Róma: Perczel Zita a Meseautó zenés időutazásával tért vissza Rómába 2017

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1234 fő
  • Képek - 4843 db
  • Videók - 1351 db
  • Blogbejegyzések - 2920 db
  • Fórumtémák - 172 db
  • Linkek - 1222 db

Üdvözlettel,
Gyenge István
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1234 fő
  • Képek - 4843 db
  • Videók - 1351 db
  • Blogbejegyzések - 2920 db
  • Fórumtémák - 172 db
  • Linkek - 1222 db

Üdvözlettel,
Gyenge István
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1234 fő
  • Képek - 4843 db
  • Videók - 1351 db
  • Blogbejegyzések - 2920 db
  • Fórumtémák - 172 db
  • Linkek - 1222 db

Üdvözlettel,
Gyenge István
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1234 fő
  • Képek - 4843 db
  • Videók - 1351 db
  • Blogbejegyzések - 2920 db
  • Fórumtémák - 172 db
  • Linkek - 1222 db

Üdvözlettel,
Gyenge István
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

network.hu

network.hu

2017.08.03.

 

Perczel Zitát a Meseautó Kovács Verájaként, a Budai cukrászda Ilonkájaként és a Lovagias ügy Babájaként láttuk a 30-as évek emlékezetes filmszerepeiben.
Kalandos életútja 1966-ban vitte Rómába, s egészen 1990-ig él ott, a Trasteverén.

Önéletrajzi könyve 2000-ben jelent meg, Perczel Zita: A Meseautó magányos utasa címmel. Szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta, a filmográfiát összeállította: Bárdos Judit. Áron Kiadó, Budapest 2000

A könyvből monodráma született, amit a Római Magyar Akadémián játszott Jókai Ági.
A Meseautó magányos utasának gitáros kísérője pedig Dobri Dániel volt.
Az egyrészes zenés időutazás további alkotótársai:
Irodalmi munkatárs: Bárdos Judit / a hangmontázsban is szerepel
Dramaturg: Balassa Eszter
Látvány: Hervé-Lóránth Ervin
Sound Design: Sulyok Benedek

Jókai Ági a római projekt kapcsán június végén érkezett Olaszországba, ahol hozzávetőleg másfél hónapig tartózkodik. Felkutatta Perczel Zita még élő utódait, interjúkat készített és történeteket gyűjtött a művésznőről. Egyebek mellett azt is megtudta, hogy a díva gyakran bejárt a Római Magyar Akadémiára, ahol nagy közkedveltségnek örvendett. Előzőleg Budapesten megírta a darab szövegkönyvének a java részét, amit a Rómában ért hatások nyomán tovább csiszolgatott.
A fiatal színésznő kiemelte, hogy a produkció nem jöhetett volna létre a Perczel család, továbbá a Magyar Művészeti Akadémia, Magyarország Római Nagykövetsége és a Római Magyar Akadémia segítőkész támogatása nélkül.

„Perczel Zita Mary Zita nevű lánya Budapesten él és több alkalommal is fogadott, Nina nevű lánya és Bobo nevű unokája pedig Rómában segítette a kutatásaimat. Szerencsére, valamennyi leszármazottja nagyon nyitottan és segítőkészen viszonyult hozzám, örültek a kezdeményezésemnek. Megköszönték, hogy nem hagyjuk feledésbe merülni a művésznő személyét, ami manapság már nem nagyon él a köztudatban."

Perczel Zita jövőre lenne 100 éves, a könyv, a róla készült film, és a monodráma visszahozza a köztudatba Perczel Zitát.
---------------------------------------------------------------------------
http://www.wherevent.com/detail/ACCADEMIA-DUNGHERIA-IN-A-Meseauto-maganyos-utasa-Zenes-idoutazas-egy-reszben
http://femina.hu/hazai_sztar/perczel-zita-elete/
http://bardosjudit.hu/attachments/perczelzitarol.pdf

 

--------------------------------------------------------------------------

 

network.hu

 

 --------------------------------------------------------------------------


Perczel Zita önéletrajzi könyvéhez írt előszót fogadjátok Bárdos Judittól szeretettel:

 

