2013.07.08.

Egy hónappal ezelőtt Vollnhofer Dinnocenzo Mária kedves tagunkról írtuk, hogy megrendezte Prokop Péter kiállítását Budapesten a Szent István Bazilika lovagtermében, és vártuk Prokop Péter római kiállítását.

-

Örömmel írhatom, hogy a Vatikáni Rádió hírt adott a megnyitóról:

-

Július 3-án, a szentszéki magyar nagykövetség rendezésében Prokop Péter műveiből nyílt kiállítás Rómában, a papfestő halálának 10. évfordulója alkalmából, a Hit évében, a magyar-olasz kulturális évad keretében.

-

A kiállítás a Szentszéki Magyar Nagykövetség megbizásából a Vollnhofer ArtStudio szervezésében jött létre. Megnyította Győriványi Gábor Szentszéki magyar nagykövet, Dr. Németh László, a római Szent István Zarándokház igazgatója és Dr. Prokopp Mária művészettörténész egyetemi tanár. Közreműködött Ileana Stefania Waldenmayer csellóművész Baselből.

-

A kiállítás július 15-ig tekinthető meg a Piazza del Popolo-n lévő Sala Agostiniana teremben.

-

----------------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/pages/Vatik%C3%A1ni-R%C3%A1di%C3%B3-Magyar-m%C5%B1sor/524505510894407?hc_location=stream

http://www.info.roma.it/monumenti_dettaglio.asp?ID_schede=2103

http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2003.11.23/1101.html

https://picasaweb.google.com/111368604479974474420/MostraDelPittorePadreProkop19192003ARomaGalleriaAgostiniana31572013?authkey=Gv1sRgCO3MqsGc6_m5Uw&feat=email#

--------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------

Szabó Ferenc SJ megemlékezése a 2003-ban elhunyt Prokop Péterről

2013.07.08.

Ezt olvassuk egyik vallomásában: „1919. január 6-án, a vesztes háború után, az első levert kommunista kísérlet alatt láttatta meg velem anyám a napvilágot.” Prokop Péter a kalocsai jezsuitáknál járt gimnáziumba, a 6. osztály végén kérte felvételét a kalocsai kis szemináriumba, majd a Hittudományi Főiskolán tanult. 1942-ben szentelte pappá Kalocsán Zichy Gyula érsek. 1945 őszétől a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt. Az 1956-os forradalom leverése után, 1957 elején elhagyta hazáját, és három hónap múlva Rómába érkezett.


Itt a Képzőművészeti Akadémián festőművészetből diplomát szerzett. Előbb a Pápai Magyar Intézetben, majd a Szent István zarándokházban lakott és alkotott. 1999 nyarán végleg hazaköltözött. 2003. november 11-én hunyt el. Különféle monumentális műfajokban alkotott (freskó, mozaik, üvegalak) és festett tábla- és oltárképeket, készített grafikákat. A fatimai magyar keresztút végén álló Szent István-kápolna színes üvegablakait is ő készítette el, amelyen tizenhárom magyar szent látható (1970). Később pedig a kápolna szentélyének és hajójának mennyezetét borította, díszítette mozaikokkal (1993).


Régóta gyakorolta az írás művészetét is: naplójegyzetek, maximák, pillanatképek és mélyebb reflexiók sorjáztak tizenhét könyvében. Péter barátom egyik könyvében így határozta meg sajátos műfaját: „sziporkagyűjtemények”. Római éveim során barátok lettünk. Sokszor felkerestem remeteségében. Beszélgettünk a Szent István zarándokházban festészetről, költészetről, az egyház zsinati megújulásáról. Néha Tűz Tamás barátunk is átjött Kanadából, és csatlakozott hozzánk. Õ nevezte Pétert a színek remetéjének. Sokszor írtam különböző folyóiratokban kiállításairól és egymást gyorsan követő könyveiről.


A Vatikáni Rádióban is méltattam, interjúkat készítettem vele. Például 1979. január 19-én, miután az előző évben Magyarországon, Kalocsán és másutt kiállításokat rendeztek képeiből. Akkoriban Péter szülővárosának, Kalocsának ajándékozott 120 képet, az Esztergomi Keresztény Múzeumnak pedig 90 képet és 25 Biblia illusztrációt. Az interjú végén legújabb alkotásáról kérdeztem: „Ajándékom a magyar közönség számára: a húsz személyes magyar szentek sorozata”.

Megjelent egy kis közös könyvünk is: „Uram, irgalmazz!” címmel, melyben Prokop Péter képsorozata szerepel a Jézus Szíve-litániához, én pedig mindegyik képhez négysoros verses elmélkedést írtam. E könyvhöz írt bevezetőmben (1983-ban) többek között így próbáltam jellemezni nemcsak az itt látható képeket, hanem Prokop festő barátom ars poetica-ját is. A festőművész szívből jövő vallomásában elmondta az album megszületésének indítóokait; egyben ars poetica-ját is feltárta: képei a Szenvedő Szolga megrázó képei után sejteni engedik az Örök Atya Fia dicsőségének sugárzását, a Feltámadott misztériumát.

