan működött.
Az intézet
történetének következő szakasza az 1948-tól (a rövid 1956-os periódust
leszámítva) 1964-ig tartó időszak. Ekkor a PMI-t az emigráns magyar
papaság vezette, miközben az épület többi részét a kommunista magyar
állam működtette. Ebből adódtak feszültségek - fűzte hozzá Erdő Péter -,
megtörtént, hogy kikapcsolták az áramot vagy elzárták a vizet, sőt, új
kaput is kellett nyitnia az egyházi intézménynek ahhoz, hogy az ott lakó
papok bejuthassanak az épületbe.
A fordulópontot az 1964-es
esztendő jelentette, amikor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
irányítása alá került a PMI, ekkortól kezdve ugyanis Magyarországról
érkezhettek ösztöndíjas papok az intézménybe - ismertette Erdő Péter. Az
1964-től 1989-ig tartó időszak a fejlődés ideje volt, egyre több fiatal
pap tanulhatott Rómában. A rendszerváltozás pedig minőségi változást
hozott a PMI életében.
Farbaky Péter művészettörténész, a
Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója azt emelte ki, hogy a palota
történetével együtt az épületet birtokló családok, a Ceci, az
Odescalchi, a Farnese és Falconieri család története, de a római
történelem és a pápai udvar eseményei is megelevenednek a könyv lapjain.
Az építészettörténeti fejezet bemutatja az épület változásait
is, például, amikor a 19. század végén a Medici család birtokába került
és erősen historizáló átépítésen esett át. Amikor a magyar állam
megvette, szintén végeztek kisebb átalakításokat a palotán, ezek azonban
nem voltak olyan drasztikusak, mint a korábbiak - mondta Farbaky Péter.
Szörényi László irodalomtörténész, volt római nagykövet felidézte: a
többi nagykövet nem is titkolta a magyarokkal szembeni irigységét,
amiért "nekünk van egy ilyen épületünk". Irigységük jogos volt - tette
hozzá -, hiszen a Falconieri-palota nemzeti kincs, a története pedig
példázza a magyar tudomány, a magyar művészet és a magyar kultúrpolitika
viharos történetét.
A Balassi Intézet gondozásában megjelent
színes, 212 oldalas album első fejezete a via Giulián álló, az itáliai
barokk építészet egyik legnagyobb alakjának, Francesco Borromininak
(1599-1667) a tervei alapján épült Falconieri-palotát mutatja be, a
második fejezet a Római Magyar Akadémia, a harmadik pedig a PMI
történetét. A könyvhöz mellékelt DVD-n egy 48 perces film látható a
palotáról.
(MTI)
-----------------------------------------------------------------------------------------------
http://www.museum.hu/hir/6405/A_Falconieri-palota_Roma
----------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------------------------
Bővebben a Magyar Kurír ír erről:
A Falconieri-palota – Könyvet mutattak be az egyház és az állam közös kincséről
2016.12.01.
A Budapesti Olasz Kultúrintézetben mutatták be november 30-án azt a könyvet, mely hazánk legértékesebb külföldi ingatlanáról, a római Falconieri-palotáról szól. A Via Giulián álló épület ad otthont a Római Magyar Akadémiának és a Pápai Magyar Intézetnek (PMI).
-
-
A képekkel illusztrált kötetet az akadémia augusztusban hazatért egykori igazgatója, Molnár Antal és Tóth Tamás, a PMI jelenlegi rektora írta. A kötetet Erdő Péter bíboros, Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatója, művészettörténész és Szörényi László irodalomtörténész, hazánk egykori olaszországi nagykövete mutatta be.
A bemutató elején Molnár Antal, aki 2011 szeptemberétől volt a Római Magyar Akadémia igazgatója, arról beszélt, hogy az ugyanakkor érkező Tóth Tamás rektorral azért vállalkoztak a könyv megírására, mert átfogó történelmi, művészettörténeti és egyháztörténeti tanulmány ez idáig nem született e méltán híres épületről. Hozzátette, eleinte egy kisebb füzet elkészítését tervezték, mely röviden bemutatta volna a palotát és a benne működő két intézményt, de a szövegek és a képek mennyisége végül gazdagon illusztrált könyv kiadását tette lehetővé. Tóth Tamás egyháztörténész a könyvbemutatón elmondta, a történelmi helyszín, valamint az épület kiemelkedő szerepe a magyar egyház történetében óhatatlanul felébresztette benne az igényt, hogy feltárja a múltját, s kutatási eredményeit közzétegye a palota egykori lakói, jelenlegi ösztöndíjasai, illetve minden érdeklődő számára. Kiemelte, külön öröm volt számára, hogy egykori rektorok, növendékek a könyv készítésének hallatán számtalan fotót, dokumentumot küldtek el neki.
