2024.12.28.

Szent Karácsony napján reggel, a hat órás pásztorok miséje után, a rendházunkból hamar – egy percnyire – kijutottam a Szent Péter térre. Még nem lehetett belépni a bazilikába, ezért a „kertek alatt” – szó szerint a Vatikáni Kerteken át – léptem be hátulról a templomba és siettem vissza annak előcsarnokába.

Ott nagy levegőt vettem és imádkozva léptem át a Szent Kapu küszöbét. Édesanyámra, Nagycsaládunkra, Rendtársaimra és a Vatikáni Rádió Hallgatóira-Követőire is gondoltam – tehát Rátok – mivel ez a nagy kegyelem nekem így karnyújtásnyira adott.

Minthogy a Kapunál megállni nem lehet, így Szent Péter sírjához térdeltem le és ott imádkoztam Értetek, hogy a Jóisten tartson meg bennünket abban a küldetésben, melyet ő külön-külön személyesen mindannyiunknak rendelt.

Utána az egész napom a Rádióban olyan „könnyű volt”, ment minden, mint a karikacsapás!

Istennek legyen hála!

-------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1135545198579587&set=pcb.1135548605245913

-------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------

Vértesaljai László elmélkedése: A Szent Kapu a mennyeinek földi mása

2024.12.27.

Az igazi Szent kapu a Mennyország Ajtaja, ahol majd színről színre látjuk az Urat. Oda vágyakozunk, ám „addig is nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem pihen benne” (Szent Ágoston). Az Apostol is erre figyelmeztet: „Quae sursum sunt, quaerite – Az odafönt valókat keressétek” (Kol 3,1), és ezekkel a szavakkal int országunk első, az esztergomi bazilikának a homlokfelirata.

Valójában egyetemes emberi igényről van szó, mely a Kapun átlépéstől megszentelődést, a mögöttes befogadó helyen pedig oltalmat és védettséget remél. Ilyen a 3300 éves mükénéi oroszlános kapu, még a Krisztust nem ismerő világ részéről is.

Isten azonban nagy szeretetében a Választott Nép tagjain keresztül szól egyre pontosabban a „Kapuról”, melyen keresztül először elhagyhatták a szolgaság házát, majd a pusztai vándorlás során olyan „kapuról” álmodtak, mely befogadja őket. Ekkor született a 118. zsoltár, mely a vándorló zarándok-nép szíve vágyát ölti szóba és ami mindmáig a Szent Péter bazilika Szent Kapuja megnyitásának egyetlen, rövid és tömör imája. Ezt imádkozta a 2000-es Nagy Jubileumi Szentév megnyitásakor Szent II. János Pál pápa és Ferenc pápa is követi az ősi szertartást, amikor a kórus éneke mellett kezével megnyitja a kaput: „Ez az Úr kapuja. Az igazak lépnek be rajta. Belépek házadba, Uram. Leborulok szent templomodban. Nyissátok meg nekem az igazságosság kapuit. Azokon belépve megvallom az Urat.”

A 118-as zarándokzsoltár: Ez az Úr kapuja, belépek házadba, Uram.

Maga a zarándok zsoltár egyetlen hatalmas Isten-dicséret: „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó: irgalma örökké tart. Mondja Izrael háza: irgalma örökké tart. Mondja Áron háza: irgalma örökké tart. Mondják, akik félik az Urat: irgalma örökké tart. Tárjátok ki nekem az igazság kapuit, bemegyek, hogy hálát adjak az Úrnak. Ez az Úrhoz vezető kapu, az igazak mennek be rajta. Hálát adok neked, mert meghallgattál, te lettél szabadítóm. Áldott, aki az Úr nevében jön! Az Úr házából megáldunk titeket. Az Úr az Isten, az ő fénye világít nekünk. Álljatok be a menetbe, legyen zöld ág a kezetekben, egészen az oltár szarváig! Istenem vagy, hálát adok neked, Istenem, hálaénekkel dicsőítelek! Adjatok hálát az Úrnak, mert jó: irgalma örökké tart.”

Krisztus oldalsebe a benne hívők kapuja: „Szent sebeidbe rejts el engem!”

