2012.10.13.

 

 

 

 

 

Egy három méter széles és két méter magas, betonból készült forma vezette el a spanyol kutatókat arra a pontra, ahol Julius Caesar római hadvezért-államférfit a Brutus vezette szenátorok i.e. 44. március 15-én meggyilkolták.

 

A betondarabot Augustus, Caesar utóda és egyben fogadott fia helyeztette el, hogy elítélje vele a merényletet. A felfedezés megerősíti a kutatók korábbi feltételezését, miszerint Caesart Pompeius kúriájában, annak alsó, jobb oldali részén ölték meg, miközben székén ült. Az épület romjai a Torre Argentinánál, Róma egyik legfontosabb ásatási területén találhatók.

„Azt a történelmi forrásokból mindig is tudtuk, hogy Caesart Pompeius kúriájában, i.e. 44. március 15-én ölték meg, de eddig semmilyen tárgyi bizonyíték – amit a filmművészet és a historizáló festészet oly gyakran megörökített – nem került elő” – mondta el Antonio Monterroso, az Institute of History of the Center for Humanities and Social Sciences (CCHS-CSIC) kutatója.

„Tudtuk, hogy Caesar hol tartotta a szenátus üléseit, ahol pedig leszúrták, a terem derékszögben végződött, s négy, római habarccsal megkötött fal határolta le" – tette hozzá.

 

A merénylet

Az összeesküvést március idusára, a hónap 15. napjára időzítettek. Ekkorra hívták ugyanis össze a szenátust, s a merénylők elhatározták, hogy mihelyt Caesar a gyűlésterembe lép, megölik. A jóslat előre jelezte, hogy e nap rá nézve végzetes lesz, de Caesar nem tett óvintézkedést. Felesége, Calpurnia rémes álmot látott, s az áldozati állatokból rossz ómeneket hirdettek a papok. Caesar az utolsó pillanatban ingadozott s ki akarta menteni távolmaradását, de Decimus Brutus kinevette aggodalmát.

Mikor Caesar a gyűlés helyéül kijelölt Pompeius-színház felé közeledett, többen figyelmeztették a veszedelemre. Amint a csarnokba lépett, ellenségei közrefogták. Treboniusra bízták a nehéz feladatot, hogy Antoniust tartsa vissza az ajtóban. Amint Caesar helyet foglalt aranyos székén, Tillius Cimber könyörögve lépett eléje, hogy kegyelmezzen meg száműzött testvérének. Tógáját mindkét kezével erősen húzta, mialatt Casca csapást mért Caesar nyakára, de a tőr lecsúszott, s csak mellén karcolt jelentéktelen sebet.

Caesar azt hitte, hogy kettejüket személyes gyűlölet vezérli, s hogy megvédelmezheti magát. Casca ellen fordult, de abban a pillanatban mély szúrás érte oldalát s több sebet kapott. Az egész rendkívül gyorsan történt, az általa kinevezett szenátorok közül senki sem sietett segítségére. Megtámadói között észrevette Marcus Junius Brutust is, majd felkiáltva: "Te is fiam, Brutus?", tógáját arcára húzta s többé nem védte magát. A gyilkosok többször szúrtak még testébe, s a nagy diktátor halva rogyott Pompeius szobrának lábaihoz.

------------------------------------------------------------------------------------------

 

https://www.capitolivm.it/meraviglie-di-roma/area-sacra-di-largo-argentina/?fbclid=IwAR1333eUEPHVPEGfYKhfLiowBs-aZTvyTSIYF8xVsc5KIasw-5JLrZCQns

 

Area Sacra di Largo Argentina - Alberto Angela

https://www.youtube.com/watch?v=LXaf0rQpVE0
2019.08.22.

---------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

-

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

http://www.wantedinrome.com/news/2001688/site-of-julius-caesar-stabbing-found-in-rome.html

 

 

http://www.mult-kor.hu/20121010_megvan_a_caesarmerenylet_pontos_helye

 

http://roma.repubblica.it/cronaca/2012/10/13/foto/largo_argentina_al_tram_8_ecco_dove_mor_giulio_cesare-44463937/1/?ref=FRAG-1

 

 

http://www.livescience.com/23900-julius-caesar-assassination-place-discovered.html

 

http://www.msnbc.msn.com/id/49380552/ns/technology_and_science-science/

 

http://blogs.artinfo.com/artintheair/2012/10/11/site-of-julius-caesars-assassination-found/

 

http://www.iol.co.za/scitech/science/discovery/found-the-site-of-caesar-s-stabbing-1.1402008

 

-------------------------------------------------------------------------------------

http://it.wikipedia.org/wiki/Largo_di_Torre_Argentina

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Largo_di_Torre_Argentina

 

------------------------------------------------------------------------------------- 

 

Villamos-végállomáson végezhettek Julius Caesarral

2012.10.15.

