Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
2012.04.13
Nagy Konstantin – Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus – 1700 évvel ezelőtti megtérése és a 312-ben, a Ponte Milvio melletti csata emléke előtt tisztelegnek. Megtérése és e csata alkotja a Konstantin-mítosz lényegét. A Róma Milvius-hídjánál vívott csatában Konstantin a kereszt jegyében aratott győzelmet ellenfele, Maxentius felett, és így a teljes Nyugatrómai Birodalom császára lett. Az ezt követő 313-as milánói ediktum – mely hivatalosan is teljes toleranciát biztosított a birodalomban minden vallás számára, beleértve a kereszténységet is – a vallási üldözések megszűnését célozta a római birodalomban.
E témákról hangzanak el tudományos értekezések a vatikáni kongresszuson. Az előadók között szerepel többek között Sergio Pagano püspök, a Vatikáni Titkos Levéltár prefektusa. Az ülés zárásaként XVI. Benedek pápa kihallgatáson fogadja a konferencia részvevőit.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
http://www.magyarkurir.hu/hirek/romai-konferencia-nagy-konstantinrol
http://temple-news.com/tag/emperor-constantine/
http://www.romeartlover.it/Vasi84.htm
........................................................................................................................
:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::.
-----------------------------------------------------------------------------------------------
Ponte Milvio - Milvius-híd története
(Egyéb nevei: Pons Mulvius, pons Milvius)
Caius Claudius Nero consul építtette Kr. e. 206-ban, miután a karthagói hadakat legyőzte a Metaurus melletti csatában.
A régi helyén Kr. e. 115-ben Marcus Aemilius Scaurus új kőhidat emelt, miután a régit leromboltatta.
Kr.e. II. sz. Róma
A híd történetének egyik legnevezetesebb eseménye a 312. évi csata, amikor I. Constantinus éjszakai látomása után a kereszt jelével katonái pajzsán a híd és Saxa Rubra közötti csatában győzte le Maxentius csapatait.
A középkor során előbb egy Acuzio nevű szerzetes építette újjá, majd 1429-ben V. Márton pápa a neves építésszel, Francesco da Genazzanóval javíttatta ki az összedőlt hidat. A XVIII–XIX. században két neves művész, Valadier és Pigiani is megújította.
Ma turistalátványosság, de antik múltja miatt, hanem azért, mert 2006-ban a szerelmespárok elkezdtek a híd lámpaoszlopaira lakatokat erősíteni, s ennek következtében az egyik oszlop 2007-ben le is dőlt.
Jelenleg korlátozzák a szerelemlakatok felrakását, mint erről már korábban beszámoltunk.
Építészeti technikája:
A híd cementfalazásos technikával készült (opus caementicium): kő-vagy téglatörmeléket erős mésszel kevertek el, az így keletkezett habarcsot zsaluk közé öntötték be. Monolitikus tömböket hoztak létre ilyen módon, amiket bármilyen alakúra lehetett formálni. Miután a tömb megkötött felületét kővel vagy téglával burkolták. Ennek a technikának az előnye a rakott kőfallal szemben az volt, hogy sokkal gyorsabban és olcsóbban készült el, ugyanakkor ellenálló képessége semmivel sem maradt el a másiktól, sőt a könnyebb formálhatóság újfajta építészeti megoldások előtt nyitott teret (kupola, boltozás).
---------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------
http://www.romaikor.hu/epiteszet/roma_varos_epuletei/roma_varos_hidjai
----------------------------------------------------------------------------------------------
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::.
Meteorit menthette meg a kereszténységet
2003. június 25.
Geológusok egy csoportja azt állítja, hogy Constantinus keresztényekkel szembeni türelme valójában egy meteorit becsapódásának köszönhető. A Milvius híd melletti csata előestéjén Constantinusnak látomása volt, aminek hatására teljesen megváltozott a kereszténységgel kapcsolatos politikája. A kutatók szerint egy, az égbolton üstökösként hasító meteorit okozhatta a leendő császár pálfordulását. A geológusok a helyszínt is megtalálták, ahova az égitest becsapódott.