Farbaky Péter művészettörténészként is nagyra értékelte a kötet képi anyagát. A BTM főigazgatója a három fő egységre tagolt könyv első, az épületet bemutató részét elemezte. Mint mondta, ez is két részre oszlik: a palota építésének történetére, illetve az épület belső és külső bemutatására. Hozzátette: bár járt ösztöndíjasként, utóbb pedig több konferencia résztvevőjeként is a palotában, a könyv elolvasása után ismét szeretne visszatérni Rómába, hogy a megszerzett új tudás birtokában járja be a termeket.
Szörényi László irodalomtörténész is gyakran járt a Római Magyar Akadémia épületében, már nagyköveti megbízatása előtt is. Személyes élményeit, a szocializmusban leginkább lehallgató központként, a megbízható elvtársak lakásaként működő intézetben szerzett tapasztalatait mondta el, illetve kiemelte az akadémia háború előtti, a közvetlenül utána következő, illetve az 1956-os időszak eseményeit. Beszélt tudósok, hazánk leghíresebb költői, írói, festőművészei római tartózkodásáról, és arról, hogy nagykövettársai nem is titkoltan irigyelték őt, hogy Rómában a magyar államnak ilyen szép, híres és értékes ingatlan van a birtokában.
Erdő Péter bíboros, aki egykor maga is növendéke volt a Pápai Magyar Intézetnek, annak egyházban, egyháztörténelemben betöltött szerepéről tartott előadást. Mint mondta, nagy örömmel vette kézbe a most megjelent reprezentatív kötetet, amely felidézte benne az első alkalmat, amikor a Pápai Magyar Egyházi Intézetnek helyet adó második emeltre ment föl. Felérve azonnal azt az emléktáblát látta meg, amely arra emlékezteti a látogatót, hogy XIII. Leo a megválasztása előtti napokban itt szállt meg: a palota egyháztörténeti kapcsolatai tehát nem az intézet megalapításával kezdődtek el. A bíboros is megemlítette, hogy bárki, akinek megmutatja az épületet, az csodálkozik azon, hogy a magyar állam és az egyház ilyen gyönyörű épület tulajdonosa lehet Rómában. Kiemelte, hogy az állam és az egyház közösen vett részt az intézmény megalapításában, hiszen 1927-ben a vallásalap pénzét is fölhasználták a palota megvásárlásakor, így kapott helyet benne a papi osztály. Az azóta eltelt időszakok hullámzó együttműködése, illetve a szocializmus idején, az 1964-es megegyezésig tartó ellenséges időszakban az állam ellenállása, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban pedig a kapcsolat pozitív alakulása e könyvben nyomon követhető, a kötet megjelenése pedig az együttműködés megvalósulásának tekinthető.
Erdő Péter bíboros az elődök bölcsességéről is beszélt. Mint mondta, a papi osztály tagjai más életritmusban éltek, mint a művész ösztöndíjasok. Ezért volt fontos, hogy 1940-re Serédi Jusztinián bíboros elérte, hogy a papi osztályt pápai egyházi intézménnyé nyilvánítsák. Később ez a döntés életfontosságúnak bizonyult. A II. világháború alatt és az utána következő esztendőkben a PMI immár az államtól függetlenül, önállóan működhetett. Az akadémia életében fontos volt az 1956-os forradalom időszaka, ám a Pápai Magyar Intézetnek az 1948 és 1964 közötti élete sok szempontból még fontosabbá vált. Ekkor az emigráns magyar papság vezette tovább az intézetet, miközben a kommunista magyar állam működtette a palota többi részét. Ez gyakorlati nehézségeket okozott. Kikapcsolták az áramot a második emeleten, elzárták a vizet, külön ajtót kellett nyitni a papok részére, mert máshol nem engedték be őket. Ennek valamilyen formában 1964-ben a Szentszék és a magyar állam közötti megállapodás vetett véget. Az egyház ismét küldhetett Magyarországról papokat Rómába, a püspöki kar irányította ismét az intézményt, közben az emigráns magyarság létrehozta a Szent István Házat, így bár sok szenvedés árán, de eggyel több magyar intézmény működött Rómában.