 

Az olasz főváros központjában, a mai Torre Argentina terén ölték meg Julius Ceasart, ott, ahol most a nyolcas villamos végállomása van - állítják a kutatók.

A Kr.e. 44-ben, március 15-én elkövetett gyilkosságról beszámoló ókori források szerint Caesar éppen Pompeius színházába tartott, amikor rátámadtak. A színházat oszlopos csarnok övezte, emellett pedig Pompeius kúriájának épülete állt. A kúria külső fala még látható, maradék részére azonban ráépült a mai Róma - a villamosmegálló és a szomszédjában emelt 18. századi színház – mondta el az olasz sajtónak Antonio Monterosso, a spanyol nemzeti kutatóintézet (Csic) Rómában működő régészeti intézetének szakértője.

"Biztos, hogy Julius Caesart itt gyilkolták meg. Megtaláltam azt a cementtömböt, amelyet az ókori szerzők szerint a merénylet helyszínén helyeztek el" - magyarázta a szakember.

Rómának több pontját is Julius Caesar halálának helyszínével szokták azonosítani, közöttük a Forum Romanumon levő kúriát és Pompeius színházát, amelynek nézőterére lakóház épült, de megőrizte a színház félköríves alakját.

 

A La Repubblica című lap felmérése szerint a rómaiak és külföldi turisták többsége azt sem tudja, ki volt Julius Caesar, mikor ölték meg és miért mondta azt, hogy „Te is fiam, Brutus!”

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Ásatás a 30-as években:

 

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Area Sacra dell Argentina

 

Az 1920-as évek építkezései során négy, a köztársaság korából való templom romjaira bukkantak itt.

Az A, B, C és D betüvel megjelölt templomok a Rómában feltárt legrégebbi templomok közé sorolhatók.

A legkorábbi C, az i.e. 3 század elejéről származik. Magas emelvényen állt, elöl oltárral, és jellegzetesen itáliai terv szerint épült.

 

Az A, templom is az i.e.3.századból való. Emelvényére a középkorban a San Nicola de Cesarini templomot építették: két apszisának maradványai még jól láthatók. Az északi rész oszlopcsonkjai tartották a Hecatostylum (100 oszlopos) nevet viselő oszlopcsarnokot. A császárság idején két nyílvános illemhely épült itt márványból, az egyik nyomai az A,templom mögött találhatók.

 

A B, és C,templomok mögött egy tufatömbökből rakott pódium maradványait láthatjuk. Ezt Pompeius Curiájával azonosították, amely négyszögletes épület volt, belül Pompeius szobrával. Itt ült össze a szenátus, és itt gyilkolták meg Julius Caesart i.e.44 március 15-én.

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------

Area Sacra di Largo Argentina

Forrás: T.Horváth Ágnes

 

Az Area Sacrának nevezett területet 1926 és 1928 között, a nagy bontási munkálatok idején fedezték fel. A terület antik romjai felett a középkorban és a reneszánsz idején épületek emelkedtek, melyek részben ráépültek az antik épületekre is. Voltak itt lakóházak, de katonai tábor is. A bontáskor kiderült, hogy a felső rétegekben középkori házak álltak és egy XII. századból származó lakótorony, az ún. Torre del Papito, vagy más néven dell’Olmo. A torony egy nagyobb épület része volt, de ennek nagy részét lebontották.

 

Ezek alatt a szintek alatt három antik réteg maradványai kerültek elő, a legfiatalabb a Kr. u. 80-ból, a két régebbi Kr. e. 110-ből és 200-ból tartalmazott épületmaradványokat.