A színésznő és a magánélet Perczel Zita idős korában is magas és karcsú volt. Megjelenése - egyszerű ruháiban is - elegáns, arca - kevés sminkkel is - szép és intelligens. Ha fekete ruhájában, ősz haját kontyba csavarva belépett a Római Magyar Akadémia hangversenytermébe, minden szem feléje fordult. Aki ismerte, örömmel üdvözölte. Aki nem, az is érezte, hogy belépett VALAKI. Valaki, aki jelent ős személyiség, és aki a magyar kultúrának is reprezentatív alakja. Ha Perczel Zita Rómában volt (nem Budapesten játszott vagy forgatott éppen), nem lehetett elképzelni olyan vernissage-t, koncertet, könyvbemutatót, ünnepséget az Akadémián, amelyen ő ne vett volna részt. Trasteverei lakásából busszal vagy gyalog átjött a Via Giuliára, benézett a könyvtárba, belelapozott a legújabb újságokba, folyóiratokba, majd felment a rendezvényre és mindenkihez volt néhány kedves gesztusa és személyre szabott szava.

 

Jól tájékozódott a magyar kulturális életben és a politikában, és kitűnő érzéke volt az emberi kapcsolatok finomságai iránt. Remekül átlátta érdekektől és érzelmektől vezérelt szövevényüket. Szép, differenciált stílusban, hibátlanul beszélt magyarul (színpadi dikciója is tökéletes volt idős korában is). Pedig csak az Akadémia rendezvényein és a követség fogadásain volt alkalma magyarul beszélni, valamint akkor, ha otthonában vendégül látta az ezeken a rendezvényeken megismert költőket, festőket, újságírókat, fiatal ösztöndíjasokat vagy régebbi, újra Rómába látogató barátait. Mindenkinek segített, legalább egy gesztussal, egy eligazító szóval, egy tanáccsal. Azaz gyakran volt alkalma magyarul beszélni, mert sok magyarral érintkezett, gyakran hívott meg ismerősöket. Mégis meglepő volt ez a hibátlan, választékos magyarság. Perczel Zita húsz éves korában költözött el Magyarországról, és családjában, szűkebb környezetében nem volt senki, akivel magyarul beszélhetett volna.

 

Én ilyennek ismertem meg Perczel Zitát a kilencvenes évek elején, Rómában. Vajon mindig ilyen okos, intelligens, érzékeny, nyitott ember volt? A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, megmutatja, hogy hőse csak lassan, hosszú folyamat eredményeképpen lett ilyenné. Az önéletrajzi írás legfőbb varázsa szerintem éppen az, hogy - fejlődésregény. A körülmények rákényszerítették Perczel Zitát, hogy megtanuljon franciául, angolul, olaszul. Otthon, leányaival felváltva beszélt mind a három nyelven, fiával angolul, unokáival olaszul, a színpadon franciául. A francia kultúrában volt a legotthonosabb, franciául olvasott, és legtöbbször a francia televíziót nézte Rómában is. De ez csak az egyik, nem is a leglényegesebb része az életének, amelyet az életrajzi tények többé-kevésbé meg is magyaráznak (persze azt nem, hogyan sikerült meg őriznie hányatott élete során magas szintű magyar tudását). A szerző leírja (1981-82-ben írott) könyvében életének nagyobb eseményeit 1951-ig. Hogyan került a Színiakadémiára, a színpadra, a filmgyártásba, majd Párizsba, onnan Hollywoodba, s a légszomjas amerikai évek után végre újra vissza Európába. Elmeséli szerencsés pályájának és kevésbé szerencsés magánéletének (három házasság, három válás, három gyermek) fordulópontjait.
De az élettényeknél több, lényegesebb is feltárul az olvasó előtt. A fejlődésregény azt is megmutatja, hogyan lett a dzsentri családban nevelkedő úrilányból, egy hazug erkölcsi normák által irányított, a hozzátartozó férfi által befolyásolt, nem autonóm emberből az az autonóm ember, az a világra nyitott személyiség, az az érzékeny, intelligens nő, akit én idős korában, Rómában megismertem. A szerző nem ábrázolja teljes egészében ezt az utat, ezt a személyiségfejlődést, inkább csak felvillantja az út elejét, az első konfliktusokat. Az 1951 utáni élettapasztalatok és olvasmányok is hozzájárultak ehhez a nagyívű fejlődéshez.