Prokop lényegében vallásos művészete itt is, de minden más alkotásaiban hitünk misztériumainak egy-egy mozzanatát vagy központi magvát jelenítik meg. Ezért vallhatta az említett interjúban, Boldog Fra Angelicóval „védekezve”, hogy a papfestő lehet apostol: „még halála után is, még ma is, szavak nélkül, itt hagyott ecsetvonásaival prédikál” minden kor, minden kultúra emberének.



A szöveg a következő oldalról származik http://hu.radiovaticana.va/news/2013/07/02/szabó_ferenc_sj_megemlékezése_a_2003-ban_elhunyt_prokop_péterről/ung-706980
a Vatikáni Rádió honlapjáról

------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------

A Magyar-Olasz Kulturális Évad 2013 honlapjának blogjáról:

-

A jól ismert metaforarendszer különböző transzformációi

Nézek, de mégsem látok igazán. Többször is átéltem már ezt életem során, hiába próbálok nyitott szemmel járni, vagy minél többet megismerni a világból, az elálmodozás vagy oda nem figyelés sokszor nem segít ebben. És még ha születésem óta velem is van egyfajta kíváncsiság, sokszor mégsem tudom meglátni igazán, mi az, ami körülvesz engem. Gyerekkoromban például a karácsonyok és a húsvétozás velejárói voltak az ünnepi misék, ahová a nagyszüleimet kísértem el. Ez a faluban mindenki számára természetes volt, én pedig totyogtam drága nagymamám oldalán, majd a prédikációt gyakran elengedve a fülem mellett, csak bámultam a hatalmas freskókat a templom falain, a plafonon vagy éppen az oltár fölött.

Bámultam, de mégsem láttam igazán. Most azonban, így húsz év távlatából visszatekintve, találtam egy kapcsot a fentebb leírt gyermekkori élményeim között, amelyeket hol az egyik, hol a másik nagyszülői falumban éltem át. Míg édesapám szülei Hegykőn, egy Sopron közeli kis helységben, addig édesanyám felmenői a Baja melletti Sükösd nevű településen éltek. Magyarországon pedig ez a két kis falu az – például Szend, Bácsszőlős, vagy Bácsbokod mellett –, ahol a templom falait Prokop Péter freskói díszítik. A sükösdi templom szentélye felett látható alkotás volt Prokop első műve, amely száz négyzetméteres kiterjedésével magyarországi munkái közül a legnagyobb. Én pedig csak meredtem rá kisgyerekként, mindig egy-egy újabb szegletét felfedezve az élénk színekben pompázó és apró részletekig kidolgozott festménynek.

-

 --------------------------------------------------------------------------------

Nemrég búcsúztattuk itthon a művész kiállítását, amelynek eddig a Bazilika Lovagterme adott otthont, eztán pedig Rómában tekinthető majd meg a Prokop festmények gazdag tárlata. A budapesti kiállítás záróünnepségén Dr. Bábel Balázs, kalocsai-kecskeméti érsek tartott előadást Prokop Péter életéről és munkásságról. Mint ahogyan azt az érsek is kifejtette a Szépség isteni tulajdonsága című beszédében, a festőművész a papi lét meghatározó nézeteit és gondolatait öntötte vászonra, igyekezve így vizualizálni a bibliai történetek mondanivalóját, reménykedve abban, hogy ezeken keresztül könnyen megértetheti az emberekkel, mi a kapcsolat a hit és a szépség fogalma között.

-

 -----------------------------------------------------------------------

Prokop művészeti tanulmányait Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán kezdte, majd pedig Rómában, a Képzőművészeti Akadémián 1960-ban szerzett diplomát. S amellett, hogy festői életművét kb. 900 táblakép alkotja, a művész írói munkásságát is – aki egyébként tagja volt a Magyar Írószövetségnek – számos, egészen pontosan 18 db kötet fémjelzi. Prokopp Mária, az ELTE művészettörténeti professzorának szavaival élve pedig elmondható, hogy ezen irodalmi alkotásait, köztük például a Római évek, a Keresztúton, vagy Boldogasszony című műveket is éppúgy átszövi „a legfőbb értékek, az igazság, a jóság, és a szépség magas színvonalú egysége”.

-Prokop Péter tehát pap volt, festőművész és egyben író. Valaki, aki úgy alkotott, hogy ugyanazokat a gondolatokat adaptálva képes legyen reprezentálni mindazt, ahogyan a világról gondolkodott – legyen szó könyvről, festményről vagy akár egy szóban elhangzó prédikációról. A lényeg mindnél ugyanaz.

------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A megnyitó képei:

https://picasaweb.google.com/111368604479974474420/MostraDelPittorePadreProkop19192003ARomaGalleriaAgostiniana31572013?authkey=Gv1sRgCO3MqsGc6_m5Uw&feat=email#

--------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------

Emlékkiállítás Rómában

Prokop Péter atya műveiből -

Prokopp Mária művészettörténész beszámolója

2013.07.13.

A Magyar-Olasz Kulturális Évad keretében, megemlékezve halála 10. évfordulójáról, emlékkiállítás nyílt Rómában Prokop Péter (1919-2003) atya műveiből a Santa Maria del Popolo templom kiállítótermében.

