2016.05.08.

Részletek P. Vértesaljai László jegyzetéből:

http://hu.radiovaticana.va/news/2016/05/07/%E2%80%9Enagy_k%C3%A1roly_%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9ge_r%C3%B3mai_szemmel%E2%80%9D_%E2%80%93_p_v%C3%A9rtesaljai_l%C3%A1szl%C3%B3_jegyzete/1228296

Aachen városa 1950 óta olyan magánszemélyeknek vagy intézményeknek ítéli oda a díjat, akik tehát Európa egységének ügyét különösen is szívükön viselik, és ezért dolgoznak. A díj átadására a hagyományok szerint minden évben Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepén (áldozócsütörtökön) kerül sor. (Ezt 1950-ben még egészen pontosan tudták!) A plakett Aachen városának XII. századból származó címerét mintázza, amelyen Nagy Károly császár trónon ülő alakja látható. II. János Pál pápán kívül a kitüntetés birtokosa többek között Konrad Adenauer, François Mitterand, Helmut Kohl, Václav Havel, Tony Blair, Bill Clinton és Angela Merkel. Magyar részről Horn Gyula és Konrád György is részesült e kitüntetésben.

Nagy Károly, latinul Carolus Magnus, franciául Charlemagne, németül Karl, der Grosse 742-ben született és 814-ben halt meg Aachenben, 72 éves korában. 768-ban kenték fel a frankok királyává és 46 éven át uralkodott. Országát nagymértékben kiterjesztette, egyesítve Nyugat- és Közép-Európa nagy részét, létrehozva ezzel a Frank Birodalmat. Miután Lombardia királyává koronáztatta magát, 800. december 25-én III. Leó pápa a karácsonyi szentmisén Rómában a régi, konstantini Szent Péter bazilikában a fejére helyezte a császári koronát, ezzel „római császárrá” (imperator augustus) koronázta őt.

Amit Róma kövei mesélnek Nagy Károlyról

Amit Róma kövei mesélnek Nagy Károlyról. Egy nagy kőről és sok-sok apró kis kőről van szó, ez utóbbi egy mozaik. Az előbbi pedig egyetlen hatalmas kerek porfírtábla. A bíborszínű porfírkő a legdrágább márvány, mert a legritkább a márványok között, és innen a római császárok kedvelt színe: a bíbor. Nos, amikor 800 Karácsonyán III. Leó pápa megkoronázta Nagy Károlyt, mindketten egy hatalmas, hat méter átmérőjű, kör alakú porfírtáblán álltak, mely a régi, a Konstantin császár építette bazilika főhajójának végén állt, a padlózatba beépítve. Amikor a XVI. században a régi konstantini bazilikát lerombolták és helyette újat építettek, akkor ez a márványkő elkerülte a pusztítást, sőt az új bazilikában a réginek megfelelő helyre került.

Így a mai templomlátogató, ha a Szent Péter bazilika főhajója végében, Michelangelo Piéta szobrának magasságában megáll, és a földre tekint, akkor az egykori császárkoronázás helyén áll.

A lateráni palota egykori aulájának mozaikdísze, a triclinium leonianum

„Triclinium leonianum”, Leó-féle ebédlő-aula, így nevezi a szakma azt a mozaikdíszt, és rajta a sok-sok üzenő apró követ, mely jelenleg a Lateráni Szent János bazilika főbejáratától balra, a Scala Sancta épülete északi homlokzatán látható. Az erősen restaurált mozaikdíszítés a régi lateráni palota egyik központi terme volt, melyet hivatalos fogadásokra és ünnepi ebédekre építettek. III. Leó pápa a konstantinápolyi császári palota egyik dísztermét vette mintául a lateráni palota új fogadótermének a megépítéséhez: a téglalap formájú aulában a Liber Pontificalis adatai szerint a bejárattal szemközt egy nagyméretű fülke állt, melynek felső részét az apszismélyedésben és a diadalíven impozáns mozaik díszített. A terem oldalain körbe még tíz kisebb apszis állt, a falakat festmények, a padlózatot intarziás márvány borították. Az aulából a bazilika előtte térre fedett árkádsoron keresztül lehetett kijutni, míg a másik oldalon magába a templomba lehetett belépni.