Lactantius, egyházi szerző szerint Constantinusnak a csata előtti éjszakán álmában, Eusebius szerint a csata délelőttjén megjelent a keresztény vallás szimbóluma, az ún. Krisztus monogram ezzel a körirattal: Tuto nika (gör. "ezzel győzz!"). Constantinus a csodás jelet isteni útmutatásnak fogta fel, azt katonáinak pajzsára rajzoltatta, s a csatában győzelmet aratott.
A diadalt maga Constantinus is isteni segítségnek és éppen a keresztény isten támogatásának tulajdonította. A 324. évi hadjáratát már kifejezetten a kereszténység védelmének jelszavával vezette.
Jens Ormo, svéd geológus szerint nem más történt, mint az, hogy Constantinus egy meteorit becsapódásának szemtanúja volt. A kutatócsapat ezt a feltevést arra alapozza, hogy megtalálták a meteorit becsapódásának a helyét - nem messze a csata helyszínétől. A kör alakú Sirente kráter Közép-Itáliában található. Minden jel arra mutat, hogy csak egy Földbe csapódó meteor okozhatta ezt a fajta geológiai elváltozást.
Radiokarbon vizsgálatokat is végeztek a helyszínen, amelynek eredménye alapján elmondható, hogy a becsapódás dátuma megegyezik a csata időpontjával. A kutatócsapat azt is kiszámolta a kráter kerületéből, hogy a becsapódás ereje felérhetett egy kisebbfajta atombomba hatásával. Így a meteorit földetérését kísérő látvány méltán ejthette ámulatba Constantinust.
Amennyiben valóban egybeesik a csata és a meteorit-becsapódás időpontja, úgy elgondolkodtató, hogy miként alakult volna a kereszténység sorsa a látomás nélkül. Vajon akkor is úgy döntött volna Constantinus a csata előtt, mint ahogy azt tette valójában?
------------------------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------------------------------------
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=488
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Véget ért a Nagy Konstantin császárról szóló háromnapos vatikáni konferencia
2012. 04. 24.
A Nagy Konstantin és Európa gyökerei című, a Történelemtudományok Pápai Bizottsága által szervezett nemzetközi tudományos összejövetel utolsó napját a Pápai Lateráni Egyetemen tartották meg április 20-án.
Az intézmény rektora, Enrico Dal Covolo püspök felszólalásában kiemelte, hogy egy olyan tudományos összejövetel keretében, amely Konstantin császárról szól, nem lehet megfeledkezni arról a helyről, ahol most a mindenkori pápa egyeteme, vagyis a Lateráni Egyetem található. A lateráni városrész ugyanis régészeti szempontból nagyon sokat mesél az akkori időkről, vagyis a Krisztus utáni IV. századról.
A Laterán elnevezés minden bizonnyal az egykor itt élő gazdag család nevéből származik (Plauzi Laterani). Ebben a térségben állomásoztak Maxentius csapatai is, akik nagy szerepet játszottak a Konstantin elleni Milvius-hídi csatában – magyarázta Dal Covolo püspök. A császár a csata utáni győzelmét követően, 312-ben parancsba adta a Laterán területén lévő kaszárnyák lerombolását, majd elrendelte egy keresztény bazilika és a hozzá tartozó keresztelőkápolna megépítését. A templomot és a keresztelőkápolnát I. Szilveszter pápa szentelte fel 324-ben – ismertette a Pápai Lateráni Egyetem rektora.
A háromnapos vatikáni konferencia P. Bernard Ardura OPraem, a Történelemtudományok Pápai Bizottsága elnökének mérlegével zárult péntek délután; este a jelenlévők a Nagy Konstantin című filmet tekinthették meg, amelyet a Redemptor Hominis Pápai Lelkipásztori Intézet igazgatója mutatott be.
........................................................................................................................
.................................................................................................................
http://www.pul.it/?p=6037&lang=en
http://www.pul.it/wp-content/uploads/2012/03/Costantinomail.pdf
.........................................................................................................................