A 2013. július 3-a és 15-e között megtekinthető kiállítás a Szentszéki Magyar Nagykövetség, a Szent István Alapítvány, a Pápai Magyar Intézet és a Vollnhofer ArtStudio együttműködésével jött létre. A kiállítást támogatta a Kultúra Pápai Tanácsa.

A megnyitón Dr. Győriványi Gábor szentszéki magyar nagykövet köszöntője után Dr. Németh László, a római Szent István Zarándokház igazgatója és a Szent István Alapítvány elnöke ismertette Prokop Péter életútját, különös hangsúllyal Római tartózkodására, alkotói tevékenységére, és a Szent István Alapítványban végzett munkájára. A megnyitó ünnepség másik előadója Dr. Prokopp Mária művészettörténész volt, aki elemezte a műveket, és elhelyezte a művész munkásságát a modern magyar és nemzetközi egyházművészetben. A megnyitón közreműködött Ileana Stefania Waldenmayer csellóművész.

Prokop Péter (1919-2003) a XX. századi magyar képzőművészet európai jelentőségű egyénisége

Csontváry Kosztka Tivadar, Aba Novák Vilmos és Nagy Sándor monumentális művészetének méltó folytatója. Képzőművészeti tanulmányait Budapest (1945-49) és Róma (1957-60) Képzőművészeti Akadámiáin végezte. Legfőbb tanítómestere Róma volt, amelynek 2000 éves kulturájából folyamatosan töltekezett a 42 évi ott tartózkodása alatt.

Magyarországon az első országos elismerést 195o-ben nyerte SÜKÖSD templomának (kalocsai egyházmegye) teljes freskódíszével. Ezt követő monumentális hazai művei közül kiemelkedik a Tata közeli Szend és a Sopron megyei Hegykő templomának freskódísze.

1957-ben tanára és mentora ösztönzésére Rómába, a Pápai Magzar Intézetbe távozott, ahol 1964-ig kapott otthont. Itt, a Római Magyar Akadémia kiállítótermeiben már 1957-ben kiálltáson mutatkozott be, amit a római Képzőművészeti Akadémia professzora, Cipriano E. Oppo nyitott meg.

Itt készítette 1958-ban az első monumentális római festészeti együttesét, az Intézet kápolnájában. Ennek kiemelkedő művészeti híre nyomán kapott meghívást USA magyar templomainak kifestésére: 1962-64: South Bend (Indiana), 1973: Toledo (Ohio). Az itt készített művei nyomán meghívást kaptt az akkor elhúnyt Mestrovic szobrászművész intézetének vezetésére, de Prokop Péter visszavágyott Európába, Rómába, ahol tovább tökéletesítette művészetét. Római monumentális megbízásai közül kiemelkedik az 1965-67-ben az ő művészeti vezetésével létrejött Szent István Zarándokház (via del Casaletto, 481), és benne a pompás freskókkal, táblaképekkel és üvegablakokkal ékesített kápolna. További római főműve a Róma-Prima-porta-i Santa Maria di Leuca-i nővérek nagyméretű modern templomának művészi kialakítása hatalmas szentélyfreskóval, üvegablakokkal és a liturgikus berendezés tervezésével.

Rómán kívül készült monumentális megbízásai közül a legjelntősebb a Palestrina közeli Genazzano kegyhely 5x3 méteres üvegfala, amely Boldog Stefano Bellesini életét dicsőíti.

Prokop Péter a 42 évi római tartózkodása alatt több ezer magas művészi színvonalú táblaképet is festett, amelyek nagy elismerésben részesültek Róma vezető művészettörténészei részéről, akik számos kiállításon mutatták be és jeles folyóiratokban megjelent kritikákban méltatták Prokop Péter művészetét. Ezek közül kiemelkednek az 1973-ban a Galleria Agostiniana-ban és 1974-ben a Galleria Pigna-ban rendezett római kiállítások kerekasztal konferenciával és gazdag sajtóval.

Táblaképeinek állandó kiállítása Rómában a Szent István Zarándokházban és Magyarországon Kalocsán az Érseki Múzeumban és Csepelen, a Szent József Otthonban látható.

Prokop Péter művészetének egyetemes jelentőségére méltón hívja fel a figyelmet az idei budapesti (Szent István Bazilika Lovagtermében) kiállítása után, a Róma nagyforgalmú főterén, a Piazza del Popolo Galleria Agostinianaban rendezett nagy emlékkiállítás a művész halála 1o. évfordulója alkalmából, a Hit Évében az Olasz-Magyar Kulturális Évad keretében.

Dr. Prokopp Mária ELTE Művészettörténeti Intézet egyetemi tanára



A szöveg a következő oldalról származik http://hu.radiovaticana.va/news/2013/07/12/emlékkiállítás_rómában_prokop_péter_atya_műveiből_-_prokopp_mária/ung-709989
a Vatikáni Rádió honlapjáról

---------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

 http://ujember.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=22819:keresztmetszet

--------------------------------------------------------------------------------------