Az antik réteg legfontosabb részét a Porticus Pompeianae keleti vége jelenti, melynek nyugati oldalánál négy köztársaság kori templom maradványait találták meg. Ezek más-és más időben épültek és átépültek. Valamennyi keletre tájolt. Az 1929-ben nagy sietséggel elvégzett ásatások után, bár kutatások történtek a területen, de pontos kronológiai datálásuk még várat magára. Funkcionális azonosításuk sem történt meg akkor, ezért az ábécé első négy betűjével különböztették meg őket.

A templomok eredetileg egymástól távolabb, szabadon álltak, a terület a későbbi korok során azonban sűrűn beépült. Az Area Sacrát északról a Hecatostylum és a Thermae Agrippae, délről a Circus Flaminius, keletről a Porticus Minucia Frumentaria, nyugatról pedig a Theatrum Pompei zárta körbe.

 

Az „A” templom

 

 

Az északi sarokban áll, s többé kevésbé a legjobb állapotban élte túl a századokat, köszönhetően annak, hogy 1132-ban átépítették, s mint S. Nicola de Cesarini vagy Calcarari keresztény templomként funkcionált

.

 

A négyszögletű templom 15 X 24,5 méteres tufa podiumon áll. Szintén tufából készültek az oszlopok, hat állt a homlokzat előtt, és nyolc-nyolc a cella oldala mentén. Az oszlopokat valaha fehér stukkóval fedték, hogy márványnak létsszanak. Korukat a Kr. e. I. század végére datálják. A cella előterének ásatásai még két korábbi fázis maradványait is felfedték. Ez a Kr. e. III. századra megy vissza, a későbbi cella alatt 3 méterrel fekszik. Ennek a rétegnek a podiuma 4 méter magas volt, és 18 lépcső vezetett fel hozzá. A későbbiekben ezt feltöltötték, a templom oltárát helyezték el rajta. Az átépítés okát a sűrűn előforduló árvizekkel magyarázták

 

A Kr. e. I. században az egész területet magasabbra töltötték és tufával kövezték le. A ma látható fehér travertin kövezet és az utca, aminek frontján a templomok elhelyezkednek egy későbbi felújítás eredménye, a Kr. u. 80-as nagy tűzvész utáni felújítás alkalmával rakták le és alakították ki. Ugyanebből a korból származik két travertin oszlop is a homlokzat jobb oldalán.

A templom funkcionális azonosítása már nem egyértelmű. Két vélemény tartja magát leginkább a szakirodalomban. Vagy Iuturna templomának tartják, amit Kr. e. 241-ben a építtetett Quintus Lutatius Catulus a carthagóaiak feletti tengeri győzelme emlékére, vagy Falerii győzelme emlékére állítatta Quintus Lutatius Cerco, aki Iuno Curritis tiszteletére szenteltette fel. Mindkét elmélet mellett érvek és ellenérvek szólnak. Iuturna mellett, aki vizek és források védnöke volt az, hogy itt volt a szomszédságban az Agrippa fürdőket tápláló Aqua Virgo. Ennek az állításnak alátámasztására Ovidius Fastijának tanúsága szolgál, ami szerint az Aqua Virgo mellett állt Iuturna. A dolog majdnem eldönthetetlen, az viszont ténynek látszik, hogy a templomot a Lutatius nemzetség emeltette. Tekintettel a közeli „B” templomra, aminek építője ismert, ennek az építtetőjeként is inkább Quintus Lutatius Catulust lehet elfogadnunk.

 

B templom

 

 

A legfiatalabb a négy templom közül. Centrális térszerkezetű, kerek templom, aminek oszlopai közül hat még ma is áll. Alapjainak és eredeti kövezetének korát kevéssel Kr. e. 100 utánra teszik.

Valaha 18, tufa oszlop vette körül, amiknek fehér travertin korinthoszi fejezete és lábazata volt. Az oszloptesteket stukkóval díszítették. Maga a cella aprócska, 9,3 m átmérőjű volt, ami körül szabadon álltak az oszlopok (peripteros). A templom 2,5 m magas podiumon állt. Bent megtalálták egy szerény kultikus szobor alapzatát, feltehetően annak az istennőnek emelték, akinek márvány feje, jobb keze a „B” és „C” templom közötti területről került elő

.