...................................................................................................................
Constantinus császár 1710 éve vetett véget a keresztényüldözéseknek a Római Birodalomban 2023
2023.06.13.
Ezerhétszáztíz éve, 313. június 13-án adta ki I. (Nagy) Constantinus római császár a milánói ediktumot, véget vetve a keresztényüldözéseknek a Római Birodalomban.
A rómaiak valláspolitikáját a kezdetektől fogva viszonylagos tolerancia jellemezte: a hódítások nyomán nyelvileg és etnikailag is egyre inkább heterogénné váló birodalomban a különböző kultuszok békében megfértek egymás mellett. A meghódított területeken tisztelt istenségeknek és tiszteletük rítusainak a legtöbb esetben meg lehetett találni a római megfelelőjét, s amennyiben a provinciák lakosai elfogadták a római isteneket, illetve a császárkorban az uralkodó kultuszát, békében gyakorolhatták saját vallásukat.
Kivételt jelentett azonban a 3. században kialakult, dualista manicheizmus és a monoteista kereszténység. A keresztények ugyanis nemcsak a császárt nem voltak hajlandóak istenként tisztelni, de a hagyományos politeista kultuszokban sem vettek részt, ez pedig a rómaiak számára az egész hitvilág megkérdőjelezését is jelentette. A hitüket büszkén vállaló, több szempontból is kívülállónak számító keresztények és a birodalom többi polgára között állandók voltak a konfliktusok, így Jézus Krisztus követői kiváló bűnbaknak számítottak a hatalom számára. Már Nero (54-68) és Domitianus (81-96) is üldözte a keresztényeket, akiket a birodalom gondjaiért tettek felelőssé, de erről törvényt nem hoztak, a keresztényeket külön-külön perekben, feljelentés alapján felségsértés, a császárkultusz megtagadása miatt ítélték el.
A 3. századtól azonban a kereszténységet, amelynek hívei nem egy népből, hanem a birodalom egészéből verbuválódtak, az állam érdekeit fenyegető vallásnak minősítették, elsőként Decius (249-251) rendelt el kényszerintézkedéseket a keresztények ellen.
A birodalmat időlegesen stabilizáló és minden tekintetben egységesíteni kívánó Diocletianus (284-305) eltávolította őket a hadseregből, betiltotta istentiszteleteiket, vagyonukat és templomaikat elkobozta, papjaikat bebörtönözte, rengetegen haltak mártírhalált hitük miatt.
Diocletianus uralmát – és egy újabb polgárháborús időszakot – követően végül I. Constantinus, avagy Nagy Konstantin császár (306-337) ragadta magához a hatalmat – ez pedig a keresztényekkel kapcsolatos politika gyökeres megváltoztatását jelentette. Ő is tisztában volt vele, hogy a birodalom fennmaradásának záloga annak egységesítése, de felismerte, hogy a császár személye körüli kultusz nem képes eszmeileg összefogni az államot, a Diocletianus által bevezetett tetrarchia (a kormányozhatóság érdekében a birodalom megosztása két társcsászár között, akik egy-egy segítőt is maguk mellé vesznek) pedig tovább nehezítette a kérdés megoldását. Constantinus az új ideológiai alapot az addig üldözött, de mégis terjedő kereszténységben talált meg, amelyet ellenségből terveit elősegítő tényezővé tett. A fordulatot jelképezi a legenda, amely szerint 312-ben, a Maxentius ellen vívott, a birodalom sorsáról döntő csata előestéjén az égen megjelent előtte a kereszt az „E jelben győzni fogsz” szavak kíséretében. A császár katonái pajzsára festtette a jelet és valóban legyőzte túlerőben lévő ellenfelét.
Konstantin 313-ban a birodalom nyugati fővárosában, Mediolanumban (Milánó) társcsászárával, Liciniussal közösen kiadott rendeletével engedélyezte a keresztények szabad vallásgyakorlását és azonnali hatállyal rendelkezett a keresztény közösségek korábban lefoglalt vagyona, templomai és ingatlanai visszaszolgáltatásáról.