Isten zsoltározó népe aztán bevonult az Ígéret földjére, ahol otthonra lelt, Urának templomot is emelt, benne a Szentek Szentjével. December 24-én kedden Szenteste napja reggeli miséjének kezdőéneke üzeni nekünk: „Íme, elérkezett már az idők teljessége, amikor Isten elküldte Fiát a földre” (vö Gal 4,4). Urunk Jézus pedig, éppen a templomszentelés ünnepén nyilatkoztatja ki magáról: „Én vagyok a kapu. Aki rajtam lép be, üdvözül” (Jn 10.9). De a szónál többet is tesz, mert a kereszten hagyja és engedi, hogy önmagát, mint Kaput megnyissák. Az a drága oldalsebe a mi kapunk, ezért imádkozzuk: „Szent sebeidbe rejts el engem!”.

1300-ban hirdették meg az első szentévet, majd negyedszázados tagolással ismétlik

A Krisztus-test Egyház életében a 13. század vége felé, a ferences és domonkos rendek hozta nagy lelki megújulás és megszentelődés igényével született meg alulról az a spontán népi kezdeményezés, amelyet VIII. Bonifác pápa felismert és 1300-ban meghirdette az első szentévet. Megnyitotta a régi Szent Péter bazilika Szent kapuját és elrendelte, hogy száz év múlva nyissák meg újból. Isten Népe azonban – főként a pápák avignoni távolléte miatt – újból lelki igényét érezte a szentév kegyelmeinek, s így született meg – helyben székelő pápa nélkül – az 1350-es szentév. Rövid idő alatt, az 1390-es és 1400-as szentévek után 25 éves fordulókkal rögzítették a szentéveket, minden évszázad elején, negyedén, közepén, háromnegyedén és a végén tartott jubileummal, hogy az átlag életkort tekintve lehetőleg minden keresztény életében legalább egy alkalommal Rómába zarándokolhasson, hogy elnyerje bűnei bocsánatát és a megerősítő kegyelmet.

Fohász

„Ez az Úr kapuja. Az igazak lépnek be rajta”. Urunk, Te tudod, hogy mi akkor leszünk igazzá, ha elfogadjuk Tőled a mi megigazulásunkat, melyet életeddel szereztél meg nekünk. Add, hogy most Karácsony ünnepe, a te Eljöveteled hozza meg számunkra ezt a belső igaz emberré válást, hogy testben vagy akár lélekben mi is átléphessük a 2025-ös jubileumi szentév kapuját. Ámen!

-------------------------------------------------------------------------------------

https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2024-12/karacsony-szent-kapu-mennyei-ajto-masa-zarandok-belepes.html

-----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

Megjegyzés a 2015-ös blogból:

A jelenlegi bronzkapu Vico Consorti 1950-es műve, amely Ferdinando Marinelli firenzei műhelyében készült. Tizenhat evangéliumi jelenetet ábrázol, melyek a bűn és a megbocsátás témáját állítják a középpontba.

Giovanni Giuliani így ír a négy sor (soronként négy kép) értelmezéséről:

1. Amikor Ádámot és Évát kiűzték a paradicsomból, úgy tűnt, egy kapu örökre bezárult – de az angyali üdvözlet újra kinyitotta az élet kapuját a megváltás által elhozott megbocsátás révén.

2. Az Úr a szent kapuban vár minket, hogy örömet adjon azoknak, akik elherdálták a keresztség ajándékát; hogy megkeresse a bárányt, amely elveszett a világ gonoszságai között; hogy visszavárja a tékozló fiút; hogy meggyógyítsa azokat, akiket megnyomorított a bűn.

3. Sokat megbocsátanak annak, aki nagyon szeret: szeretet és megbocsátás szükséges ahhoz, hogy megtaláljuk az Urat, aki ezeket a szavakat mondta a kereszten: „Még ma velem leszel a paradicsomban.”

4. A gőg és a bűn, melyek megakadályozzák a hit megszületését, eltöröltetnek Jézus által, aki azt mondja: „Bocsásd meg bűneinket.” Az Úr vár minket annál a másik kapunál, másik ajtónál, amely a szívünk, ahol mindennap kopogtat, mert be akar lépni: „Sto ad ostium et pulso” – az ajtónál állok, és kopogtatok.

http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/ferenc-papa-megnyitotta-az-irgalmassag-rendkivuli-szentevet-2015

--------------------------------------------------------------------------------------