 

Párizsban, a harmincas években


Másrészt a szerző nem igazi író, "csak" a saját életének néhány epizódjára visszaemlékező önéletrajzíró. De éppen ezadja írásának a szubjektív hitelét, azt a varázst, amiért sokan szeretünk önéletrajzi írásokat olvasni. Nemcsak az elbeszélt eseményekre vagyunk kíváncsiak, hanem arra is, hogyan emlékezik vissza a szerző ifjúkorára immár idősebben, tapasztaltabban. Ez annál érdekesebb, minél nagyobb ívű a fejlődés, minél nagyobb a távolság a kezdő- és a végpont között. Akár társadalmilag (ha valaki nagyon mélyről jön, és nagyon magasra jut, mint például Sophia Loren), akár "csak"a személyiség érettségében, mint ebben az esetben. Perczel Zita könyvét egy másik ellentmondás feszíti. Élete "kész regény": olyan kalandos, hogy a legfantáziadúsabb lektűríró sem tudná túlszárnyalni, de az ő számára mindez megélt valóság, ezért hitelesen, szuggesztíven, de egyszerű, természetes hangon meséli el a történteket. Perczel Zita írása olvasmányosságánál és az elbeszélt életanyag érdekességénél fogva felveszi a versenyt a legnépszerűbb színésznők memoárjaival: Ingrid Bergmanéval, Marlene Dietrichével, Sophia Lorenével, Asta Nielsenével, Liv Ullmannéval. A memoárok olvasója a magánéleti és karrierbeli fordulatokon kívül kíváncsi arra a világra is, amelyet a szerző felidéz. Perczel Zita esetében ez a harmincas évek magyar színházi élete, írása így a magyar színházi és filmélet egyik dokumentuma. Hiszen együtt járt Színiakadémiára Básti Lajossal, Gellért Endrével, Gobbi Hildával, Szörényi Évával, Fónay Mártával, Móricz Lilivel. A Nemzeti Színházban együtt játszott többek között Bajor Gizivel, Ódry Árpáddal, Timár Józseffel, Uray Tivadarral, Ungvári Lászlóval, Rózsahegyi Kálmánnal, Várkonyi Zoltánnal, a Vígszínházban Dayka Margittal, Lázár Máriával, Makay Margittal, Fedák Sárival, Pártos Erzsivel, Tőkés Annával, Darvas Lilivel, Ajtay Andorral. Filmen együtt szerepelt Gózon Gyulával, Csortos Gyulával, Törzs Jenővel, Somlay Artúrral, Ráday Imrével, Pethes Sándorral, Tolnay Klárival. Majdnem minden filmjében (a két legnépszerűbben, a Meseautóban és a Lovagias ügyben is) nagy szerepe volt Kabos Gyulának. A háború előtti utolsóban (Marika) Jávor Pál volt a partnere.

 

A szerző a saját szemszögéből láttatja a pályatársakat. Megtudjuk, milyen volt Gellért Endre évfolyamtársként, Timár József udvarlóként, Bajor Gizi színpadi partnerként, másrészt Ódry Árpád és Jób Dániel színpadi rendezőként, Gaál Béla és Székely István filmrendezőként. Gaál Bélára később is szeretettel emlékezett vissza. Egy rádió-interjúban így fogalmazott: "Gaál Bélát valamelyik koncentrációs táborban, talán Dachauban ölték meg. Márpedig aki Dachauban pusztult el, amellett ki kell állni is.

A memoáríró Perczel Zita erényei közé tartozik a magyar színház- és filmtörténet egy részének felidézésén túl a kor- és erkölcsrajz is. Megelevenednek szemünk előtt a korabeli dzsentri, "úri" világ és a bohém művészvilág jellegzetes figurái, gesztusai, magatartásai. Nagyon jól sikerült egy még kevésbé ismert világnak, a Párizsban, majd Hollywoodban élő orosz emigráció* világának a felidézése is. A főszereplők itt "fehér" és "rózsaszín" oroszok - a művésznő második, majd harmadik férje és családtagjaik. A férjek filmproducerek és forgatókönyvírók Hollywoodban, de életüknek ehhez a részéhez lehet legkevesebb köze az (egyébként) filmszínésznő-feleségnek. Hollywoodban Zita kizárólag háztartásbeli és anya lehet (Amerikában születtek a gyermekei). Perczel Zita Hollywoodban, a film fővárosában él a legnagyobb szellemi és érzelmi elszigeteltségben. (1940-től 1951-ig élt ott.) Visszavágyott Európába és a színpadra.
Annak idején, a háború előtt, 1937 decemberében Magyarországról megérkezve azonnal sikert aratott Párizsban. Michel Durand darabjában, a Barbarában debütált, s mindjárt ötszázas széria lett belőle. Sikeres színésznő volt évekig, turnézott is (Észak-Afrikában, Amerikában). Természetes tehát, hogy Párizsba ment vissza, amint tehette.