Missziós láncolat sorozatában

A mozaikdísz valójában Leó pápa szolgálata értelmezését adja, egyfajta ikonikus megjelenítése volt egyházpolitikájának, legalábbis ahogy azt ő értelmezte. Az aula elpusztult, ellenben a mozaikdísz megmaradt és most a Scala Sancta oldalára áthelyezve üzen az arra járónak egy hajdanvolt európai koncepcióról. Leó pápán keresztül Nagy Károlyéról is. A mozaik napjainkban is üzen, Leó pápa mai utódjának és a mostani aacheni polgármesternek is, valamint az Európai Unió vezetőinek. Az utcáról ingyen megtekinthető, a nap mind a huszonnégy órájában.

Az apszisrész félköríves mozaikja a Missio Apostolorum. Krisztus a Paradicsom hegyén áll, melyből a négy bibliai folyó vize patakzik, fölötte körívben a teofánia, az Isten-megjelenés vörös felhői. Krisztus baljában a Könyvet, mint Kinyilatkoztatást tartja, jobbját áldóan emeli fel a tizenegy apostolra, akik balról-jobbról körülveszik őt. Jobbján az első apostol Péter, kezében a konstantini kereszttel: amíg a többi apostol fátyollal fedett kézzel mereven áll, Péter már indul a misszióba, siettében nem is veszi észre, hogy rálép egyik apostoltársa lábára.
Krisztustól eredő missziós küldetés

Az apszismozaikot a diadalíven két kép karéjozza, ezek az előbbi egyetemes küldetésnek a konkrét alkalmazásai. A jobb oldali – és mindig ez a hely a hangsúlyosabb az ikonográfia világában – a trónon ülő Krisztust mutatja, akinek lábához jobbról Szent Szilveszter pápa, balról pedig Nagy Konstantin császár térdel. A krisztusi bíborruhát és palliumot viselő Szilveszter pápának nyújtja oda az Üdvözítő az oldás kötés péteri kulcsait. A két térdelő alak kapcsolata, mint tudjuk, hogy Szilveszter pápa kereszteli az imperátort a Krisztus-hitre. Krisztus balján pedig maga Péter apostol folytatja a krisztusi missziót.

Ugyanaz a jelenet, Péter ül Krisztus katedráján, a kulcsait azonban nem adja tovább, hanem ölében tartja, ellenben a jobbján térdelő utódjának, III. Leó pápának nyújt át egy palliumot. Minthogy Leó pápa már viseli az övét, ezt a palliumot azért kapja Péteren át Jézustól, hogy ő maga ossza tovább azokat.

Egyértelmű ikonografikus jelzés arra az igényre, hogy Róma püspöke szeretné magának fönntartani az invesztitúrát, a püspökkinevezés jogát. Végül Péter balján Nagy Károlyt látjuk, amint ugyanolyan labarumot, keresztfejű nyélre tűzött zászlót nyújt át az új keresztény császárnak, mint amit az előd, Nagy Konstantin kapott Krisztustól. A két térdelő alak, vagyis a kommittens, a megbízó Leó pápa, és Nagy Károly császár feje fölött a négyszögletes nimbuszok arra utalnak, hogy ők kortársak, de életszentségre jelölt személyek.

Aki akarta és tudta építeni ezt a Házat, azt integrálták

Ez az ikonográfia Leó pápa szándékának megfelelően a hatalom megosztását mutatja és a péteri lelki és a császári evilági misszió egymást kiegészítő oldalát jelzi. Ebben a közös küldetésben integrálták ők és utódaik Európa népeit: szlávokat, szászokat, cseheket, lengyeleket, magyarokat, utoljára a litvánokat… Ez Európa öröksége, az a szellemiség és lelkiség, mely értelmet adott a Ház építéséhez. Aki akarta és tudta építeni ezt a Házat, azt integrálták.

Nagy Károly úgy ismert, mint az első helyreállítója a nyugati császárságnak. A Német-római Császárság csak jóval halála után alakult meg, amikor I. (Nagy) Ottó német király 962-ben bevette Rómát, és császárrá koronáztatta magát. Nagy Károly hódításai és reformjai indították el Nyugat-Európa igazi történelmét és a középkort. Uralkodása úgy is ismert, mint a Karoling reneszánsz, a művészetek, a kultúra és a vallás feléledésének időszaka. Nagy Károlyt tartják Franciaország és Németország atyjának, sőt úgy is emlegetik, mint Európa atyja. A Károly név a germán nyelvekből ered, ahol „embert” vagy „szabad embert” jelent. A legtöbb szláv nyelvben a király szó a Károly név megfelelő alakjából ered, többnyire „král” formában és a mi király szavunk is innen ered, szép magyaros lágyítással: király!

------------------------------------------------------------------------------------------