 

Ezeket a töredékeket ma a Palazzo dei Consevatoriban őrzik. A homlokzati lépcsősor két oldalán még kiét magasabb alapzat állt, feltehetően kultuszszobrok részére. Kr. e. 50 körül az aprócska cellát lerombolták, az oszlopok közét pedig nagy tufa tömbökkel elfalazták, hogy a templom belső terét kiszélesítsék. Az így nyert 15,5 m átmérőjű tér lett az új cella. Ugyancsak kiszélesítették a podiumot peperino tömbökkel megnagyobbítva azt. A 80-as tűz után ismét újabb renovációs munkák következtek be. Az oszlopközöket összekötő tufa tömbök elé téglafal épült, így maguk az oszlopok teljesen eltüntek. A templom homlokzata előtt új porticus és lépcső épült, amire márvánnyal fedett, de téglából épült oltárt állítottak.

 

Ez az egyetlen templom, amit kerek formája egyértelműen azonosít. Ez lehetett az Aedes Fortunae Huiusce Diei, amiről tudjuk, hogy kerek volt, és aminek építésére Q. Lutatius Catulus tett fogadalmat Kr. e. 101. július 30-án, a cimberekkel vívott vercellaei csata napján. Id. Plinius leírásából tudjuk, hogy a Kr. u. 70-es években görög szobrokat állítottak a templom elé, vagy annak porticusába, ezek hét meztelen ifjút és az idős számoszi Pythagorast ábrázolták. Ugyancsak tudomásunk van arról, hogy magában a szentélyben három Pheidias szobor állt.

 

 

C templom

 

Megmaradt az eredeti 17,1 X 30,5 m nagyságú tufa podiuma. Ennek korát a Kr. e. III. századra teszik, s valószínűleg a négy templom közül ez a legöregebb.

 

A templomtól egykor 20 lépcső vezetett le a Mars mező valamikori szintjéig, s az „A” templomhoz hasonlóan oltárát csak a későbbi időkben állították fel a nagy négyszögletes emelvényen. Ez utóbbi korát a II. század végére, az I. század elejére teszik. Ez a burkolat azonban a Kr. u. 80-as rekonstrukció alkalmával teljesen eltűnt. A templom oltára ma is áll, felirata helyreállítójának Aulus Postumius Albinust, Aulus fiát és Aulus unokáját említi, de még így sem lehet pontosan tudni, kiről van szó. Lehet Kr. e. 154 consula, vagy a 110. év legatusa, esetleg 99 consula is.

 

 

A fennmaradt cellapadló későbbi, Domitianus korából való, a 80-as tűzvész utáni, ugyanúgy, mint az a hatalmas szoborfej, amit a templom északnyugati sarkánál találtak.

 

A templom funkcionális azonosításánál még mindig elfogadják Castagnoli nézeteit, aki a templomot Feronia templomának tartja. Feronia ősi itáliai, szabin eredetű földistennő volt, akinek Curius Dentatus építetett templomot Kr. e. 290-ban, a szabinok feletti győzelme emlékére.

 

D templom

Ez volt a legnagyobb templom, 23,5 X 37 m nagyságú podium állt, aminek egy része ma a modern Via Florida alatt rejtőzik.

Az ásatások alapján legalább kétszer átépítették, egyszer korábban, és egyszer később, mint a Kr. e. II. század végi, I. század eleji kikövezés. Mindkét podium római beton, az első a II. századra datált, bár ennek pontos eldöntése a jelenleg lehetségesnél mélyebb feltárást igényelne. A későbbi podiumot travertinnel borították. A cella a podium teljes hosszában végignyúlt, oszlopok pedig csak a homlokzat előtt álltak. A beton cellafal homlokzati részén téglával volt kirakva, ami minden valószínűség szerint a domitianusi rekonstrukciókor készült.

 

Ennek istene egyaránt lehetett Iuno Curitis, Iuppiter Fulgar, vagy szentelhették a nimfáknak, vagy a Lares Permarininek. Az utóbbinak, a tengerjárók védőinek L. Aemilius Regillus emeltetett templomot a szíriai Myonesos melletti csatája (Kr. e. 190) tiszteletére, amit Kr. e. 179-ben szenteltek fel. Erről tudjuk, hogy a későbbiekben a Porticus Minucia része lett. A Kr. e. 110-ben épült Porticus Minucia maradványai a Largo Argentina keleti végén futnak. Ma ugyan nem láthatók, a modern utcaszint alatt fekszenek, de oszlopcsarnokát a Kr. u. 80-as átépítés előtt keletre tájolták.