A kézirat lezárul ott, hogy szerzője visszatér Párizsba 1951-ben. Többen, többször megkérdeztük tőle, miért nem folytatja élettörténetének a megírását. Többféle választ adott erre a kérdésre. Talán az a leghelytállóbb, hogy élete legfőbb eseményének az Európába való visszatérést érezte. A többit, ami azután következett, bele tudta foglalni néhány, a kéziratba beleszőtt kitekintésbe, pár kisebb írásba, később naplójegyzetbe.
1951-ben tehát Perczel Zita visszatért Párizsba. Újra színpadra lépett, s újra annyi csokrot kapott, hogy ki kellett nyitni egy külön öltözőt a virágoknak. Párizs nem felejtette el Perczel Zitát, s ő ott végre, újra fellélegzett a szótlan, sivár, légszomjas hollywoodi évek után. Újra többszázas szériában játszott néhány sikerdarabot. Kapott néhány kisebb filmszerepet, és részt vett a francia televízió hőskorának egyik élőadásában is.
Mégis, 1963-ban újra elhagyta Párizst. Siker, szerencse a pályán, balszerencse, boldogtalanság a magánéletben - ez a paradoxon ugyanis továbbra is kísérte. Szüleit, akiket 1951-ben kitelepítettek Budapestről, éppen 1957-ben sikerült kivitetnie Párizsba, többek között ezért nem jött haza 1957-ben. (Szülei Párizsban nemsokára meghaltak.) Szerelmeinek történetét így foglalta össze nekem, évtizedekkel később, Rómában: "Egy nagy horrorsztori az egész. Háromszor voltam férjnél. A legjobb lett volna az első férjem - azt hagytam ott a leghamarabb. A legrosszabb volt a második (a fiam apja) - azzal éltem a leghosszabb ideig. A harmadik (a lányok apja) volt a legtisztességesebb, a legjóságosabb, a legdrágább - s a végén azzal fordult minden a legrosszabbra. Ossiáról tudtam, hogy nem fog szépen viselkedni a válás után, de Boris még rajta is túltett, ami meglepett." Párizsban több mint tíz éven át volt egy magyar élettársa, aki öngyilkos lett. S ő főleg emiatt menekült el újra Párizsból.


A Forgószínpadban

 

Fiát, Sachát az apja nevelte Hollywoodban. Zita a lányait nevelte fel egyedül. Mary-Zita miatt költöztek 1963-ban Párizsból Madridba, aki ott állást kapott, majd 1964-ben Nina miatt Rómába, aki ott férjhez ment. Rómában Perczel Zita ismét visszavonult a magánéletbe.
Elsősorban nagymama-szerepet játszott. Kisebbik lányával, Ninával lakott együtt, az ő fiát, majd lányát nevelte. A fiúunoka felnőtt korában, nagyanyja iránti tiszteletből, felvette olasz vezetékneve mellé a Perczel nevet. (Zita apja, Perczel Attila katonatiszt, az 1848-as Perczel Mór leszármazottja volt.) Mary-Zita Dél-Amerikában, majd New-Yorkban élt, s csak anyja életének utolsó évében költözött vissza hozzá Rómába. Perczel Zita Rómában csak egy-két kisebb tévészerepet kapott, de Rómában került vissza a magyar kulturális élet vérkeringésébe. Először csak a Római Magyar Akadémián és baráti kapcsolatain keresztül, majd sorra érkeztek a szerepajánlatok. Pályájának új felívelése akkor következett be, amikor Magyarországon újra felfedezték. Gábor Pál készített vele egy portréfilmet Timár Józsefről, és sajátmagáról is. Nagyobb szerepet kapott Mészáros Márta Örökség, András Ferenc Dögkeselyű és Sőth Sándor A nagy postarablás című filmjében. Szívesen forgatott Ragályi Elemér operatőrrel. Még többet jelentett számára a színház. Noël Coward Forgószínpadának (Budapesti Kamaraszínház, Petrik József rendezése, Lukács Margittal és Pártos Erzsivel együtt) kedvéért hónapokon át ingázott Róma és Budapest között. Kecskeméten Csiky Gergely Nagymama című darabjának címszerepét játszotta, hatalmas sikerrel. Nagyon szeretett Kecskeméten élni és dolgozni, később is mindannyiszor meglátogatta ottani barátait, valahányszor hazalátogatott. Számos műsort készített vele a Magyar Televízió. Kern Andrással Timár Józsefről beszélgetett, részt vett Antal Imre talk-showjában, Szegvári Katalin műsoraiban, Csenterics Ágnes show-műsorában.