Bár ez szakítást jelentett a korábbi császárok valláspolitikájával, a közhiedelemmel ellentétben nem tette államvallássá a kereszténységet. A milánói ediktum latin szövegét a keresztény teológus, Constantinus fiának nevelője, Lactantius De mortibus persecutorum (Az üldözöttek haláláról) című művéből ismerjük.
Constantinus támogatta a keresztényeket föld- és templomadományokkal, adómentességgel, a korábban előttük zárva levő tisztségek megnyitásával, de tisztában volt azzal is: nem lehet csak keresztény alattvalói császára. Ezért építkezésein és az általa veretett pénzeken továbbra is használta a római vallás szimbólumait, viselte főpapi tisztségét (pontifex maximus), sőt, csak halálos ágyán keresztelkedett meg. Így a következő fél évszázadra sajátságos helyzet alakult ki, egymás mellett élt a monoteista keresztény és a politeista hagyományos római vallás.
Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a keresztény vallás sem volt egységes: az alexandriai Arius ugyanis azt tanította: Jézus is isten teremtménye volt, így nem lehetett vele egylényegű (homouszion), csak hasonló lényegű (homoiuszion) – ezzel gyakorlatilag elvetette a Szentháromság eszméjét. Tanainak gyors terjedése az egyházszakadás veszélyével fenyegetett,
a császár így 325-ben összehívta az első egyetemes zsinatot Niceába, amelyen ő maga elnökölt – pontifex maximusként. A zsinaton megerősítették a Szentháromságtant, Ariust és híveit eretneknek minősítették és kiátkozták, lefektették az egyetemes és igazhitű (azaz katolikus és ortodox) egyház dogmáit és tanait.
A következő évtizedekben a kereszténység rohamos terjedésnek indult és a következő császárok is ezt tekintették a privilegizált vallásnak – egyedüli kivételt a később hitehagyottként (Apostata) emlegetett Iulianus uralma jelentett, aki sikertelen kísérletet tett a keresztény közösségek kiváltságainak megszüntetésére és az eredeti vallás restaurálására. Halála után a régi vallás híveit egyre gyakrabban érték atrocitások, a keresztény térítés egyre erőszakosabbá vált. A folyamatot I. Theodosius császár zárta le, aki 380-ban a kereszténységet a birodalom államvallásának tette meg.
----------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------
|
|
Huszákné Vigh Gabriella írta 5 órája a(z) gyűjtő fórumtémában:
https://www.google. ...
Huszákné Vigh Gabriella 8 órája új blogbejegyzést írt: Magyar és nemzetközi egyházi iskolák és öregdiákok találkoztak Rómában 2024
Huszákné Vigh Gabriella 15 órája új blogbejegyzést írt: Ötven éve halt meg Vittorio De Sica olasz színész, neorealista filmrendező 2024
Huszákné Vigh Gabriella 17 órája új blogbejegyzést írt: A római start után a levegőben kigyulladt a hajtóműve egy 249 utast szállító Boeingnek 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Petényi Katalin, Kabay Barna: Fénytörés c. dokumentumfilmjének római bemutatója 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: A római Diocletianus fürdőben Tony Cragg angol művész kanyargós szobrai 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Nem turistabarát restaurálások Rómában a jövő évi Szentévre 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Emlékkötet jelent meg Fraknói Vilmos halálának centenáriumi évében és interjú Sági György történésszel 2024
Huszákné Vigh Gabriella 2 napja új blogbejegyzést írt: Rómában minden út az Umbilicus Urbistól indult ki a Forum Romanumon 2024
Huszákné Vigh Gabriella 3 napja új blogbejegyzést írt: Trevi kút víz nélkül, ideiglenesen beleépített sétahíddal 2024
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Tilos a lakatolás az Angyalvár hídján
Bolhapiac a Milvio-hídnál
Milvius- hídi csata 1700. évfordulójának ünneplése programsorozattal
Róma gyászolja a genovai áldozatokat 2018 augusztus