A nimfáknak épült templom is erre állt, de keveset tudunk róla. Kr. e. 57-ben leégett és újjáépítették. Csak annyit tudunk róla, hogy a Villa Publica mellett állt, de az elég kiterjedt volt, így a templom mellette bárhol állhatott.

Iuno Curitis és Iuppiter Fulgar tisztelete egymás mellett, párban fordul elő. Mindkettőnek a szabad ég alatt áldoztak, feltehetőleg nem templomuk, hanem oltáruk állt valahol a közelben, a régészeti övezet feltáratlan déli részében.

 

 

A régészeti terület egyéb épületek töredékeit is megőrizte. Az „A” és „B” templommal szemben egy márvánnyal gazdagon díszített téglaépület maradványai kerültek elő, amit szintén többféleképpen azonosítottak. Az egyik felmerülő lehetőség, hogy valamilyen szentély maradványa lehet a két templomra nyíló két szobaszerű helyiség.

 

 Ezt azonban elvetették, amikor a mellette lévő területet a Porticus Minuciával azonosították. Ekkor egy új elképzelés került előtérbe, miszerint itt volt a Statio Aquarum, a város vízvezetékeinek felügyelőjének hivatala.

 

 

A „B” és „C” templom hátoldalánál állt valaha a Porticus Pompeianae. Ennek volt része a Curia Pompei, ahol a senatus ülésén Kr. e. 44. március Idusán Caius Iulius Caesart meggyilkolták. A Porticus és a Curia, ami a porticus egy térbővítménye, exedrája lehetett, ma a modern kori utcaszint és a környező épületek alatt található. A szent kerület falánál mindössze egy tufa fal emlékeztet erre.

 

 

 

 

 

 

Az „A” templom mögött húzódó hosszú márványborítású nyilvános latrinák nem a szent kerülethez, hanem a porticus kerületéhez tartoztak. Ezeknek az épületeknek sajátosan szabványosított formája volt, patkó alakban épültek. Az üléseket nyugatra tájolták, és az oszlopokon túlra, a porticus kertjére néztek. Mindkettő a császárkorban épült. Ezek voltak a város legnagyobb ilyen célra szolgáló helyei, befogadóképességüket mintegy 100 főre teszik.

 

 

----------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------

https://sites.google.com/site/thorvathagnes/oktatasi-segedanyagok/az-antik-roma-varostoertenete/a-campus-martius/area-sacra-di-largo-argentina

 

 

 

 http://adailydoseofrome.blogspot.hu/

-----------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

2012.10.22.

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=121925000&t=9056467

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

------------------------------------------------------------------------------------------

 

http://roma.repubblica.it/cronaca/2012/10/30/foto/torre_argentina_la_colonia_felina-45559488/1/?ref=FRAG-5

 

 

-------------------------------------------------------------------------------------

Veszélyeztetik a macskák a műemlékeket?

 

 

2012.11.03.

 

A római főpolgármester is állást foglalt az olasz főváros romjai között élő kóbormacskák és a műemlékvédő régészek közötti harcban, a cicák javára.

 

"Sajnálom a műemlékvédőket, de én és macskám, Certosino a macskákkal vagyunk. Jaj annak, aki hozzájuk mer nyúlni" - üzente Twitteren a római főpolgármester Gianni Alemanno (és macskája).

Közel kétszázötven macska sorsáról folyik a vita a műemlékvédelmi felügyelőség régészei és a Róma központjában található macskakolóniát gondozó Gatti di Roma egyesület között.

A Torre Argentina téren, a Krisztus előtti első századi templomok romjai között élő macskáknak az egyesület tagjai naponta raknak ki macskaeledelt. Az ókori oszlopok között futkározó macskák Róma egyik jelképének számítanak. A tér macska-örökbefogadó helyként is ismert: évente 150 cicát tesznek ki itt gazdáik, s az állatokat az egyesület családoknál helyezi el.

A műemlékvédelem szerint viszont a macskákat máshova kell átköltöztetni, az ókori leletek előbbre valók.

 

 

 

 

----------------------------------------------------------------------------------------

http://www.kulturpart.hu/lavor/31531/veszelyeztetik_a_macskak_a_muemlekeket

 

http://roma.repubblica.it/cronaca/2012/11/01/foto/alemanno_e_i_gatti_di_torre_argentina_io_e_il_mio_certosino_dalla_loro_parte-45729865/1/

 

-----------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 --------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------------