Ettől kezdve a Pápai Magyar Intézetbe ismét Magyarországról érkeztek ösztöndíjas papok. Minden, már említett nehézség ellenére, ha végigtekintünk a listán, hogy kik tanultak az intézetben és mennyi mindent tudott tenni a magyar és a világegyház a tudomány és a lelkipásztori munka javára, akkor azt mondhatjuk, hogy ez az intézmény áldás volt a magyar egyház számára – folytatta Erdő Péter. 1989 újabb, minőségi változást hozott a Pápai Magyar Intézet életében. Az is igaz, hogy különleges helyzet állt elő: a PMI nem annyira kiváltságos hely, mint hajdanában. Ma más helyekre is szabadon mehetnek tanulni papjaink, ezért néha létszámhiánnyal küzd az intézet. Komoly erőfeszítésébe kerül a püspöki karnak, hogy megfelelő embereket válasszon ki növendéknek – hangsúlyozta.
Erdő Péter bíboros a könyvet méltatva két fotóra hívta fel a jelenlévők figyelmét. Az egyiken az 1928/29-es évfolyam, a másikon a 2015/16-os év tagjai láthatóak. A két felvétel ugyanazon a helyszínen készült, az utóbbin az elődök testtartását is utánozzák a szereplők. Mindkét fotón kilenc növendék és rektoruk látható. Erdő Péter ebben üzenetet is lát: a ’28/29-es év növendékei közül sokan a magyar egyház vagy a kulturális élet kiemelkedő személyiségei lettek. Mint mondta: reméli, a mostani fénykép szereplői közül is többen lesznek, akik ugyancsak maradandó, pozitív emléket hagynak maguk után.
A könyvbemutatón részt vett Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius mellett a PMI számos egykori növendéke is. Sokan voltak az akadémia egykori ösztöndíjasai közül is, de jelen volt az egykori rektor, Keresztes Szilárd nyugalmazott püspök, valamint egykori dolgozók, vendégek, Rómát és a magyar kultúrát szerető olaszok is. Sokaknak csak a terem előterében, a kivetítő előtt jutott hely.
Az est moderátora, Soóky Andrea, a kötetet megjelentető Balassi Kiadó igazgatója bejelentette, hogy január elejére a könyvet olasz és angol nyelven is kiadják.
Fotó: Lambert Attila
Bókay László/Magyar Kurír
-------------------------------------------------------------------------------------------
http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-falconieri-palota-konyvet-mutattak-be-az-egyhaz-es-az-allam-kozos-kincserol#lightbox[%27g73936%27]/11/
--------------------------------------------------------------------------------------------
------------------------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------------------------
|
|
Huszákné Vigh Gabriella írta 5 órája a(z) gyűjtő fórumtémában:
https://www.google. ...
Huszákné Vigh Gabriella 8 órája új blogbejegyzést írt: Magyar és nemzetközi egyházi iskolák és öregdiákok találkoztak Rómában 2024
Huszákné Vigh Gabriella 15 órája új blogbejegyzést írt: Ötven éve halt meg Vittorio De Sica olasz színész, neorealista filmrendező 2024
Huszákné Vigh Gabriella 17 órája új blogbejegyzést írt: A római start után a levegőben kigyulladt a hajtóműve egy 249 utast szállító Boeingnek 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Petényi Katalin, Kabay Barna: Fénytörés c. dokumentumfilmjének római bemutatója 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: A római Diocletianus fürdőben Tony Cragg angol művész kanyargós szobrai 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Nem turistabarát restaurálások Rómában a jövő évi Szentévre 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Emlékkötet jelent meg Fraknói Vilmos halálának centenáriumi évében és interjú Sági György történésszel 2024
Huszákné Vigh Gabriella 2 napja új blogbejegyzést írt: Rómában minden út az Umbilicus Urbistól indult ki a Forum Romanumon 2024
Huszákné Vigh Gabriella 3 napja új blogbejegyzést írt: Trevi kút víz nélkül, ideiglenesen beleépített sétahíddal 2024
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
OLTRE Roma–kiállítás a Római Magyar Akadémián 2016
Magyar divat- és hagyománybemutató Rómában 2016
Kiállítások a Római Magyar Akadémián 2016 szeptember
Magyar ösztöndíjasok évzáró kiállítása Rómában 2016