 

A Forgószínpadban Pártos Erzsivel

 

Egyre többet járt haza, egyre jobban élni kezdett benne a nyelv és a múlt, felelevenedtek az emlékek. Írásokat küldött színházi lapoknak a pályatársairól. A televízióban többször lejátszották régi filmjeit, ennek hatására még többen megismerték az utcán, ráköszöntek, megszólították. Ezért is egyre jobban szeretett hazajárni. Vérbeli színésznő volt, akinek életeleme a siker, a publicitás és a közönség szeretete. Idősebb korában ezért értékelte többre a filmet. "Korábban csak a színházat tartottuk sokra, a filmet semmibe vettük" - mondta nekem egy, a Filmvilág számára készített interjúban. "Pedig a Meseautóból ismertek régen is, ismernek ma is az emberek. Mennyivel többen jártak moziba, mint ahányan a Vígszínházba, pláne a Nemzetibe jártak. És ma sokan néznek tévét. A tévéből ismernek a taxisofőrök, akik rám köszönnek Pesten is, Rómában is." (Rómában ugyanis néhányszor szerepelt az olasz tévé egyik élő adásában.) Pesten és Kecskeméten újra elemében volt a korábban a magánéletbe száműzött színésznő. "Színésznő vagyok, és semmi más" - mondta egy másik, korábbi interjúban.
1995-ben átvette gyémántdiplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1996 januárjában próbafelvételeket készítettek Kardos Ferenc A világ legkisebb alapítványa című filmjéhez. (Halála után ezt a szerepet Temessy Hédi játszotta el.) Elkészült egy epizód a Kisváros című folytatásos tévé-filmből is (rendező: Fazekas Lajos, operatőr: Koltai Lajos), melyben egy jósnőt játszott, aki eltűnik varázsgömbjében. Áprilisban jött folytatni a munkát.
Szerencséje most sem hagyta el. 1996 április 4-én reggel Budapesten halt meg (mindig ez volt a vágya). Aznap este a tévé véletlenül éppen ezt az epizódot sugározta.
Perczel Zita - kívánságának megfelelően - a Farkasréti temető művész-parcellájában nyugszik.
Perczel Zita nagyon szerette volna, ha önéletrajzi kézirata megjelenik Magyarországon, ám a kiadásra mind ez ideig senki sem vállalkozott. Mányoki Endre részleteket közölt belőle a Napi Magyarországban, 1997-ben. Külön köszönöm neki a címet is (Zita nem adott címet kéziratának). Köszönöm az Áron Kiadónak és az összes együttműködő magánszemélynek és intézménynek, különösen Gyürey Verának, a Magyar Filmintézet igazgatónőjének az önzetlen segítséget, amely a kiadást végre lehetővé tette. A könyvet Perczel Zita magyarországi összes színpadi- és filmszerepének adataival egészítettük ki. Nagyon köszönöm Gajdó Tamás áldozatos munkáját: színházi szakértői tevékenységét és a színpadi szerepkatalógus összeállítását.

 

-----------------------------------------------------------------------

http://bardosjudit.hu/attachments/perczelzitarol.pdf

 

-------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

 

Címkék: bárdos judit dobri dani dobri dániel jókai ági meseautó perczel zita róma

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Huszákné Vigh Gabriella írta 3 órája a(z) Templom és jászol fórumtémában:

A római Trastevere negyed különleges temploma a Santa...

Huszákné Vigh Gabriella írta 5 órája a(z) magyarok Rómában fórumtémában:

http://www.30giorni. it/articoli_id_20547_l3.htm...

Huszákné Vigh Gabriella írta 5 órája a(z) Ferenc pápa fórumtémában:

http://en.radiovaticana. ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 5 órája a(z) magyarok Rómában fórumtémában:

2 A szentelési szertartást megelőző este, október 9-én a...

Huszákné Vigh Gabriella írta 5 órája a(z) magyarok Rómában fórumtémában:

Diakónusokat és papokat szenteltek a római Szent Ignác...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) magyarok Rómában fórumtémában:

2. Rómában szentelték diakónussá a debreceni ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) magyarok Rómában fórumtémában:

Rómában szentelték diakónussá a debreceni ...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) mártírok, szentek fórumtémában:

2. Edith Stein, a vértanú kármelita nővér Krisztus...

Huszákné Vigh Gabriella írta 6 órája a(z) mártírok, szentek fórumtémában:

Edith Stein, a vértanú kármelita nővér Krisztus szerető ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu